Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 21. BELPOLITIKA 3 FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Ahol a fejek jól megférnek egymással A kettészakított ország Dr. Harsányi László, a Gaz­daságkutató Intézet igazgató­helyettese előadásában azt vázolta, hogy nehéz meghatá­rozni az idei esztendő tenden­ciáit, mert ez a gazdasági válság továbbhúzódását jelenti, tehát korlátozza a gazdasági mozgásokat, néhány hipotézist azonban érdemes közkinccsé tenni. Mi a célunk? Megtartani az ország külpiaci egyensúlyát, az inflációt 35 százalékról lejjebb szorítani, és beindítani a gazdaság valamilyen növeke­dését. Ezzel szemben nincs stabilizáció, és a válság sokkal mélyebbnek tűnik és sokkal hosszabb lesz, mint amire számíthattak mind a kormány­zati szervek, mind a tudomá­nyos műhelyek. Az államház­tartás súlyos deficitjének ha-. tása még bizonytalan. Tavaly 11 százalékkal csökkent a ter­melés, az idén 5 százalékkal. A mezőgazdaság a politikai pár­tok nyomására.és a kormány bizonytalan, késett intézkedé­seinek hatására súlyos válságot él át. Dr. Halmai Péter, a közgaz­daságtudományok kandidátusa előadásában azokat a kétsé­geket és reményeket vázolta, amelyek a magyar mezőgaz­daság és az Európai Közösség társulásából fakadnak. Nem olyan egyszerű a Közös Piac tagjává válni, és nemcsak elő­nyöket kínál a társulási szer­ződés, hanem bizony hátrá­nyokat is. Nem tudjuk még, hogy mit is tartalmaz ez a szerződés, mit kapunk és mit adunk. Ugyanis bár már parafálták, de azóta se került nyilvánosságra. Dr. Fekete György akadé­mikus az önkormányzatok eróforráshiányos fejlesztési erőfeszítéséről beszélt. A bűvös jelszavak nem segí­Tegnap tanácskozásra hívta az ország valamennyi polgármesterét az Agrárszövetség Gödöllőre, az agrártudományi egyetem aulájába. Nagy Tamás elnök megnyitójában elmondotta, hogy sokat töprengtek azon, milyen alapon hívja egy ellenzéki, parlamenten kívüli párt egybe az önkormányzatok képviselőit, polgármestereket, ugyanis jó részük különböző parlamenti párt támogatásával nyerte el a mandátumát. A vitából kiderült, hogy a megjelentek is sokat töprengtek azon, jöjjenek vagy maradjanak, mit mondhat nekik éppen az Agrárszövetség, hiszen mára gomba módra elszaporodtak azok a szervezetek, amelyek osztják ám a tanácsot, igaz, hogy pénzért. Summázatként legyen elég annyi; nem bánták meg, hogy részt vettek a gödöllői tanácskozáson, mert olyan információhoz, tájékoztatáshoz jutottak, amely bizony valamirevaló vezetőnek aranvat ér. tenek, hiszen mára egyértel­műnek tűnik, hogy 4 millió mezőgazdasági tevékenység­hez kapcsolódó ember, másfél millió család mezőgazdasági jövedelmében történik válto­zás, s ez olyan nagy arányú elszegényedéshez, nyomorhoz vezet, amely sokkal súlyosabb a prognosztizált munkanélkü­liségnél. Ugyanis 800 ezer, 1 millió 200 ezer főre becsülik év végére a munkanélküliek számát (már akit regisztrál­nak), s ez nem tudni, hogy Országgyűlési viták A köztársasági elnök döntéséről Az Országgyűlés Kónya Imre (MDF) napirend előtti felszólalá­sával kezdte meg szerdai mun­káját. A frakcióvezető ismertette a koalíciós képviselőcsoportok előző esti együttes ülésén elfo­gadott állásfoglalását, amelyet Göncz Árpád keddi döntésével kapcsolatban hoztak. Kónya Imre hangoztatta: a kormánypárti kép­viselők pártpolitikai szempon­toktól mentesen fogalmazták meg állásfoglalásukat, munkájukban az alkotmányosság, a jogrend és a jogállam, tisztelete vezette őket. Az MDF-képviselőcsoport veze­tője reményét fejezte ki, hogy Göncz Árpád megváltoztatja - a koalíciós pártok szerint - hibás döntését. Hozzátette: a „remény nem mentesíti" a koalíciós párto­kat attól a felelősségtől, hogy a „maguk részéről minden törvényes eszközt igénybe vegyenek" a jogrend helyreállítására. Tölgyessy Péter (SZDSZ) hangsúlyozta: az alkotmány vi­lágosan kimondja, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió nem milyen krízist, katasztrófa­hullámot indít el. Laki László, a Magyar Tu­dományos Akadémia munka­társa a munkanélküliség és az önkormányzatok viszonyáról szólt. Azt mindenki tudta Magyarországon, hogy a piac­gazdaságra való áttérés áldo­zatokkal is jár. Ám ilyen trau­mákra nem készültünk föl, ez már nem csak a rendszerváltás következménye, és bizony sokáig eltarthat, amíg Magyar­ország szerkezetét olyanná alakítjuk, mint a nyugat-euró­pai országok gazdasága. A szegénység és elesettség olyan tömören kimutatható, hogy mára kettéosztotta Magyaror­szágot: gazdagokra és szegé­nyekre. Erre sajnos Magyaror­szág nincs felkészültve, és olyan problémákkal kell újra megküzdenünk, mint a cigány­ságé, vagy ismét visszaszo­rítani a terjedő tüdőbajt. A gödöllői tanácskozás címe igen találó volt: „Min­dennapi kenyerünket..." Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszö­vetség főtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy nemcsak a gazdaságról esett szó, hanem a társadalom egészéről, és ma már tudni kell, hogy a válság nem a rendszerek cseréjéből következik, hanem fordítva van, a válságok motiválják többek között a rendszerek változását. Nálunk az ipari munkásság 58 százaléka falun él, és bizony őket is súlyosan érinti a kialakult helyzet. Egy érdekképviseleti szervezet, legyen az párt vagy gazdasági érdekképviselet, nem képes ezt a válságot kezelni, nincsenek rá megbízható, kész receptek, ezt igenis a kormánynak kell levezényelni. Sz. LUKÁCS IMRE Mini kommentár Eligazodni Hamarosan megjelenik a Magyar Köztársaság új hely­névkönyve. Bár '81-ben hely­ségnévtárat, '90-ben helynév­könyvet is kiadtak, a „hivatalos" Magyarország alól „kiszaladt" a valódi: a rendszerváltozás fo­lyományaként megyei jogú városok születtek, községek szakadtak el a korábbi kényszerű városi testvérségtől, úgyhogy a korábbi regiszter már nem érvényes. Az új helynévkönyv kiadójá­nak már csak ezért is jól jöttek a politikai változások. Sőt: minél gyakoribb a rendszerváltás, annál jobban megy az üzlet. NY. R Öböl K ÖTÖTTSÉG. Mindig földob, ha névtelen levelet kapok. Most például egy olyan fehérlik a kezemben, ami tele van rejtéllyel. Nem derül ki ugyanis, hogy a szerző vajon velem, a lappal, a kommunistákkal, Szeged város közel­múltjával vagy a szocialista párttal elégedetlenebb. Nehéz lehet névtelen levelet írni. Nagy a felelősség. Olyat kell mondani, amit a műfaj előír. Kicsit fenyegetni, picikét okoskodni, lágyan anyázgatni, elegendőt idézni, mindezt megfelelő arányban - komoly feladat. Különösen annak, aki a mindennapjait nem névtelen levélíróként éli. Költő az, aki költőként él. És persze tud írni. Névtelen szerző az, aki névtelenül él. Es persze nem tud írni. A műfaj kötött. Aki szonettben utazik, nehezen nyit a szabadvers felé. Aki megszokta a nyilvános káromkodást, gondokkal fogalmaz névtelenül. Hölgyeim és uraim! Nem is olyan egyszerű színvonalasan anyázni. A HÉT KÉRDÉSE Kell-e nekünk díszpolgár? A rendszerváltozás kezdete óta harmadik alkalommal rendezik meg Szeged város napját, ahol ez évben is átadják az 1945. óta szüneteltetett díszpolgári címet, melyet 1990-ben, az azóta elhunyt Buday György, a Londonba emigrált világhírű grafikusművész, Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus, az SZBK alapító főigazgatója és Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező kapta meg. Tavaly Szőkefalvi-Nagy Béla Kossuth- és Állami Díjas aka­démikus nyerte el a megtisztelő címet. Az idei díjazott, a közgyűlés döntése alapján, dr. Péter László irodalom- és helytörténész. Arra voltunk kíváncsiak, miként vélekedik a polgár a város ünnepéről és a díszpolgári címről. Szeri Attila, irodavezető: - Arról nem tudok, hogy Szegednek van napja, viszont nagyon jó ötletnek tartom, több okból is. Egyrészt azért, mert jó reklám, mert ki lehet használni az idegenforgalmi szezon előtt. Másrészt, azt hiszem, hogy ilyen időpontokban, s ilyen alkalmakkor akár kulturális, akár gazdasági, de végső soron bármilyen téren szerződések, megállapodások köthetők, amelyek előbbre vihetik a város és lakóinak ügyeit. Ami pedig a díszpolgár kérdését illeti, erről, véleményem szerint, szavazás kellene tartani, mégpedig úgy, hogy a lakosság minden rétege reprezentatívan képviselve legyen. Onczay Zsolt, ügyvezető igazgató: - Állásomból kifo­lyólag rádiósként is tudok az ünnepről, de szerintem eddig nagyon szerényen volt propagálva a sajtóban. A lakosság ezért sem tud róla, és ezért nem éli át. Régebben túlságosan is hivatalos volt ez, a vállalatoknál, a hivatalokban és az is­kolákban is kötelező jelleggel megtartották az ünnepséget, ma pedig talán csak boldogok vagyunk, hogy van ilyen. A díszpolgárokról pedig azt gondolom, olyan embereknek kell lenniük, akik sokat tettek Szegedért, és erre a jövőt illetően is hajlandóságot mutatnak. Ha nevet kellene mondanom. Gregor Józsefre voksolnék. Persze sok olyan ember van rajta kívül is, aki él-hal városáért, és már letette érte névjegyét. Nagy Jánosné, nyugdíjas: - Megmondom őszintén, én nem tudtam eddig erről. De biztos, hogy jót tesz nekünk. Én szeretem az ünnepeket. Hogy ki legyen a díszpolgár? Nemigen ismerem itt a fontos embereket, ezért sem tudnék kit ajánlani. Azt tudom csak, hogy olyan embernek kellene lennie, aki sokat tesz az országért, a városáért, és aki odahathat, hogy jobban vigyázzanak a közbiztonságra. Amúgy, remélem, szép, zászlós.-műsoros ünnep lesz ez, mert meg kell anpak adni a módját. VARGA IVÁN A Rádió PartAcum ma délutáni adásában. 17 óra 30-kor a díszpolgárság hagyományairól, szerepéről beszélget Szeged új díszpolgárával, dr. Péter László irodalom- és helytörténésszel Tandi Lajos, a Délmagyarország felelős szerkesztője. A műsor hívható telefonszáma: 24-244 kormánypárti, hanem pártsem­leges és a pártpolitikától független intézmény. A frakcióvezető ál­láspontja szerint Göncz Árpád alkotmányos feladatát teljesítette és a demokrácia felett őrködött, amikor nem írta alá Gombár Csaba felmentését. Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök szava ügydöntő, végleges és felülbírálhatatlan. Tölgyessy Péter szerint a kormány elveszítette a közvélemény bizalmát. Magyaror­szágon nem alkotmányossági válság, hanem burkolt kormány­válság van, „egy frusztrált, prog­ramját feladó kormánytöbbség pótcselekvésekbe menekül, köz­jogi feszültségeket szít ahelyett, hogy megoldani kívánná az államháztartás gondjait". Szabad György bejelentette, hogy megalakult a Parlamenti Agrár Klub. Az Országgyűlés szerdán 13 órakor befejezte e heti plenáris ülését. A képviselők délután bizottságokban folytatták a törvényhozói munkát. Akik „Időben szólnak"?! Levélféle Horn Gyulához Megkaptuk hazánk helyzetéről szóló vészjós­ló helyzetelemzésüket tisztelt Horn úr, Öntől, akit a hasonló nyugati pártokban nyilván elvtársnak szólítanak. Mint ahogy ott is - Ön biztosan jól mondta - az Internacionáléyal zárnak minden ilyen kongresszust. Magyaror­szágon azonban sokunknak a hideg futkos- a hátán, amikor Önök csillogó szemekkel éneklik: „Ez a harc lesz a végső." Olyan ez, mint akasz­tott ember házában kötelet emlegetni. S ez nem csak egy durva hasonlat. Ez a lezáratlan múlt. A folyamatosság az Önök ajkáról fakad. Demonst­ratív az MSZP tagok elhatárolódása elődeiktől, vagy tagjaik korábbi tevékenységétől, tagadha­tatlan azonban a folyamatosság vagyoni helyze­tük, „kádertelepítési" stratégiájukat tekintve. Az új szereposztásban pld. Nagy Sándor (volt MSZMP KB-tag) ismét kulcsfigura... S vajon e mostani pazarul megrendezett kongresszus után maradt-e konvertibilissé alakítható tagdíjbevételük, Horn úr? Önök a 12 pont szimbólumával '48 és '56 örökösei? Gazdasági bírálatuk stílusa valóban forradalmi (ellenforradalmi?) hangulatot ger­jeszt. Lenin gazdaságpolitikáját ismerni társadalomtudományi tájékozottság alapkövetel­ménye, alkalmazása viszont egy nemzet csődbe juttatását eredményezi (eredményezte!). Szak­értőik nem akarják szétválasztani a gazdasági átalakulás elkerülhetetlen nehézségeit az elkerülhetőktől, s hideg fejjel uszítják a mun­kanélkülieket s a nehéz körülmények között élőket. Nem akarnak emlékezni saját korábbi bukott (!) gazdaságpolitikájukra, amikor óriási adósságnövekedés mellett több, ellentétes és elérhetetlen célt tűztek ki. Önökkel ellentétbén, mi sokan bízunk abban, hogy a mostani gazda­ságpolitika eredményeket szül majd. Jellegében talán az angol konzervatívokéhoz közeli a koncepciónk. A többség érdekében hozott áldozat (magas munkanélküliség) elkerülhetet­len. S mi nem szeretnénk az angol munkáspárti és szakszervezeti (!) uralmak alattihoz hasonló gazdásági visszaesést látni. Politikamentes, alulról szerveződő szakszervezeteket viszont igen. Fából vaskarika jut eszembe, vallásos „szekciójuk" hallatán. Kételkedésem - ném is tudom melyik esetben a nagyobb. Őszintén drukkolok, hogy az isten mentse meg a vallást a Vankó Magdolna által hirdetett „igéktől"! Meggyőződésem, hogy magabiztosságukkal nem tudnak a fentiek tisztázása elől kitérni, s addig a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomba való felvételük is várat magára. S bár Ón szerint, Horn úr, „az MSZP magára találásának kora lezárult", én mégis arra voksolok: Éljen a kormány! A mostani! Koha Róbert MDF városi elnökségi tag A honvédelem napján Az idén először, a diadalmas pákozdi csata évfordulója he­lyett, május 21-én ünnepli had­seregünk a magyar honvédelem napját. Az új dátum arra emlé­keztet, hogy 1849. május 21-én az alig egyéves honvéd hadsereg visszavette Budát. Az ünnep alkalmából tegnap állomány­gyűlést tartottak a szentesi Mű­szaki Technikai Ezrednél. A tavasszal adományozott új csa­patzászló előtt dr. Papp Lehel György országgyűlési képviselő szólt a katonákhoz és az egybe­gyűlt vendégekhez. Fölemlítette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicső eseményeit, kiemelve azt a jelképértékű na­pot, amikor a magyar hadsereg visszafoglalta Buda várát. Nap­jainkban a függetlenségünk megvédésén, az ENSZ alap­okmányában megfogalmazot­takon kívül hazánknak nincsen katonai erővel elérhető céljai ­hangsúlyozta. Az ünnepi állo­mánygyűlésen jutalmakat, kitün­tetéseket adtak át, többeket so­ron kívül előléptettek. * Ma, a honvédelem napján a szegedi helyőrség ünnepséget szervez az Áradi téren. A sző­regi csata emlékművénél délután 2 órától díszőrség áll, fél há­romkor, a Himnusz elhangzása után Jákó Gyula dandárpa­rancsnok, dr. Farkas László államtitkár és Tűhegyi József alpolgármester helyezik el koszorúikat a honvédség, a köztársasági megbízotti hivatal és a város önkormányzata ne­vében. A közös ünneplés a Szózat eléneklésével zárul. * A Szeged Műszaki Dandár parancsnoksága ma délután 2 és 5 óra között „nyitott laktanya" akciót tart a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában. A dandár vezetése és állománya szívesen lámák minden, a katonai élet és a haditechnika iránt érdeklődő polgárt. Az alkalomra kiállítást szerveztek, amelyen a dandár felszerelését: műszaki, vegyvé­delmi,-fegyverzeti stb. anyagait mutatják be. A nap külön érde­kessége, hogy a védőeszközöket bárki felpróbálhatja, a fegyvere­ket kézbeveheti, a járművekbe beszállhat. A látogatók kérdé­seire szakavatott „idegenve­zetők" válaszolnak. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 4-es számú választókerület kép­viselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatti épületben. HOLNAP A VÁROSHÁZA KLUB­JÁBAN a Szegedi Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület 16 órakor alakuló ülést tart, amelyre várják az érdeklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents