Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. MÁJ. 20. A Pentaco nem téved el Ha valakinek naprakész információi vannak a volt Jugoszláviáról, akkor az a szegedi Pentaco Kft., amelynek alkalmazottai járják a köztársaságokat, tárgyalnak a cégekkel. Nem hiszem, persze, hogy mindenütt szívcsen látott vendégek, hiszen az a feladatuk, hogy a magyar vállalatok kintlévőségeit behajtsák. Mint ahogy azt dr. Nagy Ferenc kereskedelmi igazgató elmondta: a „jugoszlávok" látszólag készségesek, de az érdemi hajlandóság már egy más kérdés. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a szegedieknek köszönhette mondjuk a horvát, hogy üzleti kapcsolatba léphetett egy számára ismeretlen szerbbel. Az 1988-ban megalakult Pentaco Kft. tehát - mint ahogy az a fentiekből már kiderülhetett speciális tevékenységbe kezdett a közelmúltban: a magyar cégek behajthatatlannak tűnő kintlévőségei után „fut", jutalékos rendszer keretében. Az áfészek alapította kft. előnyben van más kereskedő cégekkel szemben, mert korábban elsősorban jugoszláv cégekkel üzletelt. Ráadásul a tizenhét alkalmazott közül kettő jugoszláv állampolgár. A kft. tevékenysége azért is sláger, mert a pénzforgalom a magyar-jugoszláv kereskedelemben már tavaly leállt. Egyrészt a cégek nem tudnak fizetni, másrészt a bankok nem hajlandók dinár helyett dollárt adni. Ráadásul a nemzeti bankra sem lehet már hivatkozni. A Pentaco a szorult helyzetben azt találta ki, hogy árut fogad el pénzkövetelés helyett, de mégsem barterüzlet jön létre. Először egy gyártót keres, amelynek olyan az áruja, ami jó a magyar félnek. Annak a magyarnak, aki már valamilyen terméket kiszállított és jó ideje várakozik a dollárjára. Amikor a Pentaco közvetítésével találkozik a két fél igénye, már csak ottani külkereskedelmi vállalatot és bankot kell találni. A bankra azért van szükség, mert ugyan nincs pénzmozgás, de a banki művelet nélkülözhetetlen, s mert az üzletet devizában kötik meg. A kft. az egyenes exportért cserébe egyenes importot hoz össze: például, ha mindkét fél tartozik egymásnak, mondjuk, 100 ezer dollárral, de egyik se fizeti ki. Egy élelmiszer-ipari vállalat nemrégiben bútort fogadott el kintlévőségei fejében. Egy nehezen eladható termék ugyanis még mindig jobb, mint a behajthatatlan készpénz. A Pentaco a szerényebb tartozásokkal is foglalkozik, a legnagyobb összegű megbízás azonban 100 millió forintra szól. Ebből eddig 20-at sikerült behajtani. F. K. Delta Kereskedelmi Vállalat Elkelt üzletek (2.) Ter. Kikiált, ár Vételár Jogc. m! Érték: 1000 forintban Harkács-müszaki bolt Szcged,Csongrádi sgt. 108. 187 1 450 1 450 bj. Gumibolt Szeged, Attila u. 10. 422 3 950 3 950 bjIllatszerbolt Szeged, Kárász u. 14. 183 3 990 10 590 bj. Papír-írószer lyilt Szeged, Ág u. 1. 177 1 990 1 990 bjJátékbolt Szeged, Kárász u. 5. 204 4 330 13 690 bjJárni íí bolt Szeged, Mérey u. 15. 253 2 550 2 550 bjJátékbolt Szeged,Tisza L. krt. 40. 45 980 5 060 bj. Üveg-porcelán bolt Szeged,Tisza L. krt. 36. 108 2 450 7 550 bj. Papír-írószer bolt Szeged, Mars tér 16. 1(N) 1 990 1 990 bj. Számítástechnikai bolt Szeged, Oskola u. 8. 94 2 150 5 210 bj. Villamossági bolt Szeged, Roosevelt tér 5. 201 1 750 1 750 bj. Villamossági bolt Szeged, Oskola u. 3. 34 750 2 210 bj. Privatizációs pályázatok Tisza Szálló FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A szálloda 1991 vége óta nem üzemel. A felszerelés nem felel meg az osztályba sorolásnak. Jogcím: tulajdonjog. Tulajdonos: a magyar állam. Városképi jelentőségű, két emelet+földszintes, téglaépület; 3050 négyzetméteres telken 5236 négyzetméter bruttó területű. A hő- és hangszigetelése nem megoldott. Saját hőellátó-berendezéssel, gázfűtéssel ellátott. A fűtőberendezés: radiátor, légfűtés. Vízellátása: hálózat hideg és meleg víz. 1926-ban épült, 1963-ban teljes rekonstrukció, 1988-ban felújítás, 12 szobába zuhanyozó beépítése történt. A szobák száma 80, ebből Q lakosztály, 5 egyágyas, fürdőszobával, WC-vel; 4 egyágyas, mosdóval, WC nélkül; 20 kétágyas, fürdőszobával, WC-vel; 13 kétágyas, zuhanyozóval, WC-vel; 34 kétágyas, mosdóval, WC nélkül. A férőhelyek száma 151 (pótágyakkal 189). Szobaszerviz van, minibár csak a szobák egy részében. Térítéses szolgáltatások: portai vendégszolgálat, közös használatú fürdőszoba, valutaváltás. Térítés nélküli szolgáltatások: széf, üzenetközvetítés, csomagmegőrzés, parkolóhely. Értékesítőhelyi üzletek: étterem (65 vendég), söröző (240 vendég). Három különterme van, ebből az egyik díszes kiképzésű balkonnal ellátott koncertterem, a másik egy kisebb méretű, úgynevezett tükörterem. Berendezésük műemléki szempontból védett. A harmadik egy kisebb helyiség, jelenleg tévészoba. Az üzletek és a különtermek házon belüli és házon kívüli rendezvények lebonyolítására alkalmasak. Melegkonyhával és cukrászattal rendelkezik. A telek értéke 30 500 000, az épület műszaki értéke 78 500 000 forint. Felvonó nincs az épületben. A szálloda és az értékesítőhelyek berendezése és felszerelése elhasználódott, nem felel, meg az osztályba sorolásnak. Cserére, illetve felújításra szorul a konyha és a cukrászat felszerelése is. Az álló- és fogyóeszközök becsült értéke 5 millió forint. Jövedelmezőségi adatok: szobafoglaltság 48,57, férőhelykihasználtság 37,92 százalékos. Az átlagos szobaár 1472 forint, (ezer Ft-ban) 1989 1990 1991 Árbevétel összesen 38 631 47 865 25 377 Nyereség 2 248 3 578 Az értékesítés során az önkormányzat ragaszkodik az eredeti profil megtartásához. A szálloda 1991 vége óta nem üzemel. Jogcím: tulajdonjog. Tulajdonos: a magyar állam. Egy régi és egy új épületszárnyból áll. A régi 2, az új 4 emeletes tégla-, illetve panelépület: 2052 négyzetméteres telken a régi épület 2358, az új 1567 négyzetméter bruttó területű. A hő- és hangszigetelés nem megoldott; saját hőellátó-berendezése gázfűtéses, a fűtőberendezés radiátor, légfűtés. Hálózati hideg és meleg vízzel ellátott. A régi épületet 1904-ben, az újat 1972-ben építették, és ekkor felújították a régit. A szobák száma 110, ebből 3 lakosztály, 17 egyágyas, mosdóval, WC nélkül; 62 kétágyas, fürdőszobával, WC-vel; 19 kétágyas, mosdóval, WC nélkül; 8 háromágyas, fürdőszobával és WC-vel, 1 négyágyas, fürdőszobával, WC-vel. A férőhelyek száma 215 (pótágyakkal 216). Térítéses szolgáltatások: portai vendégszolgálat, gépkocsimosás, közhasználatú fürdőszoba, valutaváltás. Térítés nélküli szolgáltatások: zárt parkolóhely, széf, üzenetközvetítés, csomagmegőrzés. A kávéház 200, a drinkbár 50 vendéget fogad be. A haszonkulcs 220 százalék. Kávékonyhája van. Royal Szálloda Egy új és egy régi épületszárny. Profilkötötten. A telek értéke 20 500 000, az épület műszaki értéke 117 500 ezer forint; az eszközök becsült értéke 12 000 000 forint. A szálloda berendezésének és felszerelésének állaga jó, megfelel az osztályba sorolásnak. Az értékesítőhely berendezése és felszerelése csak csere, illetve pótlás után felel meg az osztályba sorolásnak. A szállodában két felvonó működik. Jövedelmezőségi adatok: 1989 1990 1991 férőhelykihasználtság 42,09% 50,63% 21,69% átlagos szobaár 1269 Ft 1577 Ft 2411 Ft (adatok ezer Ft-ban) Árbevétel 31663 49 206 34 242 Nyereség 14 170 25 960 9 934 A második emeleten 45 négyzetméter átnyúlik a Kelemen utca 81. alatti házba. A szálloda 9 ezer forint/hó bérleti díjat fizet az önkormányzatnak. A földszinten az Ofotért irodája átnyúlik a szálloda épületébe. A használati jog vitatott erre a területre. Az önkormányzat az értékesítés során ragaszkodik az eredeti profil megtartásához. (A pályázatok benyújtásának határideje május 21.) K. A. És akkor apám a délután sörfényes hullámaiban rám hunyorgott és azt mondta, hogy jól van fiam, ha volt egy kis eszed, akkor a Kosztolányit választottad. Mire én zavart mosollyal azt hebegtem, hogy nem apukám, ne haragudj, nem Kosztolányit, hanem téged választottalak. Apám csak állt, kezében megbillent a sörösüveg, s olyan csönd lett hirtelen, hogy hallottuk, amint megjön és a zárjával vacakol, a kommunistákat szidva fel-felüvölt Jenő bácsi. Apám egy éve ír verseket, leginkább éjszaka, nagy-nagy titokban, és azt hiszem azért teszi, mert számot akar vetni az életével. Apám igen fiatal ember még, negyvenöt éves, de hát a számvetés nincs korhoz kötve. Ugyanakkor apám nagyon rossz költő, vagyis nem is költő igazából, úgy mondanám, a jambusok amatőrje, de most nem ez a lényeg. Még az első hetekben megkérdeztem tőle, miért csinálja. Meg akarom érteni a világot, mondta. De hát ők se értik, a költők se, válaszoltam kissé türelmetlenül, mire ő azt mondta, hogy de legalább úgy tesznek. Azt mondta apám, meg akarja tudni, ő hol rontotta el. Nehéz ügy ez. És hát az is elég rossz érzés, ha az ember felriad, kimegy a konyhába úgy éjjel kettő felé, és ott találja az apját, szeme könnyes, kezei femegnek, görnyedt hátakkal ferde sorokat ír egy lapocskára, amit bizonyára a fia magyar füzetéből tépett ki. Nem gondolom én azt csodának, hogy apám negyvenöt évesen a költészethez fordult. Annyi csoda történt itt körülöttünk, olyan sok átalakulás, hogy apám esete csak egy a sok közül, és ha jól belegondolok, szóra sem érdemes. Mert itt van például Jenő bácsi, ez a drága jó, csöndes és szelid ember, aki kopott könyökű hivatalnokként éldegélt idáig, olyan szelíd volt, hogy előre köszönt a beteg körúti platánoknak, évek óta egyedül élt, ámde egy-két esztendeje, egyik napról a másikra egyszerűen megvadult. Jenő bácsi legutóbb azt mondta, hogy a Érettségi tétel feleségét is a kommunisták ölték meg. Na persze mindenki tudja, hogy egy fügét szállító török kamionos ütötte el, és az asszony volt a hibás, mert figyelmetlenül lépett le az útról. Jenő bácsi úgy Húsvét táján azt is mondta, hogy szégyellhetem a nagyapámat. Jenő bácsival nem vitatkozom, mert Jenő bácsi két hosszú esztendeje csak kiabálva tud beszélni, és talán még a WC-n is kiabál, és aki kiabál, azzal .vitatkozni képtelenség. A nagyapámat mégse szégyellem. Jenő bácsi arra céloz, hogy az öreg ötvenhatban megmentette a brigádpártitkárt, amikor a többiek le akarták verni. Ez egy vasutasbrigád volt, mindenki olajszagú, mindenki zsírszagú, még a párttitkár is az, és azt hiszem, nagyapám jóérzését sértette volna, ha csak úgy agyonvernek egy máskülönben sok aljasságot elkövető embert. Igen, mert az nem istennek tetsző, ha több "ember ver egy másikat, legyen akármennyi ok is rá. Nagyapám meghalt már, és csak az a furcsa, hogy Jenő bácsi is a barátja volt, és igen sokat snóbliztak együtt. Apám különben Jenő bácsit is meg akarja érteni. Róla szonettet írt, szerintem ez rossz, elhibázott forma, Jenő bácsi inkább valami spártai csatadalt érdemelne. Azért mégse mondom, hogy apám kárára válna a költészet. Most már nem sírdogál, hogy őt becsapták huszonöt évig, hogy az orránál fogva vezették, és hogy ezt megbocsátani nem tudja magának, ezt a naivságot, ezt a gyermekded hiszékenységet, hogy bevette a maszlagot, hitt, remélt, és cselekedett. Az új rendszer reggeleiben vöröslő szemekkel indult a csavargyárba, és azt Vendégsarok hiszem, csak azért nem bocsátották el, mert valahogy kitudódott, hogy verseket ír. A gyárat időközben privatizálták, ez gyakorlati értelemben annyit tesz, hogy száz embert kirúgtak. Apámat nem rúgták ki, bár benne lett volna a szórásban, csak hát apám verseket ír. Nálunk, mondta az új vezérigazgató egy munkásgyűlésen, még költők is dolgoznak, és akkor mindenki apámra nézett, és ő elvörösödött, és egy hónapig felhagyott a költészettel, de aztán csak újrakezdte. Talán éppen Kovacsevics Ernő miatt. Kovacsevics is apám barátja volt, és amikor Kovacsevics kipakolt az öltözőszekrényből, mert mennie kellett neki is, azt mondta apámnak, hogy te Jóska, egyet kérek tőled, azt írd meg, hol rontottuk cl. Mi a fészkes fenét kellett volna másképp csinálni, hogy ne így, ne ilyen méltatlanul. Tudod, mik vagyunk mi, mondta Kovacsevics Ernő apámnak, Trabant-lelkű nemzedék, ami, hiába is pörgött fel az élet mókuskereke, sose fog hatvannál többel menni, sose. Mi nem tanultuk meg a sebességet. A méltóságot se tanultuk meg. Az önbizalmat se. Apámnak úgy megtetszett ez a gondolatmenet, hogy aznap este elégiát írt Kovacsevics Ernőhöz. És apám azóta is nap mint nap számot vet. Keresi a hibát, keresi, hol rontották el. Nem mondom el neki. Mert olyan ez, mint amikor a kalapácsnak van lelkiismeret-furdalása, hogy rossz lett a fadoboz. Pedig hát, a kalapács minden szöget úgy vert a könnyű lécek közé, hogy abban hiba nem volt. Nem abban volt a hiba. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hanyas lesz a magyar érettségim. Apám mióta megtudta, hogy róla írtam, nem szól hozzám. Azt hiszi, gúnyolódtam. De megint valami verset ír. Azt hiszem, arról szól ez a vers, hogyan rontotta el. Hol és mikor rontotta el a fiát. lejegyezte: Darvasi László