Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

KEDD, 1992. MÁJ. 19. A HELYZET 5 Gyógy ellátást vegyenek Mezőgazdák biztonsága A társadalombiztosítási törvény, megnevezésével ellentétben megannyi bizonytalanságot keltett a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben. Közöttük is számos homályos kérdés tisztázására várnak a mezőgazdasági egyéni termelők, a közeljövőben lehet­ségesen bizonytalan jogviszonyú mai szakszövetkezeti tagok. Mindazt amit eddig társadalombiztosítási keretekben járulék­fizetéssel. nyugdíjév-megváltásra, járadékszerzésre lehetőségként kaptak, alapos módosítással érhetik el a második félév kez­detétől, nagyobb összegért. Az eddigi gyakorlat vázlatolásával együtt az új társadalom­biztosítási gyakorlat mezőgazdákra vonatkozó módozatairól Szokoly Tamástól, megyei társadalombiztosítási igazgatóhe­lyettestől kértem tájékoztatást. Először is hangsúlyozni kell: az egészségügyi ellátás június 30-ig állampolgári jogon minden­kinek jár. A második félév nyitónapjától azonban csak azok jogosultak ellátásra, akik valamilyen formában - munkahelyen, vagy egyéni vállakozóként, kistermelőként, magánzóként ­társadalombiztosítási járulékot fizetnek. A járadékra való jogosultság megszerzésének korábbi formái és díjtételei is változtak a törvény szerint. Alapvető dolog azonban: a már megszerzett jogot - járadékot - a társadalombiztosítási törvény nem érinti, meg nem szünteti és nem módosítja. A mezőgazdasági kistermelést főfoglalkozásként folytatók, akik egyéb jogcímen nem biztosítottak, jelentkezzenek a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon és bejelentkezésükkel vá­laszthatnak a lehetséges társadalombiztosítási - egészségügyi ellátásra, illetve nyugellátásra vonatkozó - módozatok közül. A társadalombiztosítási igazgatóságnál való bejelentkezés nem azo­nos a kisvállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánvállalkozók státusával, hiszen azok nem havi fix összeg befizetésével, hanem jövedelmük nagyságrendjének arányában növekvő járulék megfizetésével jogosultak a biztosításra. Három változatból választhatnak a mezőgazdasági kister­melők. Havi 4320 forint társadalombiztosítási járulék meg­fizetésével teljes körű biztosítást válthatnak. Ez érvényes az egészségügyi ellátásra, beleértve a táppénzjogosultságot, valamint a (nyolcezer forint minimumbér alapján kiszámított és táppénz alapként is szolgáló összeg arányában) baleseti, rokkantsági, öregségi járadékra. A járadék a mindenkori mini­málbér arányában növekszik, hasonlóképpen a nyugdíjak vásárlóérték-megőrzésének törekvéseihez. A másutt nem biztosítottak, akár mezőgazdasági kisterme­lésből, vagy bármi más jövedelemforrásból élők köthetnek egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre vonatkozó biz­tosítást a tb-igazgatóságon. Ebben az esetben havi 3760 forint befizetésével nyugdíjra szereznek szolgálati időt, a mindenkori minimum nyugdíj összeghatáráig, valamint a teljes körű egész­ségügyi szolgáltatásra is jogot szerez a bejelentkező és szerződést kötő - kivéve a táppénzt, mert ebben a formában (ellentétben a havi 4320 forintos biztosítottal) táppénzre nem jogosult. Harmadszorra és alapvetésként, igen megszívlelendő tanácsként is fogadva: havi 1200 forint befizetésével, ilyen jellegű társada­lombiztosítási megállapodás alapján csak egészségügyi ellátásra is lehet szerződést kötni. Ekkor a kézhez kapott betegbiztosítási kártyával a teljes körű egészségügyi ellátásra,továbbá anyasági, temetési segélyre jogosult a polgár. Az ingyenes, állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás most lám havonta ennyibe kerül. Aki az anyagi helyzete miatt ennek megfizetésére sem képes, a helyi önkormányzatnál kérheti, hogy szociális indokoltsággal az önkormányzat biztosítsa számára az egészségügyi ellátást. A múltbaveszett egészségügyi ingyenességre senkinek nem vigasz, de megjegyzésre érdemes: egy napi kórházi ellátás ma hazánkban mintegy négy és félezer forintba kerül. Biztosítatlanul ez a summa hárulna a betegre. BECSEI PÉTER Megújul a kisteleki strand Méghozzá Bodó Zsolt jóvoltá­ból, aki tavaly vállalta a kisteleki strandfürdő üzemeltetését és fenn­tartását. Az üzletember az idén azt kérte a képviselő-testülettől: 15 évre hosszabítsák meg a vállalko­zási szerződését és ő ennek fejében már az idén elkezdi a fürdő kor­szerűsítését. Kérelmét az önkor­mányzat jóváhagyta és a gazdasági bizottság javaslataival egyetértve, több lépésben fejleszti a fürdőt. Először mintegy 80 méter hosszú, egy méter széles betonjár­dát építenek az üzemelő felnőtt medence köré, majd a gyermek­pancsolót látják el vízzáró vako­lattal és úgynevezett tipox­burkolással. Ugyanitt az elhanya­golt lépcsőt is helyreállítják. Még ebben a strandszezonban tervezik az öltöző átalakítását, és a kultu­ráltabb vendéglátást szolgálja a büfé korszerűsítése. A jövő eszten­dőre marad az úgynevezett kettes medence rekonstrukciója, amelyet azonban, várhatóan csak 1994 nyarán tudnak üzembe helyzeni. Üröm az örömben: emelik a fürdő-szolgáltatási díjakat. Hu­szonöt helyett 35 Ft lesz a felnőtt belépőjegy ára: a diákok, nyugdí­jasok, katonák pedig nem tizen­kettőt. hanem húsz forintot fizet­nek ezentúl a pénztárnál. GOMBOS # KEDD­TŐL KEDD­IG sokféle méterárut 40%-os árengedménnyel kínálunk AZ EMELETRE MINDIG ÉRDEMES FELJÖNNI! SZEGED NXGYAMJHAZ / A.t a Sa.ncer-ta.von Gyűrű 250 millióért A város körutas-sugárutas szerkezeti rendszerébe illesz­kedő, „harmadik körútként" ismert külső közlekedési gyűrű a tömeges lakásépítkezéssel együtt alakult ki. Eddig kéthar­mad-háromnegyed része ké­szült el, s a Budapesti, Mak­kosházi, Rókusi körutakat foglalja magába. Mostani szerepük szerint főként a lakótelepeket kapcsol­ják össze, de a 47-es útról máris a Makkosházi körútra terelődött az átmenő forgalom egy része. Hiányzik viszont a befejező, Kálvária sugárút és Szabadkai út közötti déli sza­kasz, amely összekötné a 47-es utat az 5-ös út röszkei határát­kelőhely felőli részével, s tehermentesítené a Belvárost. A harmadik körút említett szakaszára még 1969-ben be­ruházási program született, ebből a Szabadkai út és a Cse­repes sor között a tervezett kétszer két nyomsávból a külső pályatest épült meg. A Délterv 1987-ben beruházási javaslatot készített, amelyet most újbók áttekintettek, s jóvá is hagytak. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén megszavazta a harmadik körút befejező szakaszának megépítéséhez szükségesnek ítélt 250 millió forintot. A körgyűrű bezárásáról Nagypál Miklóst, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetőjétől kértünk információt. Az 1,4 kilométeres nyom­vonal kiépítésének első szaka­szában ugyancsak a külső sá­vot készítik el. A nyolc méter széles, kerékpárúnál kísért út­szakasz érinti a Sancer-tavakat is, s e tény külön feladat elé állította a tervezőket. A négy tóból kettő is a körút vonalába esik, s fontolóra kellett venni, milyen módon vezethetik át a vízen az úttestet. A hídépítés ötletét a 200-300 milliós költ­ségigény miatt elvetették, s a tavak egy részének feltöltése mellett döntötek: ez mintegy 50-60 millió forintba kerülne. A kettévágott tófelületek vízcseréjének biztosításáról - s ezzel a még élő vizek életben tartásáról - sem feledkeznek meg: feltáró tanulmány készül a lehetséges megoldások szám­bavételére. Ugyancsak nehézséget je­lent, hogy a tervezett útvonal huszonegy ingatlant érint, ebből tizenhat helyen épület is áll, s tizenhét lakás pótlására lesz szükség. Legnagyobb „falatnak" a volt kötélgyár ígérkezik, amelynek területét semmiképpen sem lehet meg­kerülni. A harmadik körút befeje­zése összesen mintegy 250 millió forintba kerül. Idén már megkezdik a munkát, s első­ként a tófeltöltést és a szaná­lásokat veszik sorra. A befeje­zést 1994 közepére tervezik. Ha sikerül a Nagykörút, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos sugárút Szabadka felé tartó forgalmát a harmadik körútra terelni, akkor energiatakaré­kossági és környezetvédelmi szempontból is jelentős ered­ményt mutathatunk föl. NY. P. Borsos összeborzongott, mi­kor megértette, hogy miről van szó. Zsóka bólintott: - Ugye, milyen sötét világ ez?! De nálunk csak így lehet pénzt keresni. Viktor a betörőktől meghatározott sápot kapott, ha kihozta őket; a zsákmány értéké­nek a húsz százalékát. Hálás volt nekem, mindent a lábam elé rakott volna, nem engedett dol­gozni, ott kellett hagynom a bíróságot. Egy évig jól éreztem magam itthon: zenéltem, olvas­tam, játszottam a „Manderley-ház asszonyát", aztán el kezdtem unni. hogy az egész napom arra megy rá, hogy őt várom. Akkor megegyeztünk, hogy keresek valami olyan munkát, melyet itthon végezhetek és berendeztük ezt a másolóirodát. Undorító volt az egész szervezés, ezeket a gé­peket is vámcsalással hozták be, Viktor finánc barátai úgy írták be, mint egyszerű asztali írógé­peket és két-háromezer forint vámot szabtak ki rájuk. - Zsóka felnézett. - Nem vagy éhes ki­csit? Együnk valamit, mert ég a gyomrom. Hideg húst és savanyúságot hozott be, fehér terítővel takarta le az asztal márványlapját: -Vegyél. Borsos szedett a tányérjára: - Most hol van a férjed? - Nem jött haza reggel óta. Délelőtt bent a munkaközösség­ben ünnepeltek, ebéd után elment a gyerekeihez, elvitte az ajándé­kokat. Úgy volt, ha végez, haza­jön gyertyát gyújtani, négy órára vártam, hatkor telefonált, hogy ne számítsak rá. - Mi történt vele? Moldova György A félelem kapuja 28. rész - Ott maradt valamelyik szere­tőjénél. - Nem éltetek jól? - Már régen nem. Eleinte csak engem zavart, hogy fiatalabb ná­lam, őt nem érdekelte, azt mondta: akárhány éves vagy, a lábadat azért szét birod tenni! - ilyen szé­pen fogalmaz a százados elvtárs, illetve, bocsánat, ügyvéd úr! Aztán feltűntek a szokásos jelek, esténként el-elmaradt. Emlékszel, mikor itt voltál nálunk, akkor is későn jött haza, mindig mondott valami ürügyet, de már nem tartott igényt rá, hogy elhiggyem. Másnak szánt ajándékokat dugdo­sott itthon az íróasztal fiókjában, zokniban járt ki a fürdőszobába, mert a lábán a körmök úgy voltak levágva, ahogy csak egy nő tudja. Én láttam mindent, de nem szóltam. Azt hittem, hogy friss, ropogós pipiket szed fel, gondol­tam, majd betelik velük és megjön az esze. Én az ilyen villámná­szokat nem tartottam hűtlenség­nek - főleg, ha ízléssel és diszkré­ten csinálják. Aztán kezdtem neveket hallani és megdöbbentem: a régi szeretőihez tért vissza, azokhoz, akik a kolléganői voltak a cégnél. Alig valamivel fiatalab­bak nálam, és ne vedd dicsekvés­nek, de egy klasszissal gyengébb nők. Az egyiket láttam: nyáron is magasszárú cipőben járt, mert tönkrement a lába a visszerektől, a melle pedig olyan volt, mint a mosogatórongy. - Mit szeretett bennük? - Nem tudom, azt hiszem, csak velük érezte magát biztonságban. Hiába volt ő az Elet Királya, belül nagyon félt és most is fél valamitől. Én már régen nem bírtam megvigasztalni, a lelke mélyén nem bízott bennem, még mindig osztályidegen úrilánynak tart. Most nem történt más, mint hogy berúgott és átszakadt egy gát. Megcsinálta azt, amit eddig nem mert. - Majd kijózanodik és vissza­jön. - Lehet, csak az nem biztos, hogy be fogom engedni. Ezt a há­zat én hoztam a házasságba - még az első férjemmel építettük -, és volt bennem annyi sütnivaló, hogy a házasságról külön vagyon­szerződést kötöttünk, itt minden az én nevemen van. Egy bőrönd­del fog elmenni, egy spárgával átkötött bőrönddel, amivel ide köl-özött. Sokat elnéztem már neki,de ezt az estét soha nem bocsátom meg. - Borsosra nézett. - Te hol ünnepeltél? - Sehol, már lefeküdtem, mikor telefonáltál. - Meglepődtél, mikor felhív­talak? - Igen. Hogy jutott eszedbe? - Amikor megkérdezted, hogy imádnak-e engem, akkor sírni tud­tam volna a meghatottságtól, mert tudtam, hogy a magad nevében beszélsz, csak nem mered nyíltan kimondani. Akkor elhatároztam, hogy egyszer lefekszem veled ­elmosolyodott -, imádsz? - Igen. - Gyere, ne nyomorogjunk itt a kanapén. Az asszony átvezette a háló­szobába, ledobta magáról a kö­penyt, Borsos ujjai bejárták a testét: - Milyen kemény kis melled van! - Ha az iskolában színdarabot adtunk elő, mindig én játszottam a fiú szerepet bajusszal, árvalány­hajas kalapban. De nézd meg, milyen modem, nyúlánk combom van. Nem izgalmas? Mintha két nővel volnál együtt egyszerre. Hosszan, újra és újra feltáma­dó szenvedéllyel szeretkeztek. Ahogy testük szétvált, Zsóka kisietett a fürdőszobába és Borsos ismét hallotta a lyukas gumilabda nyomogatására emlékeztető tom­pa puffogást. Nem gondolhatott másra, mint hogy az asszony fer­tőzéstől tart és valamilyen oldattal kimossa magát. Ez az elképzelés elundorította, de aztán erőt vett magán. A négy sarkán kifeszített lepe­dő ráncokba gyűrődött alattuk és a paplan is csatakos lett az izzadt­ságuktól. Zsóka elfáradt, arcán vörös foltokat hagyott a fiú ki­ütköző borostája, nehezen lep­lezte álmosságát. Borsos megér­tette, hogy indulnia kell. Már hat óra is elmúlt, mikor kisurrant a kapun. Kint még aludt a város, ahogy a főtéri templom tornyában kongatni kezdett az óra, szinte visszffángzott az üresség. (Folytatjuk) Milliós tartozások (Folytatás az 1. oldalról) A SZETÁV-nál a lakossági tartozás 80 millió forint. Mivel a rezsiköltség legnagyobb részét a fűtési díj teszi ki, leginkább ennek a tételnek a befizetését mulasztják el - legtöbbször valóban rossz anyagi helyzetük miatt - az emberek. A lakossági tartozás jelenleg 80 millió forint, és ennek finanszírozásával a SZETÁV a tartalékait éli fel. A megoldást az épületenkénti, majd lakásonkénti fűtésmérésben látja a távhőszolgáltató. Ez viszont 120-150 millió forintos beruházás lenne a SZETÁV, és 20 ezer minden egyes fogyasztó részéről. A DÉMÁSZ a többi szolgáltatónk kedvezőbb helyzetben van abból a szempontból, hogy a fizetés elmulasztása esetén kikapcsolhatják az áramot. A lakossági tartozás ettől függetlenül folyamatosan növekszik, jelenleg 15 millió forintot tesz ki havonta. A legrosszabb a helyzet az északi kirendeltségnél, ahova a lakótelepek tartoznak. A vállalati utasítás szigorú eljárást irányoz elő a nem fizetőkkel szemben; ha valaki nem rendezi a számláját a rendelkezésre álló nyolc napon belül, felszólítják, három nap múlva pedig kikapcsolják az áramot. A valóság azonban más; a díjbeszedők általában a hó végi elszámolásig próbálkoznak a fogyasz­tóknál. így havonta csak körülbelül 170 lakás marad hosszabb-rövidebb időre áram nélkül. A Magyar Villamos Művek tervezi, hogy a kéthavi elszámolás helyett áttérnek a havira, de addig is, a szegedi üzemigazga­tóság május elsejétől változtatott a pénzbeszedés rendszerén; a három kirendeltség maga fog gondoskodni a számlák rendezéséről, egy-egy díjbeszedő csak egy kirendeltség területén fog működni. így a kirendelt­ségek azonnal intézkedhetnek az áramszolgáltatás felfüggesztéséről, ha nem fizet a fogyasztó, és bármilyen hiba elhárításáról. A lakásszövetkezetek között a legnagyobb tartozó a Tabán. Azt ta­pasztalják, hogy sok ember csak azt tekinti a magáénak, ami a lakásán belül van, a közös költségekről nem vesznek tudomást. Ráadásul a lakásszövetkezet körüli néhány évvel ezelőtti bonyodalmak megren­dítették a lakók bizalmát, sokan ezért, és nem rossz anyagi helyzetük miatt nem fizetnek. Amikor pedig az adósok munkahelyéhez fordultak letiltásért, azt a választ kapták, hogy csak 1996-ban tudják kezdeni levonni az illető lakásszövetkezeti tartozását. A szolgáltatók igyekeznek tekintettel lenni a fogyasztók szociális helyzetére, mert azt tapasztalják, hogy az igazán szegények igyekeznek legalább részben eleget tenni a fizetési kötelezettségnek. Ezért indokolt esetben részletfizetési kedvezményt, haladékot adnak. De úgy vélik, a szociális gondoskodás végső soron nem az ő feladatuk, engedé­kenységükkel pedig nem járulhatnak hozzá a fizetési fegyelem további romlásához. KECZER

Next

/
Thumbnails
Contents