Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

SZOMBAT, 1992. MÁJ. 16. A HELYZET 5 A vízügy nem „népjóléti intézmény" Brekeg-e béka a csatornában? Heves indulatokat váltott ki a vízügyi szakemberekben keddi lapszámunkban megjelent, az agrárkamara sajtótájékoztatójáról tudósító cikkünk. Nem csoda, hiszen az aszállyal kapcsolatban az érdekképviselet kemény vádakkal illette az ATIVIZIG-et. Azt állította, hogy a vízügy lánckereskedelmet folytat a vízzel, szerződéseivel pedig zsarolja a termelőket. Miközben tombol az aszály - ilyen szárazság legutoljára az ötvenes években fordult elő, s nagy veszély fenyegeti az ország kenyerét -, a vízügyi igazgatóság spekulál. A csatornák üresek, csak a békák brekegnek bennük. Dr. Kováts Gábor, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója ezt követően elmondta lapunknak: megérti a mezőgazdaság súlyos helyzetét, de a vállalat nem adhatja ingyen a vizet (tavalyról például még mindig 4 millió forinttal tartoznak a gazdaságok). Az ATIVIZIG költségvetési intézmény, be­vételeinek egyik fele az állami támogatásból származik, s csak a második ötven százalékát képes . „kitermelni" szol­gáltatásaiból, vállalkozásaiból. Ráadásul a májusi támogatás összegét felezte a minisz­térium, a költségvetési hiányra hivatkozva. Mint ahogy az áramszolgáltató az áramot, úgy adja a vizet az öntözéshez a vízügyi igazgatóság. Amikor tehát szerződést köt, s azt írja le benne, hogy a termelőnek az első részletet az aláíráskor ki kell fizetnie, már elvégzett szolgáltatás ellenértékét kéri. Hiszen a gépeket, beren­dezéseket, csatornákat karban kellett tartani, s fizetni az emberek bérét. Vannak rá­adásul olyan területek, ahová csak háromszoros emeléssel juthat el a víz, ez a művelet pedig úgyszintén pénzbe kerül. Az ATIVIZIG egy prob­lémáról tud a megyében: a Felső-Kurca vízkivételi rend­szerét fel kellett újítani, emiatt csak tegnaptól, péntektől műkö­dik a rendszer, s kaphat öntö­zővizet a környék, például Fá­biánsebestyén. Különben az öncsődös és felszámolás alatt lévő gazdaságok kivételével valamennyi aláírta a szerző­déseket. (Hogy velük mi lesz, csak a jóisten a megmond­hatója.) A vízügyi igazgatóság vé­leménye mellesleg megegyezik az érdekvédőkével. Hogy amennyiben katasztrófa­helyzet van az országban, akkor a kormánynak be kell avatkoznia. Ha egy országban tombol az aszály, akkor fogjanak össze a miniszté­riumok, segítsék a termelőket, adjanak kedvezményes hite­leket az öntözéshez, s akár a vízdíjak kifizetését is vállalja át az állam. A vízügyi igazgatóságnak ugyanis teljesen mindegy, ki fizet a szolgáltatásaiért. RÜC Akiknek nem jár a járadék Azok, akik a március 11-i rendelet életbelépése után közvetlenül, vagy áprilisban bejelentették igényüket a segélyre - és jogosultak is rá -, mar meg kellett volna kapják május első napjaiban, hiszen a rendelet azt "mondja ki: a bejelentést követő hónap első napjától jár a munkanélküli járadékot pótló segély. Ám május első napjaiban még nem érkezett meg a támogatás, ezért reklamálnak az önkormányzat népjóléti irodájában, mondván: átfutá­si ido ide vagy oda, enni azért nekik is kell. Nem tudják, hogy nem az önkormányzatnál te­hetnek panaszt a segély elma­radása miatt, hanem a munkaü­gyi központban. A dolog ugyanis a követke­Két hónapja jelent meg a rendelet, miszerint havi 4 ezer forint szociális segély illeti meg azt, akinek nem folyósíthatják tovább a munkanélküli járadékot, és a vele egy háztartásban élő hozzátartozóinak egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori özvegyi nyugdíj minimumát, a jelenlegi 5 ezer 500 forintot.(A rendelet felsorolja a kivételeket is.) zőképpen van kitalálva: a munkaügyi központ hoz egy határozatot arról, hogy megszűn­teti a munkanélküli járadékot. Aztán az önkormányzat nép­jóléti irodája elbírálja - az egy főre eső jövedelem alapján - a jogosultságot, és ők is hoznak egy határozatot, amit vissza­juttatnak a munkaügyi köz­pontnak, ahonnan majd folyó­sítják a segélyt. Következés­képpen a népjóléti irodának semmi köze a segély fizetés­hez. Annak pedig, aki még egy fillért nem látott hónapok óta ­mert van, ki már decemberben, januárban sem kapott munka­nélküli - édesmindegy honnan, csak már kapjon valamennyit. A munkaügyi központ igaz­gatója, Vladiszavlyev András kérdésünkre elmondta: valót­lan az a hír, miszerint nincs egy fillér sem a segély­számlájukon. Május 8-án ad­ták postára a 4 ezer forintos se­gélyt azoknak, akiknek a kérel­mét április 2o-ig megkap­ták. Azaz most májusban, utólag fizetik az áprilisra járó segélyt, és június 1-10 között a májusra esedékeset. A március 11-i rendelet várhatólag a szociális törvény megjelenéséig él, és megvan a pénz a szociális segélyre jogosult munkanélküliek tá­mogatására. K. K. A híresztelésekkel ellentét­ben: nem emelkedik a tbc-s betegek száma, Csongrád megyében az utóbbi három esztendőben stagnál - mon­dotta tegnap, pénteken azon a szakmai értekezleten dr. Krasz­kó Pál professzor, megyei szakfőorvos, amelyre Cson­grád, Bács-Kiskun és Békés megye tüdőgyógyászait hívták meg. Ugyanakkor tény, hogy az erősen fertőző tbc-sek aránya évről évre növekszik, aminek oka abban is keresendő, hogy későn fedezik fel a tuberku­lózist, mégpedig azért, mert az emberek már a betegség Támad a tbc? előrehaladott állapotában for­dulnak orvoshoz. A professzor adatai szerint az elmúlt tíz évben 30 százalékkal csökkent a tüdőgondozók forgalma, és egynegyedével a tüdőszűrő­vizsgálatok száma. Mind ke­vesebben tekintjük fontosnak az évenkénti tüdoszúrést. A hörgőrákos megbetege­dések terén katasztrofálisnak ítéli a helyzetet a deszki tü­dőkórház igazgatója, s mint mondotta, a nőrgőrákosok aránya Csongrád megyében lényegesen magasabb, mint az ország többi megyéjében. A professzor tájékoztatást adott az elmúlt évi fejlesz­tésekről is. A deszki intézet több korszerű műszerrel gazda­godott az utóbbi időben, a szegedi tüdőgondozót 40 millió forintos költséggel újították fel, s az átalakított épületben helyet kapott - mint új szerzemény - a képerősítős röntgen. A szakmai értekezleten dr. Naszlady Attila, miniszteri biztos, az Országos Korányi Intézet megbízott főigazgatója, aki a tüdő- és szívbetegségek egy intézetben történő gyógyí­tásának előnyeit vázolta, el­mondta, hogy a magyaror­szági tüdőgondozó-hálózat fejlesztésére, műszerezett­ségének korszerűsítésére vár­hatóan 20 millió dollárt ad a Világbank. K K Nem ismerem Nemcsók Jánost, és vitába sem kellene szállnom vele, ha ő nem ül­tetett volna egy közveszélyes csúsztatást válaszcikkébe („Több gondolat bánt en­gemet!" DM 1992. május 13.). A megszólított nyilván vá­laszol majd; én csak arra az újszerű gondolatra kívánok reagálni, hogy az MDF is „utódpárt", mert tagjai között szintén vannak egykori MSZMP-tagok. 1. Az MDF-ben valóban akad néhány volt MSZMP-tag, de őket - a szegedi MDF alapító tagjaként is mond­hatom - nem emiatt vettük fel (miként más, 1989-ben mű­ködő ellenzéki pártok sem). A mai MSZP tagsága viszont túlnyomó többségében (ha nem összességében) azelőtt is tagja volt az MSZMP-nek. Visszhang Egy szocialista gondolat 2. Az 1989 őszi - utolsó ­MSZMP pártkongresszuson valóban viták folytak az utódlás és legalább annyira a vagyoni kérdések körül, de tudomásom szerint épp a megalakuló MSZP vállalta a jogutód és a vagyonkezelő szerepét. Különben nem támadta volna olyan élesen a Thürmer Gyula vezette „új" MSZMP, és nem lett volna szükség népszavazásra az MSZMP-vagyonnal való el­számoltatás ügyében. Szegeden én mindenesetre megéltem, hogy egy virá­goskertbe ágyazott, munkás­őrízléssel kibetonozott vörös csillagot kereszteztem, amikor első, saját házunkban tartott gyűlésünkre mentem. Ennyi­ben tényleg utódpárt lehetünk. 3. Ami a békéscsabai plakátokat illeti, én élénken emlékszem, hogyan kezdődött az országgyűlési kampány Szegeden: az első este elá­rasztották a számbajöhető lámpaoszlopokat és trafókat a Fidesz plakátjai. Aztán másnap reggelre minden hivatalos hirdetőhelyet megtöltöttek az MSZP „előkészítő" plakátjai, amire azután rutinos kezek ragasztottak újabb és újabb ­fizetett! - hirdetéseket. Igaz, az alelnök úr most sem az MSZP, hanem az MSZMP és a Fidesz „nagyságrenddel kisebb" összegei fölött saj­nálkozik. O tudja, miért! Folytatásként ajánlom vi­szont kongresszusra készülő szocialistáknak és nem szocia­listáknak - Debreczeni József idevágó írását (Népszabadság, 1992. május 13.). Bratinka József, az MDF szegedi elnöke, országgyűlési képviselő Eszi a gazdaság a vezetőket 2. Banki nyomás? Még mindig a Paprika Rt. tárgyalójában ülünk Nagy István megbízott vezérigazgatóval és Macha Piroska gazdasági igazgatóval. - Azt állítják, egyik vezető sem tagja a CPC Rt.-nek és a Vegeta Kft.-nek. Mégis az a szóbeszéd járja, hogy az irodák oda dolgoznak. - Mindkét vegyes vállalat számára a Paprika Rt. szol­gáltatás címén ellátja az ad­minisztrációval járó munkát ­válaszolja Nagy István. - Ezért a vállalat évi 80-90 millió fo­rintot, az emberek és a tiszt­ségviselők pedig plusz bért kapnak, ami 3-10 ezer forint is lehet havonta. Egy könyvelő például 7-10 ezer forintot keres meg. - A jelenlegi vezetők közül ki visel tisztséget a gazdasági társaságokban? - Nahóczky Endre keres­kedelmi igazgatónk az ügy­vezetője a Vegeta Kft.-nek, havi 20 ezer forint tisztelet­díjért. - Ha minden kötél szakad, azért Önök el tudnak helyez­kedni ezeknél a társaságok­nál... ? - Valahol nekünk is kell dolgoznunk. * „A beteg fát vissza kell Jól menő, bejáratott autóalkatrész-bolt fejlesztéshez 1 000 000 Ft-tal rendelkező magánszemélyt keres. Fedezet van. a kamatban és a lejárati időben megegyezünk. „Lépjünk együtt 13 432" jeligére a Sajtóházba. metszeni, hogy az új hajtások egészségesek legyenek." Ezt állítólag a CPC egyik képvi­selője mondta, a Szegedi Pap­rika Rt.-re utalva. A valahai szocialista nagyvállalat alól ugyanis kicsúszott a talaj. Nincs csődhelyzetben, hiszen 90 napon túli tartozásokról senki sem tud, de a jövő drasz­tikus intézkedéseket követel. Ezek közül csak az egyik lépés a 300 dolgozó elbocsátása. Többször is hallottam az elmúlt napokban, csak a ha­láleset állította reflektorfénybe a céget. De vajon követel-e emberéletet a mai magyar gaz­daság? A nehézségek elől az egyetlen menekvés -e a kötél? * A múlt héten, keddi napon lett öngyilkos Nagyi István, azt követően, hogy hétfőn a Budapest Bank Rt. Szegedi Igazgatósága leállította a hitelek további folyósítását. A Paprika erre a megbeszélésre másfél évre szóló tervet ké­szített, de a bank nem találta elfogadhatónak. Dr. Szentgyörgyi Pál, a Budapest Bank Rt. szegedi igazgatója: Új Élet Mgtsz, Kistelek, gépárverést rendez 1992. május 21-én, 9 órakor a termelőszövetkezet központi majorjában (a kábelgyárral szemben). Értékesítésre kerülnek: Zetor erőgépek IFA tehergépkocsik Pótkocsik - Szükséghelyzetet kellett teremtenünk, azért, hogy ne maradjon minden a régiben. Teljesen normális kérés egy banktól az, hogy addig nem újítja meg a hiteleket, amíg nem lát elfogadható progra­mot. Amint a racionális költ­séggazdálkodásról, a készle­tektől való szabadulásról, a takarékosságról elkészül az új program, újraindulnak a hite­lek. - Megrázta-e Nagyi István halála? - Nagyon megrendített, de nem hiszem, hogy a hétfői tárgyalásunk lett volna az utolsó csepp a pohárban, hiszen megvan a rendezés lehetősége. Csak nem szabad a tavalyihoz hasonló, termelés­centrikus gazdálkodást folytatni. - Észrevettek-e valamit az utolsó nap a vezérigazgatón, ami utalt volna a következ­ményekre? - kérdezem Nagy Istvánt. - Látszott, hogy káros az egészségére ez a pozíció. Az az ember, aki a főiskola elvégzése után a Paprikába került, és végigjárta a ranglétra minden fokát - mellesleg az édesapja főmolnár volt Kalo­csán -, az utolsó hónapokban nyugtatókon élt, keveset aludt. Erről persze nemigen beszélt, mert zárkózott típus volt. Nyomasztotta a helyzet. A Budapest Bankkal folytatott tárgyalás után este a vezetés összeült, s fölmerült, hogy mi lenne, ha nem csinálná tovább. Nem szólítottuk föl lemon­dásra, csak békésen megbe­széltük a problémát. Azt vá­laszolta, gondolkodik rajta... * A Paprika Rt.-nek össze kell szednie magát, hogy talpon maradjon. Nincsenek biztos piacok, a spanyolok mellett már a bolgárok, izraeliek, dél-afrikaiak is konkurensek, főleg alacsonyabb áraik miatt. Itthon visszaesett a kereslet, az őrlés állami monopóliuma megszűnt, a kis rezsivel dol­gozó maszekok komoly ver­senytársak. Változtatni kell a korábbi termelési szerződé­seken: abszurdum, hogy egy cég pénze egy évig álljon paprikában, miközben a fölvett hitelek összege már kétszer­akkora, mint a vállalati va­gyon értéke. A cég privatizációja minde­közben folytatódik. A 93 százalékban tulajdonos ÁVÜ Gyermeküdüles a TINI-TÚRÁVAL! Szafaripark máj. 23-24-től 1560 Ft (szállás, utazás, 1 ebéd) VAKÁCIÓ! 6 napos turnusok pedagógusok vezetésével. - Dunakanyar - Szentendrei sziget 2770 Ft - Nyugat-Dunántúl-Ausztria­Badacsony 2770 Ft - Lillafüred-Aggtelek 1900-2400 Ft Teljes ellátás + 1350 Ft GÖRÖGORSZÁG 10 napos szuperüdülés gyermekeknek, családoknak a legkedvezőbb áron ! Demeter, Szeged, Tápai u. 23. Tel.: munkaidőben 62/26-324 f Felsővárosi iskola) zártkörű meghívásos pályá­zatot írt ki saját részvényei eladására, külföldi befektetők számára - á tenderbontásra a közeljövőben kerül sor. Ber­kovicsné Palotai Zsuzsa, a budapesti Consultrade Inter­national Kft., a Paprika tanács­adó cégének képviselője kérdéseimre válaszolva el­mondta: a haláleset és a cég pénzügyi gondjai nem segítik az ügyet. A külföldiek ugyanis roppant érzékenyen reagálnak minden hírre. S hozzátette: - Féltem a mostani veze­tőket, nagy teher van rajtuk. Berkovicsné többet nem árult el, köti a titoktartás. Annyit még más forrásból sikerült megtudni: ha két héten belül nem jelenik meg híradás a Paprika Rt. privatizációjáról, az azt jelenti, hogy az első forduló sikertelen volt. (Vége) FEKETE KLÁRA Szegedi Felszabadulás Mgtsz „Pritamin" Bt. vállalkozókat keres szántóföldi zöldségtermesztésre (pritaminpaprika és vöröshagyma) Jelentkezés: Szeged, Bérkert u. 129. T.: 62/21-855. Ügyintéző: Varga Sándor, Szénási György. Az új élet építéséhez keres a „KOZMIKUS ÚT" lényeges, önzetlen, dinamikus, változni tudó embereket. Kérjen díjtalan ismertetöt erről az új, nemzetközi, emberközi, erkölcsi mozgalomról. 6701 Szeged, Pf.: 233

Next

/
Thumbnails
Contents