Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-15 / 114. szám
PÉNTEK, 1992. MÁJ. 15. A HELYZET 5 Ma ünnepség Szegeden A piaristák 350 éve Magyarországon A Ml ARAINK: Férfialsó 99 Ft Fehér póló 190 Ft Pólóruha 510 Ft Üvegszálas harisnyanadrág 99 Ft Bébitipegő 261 Ft Férfiszandálok 970 Ft Női szandálok 1315 Ft Ágynemű-garnitúra 858 Ft Szintetikus takaró 998 Ft Az emeletre mindig érdemes feljönni! SZEGED NAGYÁRUHÁZ Szívügy-alapítvány A Piarista Diákszövetség a kegyestanítórend magyarországi megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából 1992. május 16-án, szombaton, évadzáró összejövetelt rendez. 11 órakor ünnepi szentmise a felsővárosi templomban, amelyet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrál. 12 óra 30 perckor koszorúzás a Belvárosi, illetve a Dugonics temetőben, 15 órakor a szemészeti klinika előadótermében dr. Jeleníts István tartományfőnök megnyitója után dr. Máriaföldy Márton A piarista rend megtelepedése hazánkban, illetve Szegeden; Szesztay András Bibó István szellemi öröksége és a mai ökumenikus párbeszéd címmel tart értekezést. Kinek szívügye az egészségügy? Bizonnyal mindazoknak, akik felkeresik ma délután a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi Szakközép- és Szakiskolát. Az iskola diákjai és tantestülete által lérehozott alapítvány javára pénteken délután 2 órától 5-ig tartó egészségnapot rendeznek. Ízelítő a programokból: házi beteggondozás, elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás és tanácsadás, reformkonyha a korszerű táplálkozás jegyében. Az iskolai egészségnapon termékbemutatót tart a megyei sütőipari és a tejipari vállalat. Az érdeklődők kívánságára vércukorszint-mérést végeznek, ellenőrzik a testsúlyt. A fölösleges kilók ledolgozására sportprogram szolgái, míg a büA Seed kisvállalozókat segítő alapítvány egyik vendége volt az elmúlt három napban Galen Sarvinski, a Portland Community College oktatója, a Small Business Development Center munkatársa. Mielőtt tegnap a szegedi vállalkozókkal találkozott, arról beszélgettünk hogyan látja a magyar gazdasági rendszerváltást? - A piaci rendszer máris fejlődésnek indult. Magántermelők áruit magánkereskedők árulják a boltokban és a piacokon. Természetesen ez még nem piacgazdaság, hanem egy olyan rendszer, amelyik félúton van a szocializmus és a kapitalizmus között. „Tiszta" kapitalizmus még Amerikában fében mindazok csemegézhetnek, akikre még ráfér... De félre a tréfával! Az egészségnap hozadéka, 50 forint egy alapítványi jegy, igazán nemes célokra fordíttatik. Egyebek mellett a legtehetségesebb végzősöket jutalmazzák, támogatják. A jövő egészségügye mindannyiunk ügye! Nem mindegy, hogyan és milyen leendő szakembereket képezünk! - vallják az iskolában, a szükségben született alapítvány létrehozói. A pénteki egészségnapon, illetve a 284-11365-ös csekkszámlaszámon bárki kifejezheti támogató egyetértését a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Alapítvánnyal. sincs, nálunk is létezik állami tulajdon, társadalombiztosítási rendszer, szociális egészségügyi ellátás, amelyet az állam felügyel. Ugyanakkor a kisvállalkozások olyan erősek, hogy működésben tartják az egész gazdaságot. Minden piacgazdaság lényege az áruk, információk és ötletek szabad áramlása. Hogy ha valaki valami jó dolgot akar csinálni, ne ütközzön akadályokba. Mindenki azt mondhassa, csinálhassa és árulhassa - és természetesen kockáztathassa - amit akar. Ebből a szempontból pedig Magyarország nagyot lépett előre. KECZER A spanyol származású Calasanzi Szent József, bár atyja a családi hagyományok szerint katonai pályára szánta, fiatalon a papi pályára lépett. Nyolcévi hazai működése után - belső hívásnak engedve Rómába ment. Itt a külvárosi negyedekben volt alkalma közvetlen közelről látni a nyomort, a bűnt, a szennyet, és az ilyen körülmények között felnövő fiatalokat. Erezte, tudta, hogy meg kell mentenie ezeket a jobb sorsa érdemes proletárgyerekeket, különben bűnözőkké, a társadalom tehertételeivé válnak. Magányosan vette föl a harcot a bűn és a tudatlanság ellen. A Szent Dorothea-templom plébánosát sikerült megnyernie tervének, aki két szobát bocsátott rendelkezésére. Ezeket iskolai bútorokkal rendezte be. Az épület falára kiírta: Scuole pie, azaz: kegyes iskolák. Ez az oktatás keresztény jellegét és a tanítás ingyenességét jelentette. Fiatal papok csatlakoztak hozzá és fölajánlották segítségüket. Tanítványai egyre gyarapodtak, újabb iskolaépületeket kellett keresnie. Calasanzi nevelési eszméje: a népet vallásos alapon a gyakorlati életre nevelni. Tizenegy - Másfél évem van a nyugdíjig, biztos, hogy engem is menesztenek - mondja a mellettem álló asszony. - Itt kezdtem gépkezelőként, aztán elmentem a konzervgyárba, és onnan csak takarítani vettek vissza. Bár maradtam volna akkor a helyemen! - A nevét, ha megkérdezhetem... - Csak azt ne, mindent kérdezhet, csak a nevemet ne! A hátam mögött egy férfi jelzi, mond ő nekem ezt-azt, ha a végén feltűnés nélkül követem a másik-kijárat felé. Táskámban egy szerkesztőségnek címzett, névtelen levél lapul, bekezdés nélküli, végtelen sorokkal arról, hogy Nagyi Istvánt mindenki szerette, becsületes vezető volt, bezzeg a többi... O nem tudta volna kimondani, hogy mehet, ki merre lát. Valamint az is olvasható, hogy név nélkül nagyon sok dolgozó nyilatkozna az újságíróknak. Hát ez az. Mindenki név nélkül akarja mondani a magáét. De van-e ezen csodálkoznivaló? Amikor az 1300ból most 300 megkapja a munkakönyvét - s ki tudja, itt vége-e az elbocsátás-hullámnak? -, akkor megfontolandó: akar-e kérdezni, van-e egyáltalán mondandója a dolgozónak. * Az inkognitóját megőrző téemkás kérdéseit később magam teszem fel Nagy társával 1617-ben vette föl a szerzetesi ruhát. XV. Gergely pápa 1621-ben az új társulatot ünnepélyes fogadalmú szerzetesrenddé nyilvánította. A piarista iskolák nagyon gyorsan elterjedtek, elsősorban Olaszországban, majd szerte Európában: így Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban. Népszerűségük titka az volt, hogy új nevelési módszereket honosítottak meg. A súlyt a háromosztályos elemi iskolára helyezték, gimnáziumokra csak később került sor. Az alázatosságra a legszebb példát maga a rendalapító adta: 50 Istvánnak, a Szegedi Paprika Rt. korábbi vezérigazgatóhelyettesének - jelenleg az igazgatóság megbízásából ó ül az első számú vezető székében. - Azt mondják, a vezetó'k számára épül a csengelei konzervüzem, ahová saját magukat és a berendezéseket is átmenthetik. Mi igaz ebből? - A csengelei konzervüzemet a Húscoop Kft. építi, a cég különben régi partnerünk, szállítónk. A Paprika Rt. ebben nem vesz részt, nem adott hozzá pénzt, csak a konzervgyártáshoz szükséges licenceket, amelyekért fizetnek a vállalatnak. Adtunk el berendezéseket is, de nem áron alul, és olyanokat, amiket a Paprika már nem tud hasznosítani. - Méltatlankodnak a dolgozók amiatt is, hogy a cég nehézségei ellenére a vezetők esztendőn át a legkisebbekkel maga foglalkozott! Hazánkban az északmagyarországi Podolinba, amely akkor ideiglenesen Lengyelországhoz tartozott, 1642-ben Lubomirszki Szaniszló hívott meg piaristákat. A török kiűzése utáni időszak, főként a XVIII. század az, amikor a legnagyobb számban telepedtek meg nálunk. Csak a Felvidéken 16 helyen volt iskolájuk. De ugyanebben a században Erdélyben, a Dunántúlon és az Alföldön is építenek rendházakat, iskolákat. (Igaz, ezek közül több időközben megszűnt.) A triamilliós prémiumokat vettek föl. - Jelenleg 65 ezer forint a bruttó fizetésem, 80 százalékos, csökkentett prémiumfeltétel mellett ki lehet számolni, mennyit kapnék, amennyiben nyereséges lenne a cég. Ennek ma nincs sok esélye. Korábban 45 ezer volt a bruttóm, százszázalékos prémiumfeltétel mellett nem sokkal többet vittem haza, mint a legjobban kereső henteseink. A feleségem különben munkanélküli. El kell mondanom azt is, hogy Darázs Sándorné halála után nem osztottuk szét a bérét, s Nagyi Istvánét is bent hagyjuk. - A munkásgyűlésen szó volt a konzervüzem dolgozóinak magasabb béréről, amit egyesek szerint - 25 százalékkal csökkentenek. noni Magyarországon mindössze 10 középiskolájuk maradt. Városunkba 1720-ban érkezett három piarista atya, akik a Szent Demeter-templom melletti „Hatrongyost" kapták lakóhelyül, illetve tantermekül. A tanulólétszám emelkedésével a szomszéd épületekből újabb helyiségeket kaptak. A város 1732-ben újabb épületet emelt, de hamarsan ez is szűknek bizonyult. Mária Terézia és II. József tanügyi rendelkezései miatt 1793-ban egy korszerű, tágas iskolaépületet húztak föl, amely a nagy árvíznek (1879) esett áldozatául. 1886-ban készült el Bachó Viktor tervei alapján a ma is álló épület, amely az 1948. évi XXXIII. te. alapján állami tulajdonba került. Az épületben jelenleg a József Attila Tudományegyetem egyes intézeteit helyezték el. Tavaly ősz óta az egykori minorita rendházban - a felsővárosi templom mellett két első osztállyal ismét megindult a tanítás a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. DR. MÁRIAFÖLDY MÁRTON - Még nem döntöttük el,* hány százalékkal csökkentjük, de kevesebbet visznek majd haza azok, akik eddig egyenes darabbért kaptak. Ez annyit jelentett, hogy minél többet termeltek, annál többet kerestek: 25-35 ezer forintot bruttóban. A hentesek 40-5060-at is kaptak. A bércsökkentésre azért van szükség, hogy az önköltségünk kisebb legyen. * - Arra is célozgatnak sokan: a vezetőknek nincs mitől félniük, mert előkészítették már maguknak a helyet a cég két, nyereségesen termelő társaságában: a CPC Rt.-ben és a Vegeta Kft.-ben. Anyagilag érdekelt-e bárki is a két vállalkozásban ? - A CPC amerikai-magyar részvénytársaság, 480 millió forint alaptőkével alakult meg tavaly május elején - mondja Macha Magdolna gazdasági igazgató, aki bekapcsolódik a beszélgetésbe. - A partnerek fele-fele arányban tőkéstársak. A Vegeta Kft. régebbi, 1990-es alapítású, az alaptőke 25 millió, 40 százalék erejéig a Délker, 60 százalékban a Paprika a tulajdonos. Magánszemély nem tagja a társaságoknak. (Folytatjuk.) FEKETE KLÁRA A piacgazdaság: szabadság Eszi a gazdaság a vezetőket 1. Darázsné után Nagyi is elment Fövünk a májusi napon a Paprika Rt. udvarán - mi, a szenzációra és az igazságra kiéhezett újságírók, valamint a dolgozók. Azok, akiknek a kedvéért összehívták a munkásgyülést, hogy megmondják nekik azt, amit már úgyis tudtak: több száz ember vehet búcsút hamarosan a munkehelyétől. És hogy öngyilkos lett a 47 éves Nagyi István, a vállalat vezérigazgatója, öt hónappal a korábbi vezér, Darázs Sándorné halála után. Elkelt a jegyek kétharmada Expo-repertoárt alakít a szabadtéri Vagyon-e vagyonunk? Ezer, meg egy feltétele van persze a szabadtéri szép jövőjének, melyből talán ezer pénzben, méghozzá sok pénzben kifejezhető. De hát ki más higyjen e jövőben, ha nem maguk a szabadtéri irányítói és a kultúráért, művészetekért aggódó sokaság... Az igazgató mindenesetre kifejezte: bízik abban, hogy a nézőtér-felújítást megcélzó alapítvány számIáján gyűlik a pénz. Az igazgatóság az idei szezon végén kiköltözik a jelenlegi irodáiból, amelyek bérleti díja az alapítványi számlára megy. A nézőtér rekonstrukciója azonban nem elegendő feltétele a jövőbeni normális működésnek. Bíznak az ésszerű együttműködésben a színháziakkal, aminek egyik konkrét célja a mindkét intézménynek nagyon hiányzó, közös díszletraktár, illetve műszaki bázis létrehozása. Ez a másik alapfeltétel. A szabadtéri kalkulált költségvetéséből (62 millió) az állami támogatást (31 millió) mindenesetre fölemészti az idén a fönt említett két önálló produkció. (Az önkormányzat 58 milliós költségvetéssel számolt, tehát 4 milliót még valahonnan elő kell teremteni...) Ám a tradíciók és a közönségigények minőséget írnak elő, ezért a Carmen rangos nemzetközi szereposztása, s a „La Mancha" igényes kivitelezése (Vayer Tamás fantáziamozdító díszletmakettjét is bemutatták tegnap az újságíróknak). A program: július 24-én az Iglódi István rendezte „La Mancha" nyitja a Dóm téri előadások sorát, a szereplők között „nagyágyúkkal", mint a szabadtérin debütáns és a Macskákban is szerepet vállalt Haumann Péter (Sancho), a tavalyi Mária evangéliumában nagy sikert aratott Sáfár Mónika (Dulcinea). A három előadáson (július 25-én és 26-án megy még a darab) Molnár László, a szegedi operaigazgató dirigál. Bizet operájának francia nyelvű előadásában - augusztus 13., 14., 15. - a világ első vonalához tartozó szereplőgárdát vonultatnak fel - jelentette be az igazgató. Don Jose: Mario Malagnini (Olaszország), Carmen: Gail Gilmore (Egyesült Államok), Micaela: Tokody Ilona (14-én Vámossy Éva); a harmadik külföldi szereplőt Gregor József ajánlotta, Escamillót énekli a luxemburgi Carlo Hartmann. Az Állami Népi Együttes Magyar lakodalmast fog bemutatni július 31-én és augusztus 1-én, tavalyról pedig, tekintettel a nagy érdeklődésre, „visszajönnek" a Macskák, méghozzá az eredeti, Madách-beli szereposztásban, augusztus 19., 20., 21., 22-én. A „zenés szabadtéri" jegyében az újszegedi színpadon is koncertek lesznek, egyházi zene, country-, dixieland- és latin-amerikai zene. Jön Nagy Bandó András. A Honvéd téri református teniplomban lesz a hagyományos operagála, a külföldi és szegedi énekművészekkel. Eddig elkelt a szabadtéri jegyek kétharmada; az előrendelt belépőket június 15-ig lehet átvenni, mert azután eladják az előzetesen megrendelt jegyeket is. S.E. Tegnap este az SZDSZszékházban Tűhegyi József alpolgármester részvételével beszélgetést rendeztek arról, hogyan gazdálkodhat a város a vagyonával; bérlakásaival, egyéb ingatlanaival, a tulajdonába került vállalatokkal, vállalati részesedésével. Mint az alpolgármester elmondta, vagyongazdálkodási szempontból a legfontosabb kérdés az, mit kezdjen az önkormányzat a vállalati részesedésével és a bérlakásállománnyal. Feltétlenül fenn kell tartani az önkormányzati tulajdont a közüzemi szolgáltató vállalatokban még akkor is, ha ez nem nyereséges, itt ugyanis mindenképpen érvényesülniük kell a lakossági érdekeknek. Más esetekben viszont célszerű megvizsgálni, nem érdemesebb-e névértéken vagy afölött eladni az önkormányzati részesedést. Az önkormányzat tulajdonában levő bérlakásokat három csoportra lehet osztani. A legtöbbet célszerű értékesíteni, azokat viszont, amelyek fenntartása gazdaságos, ajánlatos önkormányzati tulajdonban hagyni. A bérleti díjból származó bevételeket pedig lakáscélokra lehet felhasználni. A harmadik csoportba azok az ingatlanok tartoznak, amelyek öt éven belül esetleg rentábilissá tehetők; ezek sorsáról tehát akkor kellene dönteni. iÜG