Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-12 / 111. szám

KEDD, 1992. MÁJ. 12. A HELYZET 5 Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol a szabadság szüli most gyönyörű képességünket, a rendet. S, ha már a költő szavait csavargattam erőszakkal egy publicisztika korántsem asztrál, mint inkább szilánkos, kőtestébe -, akkor magyarázatot is illik adni erről a nemtelen cselekedetről. Magyarázatul pedig, eme két szól álljék itten: szabadság és rend. Rend. Es Szabadság. Csakhogy ezekkel a szavakkal nem lehetséges a beszéd. Kezdeni a beszédet nem lehetséges velük. Vagy - s erre gyűlnének a bizonyítékok egyre — a kezdés sem lehetséges velük? Az újrakezdés? Igaz, a szabadság még csak-csak mondva van, de rendet nem szívesen ejt ki a száján senki, nehogy azután magyarázkodnia kelljen, hogy azt nem úgy érti, ahogy, mondjuk a már említett költő. Nem VASVILAGnak! Hanem, akkor inkább sehogy sem érti a rendet. Lenyeli. Megtartja magának. Kis köreiben körülnéz, hogy ott meg lehet-e rakni? A rendet. De vigyázzunk! Jönnek még, eljönnek még a nagy rendrakók, kiknek nagy gondolatjuk támad arról, hogy miféle jövések-menések, grasszálások mennek a honban, szabad akarat feszül szabad akaratnak, nincs mérkőzés, mely lefutott volna, kimenetel, melyben biztosra lehetne menni; lesznek annyian, kiknek a szabadság sava-borsa orrukat töri! S akkor majd belekezdenek. Előveszik a rendépítés nehézségeit. Meg az átkot, mit kaptak örökül. Az építkezést összekeverik a teremtés heroikus, isteni tettével. Maguk kívánnak ítélkezni jón s rosszon. Ők tudják azt is, ki hurcolja homlokán az előző kettőnek egyik vagy másik billogát. Az egyik pillanatban még teszik a dolgukat, s később azt hiszik, hogy a dolgok attól vannak, hogy ők teszik, s abban a pillanatban el is vétik, mi dolguk volna. Füleikbe hamisan kezd játszani a jelen, s a hamisság édes muzsika a süket füleknek. Meg, aztán jól teli is pakolja a járatokat, hogy ottan HELY ne maradhassák. S a hallomás lesz az ének. Kórusok járják majd az utcákat, terekre lépnek, bekiáltják az ablakon az igazat. Mert, mint ismerjük a történelemből - nem is abból; a bőrünkből ismerjük, mint ismerős égett szagokat, a kedvesünk megtört tekintetéből ismerjük, barátaink szénné ázott arcából ismerjük, saját történetünkből ismerjük, történelmünkből - a soknak tartott szabadságok korszakai után mindig az igazság kora toppant be hozzánk. Harcokból érkezik az igazság, a szabadsággal vívott örökös harcának valamely csatájából, s mielőtt még vértjét levenné, véres arcát a lavór fölé hajtaná, végigvág rajtunk a kardlapjával, hogy tudjuk mihez tartani magunkat. S aztán majd tartjuk. Mert akkor már a rend is lesz mondva. Amihez tartani kell. S, akkor miért mégis e biblikus prófécia mellé még a mosti szabadság himnuszának zengése is? Mert, hogy van! Most még! Éppen azért. Mert, amikor van, akkor nehéz fölfedezni. Hogy miben van, miféle dolgokban, hol jelenik meg, hol fedi föl magát, mutatja meg, hogy micsoda is ő? Bezzeg, amikor eltűnik, fölszívódik, elfolyik, tehetetlenül szemlél, elűzetik, tűzzel-vassal kiirttatik, akkor mindenünnen hiányozni kezd. Akkor aztán tényleg nincsen sehol. Vagy csak olyan kicsikét, olyan halkan dúdolgatva ott a szívnek közepén, olyan kicsike meleget sugározva a lélek felé, hogy az ember úgy tehet, mintha nélküle is lehetne. Mintha nélküle elvéthetné. S el is véti persze. Az egészet véti el. Nem a régit és nem az újat. Nem az igazat vagy hazugot. Nem jót meg rosszat. Nem. Mindet elvéti. Mindet, ami az élete. BALOG JÓZSEF Hivatásos határőrök A határőrség állományát 1995 végére teljes mértékben hivatásos határőrök alkotják majd - jelentette be a határőrség országos parancsnoka. Már jelenleg is a hivatásos állományból kerülnek ki a Cseh és Szlovák Köztársasággal közös magyar határszakaszon, Zalaegerszeg körzetében, valamint a Ferihegyi repülőtér mindkét terminálján szolgálatot teljesítők - mondta Nováky Balázs. Röszke: sportos májusvég Az országos tornateremépítési program (bárhogy is nevezzük...) a céltámogatások hatékonyságának, no meg a községi érdekképviseleteknek köszönhetően ölt testet. A cél egyértelmű, azért nem árt ismételni a felfogás lényegét: a falusi iskolák mellé telepített csarnokok egyaránt szolgálják a diákokat és a lakosságot. Magyari László röszkei polgármester örvendetes hírrel szolgált: május 31-én a határ menti településen avatnak. Tornatermet; ha úgy tetszik: sportcsarnokot. A részletes műsor most készül, s szinte bizonyos, hogy Röszke apraja-nagyja tiszteletét teszi az ünnepségen. Előzőleg, május 27-én Röszke ifjúsága részt vesz a Kihívás Napjának (Challenge Day) versenyein. Tavaly is helytálltak - azóta tart a lendület. * Egyebet is építenek a faluban. A Bem utca (250 m hosszúságban) útburkolatának alapozását az ott lakók végezték, a többi a közös képviselet: az önkormányzat feladata volt. Ennek eleget tettek. A falukép módosulása folyamatos, szerves munka eredménye. A határ menti községnek negyvenegynéhány évnyi hátrányt kell behoznia... * Főleg a helybélieknek szánják, de bárki jelentkezhet, pályázhat arra a harminchat, beépítendő telekre, amit a képviselő-testület a falu északi részén, a vasútvonal és a Hunyadi utca között jelölt ki. A telkek területe ezer és ezerkétszáz négyzetméter között változik. A közművesítés folyamatban, ennek a végső ára fogja meghatározni az egységárat. A polgármesteri hivatalnál részletek is megtudhatók a tervekről. * A külterület - tanyavilág gázvezetékét megépítették. Minden eddigi igényt kielégítve, kétszázötven épületet kapcsoltak a vezetékre. A rendszer sajátossága, hogy a fennmaradó száz tanya tulajdonosai bármikor igényelhetik a bekötést. A röszkei külterületi vezeték hossza ötvenkét kilométer - behálózza az egész határt. YS. Új segélyhely Tolókocsi és bálabutik A segélyhelyen a Vöröskereszt elsősorban gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével foglalkozik. Tevékenységének legfontosabb célja, hogy átmeneti segítséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyekben beteget ápolnak. A mintegy 300 ezer forint értékű eszközparkjához pályázat útján jutott hozzá, s ezt adományokból egészítette ki. Tolókocsi, járókeret, fürdókád- és WC-kapaszkodó, szobai WC egyaránt kölcsönözhető. A rendelőintézetek az arra rászorult betegeket nem tudják mankóval ellátni, mert a központi raktárakból az utolsó is elfogyott már, a Székely soron ezzel is tudnak szolgálni. A segélyhely munkatársai jelezték lapunknak, ilyen jellegű adományokat is elfogadnak, ugyanis igen nagy szükség van ezekre. A kölcsönző melletti helyiségben polcon, vállfán, méret szerinti elrendezésben tartják a ruhaneműt - adományokból Vöröskereszt-segélyhely nyílik ma reggel 8 órakor Szegeden, a Székely sor 21. alatt, az ifjúsági garzonház alagsorában (a volt gerontológia helyén). Működtetője a városi Vöröskereszt, az anyagi feltételeket (helyiség, rezsiköltség) az önkormányzat egészségügyi és népjóléti irodájabiztosítja. származik ez is. Bárki is jöjjön ide, ha kér, kap. Kismamáknak fontos az információ: szociális helyzettől függetlenül cserélhetik ki itt gyermekeik ruháit; ahány darabot hoznak - annyit vihetnek. A védőnők ajánlása nyomán az anyukák babakocsit és babamérleget kölcsönözhetnek. A segélyhely hétfőn és kedden 8—10-ig, szerdán 14—16-ig, csütörtökön 9—16-ig, pénteken 14-16 óráig tart nyitva. Az alagsor másik oldalán kis üzlet működik (minden csütörtökön 9-16 óra között várja vásárlóit), cipőt, ruhaneműt, könyveket stb. árusítanak, meglehetősen olcsón. Az üzlet egyik oldalhelyiségében magyar bálásruhák között lehet válogatni 100 F/kg egységáron. A segélyhely telefonszáma: 22-831. KÖLCSÖNZÉSI DÍJAK tolókocsi (új) tolókocsi (lakossági felajánlású) szobai WC mankó párnaemelő, fürdetőszék, kádkapaszkodó, stb. lOOFttió 0 F/hó 50 FUió 0 FUió 1 db vöröskeresztes bélyeg (20 Ft>hó Kevesebb munkahely, több felsőoktatási hely Esélyek, érettségi után Az idei évben romlanak az érettségizők elhelyezkedési lehetőségei, javulnak viszont a felsőoktatásbeli továbbtanulás esélyei. Ezt a következtetést vonhattuk le azokból az előrejelzésekből, amelyeket érdeklődésünkre a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet, illetve a megyei munkaügyi központ közölt, a tegnap elkezdődött érettségik apropóján. Mint megtudtuk, Szegeden és Kisteleken idén 2034 diák végez a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, s kevés kivétellel mindannyian érettségire jelentkeztek. A gimnáziumok 874, és a szakközépiskolák 1160 maturandusa (utóbbiak számára az érettségi a szakmai képesítővizsgával van egybekötve) a tavalyinál jobb eséllyel gondolhat a felsőfokú oktatási intézetek nappali tagozatára. Az egyetemeken és főiskolákon idén ÉRETTSÉGI: „NOBEL-TÉTEL" A Kossuth Rádió hétfő reggeli krónikájában Nobel Károly miniszteri tanácsos ismertette a középiskolák írásbeli érettségi tételeit magyar nyelv és irodalomból. Az első tétel: A számvetés, mint lelki helyzet és versszervező elv néhány magyar költeményben. A második tétel: Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versének értelmezése, vagy Jellem- és helyzetkomikum egy szabadon választott drámai alkotásban. ugyanis bővítik a felvételi keretszámot, annál is inkább, mert a középiskolákat 1988ban elérő demográfiai hullám első évfolyama most érettségizik. Bár a bővítésről pontos adatokat még nem tudni, a pedagógiai szolgáltató intézet előrejelzése szerint idén a gimnáziumokban végzettek 35-40 százaléka tanulhat majd tovább, s ez a szám meghaladja a tavalyi 30-33 százalékot. A szakközépiskolák végzőseinek jelentkezési aránya várhatóan megmarad az elmúlt évi 20 százaléknál, ami érthető, hiszen ők inkább a szakmabeli elhelyezkedésre számítanak. E területen azonban a tavalyinál is rosszabb helyzet várható. A munkaügyi központban a jövő hétre részletes kimutatás készül a tárgyban, annyi azonban máris előrelátható, hogy a rendelkezésre álló munkahelyek száma a tavalyihoz viszonyítva mintegy felére csökkent. S. P. S. Moldova György A félelem kapuja 24. rész Borsos attól tartott, hogy jelenléte zavarja a házigazdát, felállt és ürügyet keresett, hogy elköszönhessen. Meglepődött, mikor a férfi szívélyesen üdvözölte, átfutott rajta a gondolat, hogy Keresztes talán nem szívesen maradna kettesben a feleségével. - Ne siessen annyira, mert a végén még azt hiszem, hogy udvarolt a feleségemnek, csak én megzavartam az együttlétet. Üljön vissza egy pár percre, hadd ihassak meg én is egy pohár bort - férfi társaságban. - Ezt úgy kell érteni, hogy nőkkel töltötted a napodat? kérdezte Zsóka. Keresztes az égnek emelte a kezét: - Boldogok a némák, mert nem tudják félremagyarázni a szavaikat - töltött magának, kezében a fonatos üveggel a feleségéhez fordult -, kérsz te is egy kortyot? - Tudod, hogy nem szabad. - Nem kellene annyira komolyan venned. - Az ember vagy elfogadja amit mondanak az orvosok, vagy nem csinálja. Hit nélkül nem lehet meggyógyulni. Még több hit kellene és kevesebb orvosság. - Te jobban tudod, te vagy az orvos lány. Keresztes koccintott Borsossal: - Egészségünkre. És előre is boldog ünnepeket kívánok. Zsóka is a fiúra nézett: - Hazamegy karácsonyra? - Nincs hová. Itt maradok a kollégiumban. - Azt mondta, van egy vidéki házuk. - Az már rég tönkrement, apám le akarta bontani, télen anyám is egy ismerősnél lakik. Egyébként is végig dolgozom, fenyőfát árulok kint a piacon. t - Jöjjön át hozzánk .ebédre az ünnep másnapján. - Nem akarok zavarni. - Nem zavar, csak úgy magunkban leszünk. „Kettecskén bús öregek..." A fiú bizonytalanul vállat vont: - Köszönöm. Ha mégis közbejönne valami, akkor telefonálok. - Ne jöjjön közbe semmi. Borsos elköszönt az asszonytól, úgy érezte, kezet kellene csókolnia, de még sohasem próbálkozott ezzel a mozdulattal, nem merte megkockáztatni, félt, hogy esetlenségével nevetségessé válik. Keresztes kísérte ki a kapuig. Ahogy kiléptek a szobából, az ügyvéd arcáról eltűnt a mosoly. Mikor elfordította a kulcsot a zárban, a távozó vendégre nézett, a fiúnak úgy tűnt, mintha a házigazda mondani szeretne valamit, de végül nem szólt, csak kitárta előtte az ajtót. * Karácsony hetében Borsos levelet kapott falujából, Kerkahidasról. Anyja jelentkezett, boldog ünnepeket kívánt és pénzért könyörgött, hogy ajándékot tudjon küldeni állami gondozásban tartott kisebb gyerekeinek. A levél aljára a szomszéd is írt néhány szót: „Édesanyád nagyon beteg, jól tennéd, ha meglátogatnád!" Mikor elolvasta a jobbrabalra dőlő sorokat, Borsos viszolyogva vállat vont. Már tizennégy éves korában a saját lábára kellett állnia, otthonról azóta sem kapott segítséget, úgy érezte, ezzel megváltotta a jogot, hogy a családja se követelhessen tőle semmit. Piaci keresetéből egy kétkazettás magnetofont vásárolt, a megmaradt pénzből egy új dzsekit és néhány divatos szabású szövetnadrágot szándékozott venni a január végi kiárusításon. Anyjának csak egy képeslapon válaszolt: nem segíthet, ő maga is nehezen él. Téves becslés folytán a környékbeli gazdaságok a szükségesnél kevesebb karácsonyfát szállítottak, a vásárlók az utolsó napokban szinte rohamot indítottak, a lerakatok ellen, a csökött, formátlan példányokat is elvitték. A nagyobb készlettel rendelkező kereskedők tetszésük szerint szabták meg az árakat. Az a termelőszövetkezet is szerette volna learatni a maga hasznát, mely Borsost felfogadta, a fiú elvállalta, hogy szenteste napján még egyszer kimegy a csemetekertbe és behoz egy rakomány fát - ezeket aztán le sem pakolták, eladták a teherautó platójáról. Borsos megkapta a járandóságát, ezt megtetézték egy kilónyi rántani való karajjal, ivott egy pohár bort és elköszönt a gyertyagyújtásra hazafelé iparkodó kereskedőktől. Kollégiumi szobatársai hazautaztak az ünnepekre, az egész épületben alig néhány fiú lézengett, akik Borsoshoz hasonlóan nem tudták családi környezetben eltölteni az ünnepeket. A klubszoba sarkába húzódva kártyáztak, egy tányér bejgli állt előttük, időnként meghúzták az asztal alá rakott demizsont. Az ügyeletes portás is otthagyta a helyét és beült közéjük. Borsos kiment a konyhába és húst sütött magának, napközben nem jutott hozzá, hogy egyen, most majdnem az egész kilónyi karajt elfogyasztotta. Ettől a bőséges és sietve befalt vacsorától egész teste elnehezedett. Egy ideig figyelte a kártyásokat, elfogadott tőlük egy pohár bort, ettől végképp elámosodott, megágyazott magának és lefeküdt. Bekapcsolta az éjjeliszekrényen álló új magnetofonját, egy karácsonyi dalokat tartalmazó kazettát rakott fel. A régi karácsonyokból csak apjára emlékezett, szemét becsukva újra látta a folyton verejtékező, kiálló pofacsontú cigányembert, aki az ünnepek előtti éjszakákon behúzódott a faragó kamrába, mert minden gyerekének saját kezűleg készített ajándékot. Borsosnak egy fűrészlemezból kivágott lovacska jutott az eszébe. - Vajon hová lehetett ez a lovacska? - gondolta, mielőtt elaludt volna. (Folytatjuk)