Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

6 GAZDASÁG DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1992. MÁJ. 11. / Állami üzlet rpgyre gyakrabban szólnak a heti tőzsdejelentések az £-j államkötvény népszerűségéről, s arról, hogy a keresletnek az emelkedő árfolyam ellenére sem tud megfelelni a kínálat. Az ok kézenfekvő, az 1991-1994 közötti futamidejű értékpapír 37 százalékos fix kamatozású, s ez a hosszá távú ígéret, illetve a mögötte meghúzódó állami garancia kezd felértékelődni. A tőzsde szereplői viselkedésükkel jelzik korántsem biztos, hogy csak a pénzügyminiszter ráolvasó gyógymódjának köszönhetően -, hisznek az infláció csökkenésében. Nagyot változott a világ, nem is olyan régen tanulta meg a százalékszámítást a magyar befektető, mégpedig az ugyancsak államilag garantált kötvényen. Azok is fix kamatozású értékpapírok voltak, de legtöbbjük csak 11 százalékot ígért 2—4 éves futamidőre. A baj akkor kezdődött, amikor a harmadik évre harminc százalék lett az infláció, s így alaposan leértékelődtek ezek a kötvények. Szidta is a kibocsátót az a befektető, aki idő előtt szeretett volna hozzájutni megtakarított pénzéhez, és csak a névérték hetven százalékát kapta meg a bank pénztárában. Ali százalékos kamat ígérete az egyszámjegyű hivatalos infláció idején szépen hangzott, kétszer, háromszor akkora piaci kamat mellett azonban a névérték csak hatvan-hetven százalékot ért. Az államkötvénynél a számítás menete, az árfolyamalakulás ugyanaz, csak a végeredmény ellenkező előjelű. Adott egy 1994-ig szóló államilag garantált ígéret, mégpedig 37 százalékos éves kamatra. A múlt hét utolsó tőzsdenapján hét kötés született az államkötvényekre, ezeken a 14,33 millió forint névértékű papírért 17,72 milliót fizettek a vásárlók, vagyis az árfolyam 123,5 százalékos volt. Ebből a 16 százalékos időarányos kamat levonása után - kamatfizetés december elsején - is marad tisztán 7,5 százalék. Ennyit ér ma a csökkenő infláció mellett a 37 százalékos fix kamat. Másfél hónappal ezelőtt egyébként még csak fél százalékot ért - február eleján mínusz másfelet április végén pedig már 3,5-et. Folyamatosan araszol. Közben azonban történt egy s más, majdnem féltucat kereskedelmi bank jelentette be burkoltan vagy nyíltan - kamatcsökkentését, s napvilágot láttak az év első hónapjainak inflációs jelentései is. Mindkettő az államkötvény árfolyamának növekedését segítette. A tőzsde a közelmúltban bebizonyította, hogy nem feltétlenül rossz minden, ami állami, küliinösen nem, ha annak kötvényéről van szó. Másfél hónapon belül hétszázalékos - nem idegesen ingadozó, hanem kiszámítható árfolyamemelkedésre már oda kell figyelni, s ez még közel sem a csúcs, hiszen az államkötvények kereslete rendszeresen meghaladja a kínálatot. j'jgy tűnik, ráfizet az állam erre a szükség kényszerítette U kamatajánlatra, amely az idő előrehaladtával egyre gavallérosabbnak tűnik. A költségvetést alaposan megterheli majd az esedékes tőkerész, illetve a magasan piaci kamatok feletti hozam kifizetése. Kérdés persze az is, hogy az infláció csökkenésének köszönhető gazdasági növekedéssel mennyit nyer vissza a folyamatosaií árszínvonal-emelkedés közepette „elkényelmesedett" költségvetés, milyen lesz az egyenleg? KOVÁCS ANDRÁS INTERMERKANT OKTATÁSI KFT. szegedi kirendeltsége TANFOLYAMI KÍNÁLAT májusi, illetve szeptemberi kezdéssel. Országos és ágazati szakmunkásvizsgára felkészítő tanfolyamok: fényképész (érettségivel), videofelvétel-készítő, (érettségivel), textil- és ruhaipari varró, cipőjavító, kemence- és kandallóépítő (kőművesek részére). Képesítést nyújtó tanfolyamok: virágkötészet, lábápoló, kutya-macska kozmetika, kondicionálómasszázs (kozmetikusi, lábápoló, vagy eü. végzettséggel) mezőgazdasági kisgépjavító. Továbbképző tanfolyamok: manikűr, harisnyaszem-felszedő. RÉSZLETFIZETÉS, ESETI TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK kft-k, bt.-k és egyéb társasági vállalkozások szakemberei részére. A számviteli törvény gyakorlati alkalmazása címmel 1992. május 21-től 27-ig, 5 napos tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS: Szeged, Tisza L. krt. 2^»„ I. em. 115. Tel.: 6213-596. Az Európai Közösség kiállítása A Föld vére „Képzeljük csak el, hogy egy szép reggelen kinyitjuk a vízcsapot és nem történik semmi! És azt olvassuk az újságban, hogy az ivóvizet nem szállíthatják többé korlátlan mennyiségben házunkhoz. Ekkor bizony sok kedves szokásunkról le kellene mondanunk. Az még talán mulatságos lenne, amikor a fürdőszobát átalakíthatjuk vendégszobává, de... képzeljük el, mi lenne, ha körülbelül 140 liternyi egyéni vízszükségletünket a legközelebbi szivattyúból kellene hazahordanunk. Ez bizony naponta körülbelül 3 mázsányi súlyt jelentene!" E sorok A mi vizünkről van szó címmel a Budapesti Közlekedési Múzeumban közelmúltban megnyitott, az Eprópai Közösség közreműködésével németországi szakmai és igazgatási szervezetek által összeállított kiállítás tájékoztató füzetében olvashatók. A kiállítás - amely 20 év alatt bejárta Nyugat-Európa jó részét, most közép- és keleteurópai körútra indul. Felfrissített, aktualizált anyaga kilenc témában dolgozza föl a vízhez kapcsolódó, valamennyiünk számára fontos kérdéseket. Az anyag megtekintése valóban üde színfolt lehet mindenkinek. És nemcsak azért, mert a vízről van szó, s mert gazdagon és játékosan is demonstrálnak a rendezők bonyolult folyamatokat, hanem azért is, mert változó, súlyos gondokkal terhes mindennapjainkban új kapaszkodókat is adhat számunkra a háttérbe szorult ökológiai gondolkodás föltámasztása. Még Leonardo da Vinci volt az, aki természettudományi tanulmányaiban a Föld vizét az emberi testben keringő vérhez hasonlította. Jobb és találóbb hasonlat azóta sem került. És hogy a víz milyen fontos szerepre juthat, arra tán BősNagymaros példája a legjobb minálunk. Hisz a vízerőműrendszer alapvetően környezetvédelmi szempontú ellenzéke fontos szerephez juthatott a pártállam mindenható politikai akaratának kikezdésében, így a rendszerváltás előkészítésében. Eredeti témánkhoz visszatérve, a kiállítás bőségesen szolgáltat átfogó ismereteket is. Például annak kapcsán, hogy az átgondolatlan emberi beavatkozás hogyan indíthat meg milliókat érintő katasztrófasorozatokat a természetben. Például az asszuáni gáttal. Mint ahogyan az is alapvetően az emberi beavatkozás következménye, hogy évente 50-60 ezer négyzetkilométerrel növekszik a sivatagok területe a Földön, s ez a veszély 650 millió embert érint, vagyis minden hetedik földlakót. A kiállítás egyik legfőbb tanulsága, hogy nem elég kontinensnyi méretekben gondolkodnunk. A természeti környezet és mindenekelőtt a víz szennyezése, a vízháztartásba történő beavatkozások az egész Földet érintik, kumulálódva és összegződve. Mint ahogyan a Balaton-környéki vízszenynyezés következményeit is jól illusztrálhatja a németországi ^empachi-tó esete, ahol szintén a mezőgazdaság és a környező települések szennyezése fenygetett katasztrófával. Azt a megoldást kellett végül választani, hogy a tó környékéről minden szennyvizet tisztítóberendezésekbe gyűjtenek, a tó mélyebb vízrétegeit oxigénnel szellőztetik, a fenék közelében lévő, még mindig sok tápanyagot tartalmazó vizet pedig levezetik. így megkezdődhetett a té lassú, sok-sok évig tartó regenerálódása. Csak az a kérdés: nálunk - és főleg balatoni méretekben - telne-e hasonlóra? Végezetül még csak annyit: közvetve a bős-nagymarosi műre is utal a kiállítás, elképesztő, a természet és a benne élő ember számára tragikus következményeit bemutatva hasonló beavatkozásoknak. A tanulságokat le kellene vonnunk! SZÁVAY ISTVÁN Tavalyi pénztárcánk Az anyagi ágakban foglalkoztatottak 1991. évi átlagos bruttó bére 15 968 Ft, keresete pedig 16 766 Ft volt, ami az előző évhez képest 27 százalékos emelkedésnek felel meg. A nettó bérek és keresetek 23-24 százalékkal nőttek, s az utóbbi mintegy 12 270 forintnak felel meg. A foglalkoztatottak mintegy háromnegyedét jelentő fizikaiak bruttó átlagbére 60 százaléka, nettó átlagbére 68 százaléka volt a szellemi állománycsoportba -tartozókénak, míg a kereseti különbségek ennél mintegy 3 százalékponttal nagyobbak. A havi bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági ágak szerint 13 ezer és 18 ezer forint között szóródtak, az ágazati különbségek azonban ennél lényegesen nagyobbak: A csőd is lehet valaki számára hasznos, nyereséget hozó vállalkozás! Legalábbis a róla szóló információ. Ugyanilyen értékkel bír az is, ha valaki ismeri a nem fizető cégek körét. Ezt ismerte fel fél esztendővel ezelőtt néhány okos ember, s rögvest szakkatalógust készített a jelentős adóssággal küszködő gazdálkodókról. Bár a lap már hat hónapja létezik, csak mostanra vált széles körben aktuálissá. Azért tarthat számot a közérdeklődésre, mert a nem fizető cégeket csokorba gyűjti - méghozzá teljes körűen. Á Hitel és Adósság Közlemények című, havonta megjelenő katalógus az adós (kényszerhitelező) gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, állami és önkormányzati költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, alapítványok betűrendbe szedett nevét és a konkrét adóssággaikkal összefüggő adatokat közli. Adósságok A katalógus célja, hogy olvasóit tájékoztassa azokról a cégekről, amelyek nem fizettek szállítóiknak. így az előfizetők elkerülhetik azt, hogy olyanoknak szállítsanak vagy szolgáltassanak, akiknek fizetésképtelenségéről mások már meggyőződtek. A konkrét, kiegyenlítetlen vállalati számlák és adósságok nevesítésén keresztül ez a havonta megjelenő kiadvány egyszerre lehet a nyomásgyakorlás eszköze a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő adósokra, ugyanakkor az informálódásé is egyes cégek gyanítható likviditálásáról. Pusztán annak veszélye ugyanis, hogy egy cég tartozásai nyilvánosságra kerülnek (a hitelező előre felhívja adósa figyelmét publikálási szándékára!), megindítja a tartozások kiegyenlítését vagy a tárgyalásokat. A katalógusban csak az esedékesség időpontjától számított hatvan napon belül ki nem egyenlített, vitán felül álló követelések jelennek meg. A lap a közlésre kerülő adatokat a hitelezőtől kapja, melyek a szolgáltatott adatok valódiságát szavatolják. így tehát félreértésről és utólagos magyarázkodásról szó Sem lehet, azaz valóban lehetetlen helyzetbe kerülhet az a cég, amelynek neve megjelenik ebben a katalógusban. A Hitel és Adósság Közlemények vélhetően nagyon sok cég számára nyújt hasznos információt. Némelyeket talán visszatart megrendelésétől az évi 18 ezer forintos előfizetői díj. De bizonyára lesznek olyan „nagyok", akik inkább ezt az összeget vállalják, mint az esetleges még nagyobb veszteséget. VASS ISTVÁN PÉTER A Kék Csillag étterem és presszóban vállaljuk LAKODALMI EBÉD, VACSORA megrendezését 30-500 fő részére, és BÁRMILYEN ALKALOMRA KITELEPÜLÉST. Két vacsora, torta, sütemény, sör, bor, üdítő, zene 500-800 Ft-fő egységáron. Terembérleti díj és záróra nincs. Egy darab 3 emeletes menyasszonyi torta az étterem ajándéka! További engedmények megegyezés szerint! Telefon: 51-677, 51-032 A lehetőség az Ön kezében! Dinapiikusan fejlődő, külföldi tulajdonú, budapesti székhelyű cég keres fénymásoló gépek és faxok értékesítésére profi üzletkötőket Szeged és környékére. Amit Öntől várunk: jó kapcsolatteremtő képesség, rátermettség, megbízhatóság, gépkocsi. Amit mi kínálunk: teljesítménytől függő, kiemelten magas jövedelem, mozgalmas munkakör, gépkocsihasználat, jó munkahelyi légkör. Ha alkalmasnak érti magát ilyen feladat ellátására, váriuk fényképes pályázatát, eddigi tevékenységének bemutatásával, a Minolta Magyarország Irodarendszer KFT.-nél. ISIS Budapest Pf. 42. A borítékon kérjük feltüntetni a „Pályázat" jeligét! Beküldési határidő: megjelenéstől számított 2 hét (GOI.DKK* Kn A GOLDKER KFT. 1992. május 11-15-ig (hétfőtől péntekig) Szegeden, a Tisza L krt. 47. szám alatt (olajosklub) engedményes és nagykereskedelmi áras vásárt szervez az alábbi áruféleségekből: - olcsó, divatos női szoknyák, blézerek, kosztümök, ruhák, blúzok, - modem mintás szimpla és dupla ágytakarók - szatén- és pamutágyneműk - közép- és összekötő szőnyegek - plédek, paplanok - férfi-, női és gyermekzoknik, harisnyanadrágok - kis- és nagypámák - frottírtörülközők - kész függönyök - női táskák reklámáron - modem mintás viszkóz férfiingek, fehér vászoningek - egyéb háztartási darabárak