Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1992. MÁJ. 11. Markovity visszatérne, de... A volt Jugoszlávia utolsó kormányfője, Ante Markovity vissza szeretne térni a politikai életbe, miután 1991 végén lemondott tisztségéről. Szombaton dr. Branko Horvattal és más korábbi, volt kommunista vezetőkkel új szociáldemokrata pártot próbáltak létrehozni Zágrábban, azonban az épületbe jutásukat - ahol a megalakulást kimondták volna - tüntető tömeg akadályozta meg: a párt alakuló ülését más időpontra halasztották. Már több mint egy hónapja az a hír járja, hogy Ante Markovity jelöltként szeretne fellépni idén az új horvát elnökválasztáskor. Ante Markovity volt a jugoszláv kormányfő akkor, amikor a háború Szlovéniában elkezdődött, később saját országában is, lemondását csak akkor nyújtotta be, amikor bel- és külföldön egyaránt elítélték a háborúban játszott szerepét. Jelöltségét Horvátországban igazából senki nem vette komolyan népszerűtlensége és kompromittáló múltja miatt, azonban jelenleg is számottevő politikai személyiségként jöhet szóba. Ennek igazolására is készítette a zágrábi „Glóbusz" lap a következőfelmérést: 1. Elfogadható jelöltnek tekintik-e Ante Markovityot az új elnökválasztásnál? 5,4 százalék igen, 87,5 százalék nem, 7,1 százalék nem válaszolt. 2. Ante Markovity élhet-e mint magánszemély Horvátországban? 44,2 százalék igen, 46 százalék nem, 9,8 százalék nem válaszolt. 3. Bíróság elé kell-e állítani Ante Markovityot a Szlovénia és Horvátország elleni agresszió támogatása miatt? 57 százalék igen, 16,5 százalék nem, 26,5 százalék nem válaszolt. Az utolsó kérdésre azért nem adtak sokan választ, mert úgy gondolják, hogy Ante Markovity nem tudta megakadályozni a háborút, és nem csak az ő hibája az agresszió. HEKA L. - SZONDI I. VMDK-közlemény Ellenállni háborúnak, mozgósításnak Moszkva megvétózta Belgrád kizárását A biztonsági értekezlet is tehetetlen A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége szom­bat este közzétett állásfogla­lásában felszólítja a vajdasági magyarságot, hogy álljon ellen az esztelen háborúnak, s ta­gadja meg a törvénytelen moz­gósításban való részvételt. A VMDK tanácsa rámutat, hogy a jugoszláv hatalmi szervek változatlan hevességgel foly­tatják az erőszakos és tör­vénytelen behívásokat, a moz­Hét végi ülésén a horvát parlament elfogadta a területi választási törvényt, amely szerint 60 választási körzet lesz az országban. Mivel a megszállt területeken nem tudják megtartani a megyék Házába a választásokat, a par­lament úgy módosította az alkotmánytörvényt, hogy ide­iglenesen minden rendelkezési jog a képviselőházé lesz. Az ülés végén elhangzott zárszóban a következők han­goztak cl: 1. Az ENSZ-csapatok fegy­veres provokációk miatt még nem tevékenykednek, és ezért a parlament aggodalmát fejezte ki. Ha rövid idő alatt nem kezdik el működésüket, Hor­vátország saját erőkkel fel­~\ ALIJA IZKTBEGOVITY, Bosznia-Hercegovina elnöke levélben kérte Butrosz Gali ENSZ-főtitkárt, hogy sürgősen telepítsenek ENSZ békefenntartó erőket a pol­gárháború sújtotta köztársa­ságba - jelentette a szarajevói rádió. Izetbegovity szerint a kéksisakosok feladata az utak, a vasutak, a forgalmi csomópon­tok, valamint a hidak katonai blokád alóli felszabadítása lehetne. A politikus külön kérte az ENSZ segítségét ahhoz, hogy mielőbb sor kerülhessen a sza­rajevói repülőtér újbóli meg­nyitására, ez ugyanis jelenleg a jugoszláv szövetségi csapatok ellenőrzése alatt áll. ""N MÁIG MEGHOSSZABÍ­-mJ TOTTÁK a tüzszünetet Kabulban, miután az egymással szentben álló afgán csoporto­sulások hozzájárultak ehhez. A gósftottakat semmivel sem indokolható módon a köztár­saságon kívülre, szuverén ál­lamok területére, agresszorként viszik ki, s mindez már létében fenyegeti az esztelen háború­ban már így is megtizedelt népet. A VMDK vezető testülete hangsúlyozza, hogy mindez annak ellenére történik, hogy az új jugoszláv szövetségi köz­társaság kinyilvánította: nem támaszt területi igényeket szabadítja a megszállt terü­leteket, és a horvát jogot vezeti be azokon. 2. A parlament utasítja a kormányt, alkosson nemzeti programot a menekültek visz­szaköltözésére. 3. A parlament megköszönte az otthon- és külföldön élő horvátoknak, a külföldi szer­vezeteknek, intézményeknek és egyéneknek azt a segítséget, amelyet Horvátország véde­mében és a menekültek ellá­tásában nyújtottak. Horvátországot eddig 69 ország ismerte el, köztük a Biztonsági Tanács 5 tagja. Várhatóan a nyár folyamán Horvátország az ENSZ tagja lesz. H. L. - Sz. I. tüzszüneti megállapodás va­sárnap járt volna le. A kabuli összecsapásoknak eddig több mint ötven halálos áldozata van. ""N NINCS FOGANATJA a Dnyeszter Menti Köztár­saságban megkötött fegyverszü­netnek. Hivatalos jelentések szerint a hét végén a Dnyeszter menti gárdisták és a moldovai rendőrség összetűzéseinek két halálos áldozata volt, valamint II személy megsebesült - je­lentette vasárnap a DPA. N HÚSZNÁL TÖBB OR­SZÁG részvételével esz­mecsere kezdődik Washington­ban a közel-keleti rendezés leszerelési vonatkozásairól. A kétnapos konferencia, amely lényegében tájékozódó jellegű, az októberben Madridban in­dult béketárgyalások folyama­tának része. Védelmi találkozó A francia védelmi miniszter, Pierre Joxe részvétele külön­leges jelentőséget adott a vi­segrádi hármak védelmi mi­niszterei szokásos találkozó­jának. Ezt Für Lajos honvé­delmi miniszter mondta szom­bat este, azt követően, hogy hazaérkezett az egynapos ta­lálkozóról, amelynek színhelye a csehországi Merin volt. A miniszter elmondta: Pierre Joxe arról kívánt tájé­kozódni, hogy a visegrádi hármak hogyan képzelik el az új európai biztonságpolitikát. A francia miniszter a találko­zón külön hangsúlyozta, hogy a kontinens biztonsága Ma­gyarország, Csehszlovákia és Lengyelország aktív részvétele nélkül nem teremthető meg. A Nyugat Európai Unió júniusi találkozóján - amelynek egyik kiemelt témája az európai katonai struktúra megteremtése lesz - Budapest már állandó meghívottként vesz részt. Mint Für Lajos hozzátette: az Euró­pai Közösség után várhatóan a Nyugat Európai Uniónak is társult tagja lesz Magyar­ország. senkivel szemben sem. A köz­társaságra és különösen a Vaj­daságra már így is túlzott lét­számú hadsereg eltartása nehe­zedik - fűzi hozzá a közle­ményben a VMDK. Nem szün­tették meg a rendkívüli álla­potot, de közben demokratikus és szabad választásokat ígér­nek, párbeszéddel hitegetik a magyarságot, közben képmu­tató módon tovább folytatják az erőszakos mozgósítást. Katona Tamás interjúja Európa egyre inkább fel­ismeri, hogy a nemzetiségi kérdés megoldatlan volta sú­lyos biztonságpolitikai ve­szélytényező - nyilatkozta szombaton Katona Tamás külügyi államtitkár az Újvidéki Rádiónak. így azok az orszá­gok, amelyek korábban nem sok, érdeklődést mutattak ilyen kérdések iránt, most rendkívül érdekes megoldási javasla­tokkal álltak elő - mondotta a magyar külügyi államtitkár. - Hogyan értékeli az Euró­pa Tanácsban eltöltött egy évét? - Közép-Európából elsőként én tölthettem be ilyen fontos funkciót egy ilyen fontos euró­pai intézményben. Természete­sen minden erőmmel azon voltam, hogy minél inkább segítsem annak megértését, milyen történelmi folyamatok zajlottak és zajlanak le a kelet­és közép-európai térségben és milyen történelmi kényszerek között. Például a jugoszláv válság ügyében vagy a volt Szovjetunió szétesésének kö­vetkezményeit illetően. Ezen belül is számomra a kisebbségi ügyek voltak a legfontosabbak. Talán ennek is betudható, hogy az Európa Tanácsban ma már mindenki számára világos, hogy milyen nagy létszámú ­és főként magyar - kisebb­ségek élnek a térség egyes országaiban. És az is világos, hogy ügyeik kezelése, a konf­liktusok megelőzése az európai béke és stabilitás fontos eleme. - E megértést nem nehezíti például a baszk vagy ír prob­léma, netán a bevándorlókkal szembeni ellenszenvek? - A különbségeket meglehe­tősen jól érzékelik a nyugatiak. Tudják, hogy a nemzeti-törté­nelmi, őshonos kisebbség más­A tanácskozást várhatóan hétfőn folytatják. Ötven ország képviselői - az 52-ből ­jóváhagyták azt a javaslatot, hogy Jugoszlávia tagságát június 30-ig függesszék fel. Bosznia-Hercegovina nem része a most létrejött Jugosz­láviának, a Szerbia és Mon­tenegró által alakított or­szágnak - jelentette ki Slo­bodan Milosevity jugoszláv államfő. E megjegyzésből a Jomiuri Simbun című japán lap arra következtet, hogy Belgrád -Bosznia önálló­ságának elismerésére készül. A szerbek vezette szövetségi haderő egy részének kivo­násáról szóló döntést ezzel összefüggésben logikus lé­A légierő gépei vasárnap kétszer is bombázták Bo­sanski és Slavonski Brodot.­Három személy vesztette életét, harmincan sebesültek meg. Hercegovinában is súlyos következményekkel járt a légitámadás, amely Mostar, Siroki Breg, Citluk és Neum ellen irányult. A boszniai területvédelmi parancsnokság közleménye szerint az eddigi harcokban 1320-an haltak meg, a sebesültek száma több mint 6700, az eltűnteké 1900, a menekülteké pedig 700 ezer. „Tízparancsolat" megfogal­mazásával zárult szombaton délután a vesztfáliai Münster­ben a világ hét legfejlettebb államából érkezett szakminisz­terek találkozója, hét kelet- és közép-európai ország (Ma­gyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán) szakminiszte­reivel. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisz­tere vezette. Jürgen Möllemann német gazdasági miniszter a záró sajtóértekezleten leszögezte: a kormányzatok és a gazdaság féle kezelést igényel, mint mondjuk a gazdasági beván­dorlók vagy az ír és a baszk terrorizmus ügye. Nem vélet­len, hogy az Európa Tanács februári plenáris ülése elfoga­dott egy kisebbségi jogi ha­tározatot, amely Strasbourgban egy kisebbségi jogi bíróság felállítását javasolja az emberi jogi bíróság mintájára, no meg a kisebbségi jogok definiálását. E célból egy kisebbségi jogi konferencia összehívása vár­ható. - Az Európáról alkotott nézetek változtak-e egy év alatt? - Sok vita volt és van ­például a volt Szovjetunió szétesése kapcsán- - arról: meddig tart Európa? Vagyis mely országok jöhetnek szá­mításba az utódállamok közül az európai integrációs folya­matban. Elenyészően vannak még olyan - meghatározóan földrajzi - nézetek is, hogy már Oroszország sem tartozhat ide, hiszen határai a Csendes­óceánig húzódnak. De álta­lánosnak mondható az egyet­Nem hozott döntést a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet szombati tanácskozása, amelynek témája Jugoszlávia tagságának felfüggesztése volt. Az orosz küldöttség, amelynek jóváhagyására is szükség lett volna a határozathozatalnál, továbbra is ellenezte ezt a lépést, s Belgrád mellett foglalt állást. pésnek nevezte a szerb állam­fő, aki az etnikai összetűzések kitörése óta külföldi lapnak most adott először interjút. Milosevity kifejtette, hogy Szarajevóban vasárnapra virradóra ismét heves tüzérségi harcok zajlottak. A repülőtér környékén különösen erőteljes összecsapások voltak, s a szerb milicisták lőtték a rádió és a televízió épületét is. A Tanjup jelentése szerint a repülőtér ellen minden korábbinál nagyobb támadást indítottak a muzulmán erők. A hírek szerint Belgrádból, a jugoszláv hadsereg -főparancsnoksága tüzszünetet kért. A zágrábi rádió értesülései szerint az egyik legfontosabb boszniai katonai támaszponton, szövetsége kovácsolódott ki Közép- és Kelet-Európa gaz­dasági konszolidálása érdekében. A miniszter döntőnek minő­sítette azt a momentumot, hogy most már nem csupán a Keletről, hanem a Kelettel beszélnek a nyugatiak. A tíz pont között szerepel egyebek között annak leszögezése, hogy a reformpolitikát a kö­zép- és kelet-európai álla­moknak a sajátosságok fi­gyelembevételével, de követ­kezetesen kell tovább foly­tatniuk, mert nemzetközi se­gítségre csak így számít­hatnak. értés abban, hogy ez nem földrajzi probléma, hanem értékrendi. A kaukázusi vagy például az iszlám kultúrájú volt szovjet tagországok vala­milyen részvétele az európai integrációban attól függ, mi­lyen politikai-kulturális érték­rendet választanak önmaguk számára. Különben többek közt éppen ezeket a kérdéseket vitatja meg az Európa Tanács nyáron Budapesten megrende­zendő plenáris ülése. - A délszláv tapasztala­tokból milyen tanulságokat szűrt le Európa ? - Mindenekelőtt azt, hogy a passzivitás és a halogatás ve­szélyes dolog. Azaz minden­képpen szükség van olyan európai intézményekre, ame­lyek részben az ilyen konf­liktusok megelőzését, részben hatásos kezelését szolgálják. Ebben a helsinki folyamat országainak, pontosabban az EBEE-nek lehetne meghatá­rozó szerepe. Azon belül kel­lene válságkezelő központot létrehozni, amely szükség esetén az Európa Tanácsnak, a valamennyi, Boszniában levő haderőt felelősség terhel a harcokért, amivel első ízben Szerbia felelősségét is el­ismerte a jugoszláviai vezető. A japán lap Milosevity békülékeny magatartását a szerb gazdaság rendkívül komoly gondjaival hozza összefüggésbe. Ami az ápri­lisban létrejött Szerbiából, Montenegróból álló új Jugosz­láviát illeti, Milosevity szerint, az új országot a világ 53 országa ismerte el hallgató­lagosan azzal, hogy elküldte képviselőjét az országala­kítással kapcsolatos ünnep­ségekre. (A „kis" Jugoszláviát eddig hivatalosan egyetlen állam sem ismerte el.) Bihácon lázadás tört ki. A volt szövetségi hadsereg katonái­nak egy része a háború mi­előbbi befejezése miatt lázad, az új, még keményebb vonalú szerb katonai vezetés viszont nem hajlandó engedni. A szerb kormány és had­serege erőszakkal eltávolítja Kelet-Szlavóniából a más nemzetiségűeket, hogy kész tényeket teremtsen, még az ENSZ-erők megérkezése előtt - jelentette vasárnap a hely­színről a The New York Ti­mes. Harcok Karabahban Az azerbajdzsán területvé­delmi erők vasárnap kora dél­után ismét ellenőrzésük alá vonták Susa városát, ahonnan heves utcai harcok árán szorí­tották ki az előző nap bevonult örmény fegyvereseket. A hírt az azeri védelmi minisztéri­umra hivatkozva jelentette az államközösségi televízió dél­utáni híradója. Örmény részről később cáfolták ezt az állítást. Az azeri közleményből az tű­nik ki, hogy Susa szombati el­vesztése után az azeriek lénye­gében Karabah egész területén ellentámadásba lendültek. Az elmúlt 24 órában négy azeriek lakta falut foglaltak vissza az örményektől. NATO-nak, a Közös Piacnak és más európai intézmé­nyeknek tehetne javaslatokat. Ezzel kapcsolatban nem kizárt, hogy az Európa Tanács és az EBEÉ nyári budapesti érte­kezletein már körvonalazódik majd valamilyen megoldás. - A gazdasági nehézségek vagy például a szélsőjobb előretörése nem veszélyezteti az integrációs folyamatokat? - Valóban, a közös piaci politikai unió kialakítása leköti a figyelem, az energiák nagy részét, no meg a pénzt is. De a politikusok tisztában vannak a súlyos kelet- és közép-eutópai gondokkal. Azzal, hogy ha e téségben nem áll talpra a gazdaság, az kompromit­tálhatja a parlamentáris de­mokráciát, és kezelhetetlen menekülthullámot indíthat el. A tisztán látás pedig szá­munkra mindenképpen biztató. Csakúgy, mint az, hogy Ma­gyarországot az európai in­tézményekben jelenleg a leg­stabilabb partnerként tartják számon a térség országai közül. • SZÁVAY ISTVÁN Befejezte ülését a horvát parlament Nemzeti program a menekültek visszaköltöztetésére FÓKUSZ Eddig 1320-an haltak meg Boszniában Ismét a légierő pusztított Münsteri tízparancsolat Meddig tart Európa? Beszélgetés Bratinka Józseffel

Next

/
Thumbnails
Contents