Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

SZERDA, 1992. ÁPR. 29. mm GAZDASÁGI MELLÉKLET III A fiúk mozdonyvezetőnek készülnek Kiskereskedő rolleren FOTÓ: GYENE S KÁLMÁN Takács Tivadar, a Roller tulajdonosa. Ha nincs aprója, tömítőgyűrűt használ Takács Tivadar, a Roller műszaki kiskereskedés tulajdonosa, boltjának neve van a városban az autósok és a motorosok körében. Üzlete a Pulz utcában olyan, ahol a férfiak órákig el tudnak szöszmötölni a sok áru között. Kedves piros dobozokban sorakoznak az autó- és motoralkatrészek, szinte percenként jön egy vevő. Mivel nincs elég aprója, tömítőgyűrűt használ fizetőeszközül. Teniszezik, vadászni jár és nagyon szeret főzni. Nem veti meg a huszadik századi amerikai drámát sem. „Budapesten születtem és ott éltem egészen 1982-ig. Eredetileg orvos szerettem volna lenni, de nem sikerült. Kézenfekvő volt, hogy műszaki dolgokkal foglalkozzam, a fiúk szeretik az effélét, általában mozdonyvezetőnek készülnek. Műszeripari technikusként végeztem, a Medicornál, a Gelkánál dolgoztam. Amikor családi okok miatt tíz éve Szegedre „csöppentem" apósom mellett dolgoztam, aki műszergyártással foglalkozik. A boltot 1985-ben nyitottam meg, akkor még viszonylag kedvező feltételekkel lehetett vállalkozásba kezdeni." - Az autótulajdonosok állandóan panaszkodnak, hogy nem lehet alkatrészt kapni, ha pedig van, nagyon drága. - Az alkatrészek valóban nagyon drágák lettek, érezhető is a keresletcsökkenés. Ennek oka az, hogy a magyar magánközlekedés elsősorban a volt keletnémet termékékre épül, Németország egyesülésével pedig némelyik alkatrész ára megtízszereződött. Az ellátás sem jó, ma már a boltos nemigen ígérhet. A volt szocialista autógyárak leálltak, csak a raktárkészletből lehet alkatrészhez jutni, és nem mindig fogadják a megrendelést. Nincs üzleti megbízhatóság. - Hogy áll a magyar alkatrészgyártás? - Az autóalkatrész-gyártás éppen csak éledezik. Túlságosan nagy beruházás kell hozzá, ma pedig tőke nélkül lehetetlen vállalkozni. Akinek pedig pénze van, talán jobban jár, ha bankba teszi, olyan nagy az elvonás. A motoralkatrészek terén jobb a helyzet, a magyar gyártók viszonylag jól dolgoznak. A kerékpárpiac pedig határozottan fellendülőben van, mert nem kell hozzá benzin, alig kell alkatrész. - Egyre több nálunk a nyugati autó. Nem gondolt arra, hogy ilyen alkatrészeket is árulhatna? - Egy keleti autó húsz évig ugyanolyan marad, a nyugatiaknak viszont rengeteg típusuk van, a fejlesztésük olyan gyors, hogy lehetetlen lenne lépést tartanom. Inkább azt tervezem, hogy kerékpáralkatrészeket fogok forgalmazni, és egy másik üzletet is nyitok, ugyanezzel az árukészlettel. Mindenkinek tudnia kell, mire képes a vállalkozása. Keczer Gabriella Kamarai hírek Képzés Ausztriában Április 10-11-én a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara vendége volt dr. Kurt Abt, az Alsó-ausztriai Kereskedelmi Kamara alelnöke. Szegedi tartózkodása alatt találkozott a térség néhány vállalatvezetőjével, üzletemberével, valamint megbeszélést folytatott a kamarájuk kezdeményezésében elindított ausztriai szakmunkásképzési programról. Mint már többször hírt adtunk, ez év őszétől 30-40 magyar fiatal kezdheti meg szakmai tanulását Ausztriában az Alsó-ausztriai Kereskedelmi Kamara és a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara közti együ ttműködés keretében. A mintegy 130 jelentkező közül az osztrák partnerek 22 fiút és 15 lányt választottak ki előzetesen. A kiválasztás főbb szempontjai a nyelvtudás, a választott szakma, a tanulmányi eredmény, az életkor és a képzés célszerűsége voltak. Esély a hitelre Az Országos Kivállalkozás-fejlesztési Iroda (OKFI) a külföldi hitelkeretek feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében kérdőíves felmérést kíván végezni azon vállalkozók között, akik korábban már pályáztak hitelre, de elutasították kérelmüket. Olyan vállalkozókat is be szeretnének vonni ebbe a vizsgálatba, akik a hitelkonstrukció eddigi feltételei miatt egyáltalán nem is pályáztak. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara közreműködik a felmérés sikeres lebonyolításában. Várja azok jelentkezését, akik hajlandóak a kérdőívvel történő kutatásban részt venni. (Tel.: 6221-512) A csődtörvényről Két új, a gazdaság működését közvetlenül, illetve közvetve érintő törvény értelmezésével és alkalmazásával kell topjainkban megbirkózniuk a gazdálkodó szervezeteknek. A csődtörvény az április 8-i határidőt követően számos problémát vetett fel, hasonlóan az új Munka törvénykönyvéhez, bár ez utóbbi csak július l-jével lép hatályba. E törvények értelmezéséhez, gyakorlati alkalmazásához kíván segítséget nyújtani a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara. Az új Munka törvénykönyvével 5 előadásból álló szeminárium keretében ismerkedhetnek az érdeklődők, melyet a JATE Állam- és Jogtudományi Karával, valamint a Csongrád Megyei Munkaügyi Bírósággal együ ttműködve szervez. A csődtörvény gyakorlati problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről pedig dr. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese és Gaga Albert, a Dunaholding Rt. felszámoló szakértője tart előadást a DMGK szervezésében május 6-án Szegeden. Vállalkozói pénzügyek Elsősorban azon kisvállalkozók részére kívánok gyakorlati segítséget nyújtani 40 órás kurzusunkkal, akik nem rendelkeznek gyakorlott pénzügyi szakemberekkel. A résztvevők elméletben és gyakorlati példákon keresztül bővebb ismereteket szerezhetnek a vállalkozások bankkapcsolatai, külkereskedelmi pénzügyei és a hivatalos külföldi utazások pénzügyi elszámolása témakörökben. (Telefon: 6221-512) DUNABANK RT J Szeged, Gutenberg u. 5. A devizabetétekre kínált kamatok (%) április 27.—április 30. Lekötési idő látra 1 2 3 6 hónap 9 12 USD 2 3 1/4 3 7/16 3 916 3 916 3 1346 4 1/8 PEM 3 VI 8 3/4 3 346 8 7/8 8 1*16 8 7/8 8 3/4 ATS 3 1/2 8*8 8 1*16 8 1*16 8 7/8 8 3/4 8 2*32 GPB 5 1/2 9 1/2 9 946 9 11/16 9 11/16 9 11/16 9 946 CHF 2 6*4 7 1/8 7 1/8 7 1/8 7 1/8 6 7/8 FRF 3 8 8 1/4 8 7/8 8 7/8 8 7/8 9 ITL 3 9*4 9 3/4 9*4 9*4 10 1/2 10 7/8 AUD 2 4 1/2 4 V2 4 ÍM 4 7/8 4 7/8 4 7/8 CAD 2 6 1/4 6 1/4 6*16 6 546 6*16 6 546 „Kötelező" titkok • Egyelőre titkok övezik a biztosítóknak azokat a törekvéseit, amelyek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának felemelését célozzák. Minden valószínűség szerint mostanában hullik majd le a lepel, amikor is összeül a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) gépjárműfelelősségi bizottsága, s egyeztetik érdekeiket, kívánságaikat a biztosítók, a munkavállalók, a Biztosításfelügyelet, valamint a szövetség képviselői. A Magyar Biztosítók Szövetségénél úgymond az ügyrend tiltja, hogy a tervekről, elképzelésekről a mintegy 2,5 millió gépjármű-tulajdonos időben értesüljön, s ne bombasztikusán érje őket a hír, hogy biztosítási díjukat netán duplájára emelik. Az Állami Biztosítótól annyit sikerült megtudni, hogy a 28-i ülés napirendjén szerepel a biztosítók második félévi mérlegének értékelése, a Biztosításfelügyelet díjkalkulációs elképzelései, valamint a MABISZ javaslata a második félévi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakról. Abban a kérdésben, hogy milyen hasznot hoz, vagy milyen kárt okoz a biztosítóknak a bonus-malus rendszer bevezetése - tehát amikor „bü ntetik" a gyakori károkozókat és díjkedvezményben részesítik az óvatos autósokat -, többé-kevésbé egyetértenek a biztosítók. Úgy látják, hogy ez az autósoknak jelentős megtakarítást eredményezhet. Amennyiben nem okoznak balesetet, s autóstársaiknak kárt, díjuk 50 százalékkal is csökkenhet. Nyugat-európai összehasonlításban is általános tapasztalat » biztosítók szerint, hogy a bonus-malus rendszerben nagyobb az autótulajdonosok díjmegtakarítása, mint a biztosítók „plusz" bevétele. Az autósoknak egyébként vigaszul szolgálhat, hogy a biztosítási díjak felemeléséhez nem elegendő a biztosítók óhaja, a befizetendő összeget ugyanis jelenleg már érvényben lévő kormányrendelet szabja meg, mégpedig - mint ezt az Állami Biztosításfelügyelet az év elején több ízben nyomatékosan közzétette - egész évre, és nem fél évre. Ahhoz tehát, hogy a díjat felemelhessék, először is a kormányrendelet módosítására van szükség. Van még hát némi reményük az autótulajdonosoknak, akik nyilván teljes szívükből sajnálják a biztosítókat a - titokzatos összegű - ráfizetés miatt, s akik szeretnék ha a már most is európai mértékű díjukért európai szintű szolgáitatást kapnának. M.G. Lehet, hogy megyénkben elsőként, de legalábbis az elsők között nevesítették Pitvaroson a helyi tsz vagyonát. A néhány nappal ezelőtti közgyűlésen a 900 tagból megjelent 480 érintett hamar Sgyezségre jutott az alapelvekben. S hogy ez mit is jelent konkrétan, azt most közreadjuk. Talán példaként szolgálhat olyan termelőszövetkezetek számára, amelyek még csak ezután tartják a vagyonnevesítő közgyűlést. Elöljáróban még annyit: a viszonylag békés körülmények között hozott tagsági határozat valószínűleg azért született meg szinte teljes egyetértéssel, mert a nyolc községben gazdálkodó Felszabadulás Tsz vezetősége előre megvitatta elképzeléseit az érintett települések érdekegyeztető fórumaival. A több, mint 300 milliós vagyonból először mind a 900 tagnak ingyen adnak egy 5 ezer forintos üzletrészt, az alkalmazottak pedig ennek felével részesednek. A maradék vagyont ötfelé osztják, a következők szerint: 1. Az alapítók között 20 százalék vagyonrészt kell kiosztani a belépéskor bevitt vagyon és az alapítói tagság alapján. Mégpedig úgy, hogy a 20 százalék felét a bevitt termőföld aranykorona-értéke alapján, a másik felét az alapító tagok között egyenlő arányban osztják fel. (A felosztandó vagyon ezen 20 százalékát a közgyűlés csökkentette az igényüket*be nem nyújtó jogosultak vagyonrészével, amit a nyugdíjas tagok kapnak meg ledolgozott éveik arányában.) 2. A felosztandó vagyon további 10 százalékát a tagsági viszonyban töltött évek alapján, 3. 30 százalékát a ledolgozott tagsági évek arányában, kellett képezni. A járadékosoknak járó, a tagi részarányra jutó és az állami tartalékföldekre kijelölt területek után 50 ezer aranykoronányi föld nevesítéséről is döntött a közgyűlés. Eszerint, aki 1991. január l-jén és a közgyűlés napján is a téesz tagja volt, annak harminc aranykorona-értékű földet juttatnak, továbbá húsz aranykoronányi termőterületet kapnak az ugyanilyen időbeli feltételeknek megfelelő alkalmazottak. A megmaradó földterület aranykorona-értékének 20 százalékát a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok között, 80 százalékát pedig az aktív tagok között osztják fel, egyaránt üzletrészük arányáb * A közgyűlés után Betkó János elnök értékelte a lehetőségeket: - Legelőször tizenöt napon belül mindenki értesítést kap az elfogadott elvekről, még a távolmaradóknak is küldünk levelet. Az ezt követő 60 nap arra lesz elég, hogy mindenki eldöntse: mit akar csinálni a saját üzletrészével. A nevesítést bárki kérheti valamilyen vagyontárgyban (eszköz vagy gép), amikkel később önállóan gazdálkodhat. Öt vagy ennél több tag akár új szövetkezetet is alapíthat. Arra is van mód, hogy a falvak kiváljanak a közösből. A kapott üzletrészeket el is lehet adni, de ezekre a termelőszövetkezetnek elővásárlási joga van. Az viszont biztos, hogy a kivitt vagyonrészeket már egy új szövetkezet fogja üzemeltetni. Szerintem nem sokan fognak kilépni a téeszből, mert a közös gazdálkodás mégis csak előnyösebb. A maradók pedig továbbra is együtt dolgoznak majd, bár újformában, új-vezetéssel és új névvel. Vass István Péter Viszonylag békés tagsági határozat. Lehet, hogy ló már nem jut mindenkinek Vagyonnevesítés a téeszben Pitvaros 4. 20 százalékát az 1975-tól jóváírt munkanapok szerint, 5. a maradó 20 százalékot az 1982. január 1. és 1991. december 31. közötti időszakban elért elkezdte prémiummal és jutalommal csökkentett munkabér alapján osztotta fel a közgyűlés. A téesz tulajdonában lévő 172 ezer aranykorona-értékű termőföldből négyféle földalapot FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT