Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

6 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 29. új kor forrásmunkája Felejt-e a város? - Professzor úr, mi lehetett annak, az oka, hogy Tömörkény István, aki világlátott ember volt, mégis hazatért Szegedre, és egész életét itt töltötte el? - Az, hogy itt találta meg életének tárgyait. Azokat az embereket és szokásokat, ame­lyeket meg tudott, és meg akart írni. Szegeden, és a szegedi ta­nyavilágban, elsősorban Zá­kányszéken, ahová házassága révén került ki, itt találta meg saját világát, a szegedi népet és a szegedi nyelvet, e két dolgot, amelyek kötődését megha­tározták. - Tömörkény Istvánban so­kan a magyar realista kispróza megteremtőjét látják, s azt az írót, aki a leginkább ráérzett az alföldi magyar habitusra. Má­sok szerint viszont az életműve egyenetlen, alakjai pedig egy­szabásúak. Ön mit tekint iro­Egy dalmi értéknek a tömörkényi életműben ? - Tömörkény" abban volt nagy, hogy a maga kis világát nagyszerű művészi eszközökkel és tökéletes nyelvvel tudta visszaadni. Mégpedig úgy, hogy a regionálisban, a helyi­ben képes volt felmutatni az egyetemes irodalmi értéket. Hogy ezt mennyire látták a kor­társai is, arra jellemző Móricz Zsigmond nekrológja, melyet Tömörkény posztumusz köny­véhez írt. Hadd idézzem: „For­rásmunkája lesz ez annak az életnek, mikor a magyar nép egész életfelfogása, és maga az élete tökéletesen átalakult, s mikor nem csak új ideák, de egészen új világnézet, új filo­zófia kezdi gyökeresen kifor­dítani régi sáncaiból a ma­gyart". Úgy örökítette meg a Tömörkény István a magyar parasztot, ahogyan a történetírók sem. Tömörkény­ben az a nagy, ahogyan egy­jai között (jobbról a második). szersmind hiteles néprajzi író és szépirodalmi alkotó. Különösen nyelvezete értékes. Nem első­sorban ö-zése, hanem az a szó­kincs, az a kifejezéskészlet, amit megmentett számunkra. - Vajon hat-e máig is a tö­mörkényi életmű? - Az irodalmi köztudatban, azt hiszem, igen; az iroda­lommal foglalkozók szeretik és olvassák. A legutóbbi Tömör­kény-emlékkönyvben Weöres Sándor is versben adózott mű­vészetének, s Vas István pedig a Magyar Remekírók sorozat­ban megjelent Tömörkény-vá­logatást állította össze. Ilyen­formán Tömörkénynek van hatása. Amúgy viszont élet­műve már nem folytatható, hiszen az a világ, amelyet ő megrajzolt, a századforduló magyar és szegedi népélete, az a világ a múlté már. Egy ideig, a húszas években, voltak sze­gedi népies írók, akik epigon­ként követték, de ez ma már nem folytatható. Nem ezt kell ma Tömörkénytől eltanulni. Inkább azt a realista látásmódot és népszeretetet, amely az ő írásművészetéből sugárzik. - Ön szerint felejt-e a város? Tömörkény István szemé­lyisége mintha kezdene kimo­sódni a szegedi köztudatból. - Ez sajnos bizonyos mér­tékig igaz, s ebben ludas az iskola is, amely kevésbé tud már időt szentelni a szegedi klasszikusoknak. De a városnak is vannak adósságai. Szegedről hiányzik a könyvkiadás, amely különben is mostohán bánik a tömörkényi írással. Márpedig az ilyen életművet időről időre, legalább évtizedenként köz­kinccsé kellene tenni. PANEK SÁNDOR Ovasóink Tömörkény István halálának hetvenötödik évfordulóján hatrészes sorozatot követhettek figyelemmel Péter László irodalomtörténész tollából. A szegedi professzorral készített beszélgetésünk, amely a Rádió Szeged műsorán elhangzott adás részlete, e sorozat zárórésze egyben. Nemzetközi operakarmester-kurzus A nyertesek a Rigolettót vezénylik - Hányan érkeztek a kur­zusra, és milyen program szerint dolgoznak? - 8 olasz, 1 német és 4 ma­gyar (Tóth Arman, Gergely Péter, Kunsági István, László János) hallgató jelentkezett. Az egy hét alatt egyetlen művet, Verdi Rigoletto című operáját gyakoroljuk. A jelentkezők természetesen már jól ismerik a művet, itt viszont prakszisban is megtanulhatják egy opera zenei előkészítését. Az első két napon zongorával veszik át a művet, megismerik a Rigoletto tradí­cióit. Ezután lépnek be a gya­korlásba az operaház énekesei, majd a zenekar is csatlakozik, ahol talán a legfontosabb, hogy megtanulják, hogyan kell ütéstechnikailag bánni egy zenekarral. Az ülőpróbákon még mindenki részt vesz. de az egyetlen főpróbán már csak négyen maradnak, akik majd Vasárnap megkezdődött Szegeden a második nemzetközi karmesterkurzus a Római Respighi Akadémia szervezésében. Márciusban már beszámoltunk egy karmesterkurzusról, de ezúttal az opera karmesterek tanulhatnak Acél Ervintől, a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjétől, aki a római akadémia docense. Őt kérdeztük a kurzusról. ^mm^mt^mmmmmmmmm május 4-én vezénylik a Rigo­lettót a színházi előadáson. így egyfajta versengés is folyik a hallgatók között. A négy hall­gató kiválasztásánál a zenekar és az énekesek véleményét is figyelembe vesszük. - Mi a különbség a mostani és a márciusi kurzus között? A karmesteri munkának egy speciális ága az opera­karmesterség. Márciusban még kezdők is részt vehettek, de ezúttal csak magas fokú alappal rendelkező hallgatók jöhettek el. Ez köztudottan férfi mester­ség, most mégis van egy női hallgatónk. - Várható, hogy Szeged ha­gyományai közé tartozik majd a karmesterkurzus ? - A kurzus már két éve működik: Rómában, Assisiben és Nagyváradon is tartottam. Tehát ezt a már működő kurzust kellett Szegedre áthoznom. Mindenképpen szeretném foly­tatni. Szeptemberben ismét szervezünk egy kurzust szimfo­nikus zenekarra, ennek első felében kezdők is részt vehet­nek, a második felében pedig nagyzenekarral dolgozunk, tapasztaltabb hallgatókkal. P. Sz. Vörös vurstli, avagy a megerőszakolt vázlat Szinte már nem is lehet kellő unalom nélkül azokról a fil­mekről beszélni, amelyek vala­mely közegben megpróbálják bemutatni, hogy miként szá­moltak le anno a „piszkos kapi­talistákkkal" a „vérlázítóan friss szellemiségű kommunisták". Minden esetben az irónia lélek­emelő fonalán függött a két rend közötti ellentét - ahogyan itt is. A megvilágítás a Vörös vurstliban csupán annyit válto­zott, hogy itt egy vurstli miliő­jében történik mindez, egy olyan világban, ahol a művé­szetnek kinevezett attrakciók szép képekkel ajándékozhatják meg az operatőrt és a nézőt is. Igen ám, de ennek a filmnek stililizált figurái semmivel sem mondanak többet a fatálisan eszmc-jelszó-csődtömegnek bemutatott kommunista indít­tatásról. A fekete-fehér kockák gyors vágásokkal peregnek egy­más után, és amikor egy esz­Főszereplők: Lohinszky Lóránt. Gáspár Sándor, Thuróczy Éva; Kaszás Gergő Rendezte: Molnár György meien szép beállításból indul a kép, akkor rendezőnk nem hagyja „beérni", átélni á lát­ványt, hanem belehajtja, bele­hajszolja, alárendeli annak az átmenetnek, hogy miként válik egy egyszerit, de belülről titok­zatos vurstli vörös, azaz kom­munista vurstlivá. Teljességgel zavaró ez a durva megerő­szakolás, és inkább nézné az ember a szép képeket minden értelmező megfontolás nélkül, hagyná, hogy inkább belemé­lyedjen egy vurstli világába, anélkül, hogy bármi ideológiai koncepció megzavarná a látás­ban. A film egyszerre akar játék­film és önmaga dokumentuma lenni, amint folyton áttér egy kamera látószögére, majd on­nan ismét vissza a filmhez. Mint koncepció, ez még megy is valamire, ugyanakkor film­beli szerepe teljességgel meg­kérdőjelezhető, ahogyan maga az egész produkcióról is az lehet a benyomásunk, hogy inkább előtanulmányként vagy vázlatként szolgálhat majd egy a vurstli világát lefestő szép és monumentális kompozícióhoz. És itt van a helye annak a megállapításnak, amely az elmúlt pénteki ÉS hasábjain látott napvilágot, miszerint oly sok, és méreteiben demonst­ratív kérdést intéztek már a mai magyar filmhez, kivéve egyett: hol marad a tehetség? PODMANICZKY SZILÁRD - Elgondolásunk alapja az a megállapítás, hogy a nevelés célját a mindenkori gazdasági vi­szonyok határozzák meg. Márpedig Magyar­országon olyan átfogó változások tanúi vagyunk, amelyek szükségessé teszik, hogy az iskola egész tevékenysége átalakuljon. A piacgazda­ságra való áttérés idejét éljük, s épp ezért, nem véletlenül vetődött fel a menedzser típusú ember nevelésénck-képzésénck fontossága. A Deák Ferenc Gimnázium ezt a célt a hatosztályos gimnáziumi speciális menedzser tagozatos osztály megszervezésével akarja megvalósítani. - Milyen ismereteket ad az új képzés? - A gimnázium e speciális tagozatban az általános műveltség szintjén fog menedzseri alapismereteket nyújtani. Természetes azonban, hogy egyben a menedzseri pályán való elhelyez­kedést, illetve azon a területen való továbbtanu­lást is szolgálja. A képzés nem lehet zsákutca jellegű. Épp ezért olyan ismereteket, bizonyít­ványt kell adni, amellyel annak tulajdonosa az érettségi után ..hadra is fogható". A menedzser ta­gozat a tanulóknak tanulmányaik befejezésekor, az érettségi bizonyítvánnyal egy időben menedzserasszisztensi bizonyítványt ad. Az ebben a munkakörben dolgozó fiatal - a szó igazi értelmében - még nem menedzser, nem dönt vállalkozási ügyekben, de ismeri annak feladatait, segít előkészíteni a döntéseket, tech­nikai vonatkozásban pedig a vállalkozó­menedzser nélkülözhetetlen segítője. Az a tudás és szellem, amit egy menedzser típusú képzés nyújt, az életben bármikor és bárhol, bármilyen pályán teljes mértékben felhasználható és kamatoztatható. - Mi szólt a hatosztályos forma mellett? - A hatosztályos gimnázium nyitása mellett a következő érvek szólnak: 1. A hatéves nevelői­oktatási munka egy teljes személyiségfejlesztési A Deák gimnázium újdonsága Gimnáziumi tagozat menedzserjelölteknek MMM Az új oktatási struktúrák keresésében és megvalósításában a rangos szegedi gimnáziumok között egyre nagyobb kezdeményező szerepet vállal magára a Deák Ferenc Gimnázium. Az elmúlt évek során megszervezte a/ angol tagozatos kétnyelvű gimnáziumot, a biológia-fizika-angol, valamint a matematika-fizika-angol blokkos gimnáziumi osztályokat, az 1991/92-es tanévtől pedig hatosztályos gimnázium is működik a falai között. Az eljövendő években új színfolttal gazdagodik az oktatási paletta: elkészítették a speciális menedzser tagozatos osztály tervét. Az új képzésről Kovács Lászlóval, a gimnázium igazgatójával beszélgettünk. szakaszt fog át, ez pedig a mai rendszernél jóval hatékonyabbnak ígérkezik. 2. Tizenkét éves korban általában már könnyebb megállapítani a tanulók „kiválasztottságát", rátermettségét, tehetségét, intelligenciáját. A tervezetből kitűnik, hogy a menedzser tagozat nem lesz alárendelve az elitképzés- egyszempontúságának, bár a tehetséggondozás, képesség- és készségfejlesztés ügye mindvégig fontos lesz az iskolai munkában. A gimnázium HI. éve megalapozó jellegű, a szakmai tárgyak bevezetésére is csak a II. osztálytól kerül sor. Jelentős szerepet kap a magyar nyelv és irodalom: nem csak az irodalmi műveltség miatt, hanem mert a menedzseri munkában - akárcsak az életben - rendkívül fontos a szép, a világos, a tiszta, az érthető és logikus beszéd, az érvelni tudás művészete. Ezt egészíti ki a retorikai ismeretek anyaga. Az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban: az angol nyelv tanulása kötelező lesz, második idegen nyelvként azonban öt nyelv közül választhatnak a tanulók. Az érettségivel egy időben középfokú nyelv­vizsgát tesznek. Az angol nyelv tananyaga természetesen az üzleti kommunikációra is kiterjed. - Mit nyújtanak a tanulóknak a szakmai programok? - A programokat dr. Balogh Sándor egyetemi tanár készítette. A szakmai programban az úgynevezett felvezető tárgyak keretében foglal­koznak a tanulók Az üzlet világa és Az inno­vációk című tantárgyakkal. Az alapozó tantár­gyak blokkjában a Viselkedés az üzleti életben és a Kommunikáció címmel bevezetett tan­tárgyakat tanulják. A következő lépcsőben, az úgynevezett szaktárgyak blokkjában az üzleti levelezés, az ügyvitelszervezés és a vállalkozási jogi és pénzügyi ismeretek bővítik a tanulók szakmai felkészültségi szintjét. Megvalósul a nyitottság elve is: lehetőség nyí­lik arra. hogy a gimnázium második osztálya befejeztével - amely különben az általános iskola nyolcadik osztályának felel meg - az a tanuló, akinek érdeklődési köre megváltozott, átlépjen más oktatási intézménybe. - Mihez kezdhetnek majd a végzős diákok? - A gimnázium a hatéves képzés befejeztével érettségi bizonyítványt és menedzserasszisztensi oklevelet ad. Az érettségi bizonyítvány felsőfokú intézetben való továbbtanulásra s a megfelelő munkakörök betöltésére jogosít, a szakmai oklevél pedig az adott képzettséget kívánó szakterületeken történő elhelyezkedést segíti. Mivel a menedzser tagozat egyben a felsőfokú menedzserképző intézetek utánpótlását is biztosítja, ezért a végzős tanulók a megfelelő színvonal elérése alapján pontkedvezménnyel, vagy felvételi vizsga nélkül - a főiskola határozatától függően ­folytathatják tanulmányaikat a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Főiskolai Karának menedzseri fakultásán. A színvonalas munka nrind a főiskola, mind a gimnázium érdeke, ezért a szakmai tantárgyak tanítását az Élelmiszeripari Főiskola vállalja. - Kik jelentkezhetnek és mikor? - Felvételre azok a tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola hatodik osztályát eredményesen befejezték. A felvételt írásbeli vizsga előzi meg. a beindításra pedig várhatóan 1993 szeptemberétől kerülne sor, a minisztérium engedélyétől függően. Az 1992/93. tanévtől azonban fakultatívan, kísérleti jelleggel már megkezdődik a menedzseri tantárgyak oktatása. P.J. Az új képzésről ma délután 17 órától a szülőknek és az érdeklődő diákoknak tájékoztatót tartanak a Deák gimnáziumban.

Next

/
Thumbnails
Contents