Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

KEDD, 1992. APR. 28. BELPOLITIKA 3 Washingtoni pénzügyeink A NEMZETKÖZI VALUTAALAP ES A VILAGBANK köreiben folyik a vita arról, hogy a gazdasági átalakítás gyors módszere, az úgypevezett sokkterápia a célravezető, vagy pedig a fokozatos módszer. Erről számolt be hétfőn Kupa Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos, az MNB elnöke Washingtonban magyar tudósítóknak. A nemzetközi pénzügyi intézmények vezető testületeinek ülésén szerzett tapasztalataik szerint általános a vélemény, hogy nincs egyetlen, általánosan elfogadott modell: az egyes országok sajátosságaiknak megfelelően viszik véghez reformjaikat. Kupa Mihály kedden találkozik Michel Camdessus-vel, az IMF vezérigazgatójával. Az MTI kérdésére, várhatóan milyen álláspontot foglal majd el az IMF a magyar gazdasági helyzet, a költségvetési hiány kérdésében, a pénzügyminiszter kijelentette: feltehetően pozitívan ítélik majd meg az átalakítás előrehaladását, ugyanakkor aggodalmuknak adnak majd kifejezést a költségvetési hiány, a munkanélküliség mértéke és a szociálpolitikai elosztási rendszer nehézségei felett. A kérdésre, hogy milyen mértékű költségvetési hiány akadályozhat további IMF-hiteleket, a miniszter közölte: abban az esetben, ha a deficit meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 5 százalékát. Magyarországon viszont 1992-ben a tervezett 1,9 százalék helyett a nemzeti össztermék 3,5-4 százaléka lesz a deficit - hangsúlyozta Kupa. Az MTI kérdésére, hogyan érinti a volt Szovjetuniónak nyújtandó IMF-támogatás a kelet-közép-európai országokat, a miniszterek rámutattak: a FÁK piacainak kialakulása előnyös lesz majd térségünk számára is. Ugyanakkor fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy nem lehet háttérbe szorítani egy fejlődőképes térséget olyan térséggel szemben, ahol még sokkal távolibbak a kibontakozás lehetőségei. / Göncz Árpád vásárhelyi katonák között (Folytatás az 1. oldalról.) Most bizonyos szerkezeti módosításokkal kerül a tervezet a kormány, ezután a Honvédelmi Bizottság és a Parlament elé. Az erről szóló anyagot megkapta a köztársasági elnök, aki a katonai irodáján keresztül kezdeményezte a csapatlátogatást. Vásárhelyre azért esett a vá­lasztás, mert ez az egység reprezentálja a Ma­gyar Honvédség állapotát. A parancsnoki megbeszélés után a köztár­sasági elnök és kísérete megtekintett egy körletet, majd technikai bemutatón vett részt. Rövid ebédszünet után Göncz Árpád kötetlen beszélgetésen találkozott a tisztekkel. Itt első­sorban a munkakörülmények, lakásgondok, egzisztenciális kérdések kerültek szóba. Egyebek között a helyi dandár kialakítása során kelet­kezett gondokról tájékoztatták az elnököt, nevezetesen arról, hogy a jelenlegi tiszti állo­mány negyven százaléka más városból jár át, nem rendelkezik helyben lakással, emellett a nőtlen tiszti szállás korszerűtlen. Göncz Árpád annak a véleményének adott hangot, hogy ahhoz, hogy a honvédség el tudja látni feladatát, a fiatal tisztek anyagi megbe­csüléséről gondoskodni keli. Vontkozik ez a lakáshelyzetre is. Mindenképpen megbecsülést érdemelnek a tisztek, akik még mindig a pályán maradtak, akik vállalták a hivatásukkal járó nehézségeket. Az elmúlt két-három évben lényegesen megváltozott a honvédség megítélése a lakosság körében is. Kérdésként hangzott el az is, hogyan alakul majd a tisztek képzése, milyen lesz a felkészültsége. Lórincz Kálmán, a magyar honvédség parancsnoka elmondta, hogy már jól érezhetők azok a követelmények, amelyeket a leendő tisztekkel szemben támaszt a honvédség. Ezek: magas etikai, katonai-erkölcsi nevelés, fokozott, épített fizikai-egészségi állapot, magas szakmai tudás és két nyelv ismerete. Ehhez hozzátette Raffay Ernő államtitkár, hogy a képzés rendszere most van kialakulóban, még az idén indul két katonai középiskola Győrben és Egerben. Hangsúlyozottan szóba került a katonai doktrína, a szolgálati törvény hiánya és a sza­bályok megalkotása, mert mint megerősítették a katonai vezetők is, ezek megléte megadja a társadalom elvárásait, meghatározza a köte­lességeket, de egyben megadja a társadalmi garanciákat is. A beszélgetés után állományülésen vett részt a köztársasági elnök, ahol rövid beszédét azzal kezdte, hogy úgy érzi, nyugodtabban alszik, mert meggyőződött arról, hogy a magyar honvédség, és köztük a vásárhelyi Bercsényi Miklós lö­vészdandár a nehéz körülmények ellenére is jól és biztosan áll a helyén. Az eddigiekben is bebi­zonyosodott a honvédség józansága, az utóbbi hónapokban a teherbíró-képessége is. Ez a honvédség annyira vállalkozhat a gazdasági, nemzetközi helyzet ismeretében, hogy a pillanatnyi optimumot hozza ki saját lehető­ségeiből. Ezt megtette. A továbbiakban Göncz Árpád szólt azokról a gondokról, amelyekről a parancsnoki állománnyal beszélgetett, majd köszönetét fejezte ki a dandár állományának, Tajtuk keresztül a magyar honvédségnek. Az állományülés után, még a padok között, alkalmi sajtótájékoztatót tartott a köztársasági elnök, aki először vett részt egész napos programon katonai egységnél. Hangsúlyozta, hogy ez nem udvariassági látogatás volt, és szeretne többet foglalkozni a magyar honvédség körülményeivel, úgy is, mint a hadsereg pa­rancsnoka. 0. L. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Északi városrészi szervezete 16.30 órakor taggyűlést tart a Csap utca 62. szám alatti párházban, időszerű közéleti kérdésekről. A TÖRVÉNY KRITIKÁJA címmel dr. Lévay Endre folytat nyilvános beszélgetést az új Munka törvénykönyve rendelkezéseiről délután 5 órakor a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában (Victor Hugó utca 5.). A beszélgetés résztvevői: dr. Dabis Erzsébet, a munkaügyi bíróság elnöke, Tóth József, az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselet vezetője, Orcsik Sándor vállalkozó, Papp Zoltán, az Éliker Rt. vezérigazgatója, akik az érdeklődők kérdéseire is válaszolnak. RÁKOS TIBOR, a 2-es választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a lila iskolában (Gyík utca). KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) lakossági fórumot rendez városunk közéleti és távlati fejlesztési elgondolásairól 16.30 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Vendégek: Borvendég Béla Ybl-díjas, mérnök, az önkormányzat városfejlesztési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottságának elnöke, Básthy Gábor és Szabó Ferenc, a bizottság elnökhelyettesei. SZEGEDEN, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében 18 órától dr. Balázs Mihály egyetemi docens vezetésévei „Legyetek jók, ha tudtok" címmel beszélgetést folytatnak dr. Gyulay Endre r. katolikus. Tőkés László református püspök és Vankó Magdolna, a Magyar Szocialista Párt hívő­tagozatának ügyvivője. A beszélgetés központi témája a kisebbségek védelme, az oktatásügy és az elszegényedés megakadályozása érdekében milyen teendők vannak. A találkozón fővédnökként részt vesz Horn Gyula, a szocialista párt elnöke. A demonstráció visszhangja A Pásztor Gyula vezette 35­ös frakció hétfői ülésén elhatá­rolódott a szombati kisgazda­tüntetéstől, amelyet az FKGP országos vezetősége a lehe­tőségek napjaként hirdetett meg. A képviselőcsoport áltaj nyilvánosságra hozott nyilat­kozat szerint: nyilvánvalóvá vált, hogy ma Magyarországon nem lehet sikeres az a „felelőt­len, demagóg politika", amelyik a „harag napján szégyenletes kísérletet tett az ország destabi­lizálására". A 35-ök sajnálatos­nak tartják, hogy - mint fogalmaznak - a legfeljebb tíz­ezres tömegben néhány ezer megtévesztett, jóhiszemű kis­gazda is jelen volt. Bereczky Vilmos, az Ugrin Emese vezette 10-es frakció tagja hétfőn az MTI munkatár­sának kijelentette: habár az országos vezetőség eredetileg megbízta, hogy ő legyen a tüntetés fő szervezője, erről a posztról lemondott, mivel ­mint fogalmazott - nem látta megfelelőnek a rendezvény biztosítását. Rendkívül zavarta, hogy bár az országos vezetőség határozata szerint senkivel nem akartak szövetséget kötni, Torgyán József pártelnök mégis megállapodást írt alá a nemzeti kerekasztallal. Lőszercsempészek Lőszercsempészeket fogtak el a hét végén a határőrök. Mint Zubek János, a határőrség szóvivője az MTI kérdésére elmondta: Drávaszabolcsnál két, az országból kifelé tartó horvát rendszámú személygép­kocsiban összesen 4000 lőszert találtak. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy a két horvát állampolgár Magyarországon jutott-e hozzá a lőszerekhez. — Öböl — M ENTŐK. Nézegetem a fiaimat, és ahogy egyre többször a saját mondataimat hallom tőlük, meg ahogy a nagyobbik meccsre jár velem és a kapuban szotyolát kér, eszembe jut, hányféle mozdulat, mondat, reflex lett az enyém anyámtól és apámtól. Például az, ahogy meg kellett tanulnom késsel-villával enni. Édesanyámat és keresztanyámat (ikrek) apácák nevelték, szigorú és melegszívű jegyesei Krisztus urunknak. Ők gyakoroltatták az egyenes járást könyvvel a fejen és a kulturált falatozást kötetekkel a hónaljban. Nem csoda, hogy én is így tanultam: jobbomon Tolsztoj, balomon Dosztojevsz­kij, mintha tudtam volna arról kilencévesen, hogy az irodalom teremtéstörténetének atyja és fia, a tenger és a zápor szerepet kap neveltetésemben. t Volt persze más is, ami miatt a szüleim mindig eszembe jutnak. Azt mondták, ha szirénázó mentőt látok, mondjak el gyorsan egy könyörgést azért, akiért rohannak, akit épp visz­nek. S mert valóban mindig elmondok egy komolyan gondolt „segítsd meg, Istenemet", azonnal belém villan, kiktől tudom, hogy így is lehet. A napokban például az újszegedi sportcsarnok előtt ­csodaszép napsütésben, daloló szellővel a kigombolt zakóban - elrobogott egy vijjogó autó. Focizni készültem, de a lépcsőről visszalépve a sarokig siettem: talán kicsi, lázas testet visz a gyerekkórházba, de nem, továbbkanyarodott Szőregfelé. Baleset? Infarktus? Kocsmai késelés? Mindegy. Félelmetesen szép tavaszi nap volt. Úgy mentem játszani, hogy nagyon akartam: Istenem, segítsd meg! Rádió és tévé kontra kormány Ujabb lövészárok? (Folytatás az I. oldalról) Gombár Csaba értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a kor­mány nem fogadta el a Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatát. Az elutasításban szereplő indokokat a rádió elnöke azért nem tartja megala­pozottnak, mert véleménye szerint: éppenhogy most oldot­tak a rádiónál az eddig uralkodó túlcentralizáltságon; az alelnök jogkörét pedig Kajdi Józseffel, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával egyetértésben határozták meg. Gombár Csaba az MTI érdeklődésére hétfőn közölte azt is: amint a Parlament elfo­gadja a rádióról és a televízióról szóló törvényt, benyújtja le­mondását. Ezt - mint mondta ­már többször világosan megfo­galmazta a sajtónak adott nyi­latkozataiban. A médium elnö­ke egyébként nem érti, hogy a kormány, illetve az ország­gyűlési képviselők miért nem inkább a médiatörvény mielőb­bi elfogadásával foglalkoznak, s miért személyi kérdésekkel terelik el a lényegről a figyel­met. Horvátország: Kereszténydemokraták - duplázva - Mi az oka a horvátországi kereszténydemokraták megosz­tottságnak? M. F.-M. - A választások idején még csak a Horvát Ke­reszténydemokrata Párt léte­zett, képviselte a nép érdekeit. De aztán sem a kormányban, sem az emberek között nem valósította meg programját. így aztán két éve, a választások után egy reálisabb programmal megalakult a Keresztény Nép­párt. A megosztosság termé­szetesen nem szerencsés. De a kezdet kezdetén föl kellett mu­tatnunk egy keresztény eszmei­ségen alapuló másik alterna­tívát. A különbözőség lényegét a név is tükrözi. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez az eszmeb ség, ez a párt nem csak a horvátoké, hanem minden ott élő nemzetiségé is. V. M.: - Sajnáljuk, hogy két kereszténydemokrata párt lé­tezik, mert a mindennapokban e megkettőzöttség nehézségeket okoz. El kell ismernünk, az elsőként alakult párt nem nőtt fel ahhoz, hogy valósággá tegye az eredetileg ígért és vállalt programját. Az azonos eszmei­ségen alapuló szervezetek azonban nem tesznek semmit egymás rovására. - A háborús viszonyok köze­pette hogyan teheti dolgát egy politikai szervezet? V. M.: - A háború miatt megszakadtak a kapcsolatok a pártközpont és a helyi szerve­zetek között. Ez nehézséget jelent. A magyarországi kereszténydemokraták első kongresszusán számos külföldi testvérszervezet vezetője jelent meg. Horvátország volt az egyetlen, ahonnan két, különböző elnevezésű kereszténydemokrata tömörülés képviseltette magát. A Horvát Kereszténydemokrata Párt nevében Vladimír Mesaric, a Keresztény Néppárt képviseletében Mirna Flögel-Mrsic válaszolt kérdéseinkre. - A belpolitikai helyzet rendeződése után mit tart a párt első, legfontosabb taktaikai lépésének? V. M.: - A kereszénydemok­rata pártoknak csak akkor lesz jövőjük, ha együttműködnek. A tagok harcolták ki, hogy a kö­zeljövőben a két párt együttesen tanácskozzon. A nézeteltérések tisztázása, egy igazi keresztény­demokrata párt létrehozása a cél. M. F.: - Annak idején az új pártok alakulásának célja csu­pán a kommunistáktól való megszabadulás volt. Nem épí­tettünk föl olyan életképes programot, mely konszolidál­tabb időszakban is használható lenne. így hát most kell erős pártot alakítanunk, új progra­mot kidolgoznunk. - A magyarországi KDNP kongresszusán éppen egy horvát nemzetiségű küldött bírálta az itteni pártot, hogy nem foglakozik a hazai ki­sebbségek helyzetével. E lé­nyeges területen a szomszédos, sok nemzetiségű ország keresz­ténydemokratái felkészültebbek magyar testvéreiknél? M. F.: - Horvátországban mindenki használhatja anya­nyelvét, nyomtatunk iskolai tankönyveket. A háború most mindent szétzilált, nincs konk­rét kisebbségi programunk. Kiindulópontunkat jelzi, hogy a nemzetiségek ugyanolyan sza­badságot élveznek, mint a horvátok. V. M.: - Bár az összekötő történelmi kapocs 1918-ban megszűnt, a magyarok és a horvátok kedvelik egymást, összetartoznak. A kulturális és egyéb kapcsolatok felélesztésé­nek most a háború a legfőbb akadálya. - A szomszédos országok kereszténydemokratái hogyan támogathatják egymást? M. F.: — Egészen konkrét ügyekben, például a Magyar­országra menekült horvátor­szági családok visszatelepíté­sében, a két nép barátságának erősítésében a keresztény­demokratáknak döntő szerepük lehet. A határ menti megyékben különösen. ÚJSZÁSZI ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents