Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. ÁPR. 28. A hallei polgár távozik iSP^*' I Genscher és Tudjman. Vajon mi volt a stressz oka? A földrengés után az idei április politikai megrendülést is tartogatott Németország számára. Hétfőn reggel kilenc órakor a rádióállomások világgá kürtölték a csaknem elképzelhe­tetlent: a világ legrégebben hivatalban lévő külügyminisztere ­talán csak bhutáni kollégája múlja ebben felül -, a német Hans-Dietrich Genscher 23 év után kiválik a kormányból. A 23-ból öt évet volt belügyminiszter, 18 évig pedig a külügymi­nisztérium Rajna-parti épületének főnöke. Az állandóan pártja színeibe öltöző Genscher - a kék öltöny és a zakó alatti sárga pulóver - nélkül nehéz elképzelni a német külpolitikát és a bonni politikai életet. Ő volt az, aki napjában akár három interjúban és hat újságcikkben fejtette ki elképzeléseit a világról, Európa jövőjéről, miközben már robogott a repülőtérre, hogy pár óra múlva Alma Atában vagy Lisszabonban álljon a diplomáciai nagyüzem szolgálatára. Akárki tölti is be helyét, Genscher hallatlan tapasztalatával hiányozni fog a német külpolitikából. A legnépszerűbb német politikus a Halle melletti Reide­burgban született, a napokban ünnepelte 65. születésnapját. Jogi végzettségét a hallei és a lipcsei egyetemen szerezte. 1952-ben települt át az NDK-ból Nyugat-Németországba, ettől az évtől kezdve tagja a Szabaddemokrata Pártnak, az FDP-nek. 1965-től parlamenti képviselő, 1974-től 1985-ig a párt elnöke, 1969. és 1974 között belügyminiszter, majd 18 éven át kül­ügyminiszter. Beleunt volna az állandó stresszbe, orvosai javasolták volna, hogy állítsa takarékra magát az infarktusok után? Ha igen, Genscher jól titkolta „hivatali fáradtságát", kimerültségéi. Amikor az. elmúl! hónapokban minderről kérdezték, nevetve és némi ingerültséggel utasította vissza a feltételezést, miközben ­mint most kiderült - már januárban jelezte lemondási szándékát Kohl kancellárnak. Bonnban arra számítottak, hogy ha Genscher távozik is, megpályázza az államelnöki posztot. Hétfőn azt jelezte, hogy egyszerű képviselőként kívánja koptatni a Bundestag székét. Külpolitikai sikereit felsorolni szinte lehetetlen vállalkozás: a legfényesebb pont kétségkívül a német újraegyesülés, amelyet Kohl kancellárral karöltve vívott ki. A német politikusok közül elsőként ismerte fel, hogy a Nyugatnak érdemes támogatnia Gorbacsovot, a moszkvai többet akar a szovjet társadalom puszta kozmetikázással felérő megreformálásánál. Genscher döntő szerepet játszott a hidegháború utáni Európa kialakításában, az EBEÉ kibővítésében, a NATO szerepmeg­határazásában, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (EAET) megalakításában, abban, hogy Jugoszlávia sora úgy alakult, ahogy alakult, Genscher volt az, aki szinte agresszíven követelte az elszakadásukat kinyilvánító köztársaságok elismerését, rákényszerítve elképzelését az Európai Közös­ségekre. Ő volt az, aki a Szovjetunió felbomlásának másnapján, az új realitásokhoz alkalmazkodva hozzálátott a kapcsolatok kiépítéséhez, az új államok és Bonn között. Genscher maga a megtestesült polgár. Feleségével együtt, akivel a rossz nyelvek szerint két út között leginkább csak a repülőtéren találkozik, néha biciklizik a bonni Vénusz-hegy kerékpárútjain, családi háza a hegy tövében. Pech községben áll. Nem csak a lakosság, de a karikaturisták kedvence is. A filmbeli Batman nyomán az örökké ide-oda repkedő Genschert elnevezték „Genschman"-nek, megnagyobbítva elálló fület és denevérszárnyakat rajzolva neki. „Genschman", a hallei polgár most visszavonul dolgozószobájába és megírja emlékiratait. Egy korszak zárult le a német politikában. SARKADI KOVÁCS FERENC A prágai kormányfő válaszlevele A Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság a bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban mindig az 1977-es szerződésben foglalt köte­lezettségektől vezérelve járt el, és ugyanakkor szem előtt tar­totta az egész Duna menti tér­ség ökológiai érdekeit is - írja Marian Calfa csehszlovák kor­mányfő Antall József miniszter­elnöknek válaszlevelében. Csehszlovákia abban érde­kelt, hogy az a helyzet, amely a magyar fél egyoldalú lépései következtében állt elő, tár­gyilagosan, propagandakampá­nyok nélkül, tudományosan ellenőrzött információk alapján az országaink közötti hagyomá­nyosan jó és baráti kapcsolatok szellemében nyerjen megoldást. A mindkét részről elfogadható megoldás keretében mindkét félnek készen kell állnia komp­romisszumra - hangsúlyozza a levél. Lemondott a német külügyminiszter HANS-DIF.TRICH GENSCHER német külügyminiszter hétfőn teljesen váratlanul bejelentette lemondását. Genscher pártja, az KDP elnökségi ülésén közölte elhatározását, miután konzultált Richárd von Weizácker államfővel és Helmut Kohl kancellárral. Genscher kijelentette: a hivatalban eltöltött 18 év után eljött az ideje annak, hogy szabad elhatározásból és még a következő választási kampány megkezdése előtt megváljon hivatalától. A német külpolitikában és a nemzetközi életben fáradhatatlanul ténykedő Genschert az elmúlt években többször érte szívinfarktus. A HÉT LEGFEJLETTEBB IPARI ORSZÁG pénzügyminisztere jóváhagyta az Oroszországnak nyújtandó 24 milliárd dolláros segélytervezetet. A G-7 nevű csoport washingtoni tanácskozásáról kiadott közlemény szerint az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada kész 18 milliárd dollár segélyt adni Oroszországnak és további hatmillió dollárt fordítani az orosz valuta stabilizálására. A sokak által vitatott segély ötletét közel egy hónapja vetette fel George Bush amerikai elnök. HOHENZOLLF.RN MIHÁLY, Románia lemondott és száműzött királya Bukarestben közölte, hogy végleg visszatérne hazájába, azonban ehhez további politikai változásokra van még szükség. A hetvenéves exuralkodó, aki 45 év óta először járt Romániában, az ortodox húsvéti ünnepek után, szállodája erkélyéről beszélt a környéken összegyűlt százezres tömeghez. A Svájcban élő volt uralkodót az egyház hívta meg a húsvéti ünnepségekre, s a bukaresti kormány - a korábbi gyakorlattal ellentétben - engedélyezte Mihály és családja romániai utazását. HMmMHHH A harmadik Jugoszlávia alkotmánya A jugoszláv parlament szö­vetségi tanácsa hétfőn elfogadta a harmadik Jugoszlávia, a Szerbiából és Montenegróból álló szövetségi állam alkotmá­nyát. A dokumentum, amelyet szűk egy hónap alatt állítottak össze a két köztársaság illeté­kesei, az eddigieknél is köz­pontosítottabb intézményrend­szert irányoz elő, nagy hatás­kört biztosít a köztársasági elnöknek és csak laza ellenőr­zést ír elő a hadsereggel kap­csolatban. Kimarad az alaptör­vényből az, hogy Jugoszlávia többnemzetiségű állam, s emiatt Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke az előké­szítő munka során több ízben is tiltakozott. A harmadik Jugoszlávia al­kotmányát a szövetségi tanács 73 képviselője szavazta meg, hárman tartózkodtak, egy ellen­szavazat volt. Nem jelentek meg a tanácskozáson a szövet­ségi tanács albán képviselői, 13 küldött, s ők kilátásba helyez­ték, hogy a továbbiakban vég­leg távol maradnak az ülések­ről. Az alkotmány előkészítését és elfogadtatását a koszovói albánok a legdurvább mani­pulációnak nevezték. A köz­társaságok tanácsának három albán küldötte szintén távolma­radását jelentette be. A szövetségi parlamentből az elmúlt egy év alatt sorra távoz­tak a szlovén, a horvát, a bosz­niai és a macedón képviselők, s így a Szkupstina törvényessége eleve megkérdőjelezhető. Emel­lett a törvényhozás mandátuma már rég lejárt, többször maguk a képviselők hosszabbították meg saját megbízatásukat. Szerbiában egyáltalán nem volt semmilyen népszavazás sem a harmadik Jugoszlávia kialakításáról, Montenegróban egy sietve megrendezett refe­rendumon foglalhattak állást a köztársaság polgárai, de a har­madik Jugoszlávia kialakítá­sáról szóló kérdés kifejezetten megtévesztő volt. A montenegrói ellenzéki pártok több vezetője, valamint a szerb ellenzék nagy fenntartá­sokkal fogadta a szerb-monte­negrói egyesülést. Boriszav Jovity, a Szerb Szocialista Párt vezetője, elnökségi tag a közel­múltban egy beszédben nyíltan elismerte, hogy a harmadik Jugoszlávia csupán a kisebb­ségek megtartása miatt fontos Szerbia számára. Magyarország felvételét kéri a CERN-be Magyarország csatlakozni kíván az Európai Nukleáris Szervezethez. A CERN kép­viselői biztosították a magyar illetékeseket arról, hogy Ma­gyarország lehet a volt szocia­lista országok közül az első tagja a nemzetközi szervezetnek - tájékoztatta Komornik Fe­rencné, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szóvivője hétfőn az MTI-t. A hazánk felvételével kap­csolatos részletek megbeszélé­sére Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, a magyar CERN-bi­zottság elnöke hétfőn Genfbe, az európai szervezet központ­jába utazott. Magyarország felvételére előreláthatólag még az idén sor kerülhet. A tagság révén javulhatnának a kapcso­latok a magyar és a nyugati ku­tatócsoportok között. A CERN ugyanis olyan jelentős ipari együttműködési szerződéseket köt tagországaiban, amelyek világszínvonalú kutatásokat tesznek lehetővé. NATO-küldöttség Budapesten Tárgyalásokat kezdett hétfőn Budapesten a NATO Politikai Bizottságának küldöttsége. A NATO csúcsszervének, az Észak-atlanti Tanácsnak a mun­káját segítő tanácsadó, konzul­tatív testület John Kriendler ügyvezető elnök vezetésével küldte el delegációját Buda­pestre a magyar kormány meg­hívására. Magyar diplomáciai körök Budapest és Brüsszel kapcsolat­építésének jelentős eseménye­ként értékelik a Politikai Bizott­ság küldöttségének magyaror­szági útját. A látogatás külö­nösen jó alkalom arra, hogy Budapest „koncentráltan" tájé­koztathassa az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének véle­ményformálóit. A NATO infor­mációs börzéjeként is számon tartott Politikai Bizottság dele­gátusai ennek megfelelően széles körű tájékoztatást kaptak a magyar biztonságpolitikai, politikai, gazdasági törekvések­ről, a régió helyzetének magyar értékeléséről. A vendégeket fogadta Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter, Bába Iván kül­ügyi helyettes államtitkár, Ju­hász Endre, külgazdasági he­lyettes államtitkár, illetve Lász­ló Jenő, a Hadiipari Hivatal államtitkára. A hétfői megbeszéléseken terítékre került a többi között Magyarország nyugati integ­rációs törekvéseinek, az átme­net sajátosságainak elemzése, a formálódó magyar biztonságpo­litikai koncepció ismertetése, illetve Magyarország és a Kö­zös Piac viszonyának értékelése a társulási szerződés tükrében. Regionális problémák között szó esett a délszláv válság meg­ítéléséről és a Visegrádi Hár­mak együttműködéséről. Majdnem olyan, mint a dinár, de mégsem az. Szlové­nia és Horvátország után Macedónia is bejelentette, hogy területén ezentúl nem a Szerbiában, Montenegróban és Boszniában használatos és érvényben levő dinár lesz a fizetőeszköz, hanem hamaro­sap kinyomtatják az új mace­dón nemzeti fizetőeszközt, a dénárt. ­A jövőben egy német márka 360 dénárt ér. A jelenleg érvényben levő dinárt két­három napig lehet csak be­váltani majd dénárra, még­Macedón dénár hozzá egy az egy arányban. Később, aki bújt, bújt. Nem nehéz kitalálni, hogy a ma­cedón kormány ezen beje­lentése után újra óriási pénz­átömlesztés várható. Az embe­rek mindenáron igyefyiznek megszabadulni a haszontalan dinártól, és megint a német márka lesz az úr. Amikor ugyanezt a lépést bejelentették a szlovénok és a horvátok, akkor a feketepiacon a márka a hivatalos ár ötszöröséért cserélt gazdát. A szerb kor­mány eddig azzal érvelt, hogy nem hozhat semmilyen gazda­ságszilárdító, inflációellenes programot, amíg nem ismere­tesek a jövőbeli ország hatá­rai. Nos, tegnap kikiáltották a „kurta" Jugoszláviát, amelyet Szerbia és Montenegró képez. Vaj oh ez elegendő lesz-e a Szerbiát, öt számjeggyel fe­nyegető infláció megfékezésé­hez? Aligha. Az okok máshol keresendők. T. T. Egy, jóravaló" magyar A kocsmáros nagy úr. Eldönti, ki ihat hitelre, és ki nem. így van ez a kanizsai főtéren lévő Vadászkürtben is. A városká­ban azt beszélik, odajárnak a csetnikek. - Ez a szerb kocsma? - érdeklődöm már bent, ahol harcias-ncpies indulók zengenek a hangszórókból. - Szerbiában vagyunk! Vagy nem? Mi­lyen kocsma lenne ez. ha nem szerb? ­kapom a választ a pult mögött álló kemény vonású, hosszú hajú tulajdonostól. Az utcára kiült népes asztaltársaság tagjai igen vidámnak mutatkoznak. Hu­szonévesek, jól megtermettek: errefelé ez azt j©lenti, hogy hadra foghatók. Nem tűn­nek feszültnek, idegesnek, pedig úgy hírlik, a pravoszláv húsvétot követő ked­den vagy szerdán Kanizsán ismét 500 behí­vót kézbesítenek. „Ha kell, mindannyian meghalunk Szerbiáért!" Beszélgetnék velük, de kérdé­seimre a televízióból már jól ismert szlo­genekkel válaszolnak: ,",A vajdasági ma­gyaroknak több joguk van. mint a magyar­országiaknak. mit akarnak még?" A kocsmáros, aki egyben a Seselj-féle párt helyi vezetője, a vajda engedélye nél­kül, csak mint magánember nyilatkozhat: - Nem értjük, mit akar ez az Ágoston, meg a VMDK-ja? Mi itt szerbek és ma­gyarok, cigányok és ruszinok békességben élünk. Ide a Vadászkürtbe is járnak be­csületes magyarok. Most össze akarja őket veszíteni velünk ez az Ágoston... Ami meg a magyarok árulását illeti; ha ez a hazájuk, akkor védjék is meg. Ha nem ez, akkor meg tűnjenek innen. Szabadon dönthetnek, ez így elég demokratikus, vagy nem? Rámutat néhány „jóravaló" magyarra, akik nem menekültek el, hanem „védik a hazát". Egyikük, aki terepszín egyenru­hájában, a mellén hordott „Szabadság, vagy halál!" feliratú halálfejes jelvényével önkéntes gárdista benyomását kelti, előbb szerbül, majd magyarul mesél arról, milyen érzés távcsöves puskával a másikra lőni. - Egészen közelről látod az arcát. Ha a barátod lenne, felismernéd. Mesterlövészek lőnek mesterlövészekre. Legalábbis én eddig megpróbáltam tisztességesnek maradni. De ha ő a gyorsabb, akkor mind­egy. Amikor meglátod, nem marad sok időd a gondolkodásra, csak célzói és meg­húzod a ravaszt. Hátba még nem lőttem senkit... Felesége mindenáron elterelné a szót, de már késő. Az „önkéntes" idegei felmond­ták a szolgálatot. Mentegeti magát, és elkéri a címemet. - Ha nem bírnám tovább, legalább le­gyen valakim odaát. Megpróbálom a zöld­határt -fakad ki váratlanul. - Csendesebben, meghallják! - inti óva­tosságra felesége. - Nem úgy van az, itt minden szerb ért valamennyire magyarul, ha félrevonul­nánk. az feltűnne nekik, de itt biztonságo­sabb. Nem is figyelnek rám. Holnap me­gyek vissza a frontra. Büszkék rám. Közü­lük még nem hívtak be senkit - nyugtatja magát. Ránk esteledik, kollégáim intenek, indulnom kell. VARGA IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents