Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. ÁPR. 25. A VMDK közgyűlése előtt Fenyegetőznek a csetnikek Ma délelőtt tíz órakor két és fél száz küldött ül össze az észak-bácskai kisváros. Kanizsa mozijának nagytermében. Ők a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, akik a megalakulás óta eltelt két bő esztendőben történtekről adnak számot maguknak és a nyilvánosságnak. Csak hát ma Szerbiában semmi sem egyszerű. Már hetekkel ezelőtt lábra kapott a szélsőséges nacionalisták téveszméje: a vajdasági magyarok kikiáltják az autonóm köztársaságot ezen a hét végén Kanizsán, s ebbéli szándékaikat Magyarországról hathatósan támogatják különféle erők. Már cáfolni sincs ereje az embernek ekkora ostoba­ságokat, s bár nyilván erőteljesen tartanak a diplomáciai hadműveletek, a vajdasági magyarok bizonytalansága nőttön-nő. Dudás Károly, aki a vajdasági tartományi elnökség tagja, egyben a VMDK szabadkai területi szervezetének alelnöke, nem éppen rózsás hangulatban készülődik. - Hírek szállongnak arról, hogy Szerbia-szerte készülődnek a szabadcsapatok, bár eleddig semmiféle attrocitásról nincs tudomásunk. A nacionalisták törvénytelennek tekintik soros közgyűlésünket, egyáltalán, létünk ellen is tiltakoznak, s ennek a szerb sajtó elegendő teret ad. A métely tehát terjed, beivódik. S hogy mennyire, azt csak az tudja, aki Szabadkán, Kani­zsán, Adón él. Az utóbbi napokban már különféle szervezetek aláírásával készült fenyegető levelek árasztották el a vajdasági magyarság szervezeteinek képviselőit, a szerb nacionalisták nyíltan hirdetik, hogy „rendezni kell" az ottani magyarság ügyét. Seselj vajda odáig ment, hogy fegyveres csapatainak be­vonulását ígéri Kanizsára akkor, ha a VMDK mégis meg­tartaná közgyűlését. Ami nem egyebet jelent, mint azt, hogy alkalmasint lőnek is a vajda emberei. Fennen hirdette csütör­töki gyűlésén Skundric úr, a Szerb Szocialista Párt alelnöke a meghíresült kisváros főterén ácsolt tribünről: a magyarok visszaveszik Bácskát, s akkor jaj a vidéken élő szerbségnek. Nyíltan uszítottak a fegyveres ellenállásra - emlegette a gyűlés legfőbb mondandóját Sepsey Csaba, a VMDK szabadkai területi szervezetének elnöke is. - Ágoston András nyílt levelére szinte órák alatt válaszolt a szerb belügyminiszter és ez némi megnyugvást jelent - véli Sepsey. - Szervezetünk elnöke biztosítékokat kapott a miniszter úrtól arra, hogy rendezvényünk a lehető legtörvényesebb, ez állampolgári jogunk, s a belügy akár a katonaság segítségét is igénybe veszi a zavartalan lebonyolításhoz. Ez megnyugtató. - Megszigorítják Vajdaság útjain az ellenőrzést, de ez indokolt is - idézhetem Dudás Károlyt. - Még az újságírók közlekedése is bonyolult lesz, a legjobb, ha kellő dokumentummal fölszerelkeznek. Az utóbbi órák legrosszabb híre - minden jó ellenére -, hogy a magát Fekete Kéznek nevező nacionalista szervezet halállal fenyegette meg mindazokat, akik küldöttként részt kívánnak venni a VMDK szombati közgyűlésén. Ugyancsak ijesztő az a történet, amely szerint a kanizsai csetnik kocsmában fegyvereket osztogattak a szerb lakosságnak mondván, ezzel védjék magukat és családjuk életét a magyarokkal szemben. A legfrissebb hír pénteken délután, hogy Milosevic szerb elnök délben fogadta Ágoston Andrást Belgrádban, ahol a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a Vajdaságban kialakult helyzetről tájékoztatta az államférfit. A hírek szerint Milosevic is támogatásáról biztosította a négyszázezres magyarság szószálóját. Csak az a kérdés, hogy az ígéretek mennyit érnek. Mire ezeket a sorokat olvassák, már H. Z. Megjött a válasz a levélre... Magyar-kínai gazdasági kapcsolatok Jeszenszky Géza külügy­miniszter április 27-én Kínába utazik. Látogatásával kapcso­latban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékesétől az MTI munkatársa arról érdeklődött, miként ala­kultak a magyar-kínai gazdasá­gi kapcsolatok az elmúlt eszten­dőben - s különös tekintettel a magánszféra térhódítására ­van-e jövője a két ország kö­zötti kereskedelemnek. Az NGKM-ben elmondták: a magyar-kínai kereskedelmi forgalom elszámolása az elmúlt év január l-jétől már nem svájci frankba klíring alapon, hanem szabad devizában történik, ám a korábbi kölcsönös szállítá­sokból Kína még mindig 100 millió svájci frankkal tartozik Magyarországnak. ígéreteik szerint áruval törlesztenek, gond azonban, hogy a kínai termékek minősége nagyon sok esetben ncni üti meg a kellő mértéket. Ezt bizonyítja az is, hogy a Kermi több alkalommal betiltotta a kínai importból származó ruházati termékek forgalmazását, mert színtartó­ságuk nem volt megfelelő, hamar tönkrementek. Az elmúlt évi forgalomról az NGKM-ben elmondták: a magyar export 17,5 millió dol­lárt, az import viszont 39,5 millió dollárt tett ki. Exportunk főként gépekből állt, az import pedig fogyasztási cikkekből, textiltermékekből, cipőkből, játékokból, porcelánárukból. Erre az esztendőre megálla­podás nem született a két ország között, indikatív listákat nem állítottak össze. A kereskedelmi forgalom tendenciája csökkenő, s ez főként a magyar exportle­hetőségekre vonatkozik. A s/.aporodó magáncégek ugyanis ilyen messzire nem tudnak szállítani, ez számukra semmi­képpen sem gazdaságos. Magyar-kínai vegyes vállalat eddig még nem alakult ­mondották az NGKM-ben. Néhány évvel ezelőtt az Elzett szeretett volna üzemet létesíteni Kínában, ez azonban nem sike­rült, hiszen a kínai zárgyártás szinte a legnagyobb a világon. A CSEH SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTÉRIUM - mint már hírt adtunk róla - csütörtökön átadta Marian Calfa kormányfő válaszlevelét Antall József miniszterelnök február 26-án kelt, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer és a megépí­tésére kötött 1977. évi államközi szerződés vitatott kérdéseivel foglalkozó Int elére. HANNES ANDROSCH pénteki bécsi sajtóértekezletén megerősítette azt a hírt, amely szerint cége (az A. I. C.) a szerdán (és nem tíz nappal ezelőtt) Szlovákiával aláírt szer­ződés értelmében négymilliárd schilling hitelt nyújt a bősi vízlépcső befejezéséhez. A volt osztrák alkancellár és pénzű gyminiszter egyúttal közölte, hogy a hároméves határidőre szóló hitelügylethez a szlovák kormány - Prága hallgatólagos beleegyezésével - garanciát nyújt. A hitelt a mostani elképze­lések szerint nem áramban, hanem pénzben fizetik vissza. BONN - GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnöknek meg­győződése, hogy Magyarországon a nacionalizmus megmarad a retorika szintjén, jelen van ugyan, de nem különösen ve­Titokzatos „üres" busz - öt törökkel és csempészárukkal Öt elrejtőzött török állam­polgárt, valamint 200 ezer forint értékű csempészárut találtak a vámosok április 23-án az ártándi határállomáson. Mint a vám- és pénzügyőr­ségnél elmondták: egy utasok nélküli osztrák autóbusz két török állampolgárral jelentke­zett belépésre. A busz tüzetes átvizsgálása során a pénzügy­őrök és a határőrök egy rejtek­helyet fedeztek fel. Ezt csa­varhúzóval kibontva öt török állampolgárra bukkantak. A további ellenőrzés során még előkerült 207 karton cigaretta mintegy 200 ezer forint értékben. A járművet és a dohányárut lefoglalták, az öt törököt meg átadták a határőrségnek. Háborús infláció A két hónapja tartó boszniai harcok miatt az élelmiszerek négyszeresére drágultak, de az üzletek gyakorlatilag üresen tátonganak. A legtöbb alapvető élelmiszert már csak a fekete­piacon lehet beszerezni, lé­nyeges felárral. Például a ke­nyér ára az álami boltban 120 dinár, de mivel nemigen lehet hozzájutni, azért sokan a feke­tepiacon veszik meg 300 di­nárért. A csirke korábban 450 dinárba került, most pedig még ötszörös áron is igen nehéz beszerezni az illegális piaco­kon. Boszniában egyes nyug­díjasok kevesebb mint 5 ezer dinárt kapnak havonta, ami szinte semmire nem elegendő. Az orvosok átlagosan 20 ezer dinárt keresnek. A dollár hivatalosan 200 dinárt ér, de a feketepiacon egy zöldhasúért elkérnek 500 dinárt is. A hónap eleje óta gyakorlatilag lehe­tetlen benzinhez jutni; ha mégis sikerül, akkor literje a koráb­binak a négyszeresébe, 1000 dinárba kerül. A benzinhiány miatt megbénult a tömeg­közlekedés, és lehetetlen eljut­tatni a termelőktől a boltokig a tejet és a kenyeret. Krónikussá vált a hiány gyógyszerekből: ezért nem csoda, ha a fekete­piacon egy doboz aszpirin egy havi átlagfizetésbe kerül. A térség számos vállalata dinár hiányában arra kényszerül, hogy kuponokat osszon ki fizetés gyanánt, ezt azonban a boltok nem fogadják el. Változatlan az olaj kitermelés Egyelőre nem változik az OPEC olajtermelése - ezzel a bejelentéssel tettek pontot annak a néhány órás megbe­szélésnek a végére, amelyet a Kőolajexportáló Országok Szervezete tartott pénteken 13 szakminiszterének részvételével a bécsi Intercontinental szállo­dában. A találkozót követően az indonéz olajipari miniszter elmondta, hogy a szervezet korábban megállapított napi 22,98 millió hordó együttes termelési plafonja továbbra is érvényben marad. (A nigériai olajipari miniszter pedig arról szólt, hogy a szervezet jelenleg ennél valamivel többet, 23,1 millió hordót termel.) A ter­melési plafon esetleges meg­változtatásáról a május 20-án esedékes félévi közgyűlésen döntenek - közölték a résztvevők. Sigmund Freud naplója Ezekben a napokban hozták nyilvánosságra Sigmund Freud naplóját, amelyben a pszichoanatitika megalkotója életének utolsó tíz esztendejére visszaemlékezik. Az 1939-ben elhunyt Freud kézírásos naplójegyzetei mindössze 20 nagy oldalt tesznek ki. Jóllehet gyakran csak címszavakat írt le, a napló mégis teljes képet ad a zsidó származása miatt 1938-ban Bécsből Angliába emigrálni kényszerült Freud életének utolsó tíz esztendejéről. „Ez már csak kínlódás, semmi értelme többé" - jegyezte fel 1939 nyarán a rákbeteg Freud, aki ugyanannak az évnek szeptember 23-án morfium túladagolás következtében elhunyt. Az utolsó bejegyzés a naplóba 1939. augusztus 25-én kelt, s csupán egy szó: ,. Háborús pánik." A naplóbejegyzések képet adnak Freud és hat gyermeke kapcsolatairól, politikai beállítottságáról és magánéletéről. Az is megtudható a naplóból, hogy milyen kiválóságokkal találkozott rendszeresen Freud - egyebek közt a szürrealista Salvador Dalival és Yvette Gilbert énekesnővel. Sigmund Freud Naplója (1929-1939) Michael Molnár, a londoni Freud-múzeum munkatársa kiadásában és kísérő szavaival jelent meg. szélyes. „Minden további nélkül állíthatom, hogy Magyar­ország ebben a tekintetben a béke szigete Kelet-Európában" ­közölte az államfő a müncheni Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában, amely a lap pénteki 12 oldalas Magyaror­szág-mellékletének az élén jelent meg. Ebben magyar és né­met szerzők rajzolják fel a mai Magyarország képét, főleg annak gazdasági vonatkozásait. A „VISEGRÁDI ORSZÁGOK" NATO-tagság nélkül is a nyugati szövetség védelme alatt állnak. Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia az átalakulás nehézségeiben már elérte a mélypontot és nincs messze a kibontakozás kez­dete. Erről beszélt Zbiguiew Brzezinski az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában. A Eehér Ház- korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója kifejtette: a Nyugat nem akarja Magyarország vagy Lengyelország belépését a NATO-ba, mert ez azt jelentené, hogy a szövetség Oroszország ellen terjeszkedik - azt pedig egyszer ugyancsak szeretnék bevonni egy nagyobb európai szövetségbe. Vajdaság Magyar diplomáciai lépések A magyar kormány érintke­zésbe lépett az Egyesült Álla­mok, az Európai Közösség és az ENSZ illetékeseivel. Kife­jezte aggodalmát azon fenye­getések miatt, melyek a vajda­sági magyarságot érték a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közössége küszöbön álló kon­ferenciájának ürügyén - tájé­koztatta az MTI-t pénteken Hermán János külügyi szóvivő. Kormányunk arra kérte az amerikai adminisztrációt, illetve a délszláv válság rendezésében fontos szerepet játszó nem­zetközi szervezeteket, hogy vessék latba befolyásukat az esetleges erőszakos cselek­mények megelőzése érdekében, kísérjék folyamatosan és kö­zelről figyelemmel a vajdasági magyarság helyzetét. Hermán János hozzátette, hogy a magyar fél ezen hivata­los érintkezések során is hang­súlyozta: Magyarország politi­kája változatlan, valamennyi délszláv néppel jó együttmű­ködésre törekszik. Tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi épségét, a délszláv né­pek törekvését a térség béké­jének, stabilitásának megte­remtésére, igazságos jogrend kialakítására. Mennyit keres Bush elnök? A Bush-házaspár, az ame­rikai elnök és felesége jöve­delme jelentősen emelkedett az elmúlt évben, függetlenül attól, hogy sem az elnöki fizetés, sem a különféle javadalmazások George Bush: Az asszony többet keres­nem növekedtek. George Bush tavaly is az 1972-ben megálla­pított 200 ezer dollárt vette fel, a mellékeseket nem számítva. Az adóbevallásnál - ez árpilis közepén válik nyilvánossá ­viszont kiderült, hogy az elnök és a First Lady évi jövedelme 1 millió 326 ezer dollárt tett ki. A jelentós különbséget egy immár közismertté vált kutya szállította, Millie, vagy aho­gyan az amerikai sajtó nevezi: Amerika Első Kutyája. Barbara asszony ugyanis megírta a spániel emlékiratait, azazhogy „Millie lediktálta emlékeit a bizalmasának". A Fehér Ház élete alulnézetből, utyapers­pektívából, igazi könyvsiker lett, amit az is bizonyít, hogy Millie-kutya szerzői jogdíj címén 890 ezer dollárt - több, mint 71 millió forintot ­vehetett volna fel. Helyette azonban Barbara Bush járt el: az adó levonása utáni összeget egy, az analfabétizmus felszá­molására létesített alapítvány­nak utaltatta át. Millie-kutya honoráriumban kifejezett, irigylésre méltó elismerése érdekes összehason­lításra adott alkalmat. Washing­tonban maliciózusan emlékez­tetnek arra, hogy a gazdi, George Bush is megírta és kiadta emlékiratait. A könyv 1987-ben összesen 2718 dollárt hozott a szerzőnek... Mi okozta a robbanást? Hetvenkét órát adott az ország főügyészének Carlos Salinas de Gortari mexikói elnök annak kiderítésére, hogy kit, illetve kiket terhel a felelősség a 4 milliós Guada­lajara várost sújtó tragikus robbanássorozatért. Újabb detonációktól tartva, a ható­ságok csütörtök este elrendelték a legnagyobb károkat szenve­dett La Reforma körzet köze­lében lévő lakónegyedek kiürí­tését. A halálos áldozatok szá­máról még nincsenek végleges adatok. Az AP szerint a rob­banások 176-202 embert öltek meg, 1300 a sebesültek száma és 15 ezren váltak hajlék­talanná. A halálos áldozatok több mint fele állítólag gyer­mek. A károkat 300 millió dollárra becsülik.

Next

/
Thumbnails
Contents