Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

SZERDA, 1992. ÁPR. 22. MELLÉKLET III. A bizalmatlanság olaj a tűzre" A munkaügyi szolgálat alapító atyja Vladis/.avlyev András igazgató. Az akták mögött húszezer sors Leginkább az fáj neki, ahogyan az emberek a munkanélküliséghez viszonyulnak. Sokan még mindig nem értik, nem az egyénen, munkavégzésének minőségén múlik, hogy elveszíti az állását, vagy sem - mondja Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. „A tanárképző főiskolán földrajz-pedagógia szakon végeztem, majd a pszichológia- tanszéken dolgoztam tíz évig. Itt részt vettem Geréb György tanszékvezető tanárom munkalélektannal kapcsolatos kutatásaiban, vagyis ekkor kerültem kapcsolatba a munkaüggyel. Ezután 10 évig a Pályaválasztási Intézetben dolgoztam, majd 1982-ben a megyei munkaügyi szervezet három 'alapító tagjának' egyike voltam. Azóta a központ 125 főt foglalkoztató szervezetté duzzadt, a megyében hét kirendeltség jött létre a jelenleg húszezres munkanélküliség kezelésére. Pályázattal nyertem el az igazgatói posztot." - A beszélgetés elején azt mondta, reméli, pozitív lesz a hozzáállásom. - Aki nap mint nap munkanélküliekkel. munkát keresőkkel találkozik, nem szívesen hallja a gyanakvó megjegyzéseket. Hogy esetleg ezek az emberek nem is akarnak állást találni, hogy szándékosan választották a munkanélküliséget. Biztosan van néhány ilyen eset is. De a legtöbben valódi tragédiaként élik át, hogy feleslegessé váltak. Szembe kerülnek saját személyiségükkel, sok esetben családjukkal is. Az önérzetükben romokban heverő embereknél, a felborult szerepek közepette élő családoknál gyakori a válás, az alkoholizmus, néha előfordul öngyilkosság is. A munkanélküli egyén és család jóval sebezhetőbb, és csak olaj a tűzre a társadalom bizalmatlansága. Persze, részben ez a gyanakvó magatartás is érthető; az elmúlt rendszerben ugyanis valóban csak az nem dolgozott, aki nem akart. Ma már, sajnos, nem a dolgozó szándékán, hanem a piac igényein múlik, kire van szükség és kire nincs. Ezért egyetlen eijiber sem érezheti igazán biztonságban magát. - Gyakran hallani olyan véleményt, hogy a kormányzatnak nincs megfelelő programja a munkanélküliség kezelésére. - Senkinek nincs ilyen programja, és nem is lehet, mert az egész társadalom átrendeződésben van. A munkanélküliek alapvető ellátását a munkaügyi szervezet biztosítja, pénzügyi források hiányában pedig túl sokkal többet nem lehetne tenni. - Hivatal vagy szolgálat, amit önök csinálnak? - Emberpróbáló munka, amit csakis nagy hivatástudattal lehet ellátni. Nagyon rossz dolog azt látni, hogy valaki, aki dolgozni szeretne, elveszíti a munkahelyét és nem talál másikat. De még roszszabb, ha valakinek meg sem adatik, hogy dolgozzon, vagyis bizonyítson magának és a világnak. A „pályakezdő" munkanélküli éppen abban a korban van, amikor az ember szeretné megváltani a világot, ehelyett tétlenségre van kárhoztatva. Rossz látni, hogy a hozzánk fordulók hogyan veszítik el fokozatosan a reményt, hogyan süllyednek bele a félretettségbe. Ezért a munkatársaim is és én is úgy érezzük, hogy munkánk elsősorban szolgálat, hogy emberi sorsokkal foglalkozunk, és csak másodlagosan vagyunk hivatal. Nem könnyű munka, de sok sikerélményt nyújt. Munkatársaim nem egyszer jönnek be hozzám ragyogó arccal, ha sikerül egy kisiklott életet helyretenniük. Keczer Gabriella Miért különböznek? A vállalkozók egynegyede mintegy százezer - a kereskedelemben működik - mondotta Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, az Ellenőrzés a kereskedelemben címmel múlt héten Budapesten rendezett ankéton. Az államtitkár foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért különböznek egymástól a KSH és minisztérium kereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatos adatai. Ennek, mint mondotta, az az oka, hogy a vállalkozói réteg - amelynek adatait a KSH csak most kezdi regisztrálni - egyre nagyobb arányt képvisel a kereskedelemben, így az ellátásban is. A továbbiakban elmondta, hogy a kereskedelembe fektetett tőke az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett a megelőző esztendőhöz képest. Hangsúlyozta: a minisztérium nem támogatja azokat a törekvéseket, amikor a vállalatok egy az egyben átalakulnak, mert ez a kereskedelem jelenlegi megkövesedett struktúráján nem javít. Ezzel szemben a kedvező befektetői kezdeményezéseket szorgalmazzák, amire például a középvállalatoknál már van példa. Schagrin Tamás bejelentette: megkezdődött a belkereskedelmi jogszabályok átdolgozása, köztük a fogyasztóvédelmi törvényé, amelynek életbelépése azonban valószínűleg még várat magára. A termékfelelősségre vonatkozó törvénytervezet viszont rövidesen az Országgyűlés elé kerül - s ez szintén a fogyasztók érdekeit védi. Az államtitkár-helyettes végezetül bejelentette: előrehaladottak a tárgyalások arra a világbanki kölcsönre vonatkozóan, amely a magyar termékpiac fejlesztésére 100 millió dollárt irányoz elő. Az elmúlt héten valamennyi lényeges kérdésben megállapodás született, valószínűleg április végén parafálják a szerződést, ebben az esetben szeptember végén a kereskedők már igénybe vehetik a kölcsönt. DUNABANK RT •J Szeged, Gutenberg u. 5. A devizabetétekre kínált kamatok (%) április 21—április 24. Lekötési idő látra 1 2 3 6 hónap 9 12 USD 2 3 38 3 1/2 3916 3 11/16 4 4 1/4 DEM 3 1/2 8 34 3 316 8 7/8 8 1516 8 78 8 34 ATS 3 VI 8 541 8 1316 8 1316 8 78 8 34 8 2382 GPB 5 1/2 9 1/2 9 916 9 11/16 9 11/16 9 11/16 9 916 CHF 2 6 34 7 1/8 7 18 7 18 7 18 6 78 FRF 3 8 8 1/4 8 78 8 78 8 78 9 ITL 3 9 34 9 34 9 34 9 34 10 1/2 10 78 AUD 2 4 1/2 4 12 4 78 4 78 4 78 4 78 CAD 2 6 1/4 6 1/4 6 516 6516 6516 6 516 Exportösztönzés vállalkozóknak A Kereskedelemfejlesztési Alap igénybevételének lehetőségeiről, valamint az exportfejlesztő pályázati rendszerről tájékoztatták a múlt héten a vállalkozókat a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumának munkatársai. A Trainex Pénzügyi Vállalkozásfejlesztési és Oktatási Kft. által szervezett szemináriumon elhangzott: a Kereskedelemfejlesztési Alap nem más, mint az NGKM kezelésében lévő elkülönített állami pénzalap, amelynek 1992-re elfogadott összege 4 milliárd forint. Ebből elsősorban olyan akciókra kérhető, illetve adható támogatás, amelyek a hazai termékek külpiacokra jutását segíthetik elő. Ilyenek egyebek között a kiállítások, vásárok és szakember-találkozók. A vállalkozók költségeik 75 százalékáig kérhetnek támogatást, ebből a visszatérítendő rész 25 százalék, mégpedig kedvezményes kamattal, sőt esetleg kamatmentesen. A támogatás mértékéről, illetve a visszafizetés módjáról az NGKM szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. Az exportfejlesztő pályázattal kapcsolatban elhangzott: immár hét éve működik a pályázati rendszer, amely ma már nem a mindenáron való exportot ösztönzi, hanem azokat a fejlesztéseket, amelyeknek révén a kivitelben növekedhet a magasabb fokon feldolgozott termékek aránya. Mindehhez a fejlesztés költségének 70 százalékáig 23,5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnak a vállalkozók. Az előadó azonban felhívta a figyelmet: alapkövetelmény, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő termék feleljen meg az EK minőségi követelményeinek, szabványainak. A pályázat kiírója, az Exportfejlesztő Tárcaközi Munkabizottság emellett azt is elvárja, hogy a kifejlesztett áru anyag- és energiafelhasználási mutatói közelítsenek a fejlett ipari országokban elfogadott mértékekhez. A pályázatok elbírálásakor különös figyelmet fordítanak arra, hogy a termékek megfeleljenek a nemzetközi versenypiaci követelményeknek. A Trainex Kft. további intenzív tanfolyamokat szervez, a vállalkozók legközelebb május 13-14-én az alapvető külkereskedelmi tudnivalókat sajátíthatják el, az üzleti kapcsolatok kialakításának módjától a vámszabályok ismeretéig. Már elkészítettem a pecsétet" Elszállt tollak A makói Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft. 1983-tól fényes pályát futott be. Magam is többször írtam a cég sikereiről, ami az akkori időkben kiemelkedett megyénk gazdaságából. Az elmúlt évben jelentkező gondok azonban mára beteljesültek. A krónikás kénytelen az egykori „fényes csillag" utolsó fejezetéről beszámolni. A telep udvarán alig néhány tollpelyhet kerget a szél. A máskor zajos üzemek ma állnak. Csak a még működő varroda csöppnyi zaja töri meg a nyomasztó csendet. Meg néhány ember csoszogása az udvaron. Szablár Károly igazgató két APEH-vizsgálat közepette értékeli a cég jelenlegi helyzetét. - Április 8-án a Csongrád Megyei Bíróság megindította ellenünk a felszámolási eljárást. A Hungarofeder tehát ebben a formában megszűnik. - Mégis dolgoznak a varrodában! - Megrendelésünk és munkánk lenne bőven, a huszonöt varrónőnk hét végén még túlórázni is kényszerült. Továbbra is szállítunk régi nyugati partnereinknek - amíg erre módunk van. Körülbelül egy hónapra elegendő nyersanyaggal rendelkezünk, csak épp a munkánkért befolyó pénz nem lesz elég az újratermelés folytatásához. Bármennyi pénzt kapunk ugyanis, arra már a hitelezők teszik rá a kezüket. - Mi lesz egy hónap múlva? - A félév végéig érvényes szerződéseinket szeretnénk teljesíteni. Valószínűleg a felszámoló szervezet a Magyar Közlönyben közzéteendő felszámolási értesítésig „nem bánt" minket. De az is lehet, hogy a további veszteség elkerülésére azonnali hatállyal leállíttatja a termelést. Ekkor a raktárkészlet rajtunk marad, itt rohad a toll. Jobb lenne ezeket még értékesíteni. - Ön szerint miért ment tönkre ez az egykori sikercég? - Szetetném leszögezni: amit csináltunk, azt szakmailag világszerte elismerték. Nem véletlen, hogy termékeink 90 százaléka tőkés exportra került. A fő baj az lett, hogy a tulajdonosok nem vették észre: ami 6-8 éve sikeres volt. ma már nem működik. A Hungarofeder a kilencvenes évekre már nem tudott versenyképes lenni - főleg az áraival. Versenytárs lett mindenki, aki Magyarországról nyers tollat szállított külföldre, pedig a magyar törvények ellenére cselekedtek. így önös érdekből alaposan letörték a magyar toll árát külföldön. Másik gondunkat az jelentette, hogy vagyonúnknak körülbelül hétszerese lett a forgalmunk, ami a mai banki finanszírozási feltételek mellett leküzdhetetlen akadály. - És a belső bajok? Alig öt hónapja mérleghamisítást említett. - Ez a gyanúnk azóta több, mint alaposnak bizonyult. Az ügyet a gazdasági rendőrség vizsgálja. De ez csak egy mellékkörülmény, hisz már két éve is bajok voltak. Ha mérleghamisítás nem történik, akkor már két éve eljutottunk volna a mai állapothoz. A szándékos torzításba veszteség helyett nyereség kimutatása csak arra volt jó, hogy a cég ne akkor menjen csődbe. - Kinek volt ez jó? - Ez nem az én megítélésemtől függ, de tény, hogy a tulajdonosok nem mindegyike volt tisztában a valós helyzettel. Közülük kettő épp a legnagyobb hitelező, akinek most úszik a pénze. Egyébként rajtuk kívül senki másnak nem tartozunk. - A Hungarofeder tehát mindenképp megszűnik. De talán nem mindegy, hogy mikor. Ha a felszámoló szervezet nem engedi Önöket a félév végéig termelni, akkor mi lesz? - Hadd mondjak még annyit: szerintem itt olyan értékű épület, géppark és szakmai tudás halmozódott fel, hogy érdemes lesz működtetni, még ha más formában is. A kérdésére válaszolva: már elkészíttettem azt a pecsétet, ágiit majd használnunk kell. Rajta a cég neve és egy rövidítés: F. A. Azaz felszámolás alatt. Ha félév vége előtt kell bezárnunk, akkor feltesszük az utolsó tollakat a kamionokra, majd szépen összeseprünk. Mindenki hazamegy, meghal itt az élet. Egyetlen feladatunk marad, a telep őrzése. Ebben segíteni fognak azok a rendőrök, akik tőlünk 200 méterre az utakat ellenőrzik. Legalább nem lopnak tőlünk többet. Vass István Péter _______ Fotó: ENYEDI ZOLTÁN Az egykori „fényes csillag" utolsó fejezete. Legalább nem lopnak tőlünk többet