Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

KEDD, 1992. ÁPR. 21. HANGSÚLY 5 TANULJON ANGOL NYELVET BRIT TANÁROKTÓL, SZEGEDEN! A kurzus időpontja 1992. június 22.—július 3. között, napi 5 órában, hétfőtől péntekig, két héten keresztül. Minden tudásszinten, kezdőtől a haladóig, max. 15 fős csoportokban. Várjuk a felnőtt érdeklődők, az egyetemisták, a középiskolások és az általános iskolák 5-8. osztályosainak jelentkezését. A kurzus célja, hogy hallgatóink élőben hallják és gyakorolják az angol nyelvet. A kurzus részvételi díja: 5900 Ft Cím: EGK Alapítvány, 6701 Szeged, Pf.: 843. Telefoivtizenetrögzítő: 6246-417. Figyelem! Gépárverés Sándorfalván, a benzinkútnál, 1992. április 24-én. de. 10 órakor. Értékesítésre kertinek: ekék, öntözőszivattyúk, IFA, +pótkocsik, valamint egyéb talajművelő és műtrágyaszóró gépek. Ne feledjék, a benzinkútnál. Ugyanitt asztalosműhely berendezve és raktár vagy diszkont célra műhelycsarnok kiadó. Telefon: 73-111. Versenytárgyalást hirdetünk belvárosi társasház szerkezetépítési és szakipari munkáinak kivitelezésére. Érdeklőndi: a 27-744-es telefonon, Szenti Andrásnál, vagy a 10-81 l-es telefonon, munkanapokon, 8-16 óráig. -es fénymásolat 2,40 Ft (+ÁFA) ^^^^^ RANK f^^Qp XEROX Hivatalos dealer és márkaszerviz 6720 Szeged, Kelemen u. 5. Teleforvfax: (62) 12-822 Ha kedd van, BALOG JÓZSEF akkor ez Belgium, ahol most majdnem mindenki rémeket lát. Lidérceket, koboldokat, szellemeket s ürlények garmadáit. A kommunizmus kísértetét, azt már csak néhányan látják, azok, akiknek minduntalan e lepel mögé kell mutogatniuk, hogy őket magukat kevéssé láthassuk meg. De a közember már javában a „valódi" rémekkel viaskodik, hiszen szabad, s szabadságában nem annak fenségét, hanem a félelem pluralizmusát éli át. Demokrácia az, ahol mindentől félhetünk. Ám ezen a parafrázison túl észre kell vennünk, hogy a valóságra, a valóság ijesztő és kegyetlen változásaira válaszolunk a mindenhonnan előmászó szörnyetegekkel, ufókkal. Mert, hát nem az ismeretlen tárgyak az igazán azonosíthatatlanok, hanem a saját életünk. Mi lettünk ufók, a többi rémség évezredes ismerős. Megjelentek persze a kufárok, a vámszedők, a csalárdok is. Nem megy a boltod, nosza, ejtsd teherbe a csillaglányt, meséld fűnek-fának, de leginkább címlapsztorinak, vagy tévéshow-nak add el. Hirtelen gyógyító erőket érzel magadban, visszafojthatatlan vágyat, hogy embertársaidat megsegítsd? Bizonyos, hogy csészealjban töltötted az éjszakát, és kozmikus megbízást kaptál, hogy gyógyító üzleteket köss a sorssal. Azután írhatsz könyveket, magyarázatokat arra a sok-sok csodára, ami manapság megesik az elesett polgárokkal. Jó bolt a kíváncsiság, a kiszolgáltatottság, a tudatlanság. Földöntúli üzlet, nagyon is evilági haszonnal. S ha valami nincs úgy, ahogy a tudós urak állították: hát, istenem! A fantázia útjai is kifürkészhetetlenek. A banktitkokkal egyetemben. Pedig a legnaívabb történetben is ott a valóságos kulcs. Ott fityeg, csakhogy azzal rányitni a lélekre, talán még félelmetesebb volna, mint közölni a szerencsétlennel, amikor éjszaka fölriadván szellemeket lát, hogy - nem kell izgulni, csak vetített gonosz az, ártalmatlan. Ezekben a történetekben mindig elhangzik a mondat - nem tudom, hogy hogyan történt, de beszélgettem velük. Megértettük egymást. Velük bezzeg. Mert már csak velük. Csak általuk. Félünk és megértünk. Rettegünk, ők pedig értenek magyarul. Mi, nem értjük magyarul. Mi, egymást. Bezzeg a zöld emberke! Lehet, hogy nekünk kellene egyszer beülnünk egy ilyen masinába. Összeragasztani két úszógumit. Mázolni valamit az arcunkra. Valami propeller a hátunk közepére. Pár marék üveggyöngy. Aztán átnavigálnánk a sZffbtszéd gyerekek homokozójába. Micsoda pillanat! Erre várt az egész emberiség. Hello - mondanánk Pistikének. Te vagy a Pistike - mondanánk. Hát, hogy vagy - és a buksiját megsimogatnánk mind a három ujjunkkal. Aztán sörözgetnénk apukával. Megdicsérnénk anyukán a kissé már megkopott, kakaófoltos, piros szvetterét. Ingatnánk a fejünket a sok-sok képtelenség hallatán. A rengeteg rémtörténet között elvesztenénk a csillagterekben megszerzett tájékozódási képességünket. Csodálkoznánk, hogy még nem vesztünk ki. Hiszen értelmes lények vagyunk. Éppen olyan értelmesek, mely elegendő az öngyilkossághoz. De még azért élnénk egy keveset. Éppen csak annyi időt, ami alatt kiderülne, hogy nem is nagyon különbözünk egymástól. Annyira nem, amennyire elválasztjuk magunkat a másiktól. Amennyire berémesítjük a többiekkel a környezetünket. Kiderülhetne, hogy mi vagyunk mi. Én meg te meg ők. Mi vagyunk. Ennyi lehetne a találkozás. Köztem és közted. Az első típusú. A magyar egyházmegyékről mmm tar..„ I — f avtir. —— | • frwoa o püspök: S

MENYASSZONYI SZALON Új kollekcióval, minden igényt kielégítő AMERIKAt MODELLEKKEL várjuk tisztelt megrendelőinket. ELSŐÁLDOZÁSI Í

KIHÁK Égt> 6-12 éves korig. MT í Szeged. flft 1 Rókusi krt. 72. V Telefon: 6227-506. J MAGYARORSZÁG EGYHÁZI IGAZGATÁSA A Jfrv. SZÁZADBAN Magyarország egyházi igazgatása a 14. században Géza fejedelem, majd Szent István korának Szent Benedek-rendi szerzetesei eredményes hittérítő munkát végeztek. Az egyre szaporodó keresztények lelki gondozását szervezetbe kellett foglalni. Ezért 1001-ben István király elküldte az akkor - húsvétkor - Ravennában időző II. Szilveszter pápának Asztrik - szerzetesi nevén Anasztáz apátot a kéréssel: hagyja jóvá az első magyar egyházmegye fölállítását Esztergom székhellyel és érsekségi ranggal. A pápa ezt jóváhagyta, és szabad kezet adott a királynak további püspöki egyházmegyék szervezésére. A király nem késlekedett. Az esztergomi egyházmegyét időrendben a királyi család birtokából a mindenkori magyar királyné számára kihasított uradalom központjával, Veszprémmel a veszprémi egyházmegye követte. A harmadik az Árpádok családi központjában, Kalocsán létesült. 1009-ben még Pécs, Győr és Eger központtal alakított ki az uralkodó egy-egy püspök által kormányozott egyházmegyét. A püspökségek a részükre kijelölt egyházmegyében tizedet szedtek. A bibliai eredetű dézsma (decima, azaz tized) a VI. század óta vált kötelezővé. Kezdetben a püspök - megyés püspök, tehát aki az egyházmegye élén állt - kapta, de a 847. évi mainzi zsinat határozata szerint a tizedet négy egyenlő részre kellett osztani. Egy rész a püspöké, a második a plébánosoké, a maradék két részt a plébániatemplom felszerelésére, illetőleg a szegények segélyezésére kellett fordítani. Amint István király első törvénykönyve mondja: „...akinek Isten tízet ad egy esztendőben, a tizediket adja az Istennek." A gabona és más termés mellett az állatszaporulat és minden egyéb jövedelem, még a királyi vámból, révből, pénzverésből származó jövedelem tized része is az egyházat illette. A térítés előrehaladtával a megkeresztelt magyarokat az ország keleti részén is egyházi szervezetbe rendezték. Sorban kialakították a-z erdélyi, a bihari, a csanádi egyházmegyét, majd az egri és kalocsai egyházmegye határmódosításával a vácit. Szent István halálakor az ország két érseki (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspöki egyházmegyére, s ezek mindegyike négy vagy öt főesperesi kerületre tagozódott, a következő püspöki székhelyekkel: Veszprém, Pécs, Győr, Eger (1804-től érsekség), Gyulafehérvár, Nagyvárad, Csanád, Vác). A trianoni békeszerződésben elveszített területekre eső egyházmegyéken kívül ugyanezek ma is az egyházmegyék, amelyekhez azonban még hozzájött 1777-ben a székesfehérvári és a szombathelyi, majh 1912-ben a görögkatolikus hajdúdorogi. A Csanádit pedig ma szeged-csanádinak nevezzük. Az egyházmegye az a terület, amely egy teljes joghatóságú püspök vezetésére van bízva. Már az apostolok egy-egy fontosabb területet egy-egy tanítványra bíztak, aki a terület fő helyén székelt. Az első évezred végétől az egyházmegyék felállításának, felosztásának vagy összevonásának jogát a római Szentszék magának tartotta fenn. Az egyházmegyék vezetői - a püspökök - különböző rendeleteket (statútumokat) adhattak ki?- Ma a pásztorlevelek (litterae pastorales) elnevezésen az egyházmegyei rendeleteket is értjük. Az egyházmegye zsinatot is tarthat, ami az egyházmegye papságának a püspök által egybehívott gyűlése, az egyházmegyét illető ügyek tárgyalására, zsinati vizsgálók, bírák és plébános tanácsosok megválasztására. Illetékességi köre a püspöki jogkörrel azonos. Határozatait a püspök írja alá, megerősítésre nem szorul. DR. CSONKARÉTI KÁROLY Fogadás balról! Izraeli színek Összeszokott, gyakorlott, felkészült fiatal táncosok FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ A Kazinczy és a Dózsa utca sarkán rendre veszélyhelyzetbe kerülnek a járókelők: a fél kerékkel a járdára felálló, szabálytalanul parkoló autók takarják előlük a színház felől már meglehetős sebességgel érkező jármüveket. Legjobb volna tartós festékkel a járdára írni: „fogadás balról", hogy bizton számításba vegyék a láthatatlan jármüveket. Vagy inkább komolyan kellene venniük a várakozási tilalmat azoknak a gépkocsivezetőknek, akik „csak beugranak" az autósboltba... teremtettek pompás színházi pillanatokat csütörtökön este a Kisszínházban: Izraelből, Guivataym városból érkeztek. Ha tudjuk, hogy az élénk, csodás színek, szép formák mindennaposak az előnyös fekvésű, tengerparti település lakóinak, akik életvidám, művészetkedvelő emberek - nem csodálkozunk túlságosan azon, hogy táncaik ezt a miliőt tükrözik. A gimnazista fiúk és lányok gazdag, változatos, szemet gyönyörködtető programot mutattak be Szegeden. A kellemes esten a táncosokkal egyenrangú szereplő lett az énekesnő, akinek a repertoárjában pompásan megfértek egymással a héber dalok és a világslágerek, a dzsessz és a sanzon; hangulatteremtő előadásmódját óriási ovációval honorálta a gyér számú, de annál lelkesebb közönség, ha jól figyeltem, szinte kivétel nélkül szegedi néptáncosok. Kár, hogy mások lemaradtak e mifelénk kuriózumnak számító táncestről.