Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

VA: 1910-BEN KEDD, 1992. ÁPR. 21., 82. ÉVF. 94. SZÁM Harangoztak a magyar hét toronyban Megnyílt Sevillában az Expo HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT II. János Károly spanyol király és Felipe González kormányfő jelenlétében, díszsortűzzel és ember nagyságú léggömbök égnek eresztésével hétfőn megnyílt a sevillai világkiállítás, amely a kultúra, a szórakozás, a tudomány, a technológia, a természet és a népek együttélésének igazi fiestája lesz hat hónapon át. Az ünnepségen részt vevő magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezette. Megnyitó beszédében a spanyol uralkodó a sevillai világkiállítást a történelem legnagyobb kiállításának nevezte, nemcsak az Expo mérete és a résztvevők száma miatt, hanem azért is. mert ezen a világkiállításon a világ számtalan sok arca tárul a látogatók elé. A hétfő déli ceremóniát követően a nemzeti pavilonokat, így a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilont - Kádár Béla jelenlétében külön is megnyitották. Az Expo területén még az utolsó pillanatban is sok helyütt lázasan folyt a munka, hogy hétfőre minden készen álljon. Míg itt-ott a megnyitó előestéjén terepet rendeztek, gyeptéglákat fektettek le, máshol pedig kopácsolást lehetett hallani, a magyar pavilon már készen állt a látogatók fogadására. Az elsősorban fából és palából készült héttornyos épület nagyrészt mesteremberek keze által készített műalkotás, amely ritkaságnak számít az Expón, ahol az épületek többsége a jövőbe tekintő, modern üvegből, fémből, kőből készült épület. A franciák segítettek a vásárhelyieknek Flamand kaland MMMHMMMMMHMHHMMHMMHMMHMI Kis Csaba, a/. MTI tudósítója jelenti: Szinte a/, egész város sietett segítségére egy szélhámosság áldozatául esett inagvar gyermekcsoportnak az észak-franciaországi Esquelbecqben. A hódmezővásárhelyi Központi Általános Iskola franciául tanuló 9-11 éves kisdiákjai, a kisteleki és budapesti középiskolások azzal az ígérettel indultak autóbusszal, nem kis költséggel az észak-franciaországi flamand kisvárosba, hogy francia nyelvtanfolyamon vehetnek részt, kellemes körülmények között, egy kastélyban lesznek elszállásolva, a napi hatórás nyelvtanulás mellett kirándulásokkal, csoportos foglalkozásokkal töltik az időt. Csupán a helyszínen derült ki, hogy minderről aligha lesz szó. Az equelbecqi kastély valóban megvan, ma is úgy áll, ahogy a XVI. században Flandria képes történetében leírták csakhogy belülről teljesen tönkrement állapotban. Az ígért négyágyas szobák helyett Edouard Dycke, a francia „vállalkozó" és magyar származású felesége egyetlen nagy fűtetlen teremben, emeletes ágyakon és a földre helyezett matracokon adott „szállást" a gyermekeknek és az őket kísérő tanároknak. Egyetlen - hideg vizes - zuhany és egyetlen mellékhelyiség volt számukra. A magyar kísérők azonnal panaszt tettek a városi polgármesteri hivatalban - s Esquelbeck vezetői haladéktalanul intézkedtek. Az első rettenetes éjszaka után másnap ideiglenesen a közeli Dunkerque városában biztosítottak számukra tisztességes szállást, gondoskodtak ellátásukról, majd Esquelbecq egyetlen szállodáját ürítették ki számukra. Jean-Michel Devynck polgármester-helyettes személyesen foglalkozott a magyar csoporttal, megszervezte számukra a programot és segítséget nyújtott a párizsi magyar konzulátus is. A városi hatóságok értesí tették a csendőrséget is, amely haladéktalanul eljárást indított a szervező ellen. Mint kiderült, Dycke és felesége megalapította a saját „Francia-Magyar Kulturális Csere" elnevezésű szervezetét: a feleség volt az elnök, a férj a pénztáros. Kapcsolatba léptek a magyarországi nyelviskolával, amely megszervezte az utat - egyetlen gyermek útjának költsége 23 ezer forint volt. Az első csoportba kerültek a franciául tanuló hódmezővásárhelyi kisiskolások, s a kisteleki és budapesti diákok, de a csendőrség vizsgálatának adatai szerint Dycke már mintegy hétszáz magyar gyermektől (Folytatás a 3. oldalon) FÓKUSZ ^> SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNY. Megkezdték annak a segélyszállítmánynak a szétosztását, amelyet Magyarországról küldtek BoszniaHercegovina határára, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat szervezésében. A 20 tonna, mintegy négymillió forint értékű magyar ételkonzervekből álló küldemény hatvan százalékát továbbítják Boszniába, a fennmaradó mennyiséget Slavonski Brod önkormányzata osztja szét. ^> ELESETT DZSALÁ-mJ LÁBÁD. Az afgán felkelők vasárnap elfoglalták Dzsalálábádot, a Pakisztánnal határos Nangarhar tartomány székhelyét, JCelet-Afganisztán legfontosabb városát. BRIC.ITTE BARDOTbojkott. Az állatbarátságáról ismert Brigitte Bárdot egy brüsszeli sajtóértekezleten a sevillai Expo bojkottjára szólított fel arra az esetre, ha a spanyol hatóságok nem hoznak azonnal intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessenek a spanyol ünnepeken immár hagyományossá vált állatmészárlásoknak. ^N SZÍRIA arra készül, ^A hogy megsértse a Líbia ellen életbe léptetett légi közlekedési embergót - jelentették hírügynökségek szombat este a szír fővárosból. Az AP és a L'PI amerikai hírügynökség a szír állami légitársaság ineg nem neyezett illetékesét idézte, aki elmondta, hogy a társaság a hét elején elindítja menetrend szerinti járatát Tripoliba. Battonyánál hiába vártak... Nem volt várakozás a határátkelőhelyeken - tájékoztatta az MTI-t a határőrség ügyeletese. Fennakadás nélkül folyt a húsvéti forgalom az ideiglenesen megnyitott átkelőhelyeknél is, amelyek elsősorban a 20 kilométeres körzetben lakók számára könnyítik meg az ünnepi látogatást. Húsvét alkalmából tíz új, ideiglenes átkelőhely nyílt volna meg. Kilencnél az előzetes bejelentésnek megfelelően elindult a forgalom, a battonyai átkelőnél azonban hiába vártak az utazni szándékozók. A Magyar Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség a megállapodásnak megfelelően ki is vonult a helyszínre, a román fél azonban nem jelent meg a határon, így az utasforgalmat nem lehetett megindítani. AJÁNLAT Pitvarosi olaj 3 ,\A dübörgés, az emberi léptéket meghaladó méretek más világot idéznek" Ahol az angol font - skót 4 „Skócia királyi bankja bocsátja az érdeklődők rendelkezésére, más rajta a rajz is." A magyar egyházmegyékről 5 „Sorban kialakították az erdélyi, a bihari, a Csanádi egyházmegyét..." A játék, amely nehéz fizikai inunka 6 „A legidősebb zenészük 85, a legfiatalabb pedig 13 éves" Vajdasági színházak találkozója Kurázsi mama, avagy a háborús béke Április 17-én este az Újvidéki Színházban megkezdődött a vajdasági színházak 42. találkozója. Az eseményen, amelynek évente más-más vajdasági hivatásos színház ad otthont, április 27-ig húsz előadást, köztük négy magyar nyelvűt, zsűriz a találkozó öttagú bírálóbizottsága. A péntek esti nyitóelőadás nyitány jellegén kívül is esemény volt a színházi találkozó számára. Az újvidéki magyar közönség a decemberi bemutató óta már megismerhette, de a szerb publikum előtt még újdonság volt Soltis Lajos színész-rendező és az újvidéki magyar társulat Brecht-előadása, a Kurázsi mama és gyermekei (Krónika a harmincévés háborúról). Aki a darabot nem ismeri, alcíméből az is sejtheti, hogy az előadás fogadtatását, színvonala mellett a rendezői felfogás értelmezése is meghatározta. Brecht összefűzött expresszív jeleneteivel, a háborúban üzletet látó, s gyermekeit sorra elvesztő markotányosnő, Kurázsi mama történetével és a véget nem érő háború becsukódott világával ezúttal nem kisebb személynek kellett a nézőtérről találkoznia, mint a szerbiai kultuszminiszternek. Soltis Lajos rendezése úgy őrizte meg a hagyományos brechti dramaturgia elemeit, a narrációs külső keretbe foglalt, és epikus részekre bontott előadásszerkezetet, hogy a darab súlyát a stilizált szerepekről mégis áthelyezte egy érezhető, de tárgyiasan nehezen megragadható hatásra. Arra, amit a háborús békének is nevezhetnénk. A nyomasztó időkre, amikor a háború akár közel, akár távol zajlik, akkor is részesei vagyunk. A miniszter pedig, aki maga is színházi szakember volt (dramaturg), az előadás után tartott kerekasztal-beszélgetésen elismerőleg szólt az újvidékiek játékáról. PANEK SÁNDOR (Az előadásról részletesebben holnapi lapszámunkban olvashatnak). Szilágyi Rövid Eleonóra, Faragó Edit és Ladik Katalin az Újvidéki Színház Brecht-előadásán Ateisták Nem tudom, a harcos ateisták miért úgy kezelik az egyházi iskolák, épületek „reprivatizációját", mintha testükből próbálnának meg kimetszeni egy-két darabot. Illetve nagyon is tudom. E személyek - akiknek nagy része a kommunista éra alatt párttitkári vagy ehhez hasonló funkciót töltött be - egy negatív ideológia foglyai. Az úgynevezett „marxizmus-leninizmus" ugyanis keveset állít, annál inkább tagad. S ami valaminek, például az általános keresztény erkölcsöknek a tagadásából indul ki, eleve agresszívvé válik, saját logikájából következően nem tehet mást. Ha jól emlékszem, nem volt arra példa, hogy bármelyik felekezet pártszékházban kívánt volna istentiszteletet tartani. Arra viszont tudok példát, hogy egy csomó ateista megsértődött, mert a szegedi Dómban nem szívesen vették a kommunista orgonaművész koncertezésé^ Márpedig, minthogy az új rendszer toleránsán bánt és bánik a kommunistákkal (jó állásokat, egzisztenciát biztosít a számukra, sőt. még a köztük megbújó tömeggyilkosokat Mosonmagyaróvár, Szentes stb. - sem vonja felelősségre), joggal volna tőlük némi önmérséklet elvárható. Talán azon sem szabadna megütközniük, hogy a magyar állampolgárok október 23-án nem egy volt AVH-s énekét kívánják művészi élményként magukévá tenni a Szegedi Nemzeti Színházban. Természetes, hogy a demokrácia magában foglalja az istenhívés és az istentagadás lehetőségét egyaránt. Es azt is, hogy egyik fél se hangoztassa elítélő véleményét a másikkal szemben, hanem fogadja el azt. Kár, hogy az ateizmus manapság cinizmussal, s nem ritkán nihilizmussal párosul. S kár volna most, húsvét ünnepe után azt taglalni, vajon ismeretségi körünkből a teológiát, vagy az MSZMP Politikai Főiskoláját végzettek közt több az erkölcsi hulla. Hiszen a megbékélést kere,ssük sokan; a kufárokkal szemben is. Ha erre jó néhányan nem hajlandók, „Jézus, kezében ostort fogván, kihajtja őket a templomból". Attól még koncertezhetnek, de nem ott. SANDI ISTVÁN