Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. APR. 16. BELPOLITIKA 3 A kamatszámítás napja MEGSZÜLETETT AZ EGYEZMENY Magyarország és Kanada között a kettős adóztatás eltörléséről. A megállapodást szerdán Kupa Mihály magyar és John McDermid kanadai pénzügyminiszter írta alá. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR május l-jétől átlagosan 2-3 százalékkal csökkenti egyes betétek és hitelek kamatát - jelentették be a cég szerdai sajtótájékoztatóján. A betétcsökkentés érinti a könyves betéteket, a számlabetéteket, a nyugdíj-előtakarékossági betéteket, valamint a gépkocsiletétet. , A FOGYASZTÓI ÁRAK MÁRCIUSBAN, az előző hónaphoz képest, 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy az utolsó Í2 hónapban, vagyis a múlt esztendő márciusához képest az áremelkedés éves szintje 24,7 százalékos volt tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Központi Statisztikai Hivatal. A HÉT KÉRDÉSE Fontos-e műemlékeink védelme? Műemlékvédelmi világnap lesz április 18-án. Nem csak a világ, nem csak Magyarország, hanem Szeged város polgárai is elgondolkodhatnak azon, vajon eleget törődnek-e műemlékeinkkel, megfelelőképpen óvják-e mindazokat az értékeket - nem csak a műemlék jellegű épületeket -, amelyeket a letűnt korok tervezői, építői, netalántán művészei alkottak, amelyeknek a ma embere számára, mindannyiunk számára becses kincset kellene jelenteniük. Hisz ezekben él a történelem, történelmünk. Szeged műemlékeiről, ezek védelmének jelentőségéről kérdeztük az utca emberét. Merley Zsoltné, gyesen lévő anyuka: - Kicsit keveset törődnek a város lakói a régi épületekkel, pedig Szegeden igen sok van belőlük. Igaz, jó néhány épületet már felújítottak az utóbbi években, de úgy érzem, még igen sok megérdemelné a törődést. Azt hiszem, a mostani fiatalok, sajnos, nemigen foglalkoznak olyasféle kérdésekkel, mint a műemlékvédelem. Engem személy szerint érdekelnek a patinás épületek, és főképp a kovácsoltvas díszek. Van egy könyvem, amelyben felsorolják, hogy hol találhatók azok az épületek és más műemlékek, amelyek műemlék jellegűnek tekinthetők. Sajnos, nem sok jót lehet elmondani, a legtöbb elhanyagolt, lepusztult állapotban van. Az is nagy gond, hogy a felújított házak igen hamar megkopnak, egy pár év múlva ugyanolyan romhalmaz lesz belőlük, mint a felújítás előtt. A Kárász utcai új üzletek tulajdonosai saját üzleteik homlokzatát helyreállítják, viszont az épületek többi része éppoly kopott marad, mint annak előtte. Marton Róbert, énekes: - Lényegesnek tartom, h'ogy a város műemlékeit karbantartsa az önkormányzat, illetve azt is, hogy az emberek tudjanak ezekről. A hagyományok ápolása, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus elengedhetetlen. Fontos, hogy az ember szeresse városát, kötődjön is hozzá valamiképpen. Viszont azt érzem és látom, hogy nagyon kevesen vannak - főleg a fiatalok -, akik értékelik is a régi épületek szépségét és például a falfirkáikat máshová helyeznék el. Azt hiszem, a sajtónak igen nagy a felelőssége a tekintetben, hogy felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára. Az önkormányzat pedig, pénzügyi lehetőségeihez mérten, tegyen meg minél többet. Miklós Imre, zeneművész: - A város anyagi lehetőségeihez képest - úgy érzem - mindent megtesz azért, hogy a régi épületeket eredeti állapotukban állítsák helyre. Ez dicséretes a mai helyzetben. Azt hiszem, Szeged a többi magyar városhoz mérten is többet áldoz műemlékeinek védelmére. Mivel műemlékekben gazdag város, megérdemli a védelmet. A műemlékek közül a legfontosabbnak a kulturális műemlékeket tartom. A színház helyreállítása gyönyörűen sikerült, s a múzeum épületére is figyelmet fordítottak. Az egyházi létesítmények rendbehozatala is fontos, így Alsóvároson a ferencesek kolostorának helyreállítása, amely a templommal együtt a város egyik legszebb történelmi jelentőségű épülete lehet. P. T. P. A közelgő műemléki világnap alkalmából a Hét kérdéséről: védett értékeink helyzetéről, jövőbeni sorsáról hallható beszélgetés a Rádió Szeged ma délutáni adásában, amely 17 óra 30 perckor kezdődik. A téma szakértőivel lapunk munkatársa, Nyilas Péter beszélget. A műsor hívható telefonszáma: 24-244. KÖZÉLETI NAPLÓ MA Az MDF székházban (Római körút 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője 18-19 óráig fogadóórát tart a gyálaréti nyugdíjas házban. Az ÉTE Csongrád Megyei csoportja épületgépész szakosztálya 10 órakor előadást rendez Honeywell épületgépészeti automatika elemek és fütésszabályozás címmel a Technika Háza (Kígyó utca 4.) II. emelet 16-os termében. Előadók: Krausz Zoltán és Illés Elemér (Honeywell). * A VAJDASÁGI MAGYAR MENEKÜLTEK KLUBJA megkezdte működését a Szeged, Teleki utca 3. szám alatt. Összejöveteleit minden hétfőn és pénteken 19 órától tartja, melyre minden érdeklődőt várnak a szervezők. A BOS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ kérdéskörét is érintették a Duna Bizottság idei ülésének résztvevői. A bizottság külföldi cégek és szakértők bevonásával előkészületeket folytat olyan műszaki megoldást nyújtó tanulmánytervek elkészítésére, amelyek az ökológia veszélyeztetése nélkül javítanának a jelenlegi helyzeten. A BETEGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁK kézbesítésének határideje szerdán lejárt, s a tervezett időpontig az emberek nagy része meg is kapta azt. A többieknek sem kell azonban már sokáig várniuk, mert a hét végéig minden valószínűség szerint meghozza majd a postás a kártyát tartalmazó borítékot. MÓDOSULT a Szerzői Jogvédő Hivatalról szóló kormányrendelet. Ennek alapján azokban az esetekben, amikor a szerződött partnerek közül az egyik fél devizakülföldinek minősül, április 23-át, a rendelet hatályba lépését követően nem szükséges a Szerzői Jogvédő Hivatal közreműködése. Készül a vámtörvény Tegnap megkezdődött a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Momentum '92 üzletember-találkozó. A körülbelül 120 magyar és 30 külföldi résztvevő többsége kisés középvállalkozó, akiknek az üzletkötés és kapcsolatfelvétel mellett céljuk, hogy minél frissebb információkhoz jussanak a gazdasági környezetre, pénzügyi és jogi szabályozásra vonatkozólag. Öböl S

ZÉLSŐJOBB. Tegnap a német nagykövet meghívására a honi sajtó néhány reprezentánsával ebédeltem a diplomata budai rezidenciáján. Tudom, hogy a meghívás nem nekem szólt, hanem a lapnak, amit az olvasó éltet. Ezért kötelességem legalább egy momentumról beszámolni. Arról, ami mindanynyiunkhoz szól. A nagy nemzetek komplexusáról beszélek. Igen sok francia befektetővel találkoztam Magyarországon, s mindegyik beszámolt arról a gondjáról, hogy a véres múltú gyarmatbirodalom történeti feldolgozása és a személyes rossz érzés, a lelkiismeret furdalása egyaránt, egyszerre él bennük, külföldi tőkésekben, s ez az érzés sok esetben bizonytalanná teszi őket a döntés pillanatában. A németekben természetesen a náci múlt okoz komplexust, a háború után fél évszázaddal is. Arnot úr például arról beszélt az elegánsan megterített asztalnál, hogy ha Franciaországban Le Pen 12 százalékot kap a kantonális választásokon, akkor Európa nem szól egy szót sem, míg ha néhány német tartomány parlamentjébe bekerül egy-két szélsőjobbos képviselő, akkor az egészkontinens fasiszta veszélyről beszél. Persze ő is tudja, hogy kollektív reflexeinktől nem lehet megválni. De épp ezért beszélni kell a beidegződésekről, hogy a megnevezés sohase lehessen felszínes, sokkal inkább lényegi, vagyis higgadt és mérlegelő. Ha jól értettem, arról van tehát szó, hogy nem árt elemezni, mielőtt nekiállnánk ítélkezni, félni, gyűlölködni, elpártosodni vagy épp elhülyülni. • i tan. A meghívott előadók között volt Nagy János vámparancsnokhelyettes, aki a készülő vámtörvény-tervezetet ismertette. Mint mondta, az Európai Gazdasági Közösséghez való társulás egyik feltétele a magyar vámjog közelítése a Közös Piacéhoz. Az új vámszabályozást egyébként a közelmúlt vámatrocitásai is szükségessé teszik. A vámszervek már szövegezik a törvénytervezetet; a koncepció várhatóan áprilisra lesz vitakész. Az új törvény egyik fontos eleme a vámügynökök szerepének meghatározása lesz, ők fognak közvetíteni az exportőrök, importőrök és a vámhatóság között. Várhatóan változni fog a birtokonbelüliség szabályozása is; eddig ugyanis a behozott áru még a vámkötelezettségek teljesítése előtt az importőrhöz került. A banki szférával együttműködve kell kidolgozni a vámgarancia rendszerét. A Vám- és Pénzügy,őrség elképzelései szerint ugyanis a bankok garancialevelet bocsátanak ki, ezt használnák az importőrök vámfedezetül, megszüntetve ezzel a jelenlegi készpénzfizetéses rendszert. Szükségessé vált a vámértékelés tökéletesítése is, mert a jelenlegi rendszer, amelyben az áru üzleti értékeit a számlával lehet igazolni, visszaélésekhez vezetett. Az új szabályozással a vámhatóság azt is szeretné elérni, hogy a szabálysértések számát elsősorban pénzÜgyi szankciókkal és ne jogi büntetőeljárással próbálják a jelenleginél hatékonyabban csökkenteni. A törvénytervezet kidolgozásánál a hatóság arra törekszik, hogy a mostaninál szorosabban kapcsolódjanak az adószabályokhoz. A törvénytervezet kidolgozásánál egyébként a Közös Piac által 1994-ben bevezetendő modellt veszik alapul. K. G. Ülésezett az országos emlékbizottság / Kié lesz Opusztaszer? Tegnap a Parlamentben találkozott az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építését irányító országos emlékbizottság.' A napirendre került kérdések közül talán az volt a legérdekesebb, hogy még mindig rendezetlen az emlékpark tulajdonjogi helyzete, azaz nem tudni pontosan, kié is - vagy még inkább: kié lesz! - az országos figyelem középpontjában álló terület. Amíg ez nem tisztázódik, addig a „közös ló szindróma" esete forog fenn, ahogyan Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke fogalmazott. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanis kizárta a megyei önkormányzatot a tulajdonosok közül, a park területén lévő építmények viszont egyelőre - az önkormányzat tulajdoná^képezik. Már eddig is több tízmillió forintot költöttek rá - és persze még sokkal többet kell a további fejlesztésre fordítani -, ám a megyei közgyűlés esetleg nem szavazza majd meg a további összegeket. Javaslatként elhangzott, hogy az^emlékparkot nyilvánítsák nemzeti intézménynyé, illetve nemzeti örökséggé, hiszen fenntartását, fejlesztését úgysem bírná el a község, vagy a megye. De magának az emlékbizottságnak is szembe kell néznie néhány kérdéssel, amelyek közt az első: a megváltozott társadalmi körülmények között mi a bizottság jelenlegi jogi státusa ? Dr. Szűrös Mátyás, az emlékbizottság elnöke ígéretet tett a testület helyzetének tisztázására. A következő ülést augusztus 20-án, Ópusztaszeren tartják. NYILAS Félidő A kormány teljesítménye Két évvel ezelőtt, a választási győzelem éjszakáján Antall József kijelentette: az MDF vezetésével megalakuló kormány azt tekinti majd legfontosabb feladatának, hogy viszszavezesse Magyarországot az egységesülő Európába. Antall az új magyar külpolitika másik hangsúlyát is megjelölte, amikor máig tartó félreértéseket és gyanakvásokat keltő nyilatkozatot tett arról, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A külpolitikát már a '80-as években is sikerágazatként tartották nyilván. A siker koronája 1989-ben a vasfüggöny megnyitása, az NDK-ból menekülők ezreinek az átengedése volt. A rendszerváltás nyomán a most már minden nyugati normának megfelelő, független és demokratikus Magyar Köztársaság számára valóban új lehetőségek nyíltak. A szovjet tömb, majd a Szovjetunió összeomlása ezeket tovább l*5vítette. Az új Országgyűlésben - nyomban a megalakulás után - elsőként az SZDSZ vetette fel, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. A kormány ezzel szemben a paktum megállapodásos megszüntetése mellett volt. A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezletén, 1990 júniusában magyar javaslatra bekerült a közös nyilatkozatba, hogy megkezdik a szervezet felülvizsgálatát, 1991 februárban a VSZ politikai tanácskozó testületének budapesti ülésén mondták ki a katonai szervezet megszűnését. Már csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy július l-jén Prágában Antall József aláírja a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet. Három nappal korábban Budapesten megszűnt a KGST, két héttel korábban távozott Magyarországról az utolsó szovjet katona. Párhuzamosan folyt az új kapcsolatrendszer kiépítése. A miniszterelnök szinte napi kontaktusban volt Helmut Kohllal. 1990 júniusában először látogatott magyar külügyminiszter, három héttel később pedig magyar kormányfő a NATO székhelyére. Szeptemberben az Európai Közösségek külügyminiszterei hozzájárultak, hogy társulási tárgyalások kezdődjenek Magyarországgal (valamint Csehszlovákiával és Lengyelországgal). A Nyugat melletti szilárd magyar elkötelezettséget volt hivatva demonstrálni szerény jelentőségű, de utóbb kellően kihangsúlyozott részvételünk az Öböl-háborúban. A Nyugat-Európához csatlakozás szándéka mögött ugyan a második helyre szorult, de nem tűnt el a magyar külpolitikából a regionális együttműködésnek még a NémethHorn kormány által megindított folyamata: Antall József 1990 júliusában Velencében a Pentagonale első csúcsértekezletén vett részt, 1991 februárban pedig Visegrádon a csehszlovák és a lengyel elnököt fogadta. Az említett területeken az Országgyűlés és a Parlament külügyi bizottsága - lényegében pártállásra való tekintet nélkül - támogatta a kormány külpolitikai tevékenységét. Az Országgyűlés két ízben is - a trianoni békeszerződés, illetve az Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatoló bécsi döntés évfordulóján - demonstratív egységben fogadott el nyilatkozatot arról, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja az európai határokat, de ugyanígy elengedhetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. A kormány és az ellenzék között az első komoly külpolitikai összecsapást az 1991 januárjában kirobbant „Kalasnyikov-botrány", a horvát fegyverszállítások ügye jelentette. Párthatárokon átívelő problémává vált a bősi vízlépcső ügye, amelyben a nagyobb felelősséget viselő kormány óvatosabb magatartást tanúsít, mint a képviselők jelentős része. Antall József, nem utolsósorban személyes érdeklődéstől vezettetve, kiemelt fontosságot tulajdonít a külpolitikának. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a következő választásokat elsősorban a gazdasági helyzet és az életkörülmények alakulása dönti majd el. 1990 májusi programadó, parlamenti beszédében a kormányfő a szociális piacgazdaság kiépítése mellett tett hitet. Ennek legfontosabb eleme a privatizáció, amelynek sikerességét illetően jelentősen eltér a kormány és az ellenzék értékelése. A liberálisok elsősorban a szerintük túlzott kormányellenőrzést kifogásolják. A másik oldalon az MDF befolyásos személyiségei éppen ezt tartják kevésnek. Úgy vélik, hogy a magyar gazdaság a külföldi tőke, illetve az egykori pártállami politikai hatalmukat gazdaságba konvertáló „átmentők" kezébe kerül. Az mindenesetre már kiderült, hogy nincs qlegendő hazai tőke. így azután több mint egy év alatt az előprivatizációban meghirdetett 6000 állami kiskereskedelmi és vendéglátóipari bolt alig egyharmadát sikerült értékesíteni. Ami a nagyvállalatok privatizációját illeti, az értékesítésükből befolyt összeg mintegy 85 százaléka külföldi eredetű. Az, hogy a térségünkben befektetett külföldi tőke több mint fele Magyarországra került, mindeddig nem lassította a magyar gazdaság és ezen belül az ipar hanyatlását. 1990-ben 9, tavaly pedig 19 százalékkal csökkent a termelés. A visszaesést a munkanélküliség robbanásszerű növekedése, a szociális feszültség súlyosbodása kísérte. Ez a korábbi évtizedek következménye, semmiképpen nem a rendszerváltásé. Á gazdasági és szociális problémák éleződése azonban könnyen veszélybe sodorhatja az alig kétéves demokráciát. HAJDÚ ANDRÁS