Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

KEDD, 1992. APR. 14. Juhász Gyula Utcai Óvoda Megnyugtató válasz a református egyházközségtől EGYHÁZ 7 Szombati lapszámunkban már beszámoltunk róla: a református egyházközség által visszaigényelt Juhász Gyula Utcai Óvodába járó gyermekek szüleinek és az óvoda nevelői közösségének képviselői megbeszéléseket folytattak Bartha Tibor református lelkésszel. A kapott tájékoztatás szerint - legalábbis ami az egyházi nevelést illeti - tisztázódni látszanak az április 10-i szülői értekezleten felmerült kérdések. Mint már arról beszámoltunk, az összegyűlt szülőknek és nevelőknek elsősorban a hitoktatás és a jövőbeni beiratás kapcsán voltak aggályaik. Bartha Tibor lelkész ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a református egyház a lehető legtoleránsabb konkrétumokkal szeretné a fokozatos átállást megvalósítani; igyekezett eloszlatni az erőszakos óvodaalapítás képét. Sem az óvónőktől nem kérnek majd hitvallást, sem a már beíratott gyermekekre ilyet nem kényszerítenek. A beiratáskor elsősorban az óvoda jelenlegi területi körébed származókat részesítik előnyben, majd a Szeged egészéről jelentkezőket. Ha még marad hely, a környékbeli nem református gyermekeket, ha pedig még mindig marad, akkor bárhonnan jövőket is szívesen fogadják. Az óvoda képviselői szerint amennyiben a református egyház idevágó feljegyzését a szülői értekezleten kézhez kapták vojna, sokkal kevesebb aggodalommal indultak volna el a megbeszélésre. Az egyházi neveléssel kapcsolatos aggályok tehát megszűnhetnek. Az igazán nagy kérdés azonban továbbra is nyitott: milyen formában, és ki fogja az óvoda finanszírozását vállalni? Mint ismeretes, a református egyház ezt a városi önkormányzatra bízná, megtartva a nevelési és a hitoktatási feladatokat. Akárcsak a többi, egyház által visszaigényelt óvoda esetén, a válasz itt is sürgős: a mindent eldöntő májusi közgyűlés éppen az óvodai beiratások kezdetére esik, s minden késlekedésnek a helyek elosztása láthatja kárát

. P.J. Az ókatolikusok Az ókatolikus egyházi közösség az 1. Vatikáni Zsinaton 1870-ben kihirdetett, a pápa egyetemes püspökségéről (pápai primátus) és a pápai tévedhetetlenségről (infallibilitás) szóló dogmák elleni tiltakozásból született meg. Főleg Németországban, Svájcban és Ausztriában nagyszámú római katolikus teológiai professzor emelte fel szavát az általuk hamis újításnak ítélt hittételek ellen. A tiltakozó mozgalom élére a neves müncheni egyháztörténész, lgnaz von Döllinger (1799-1890) állt. Mivel Döllinger és követői tántoríthatatlanul kitartottak a zsinat határozatainak elutasítása mellett, ezért a római katolikus egyház kiközösítette őket. A kiközösítettek - jelezve a régi katolikus tanításhoz való hűségüket - ókatolikusoknak nevezték el magukat. Eleinte szerették volna elkerülni az egyházszakadást, de az 1872-ben Kölnben tartott kongresszusukon elhatározták, hogy saját egyházat szerveznek. A németországi ókatolikusok 1873-ban választották meg első püspöküket, Joseph Reinkens egyetemi tanár személyében, akit a XVIII. században Rómától elszakadt Utrechti Holland . Katolikus Egyház egyik főpapja szentelt fel. A német ókatolikus egyházszervezet létrehozásával egy időben folyt Svájc és az Osztrák-Magyar Monarchia területén az ókatolikus egyházak szervezése, míg a lengyel és a horvát ókatolikusok néhány évtizeddel később alkották meg saját egyházaikat. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban és más területeken szintén léteznek ókatolikus csoportok. A Magyarországi Ókatolikus Egyház gyökerei a múlt század végére nyúlnak vissza. Századunk elején pedig Budapesten működött egy ókatolikus egyházközség, Kubinyi Viktor vezetésével. Utána Deák Vidor állt a magyar ókatolikusok élére, akik 1927-1942 között a bécsi ókatolikus püspök joghatósága alá tartoztak, de 1942ben önállósultak. Közben a magyarországi ókatolikus mozgalomnak kialakult egy másik ága is, amely Csernohorszky Gyula Tamás vezetésével a lengyelországi úgynevezett Mariavita Ókatolikus Egyházhoz kapcsolódott. Ez az irányzat azonban az 1950-es évek végétől lényegében beszüntette működését hazánkban, illetve más egyházakba olvadt be. Az ókatolikus egyházak az Utrechti Holland Katolikus Egyházzal közösen 1889-ben alakították meg az Ókatolikus Egyházak Utrechti Unióját, melyben kidolgozták közös hitvallásukat. Ebben kijelentették, hogy kitartanak a katolikus hitigazságok mellett, ugyanakkor elvetik az I. Vatikáni Zsinaton hozott dogmákat, valamint a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló tanítást. Nem ismerték el a Tridenti Zsinat (1545-1563) egyházfegyelmi döntéseit sem. Á későbbiek folyamán az ókatolikusok sok olyan liturgiái és hitelvi változtatást vezettek be, melyek hagyományosan inkább a protestáns egyházakra jellemzők, ám lényegileg mégis katolikus alapállásúak maradtak. Az eddig említett dogmák elvetésén kívül az ókatolikusok jelenleg a következőkben térnek el a római katolikus egyháztól: Véleményük szerint a Biblia tekintélye felette áll az egyházi hagyományoknak. Hét szentséget ismernek ugyan el, de a fülbegyóná

s gyakorlatát megszüntették és bűnbánati áhítattal helyettesítették. Az OltáriszentI ség értelmezésében elutasítják a kenyér és bor átlényegülésének tanát, valamint azt, hogy ezek átváltoztatásakor a keresztáldozat vértelen megújítása történik. Egyes országokban úrvacsorának nevezik és két szín alatt szolgáltatják ki, máshol megmaradtak az egy szín alatti áldozásnál. Elvetik a szentek, az ereklyék és a képek tiszteletét, a böjtöt és a búcsúkat. A Mária-tiszteletben csak a bibliai és az őskeresztény kijelentéseket tekintik irányadónak. A megigazulással kapcsolatban elutasítják a jó cselekedetek révén történő érdemszerzés tanát. Megszüntették a cölibátust, azaz a papi nőtlenséget. Nem fogadják el a római pápa egész egyházra kiterjedő főségét. Szertartásaik jóval egyszerűbbek, mint a római katolikus egyházéi, és már a múlt század vége óta a nép nyelvén zajlanak. Egyházszervezetüket a püspöki és a zsinati felépítés összekapcsolásával építették ki. A püspök pásztora és képviselője az ókatolikus egyháznak. Pásztori tisztét tekintve független, az egyházkormányzás terén viszont a zsinatnak alárendelt. A püspököket az egyházi zsinat választja élethoszsziglani időtartamra, de ha elhanyagolják kötelezettségeiket, akkor a zsinat leválthatja őket. Egyházi törvényhozásuk legfelsőbb fóruma szintén a zsinat. A zsinat tagjait az egyházközségek közgyűlése választja, csakúgy, mint az egyházközségekbe meghívandó lelkipásztorokat. Az ókatolikus egyházakhoz tartozó hívők számát az egész világon megközelítőleg 1 millióra becsülték az elmúlt évtizedben. GICZI ZSOLT Mi lesz egyházi ingatlan? „Felekezeti iskolába ateista is járhat" - A visszigényelt ingatlanok nem teljes - listáját közöltük. Hogyan részesednek a különböző felekezetek? Milyen az önkormányzat és az egyházak viszonya? T. L.: - A szegedi városvezetés toleráns alapállását jelzi a felsővárosi kolostor kiürítése, két óvoda átadása. Már 1990ben utasítottuk az ingatlankezelő vállalatot, hogy ne jelöljön ki elidegenítésre olyan ingatlant, melyre várható, hogy az egyházak valamelyike igényt tart. Példaként említem, hogy a görögkeleti egyház a Csomodó utca 3. szám alatti épületet kéri. A görög katolikusok a Berlini körút 2. szám alattit, de velük valószínűleg sikerül egyezségre jutni, hogy inkább a Lechner tér 9. szám alatti épületet kapják. Az evangélikus egyház az Osztorvszkij utcai, jelenlegi kisegítő iskolának helyet adó ingatlant kéri, de nem valószínű, hogy vállalná az intézmény működtetését. A minorita rendházat egy ütemben kiürítettük, megindult a tanítás a piarista gimnáziumban. Az önkormányzat magára vállalja, hogy négy ideiglene

s tanterem építésével támogatja a piarista gimnáziumot. Látható: gondunk van elég, megoldást csak együtt találunk. Gy. E.: - Valóban nem minden önkormányzat olyan, mint a szegedi, amit igazol, hogy a törvény érvénybe lépése előtti hónapban'egyházmegyémben- legalább öt, egykor egyházi tulajdonban lévő épületet eladtak. Az önkormányzat igyekezetével, jóindulatával megoldható, hogy az intézményeket átcsoportosítsák. - A felek viszonyát az is jellemzi, hogy a város költségvetéséből mennyivel részesülnek az egyházak. T. L.: - Szegedet sokkal korábban jellemezte az egyházak támogatása, mint az „divatossá" vált. A város részt vett a mihályteleki templom építésében,, a szőregi szerb templom felújításában. Az idén a szegedi szerb, a szőregi, a tápéi és a dorozsmai katolikus templom, a szegedi Mátyás téri templom felújításához is hozzájárulunk. Tehát a műemléki jellegű épületek rendbehozatalát, illetve az oktatás beindítását támogatjuk. Az idei költségvetésből 20 és fél millió jut a különböző egyházaknak. - Ez a törvény arról nem gondoskodik, hogy az 1948 előtt tulajdonnal nem rendelkező, illetve az azóta alakult felekezetek hitéletükhöz, szolgálatukhoz szükséges helyiséghez, ingatlanhoz jussanak. A Magév dm.-i alközpontja, | Szeged, Dorozsmai út 76. sz. alatti alközpontjában megkezdte J a használt személygépkocsik I

és kis tehergépkocsik m (11 teherbírásig) Í

BIZOMÁNYOS I FELVÁSÁRLÁSÁT ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉT I

Ideális eladási körülmények, szakembergárda, kedvező feltételek. •

Ugyanitt felősséggel vállalunk gépkocsimegőrzést, -tárolást * (nem garázsfunkció) TANULJON ANGOL NYELVET SZEGEDEN, BRIT TANÁROKTÓL! Az EGK Alapítvány immár harmadik éve rendezi meg ' nagy sikerű intenzív angol nyelvi kurzusait Magyarországon, ^^ brit tanárok részvételével. ^^ SZEGEDEN, a kurzus időpontja 1992. június 22,-július 3. között napi 5 órában, hétfőtől péntekig, "két héten keresztül. Minden tudásszinten, kezdőtől a haladóig, max. 15 fős csoportokban. Alsó korhatár 10. életév. A kurzus célja, hogy hallgatóink élőben hallják és gyakorolják az angol nyelvet. A kurzus részvételi díja: 5900 Ft. Lengyen Ön is hallgatónk. Kérje tájékoztatónkat! Cím: EGK Alapítvány 6701 Szeged, Pf. 843. Teleforvüzenetrögzítő: 62/16-417. Az egyház vagyonügyeiről, a visszigényelt ingatlanok sorsáról lapunk szombati számában szóltunk. A beszélgetést folytatva a felekezeti óvodákkal és iskolákkal kapcsolatos félelmekről, az egyházak és az önkormányzat viszonyáról, az egyházak gazdasági függetlenségének esélyeiről, lehetséges módozatairól kérdeztük Gyulay Endre megyés püspököt, dr. Bartha Tibor református lelkészt és dr. Tót László jegyzőt. T. L.: - Nagyon nagy gond, hog

y a legkülönbözőbb felekezetek kérik az önkormányzatot, hogy biztosítson nekik helyet. Legutóbb például a Biblia olvasókör, a Hit gyülekezete, a Jehova tanúi fordultak hozzánk. Megoldást találni nehéz. - A honatyák az állami költségvetésből elkülönítettek egy összeget, hogy azzal „segítsék" az önkormányzatok és az egyházak megegyezését, azaz ha ilyen vagy olyan okból nem lehetséges az épület visszaadása, az egyházakat pénzzel kárpótolják. Erre a célra elég az elkülönített 1 milliárd 100 millió forint? T. L.: - Szerencsésebb lett volna, ha a törvény a helyi megegyezésre alapoz: összegyűjtik az igényeket, s azután központilag biztosítják a tulajdonrendezés anyagi alapját. Gy. E.: - Az egyházak helyzetének rendezése nem csak pénzkérdés. Ha egyházmegyémben most minden igényelt ingatlant visszakapnánk, nem örülnék. A leromlott állapotú épületek renoválására nincs pénzünk, az iskolákba pedig nem tudnánk elegendő számú képzett, a katolikus szellemiséget átadni képes tanítót küldeni. A törvény végrehajtására szolgáló 10 év, azt a célt szolgálja, hogy minden érintett fölkészülhessen a változásra. Az önkormányzat nem szabad, hogy károsodjon, ezért vállal magára tenhet az állami költségvetés. Az idén erre a célra félretett pénz nem elegendő. Ebből is kitűnik: a törvény mindkét fél jóindulatával hajtható végre. - Az oktatási intézmények visszaigénylése egy Szeged nagyságú városban nem okoz gondot, mert itt több óvoda, iskola közül választhat a szülő. Egy kisebb település egyetlen iskolájának felekezetivé válása viszont felveti a kérdést: a nem vallásos családok hol taníttathatják gyermekeiket, ott menynyire biztosítható az idológiamentes nevelés? Gy. E.: - A kisebbségnek például egy románok lakta faluban - joga van anyanyelvű oktatáshoz, azaz ott indítanak román tannyelvű osztályt. Kérdezem: ha mondjuk egy községben él 15 ezer katolikus, 25 ezer református és 9 ezer ateista, akkor a 15 ezernek miért nincs joga saját iskolához? A demokrácia alapelvéből kiindulva egyházi iskolába ateista is járhat, mert nem lesz kényszerítve imára, a hittanoktatás is fakultatív. Ezzel szemben ott a gyermek olyan erkölcsi és értékrendet fog kapni, mely az európai kultúrába behelyezi. Nem lesz kötelessége ezt elfogadni, ilyen világnézetet vallani, de legalább hall róla. - E törvény végrehajtása függő helyzetbe hozza az egyházakat az államtól, miközben nem teremti meg az egyházak gazdasági függetlenségét. Gy. E.: - E törvény az egyházak részleges kárpótlását biztosítja. Tudomásunk szerint készül egy jogszabály, mely lehetővé teszi, hogy az egyházak ne az állami költségvetésre legyenek utalva. Jelenleg sem kegyadományról van szó, hanem közszolgálati funkciónk finanszírozásáról. - Az egyházak gazdasági függetlenedésére milyen megoldást tartanának elfogadhatónak? Gy. E.: - Minden egyház létszámát meg kellene állapítani. Ezután a jövedelemadóból származó állami bevétel valahanyad százalékát az egyházaknak adnák, s azok — létszámarányosan - részesülnének ebből. B. T.: - Az egyházadó. begyűjtése is elfogadható forma. Számon kéne tartani, felekezetileg ki hova tartozik. Az ilyen alapon beszedett adóból finanszíroznák az egyházak szolgáltatásaikat - például temetési szertartás, kórházak -, melyeket csak azok vehetnének igénybe, akik igazolni tudják, fizetik az adót. - Az egyházak időhúzással vádolják az önkormányzatokat. Az „egyházak mohóságát" emlegetők pedig állítják: a felekezetek azért igyekeznek minél rövidebb idő alatt minél több ingatlant visszaszerezni, mert tartanak a jogszabály módosításától. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy ezt - az ellenzék szinte egyöntetű tiltakozása ellenére elfogadott törvényt egy esetlegesen új összetételű Parlament felülbírálja ? Gy. E.: - Hiszem azt, hogy bármilyen összetételű kormány vagy Parlament jön, az új hatalom ezentúl mindig értékeli az egyházak által képviselt értékeket. ÚJSZÁSZI ILONA Április 13-tól 18-ig, a cipőosztályon RS>NICIA-hét Olcsó árak lányka lakkfélcipő 679 Ft női félcipő . 1240 Ft női félcipő 1435 Ft férfi félcipő 1199 Ft férfi félcipő 1345 Ft női és férfi színes, mintás textilcipő 670 Ft. AZ EMELETRE MINDIG ERDEMES FELJÖNNI! SZEGED NAGYÁRUHÁZ