Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

SZERDA, 1992.APR. 1. BELPOLITIKA 3 Módosítások után határozatképtelenség AZ ORSZÁGGYŰLÉS három SZDSZ-képviselő javaslata nyomán tegnap módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ennek lényege, hogy megszűnik az a hátrányos megkülönböztetés, amely az egyéni vállalkozókat érte az adóelőleg-fizetés eddigi rendjében. MÓDOSULT A FÖLDTÖRVÉNY IS: ennek értelmében egy hónappal meghosszabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét, mielőtt vagyonukat elidegenítik. A törvény április l-jével lép hatályba. HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLT a T. Ház ülése, miután az ellenzék elhagyta a termet, így megakadályozta, hogy a koalíciós pártok képviselői új - kormánypárti - tagokkal bővítsék az alkotmányügyi, továbbá az emberi jogi bizottság létszámát. A szavazástól- való távolmaradást Hack Péter (SZDSZ) már a napirendi pont vitájában kilátásba helyezte, mert - mint mondotta - a szabad demokraták semmilyen módon nem akarnak asszisztálni a Parlament megalakulásakor kötött konszenzus felrúgásához. A RENDŐRSÉG előzetes becslése szerint a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezők nagy többsége március 31-éig eleget tett kötelezettségnek, azaz kérte engedélyének meghosszábbítását. Erről Széli András alezredes, az ORFK osztályvezetője nyilatkozott az MTI-nek. Magyarországon mintegy 80 ezer személynek van lőfegyvertartási engedélye. A LAKOSSÁG 25-26 SZÁZALÉKKAL kevesebb árut vásárolt 1991-ben, mint az azt megelőző 2-3 évben. A legnagyobb visszaesés a vegyes iparcikkek körében volt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi konferenciáján elhangzottak szerint a kiskereskedelmi forgalom 40 százaiékát kitevő élelmiszerekből is kevesebb fogyott. „Szuverenitásunk egy részét átadjuk Európának" Villáminterjú Katona Tamás államtitkárral Egy kétéves gyermekhez hasonlította a mai Magyarországot Katona Tamás külügyi államtitkár, mikor az MDF Csongrád megyei nagygyűlése után a sajtó munkatársaival beszélgetett. A szegedi tudományegyetem történész hallgatói körében oly népszerű tanárt, az MDF politikusát arra kértük, válaszoljon a város napilapjának kérdéseire. - Milyen út vár erre a kétéves kisgyermekre? - Az 1990-ben elkezdett külpolitika realitását igazolja, hogy fölsorakozott mögé a Parlament valamennyi pártja. A magyar gazdaság átalakulása is keskeny, racionális ösvényen halad előre, melyről letérni vagy kalandorság volna, vagy a változások leállítása. E terű -leten egyik párt sem képes igazi alternatívát ajánlani. A vita a fokozatok, a „konyhai vegyítési arányok" körül folyik. Úgy tűnik: a kormány gazdasági, külgazdasági politikája mögé is fölzárkótik az ellenzék. - A déli határváros, Szeged polgárait igazán érdekli, milyen lesz Magyarország viszonya a szomszédos országokhoz? - A jugoszláv válság szörnyű seb emberi szolidaritásérzetünkön. Az ország gazdaságát is súlyosan befolyásolja az az esztelen tragédia, ami ott történik. Elemi érdekünk, hogy a térség valamennyi országával, az új jugoszláv köztársaságokkal is felhőtlen kapcsolatot próbáljunk létesíteni. Ne feledjük: Szerbiának Európával a távbeszélő összeköttetése a mi nyomorúságosan kevés tartalékvonalunkon keresztül vezet, de igaz ez a közútra, a vasútra is. Rágalmakon kívül mást nemigen kaptunk fizetségként. Nyitva tartjuk ezeket a „kapukat", nem találunk ki semmilyen ürügyet bezárásukra. E gesztusokat a jövőbeni jó magyar-szerb együttműködés reményében tesszük. Úgy gondoljuk: gesztusra gesztussal lehet fizetni. A vajdasági félmillió magyarnak nem a túléléséért, hanem tehetős, boldog továbbéléséért próbálunk annyit tenni, amenyKÖZÉLETI NAPLÓ MA SZDSZ-T AGG YŰLÉS lesz 16 órakor a Földvári utcai székházban. BAUER TAMÁS egyetemi tanár „Népszerű lehete-e egy liberális gazdaságpolitika Magyarországon?" címmel tart konzultációs előadást az SZDSZ felsőoktatási és kutatói tagozatának meghívására 17 órakor a Földvári u. 3. szám alatt (Honvéd térnél). A rendezvény nyitott. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ a 11-es választókerü let képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza 113-as számú szobájában (Széchenyi tér 10.), HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 13-15 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormányzat VI. emeletén. DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő és ÁGOSTON JÓZSEF önkormányzati képviselő lakossági fórumot tart Petőfi telepen a Hunyadi általános iskolában (Lidicei tér) 18 órakor. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak Feltétel: - könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal, írásban kell leadni a Sajtóházba, nyit csak a határ innenső oldaláról lehet. Magyarország e térségben ismételten az összefogás, az együttélés fontosságát hangsúlyozza. Úgy érezzük: Európába csak együttműködve lehet eljutni. - Nemrégiben egy független parlamenti képviselő - kisgazdák között nagy tapsot aratva kijelentette: csak a kormány állítja, hogy független ország vagyunk, mert a régi, keleti kötődést most egy újabb, a nyugati politikusok és bankárok kezében végződő „madzag" váltotta fel. — Egy régi előítélet rossz alkalmazásáról van szó. A német tőke 20 százalékos jelenléte, az ehhez hasonló arányú francia, amerikai befeketetés mást jelent. Magyarország visszanyerte szuverenitását, mikor az utolsó szovjet katona átlépte a határt. Erre azért vártunk türelmetlenül, hogy szuverenitásunk egy részét átadjuk Európának. UJSZÁSZI ILONA Emelkedő csomagfeladási díjak A Magyar Posta tájékoztatója szerint, április l-jétől emelkedik, a nemzetközi csomagok feladási díja. A felületi csomagokat - vagyis ahol a szállítás nem légi úton történik - átlagosan 28 százalékkal, a légipostai küldeményeket 21 százalékkal magasabb térítés ellenében lehet feladni. Ha most választanánk? Félidőhöz érkeztünk. Számos jel arra utal, hogy a pártok megkezdték a választásokra való készülődést. Pezsdül a közélet. Az állampolgárok politikiailag passzívak. Ebben a helyzetben a rePRESENT közvélemény-kutatást végzett. A „kiválasztottaknak" feltett kérdés: ha most lenne a választás, kire szavazna. A válaszokról, a szegedi és egy országos közvélemény-kutatás eredményének összevetéséről a Délmagyarország holnapi számában olvashatnak. ——Öböl — F

OCIBOMBA. Sajnos, már aszfalt födi a néhai szikes pályát, a történeteket azonban ugyanaz a kora tavaszi szél élteti, mint akkor. A Cserepes soron esők után bokáig ért a sár a futballpályán, s ha a korhatag lelátóról valaki végigpásztázta a mészcsíkok határolta területet, inkább láthatott ingoványt, mocsárt vagy sima. víztükröt, mint játékra alkalmas gyepet. Persze, hogy van saját történetem. Amikor kimentünk a pályára - húsz éve ennek -, azt mondta a bíró, hogy fölrúgja a labdát, és ha pattan, akkor játszunk. Gumicsizmát vett föl, aztán bearaszolt a tizenhatosig. Ez a testes, görbe lábú, dohányszagú férfi, akinek még a tarkóján is erős szőrzet sűrűsödött, minden erejét beleadta a lövésbe, a labda mégis beletottyant a sárba. Nem baj, mondta a játékvezető, akkor is játszunk. Gyönge csontú legénykék voltunk, nem véletlenül adta a következő taktikai tanácsot mesterünk: rúgjátok a labdát az ellenfél kapujáig, mindenki menjen föl, és az első öt percben szerezzetek egy gólt, mert utána olyan nehéz lesz a labda, hogy öt méterre se tudjátok elbikázni. Igaza volt, áldja meg az Isten, 1-0-ra nyertünk az ötödik percben rúgott góllal. Es a labda valóban piszok nehéz volt. Olvasom, hogy az északír rendőrök, járőrözvén a tartomány Sión Mills nevű városkájában, az egyik kerítés tövében egy árválkodó futball-labdára lettek figyelmesek. Talán csak passzolgatni akartak, könnyedén oxizni, mellre venni, babusgatni a drágát, ám az is lehet, az északír katolikus rendőri ösztön gyanakvóvá tette őket annyira, hogy még egy labdában sem bíztak. Ha így volt, igazuk lett. A labda nehéz volt, mint a sár és ketyegett, akár egy vekker.. Egy kilogramm Semtex nevű robbanóanyag várta az indítást. A kérdés az: mit gondolhatott a tűzszerész? Eszébe jutott-e a sportlapokban emlegetett bombagól, vagy csak szakszerűen hántotta a bőrt? Azt gondolta, hogy ezeknek már semmi sem szent, vagy egyszerűen elfogadta a tényt, hogy már egy foci is? A hír erről nem beszél. De a labdák egyre nehezebbek. Európa csatornái: a régiók Mintafalvak Csongrád megyében? Dán és osztrák szakemberek látogatták meg 28-30-a között Csongrád megyét és Szeged városát. A háromtagú dán küldöttséget Ole Weischer környezetvédelmi szakértő vezette, Bjarn Andersen vállakozásfejlesztéssel, Kristian Primdal a munkanélküliség problémájával foglalkozik. A dánokat két osztrák munkaügyi szakember, Peter Jakubitz és Petra Draxl kísérte; utóbbi szűkebb profilja a kelet-európai országok lehetséges menedzselési formáinak kutatása. (E dán-osztrák regionális munkaügyi együttműködés régebbi keletű; erő és hatékonyság szempontjából a régiók összefogását a vendégek nagyon találóan úgy jellemezték: „Egy meg egy az három!") A csoport rövid körutat tett a megyében, az itteni munkaügyi adatokkal ismerkedett, és részt vett a Zsombó környéki polgármesterek tanácskozásán. A házigazdák kellemes meglepetésben is részesítették őket: Pusztamérgesen 40, a faluban vakációzó dán családhoz látogattak el. v Lehman István, a megyei közgyűlés elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a dán Strostroms megyével előreláthatólag május 8-án írják alá a barátsági szerződést. A szóvivő Ole Weischer úr a Csongrád megyei munkanélküliségi-mutatókat nem látta elkeserítőnek; mint megjegyezte, Dánia maga is kénytelen volt szembenézni a problémával. A megoldásban nem szabad mindent a központtól várni, fejtette ki, szükség van a helyi erőforrások mozgósítására is - ezek közül a legfontosabbnak a munkaerőt ítélte -, és élni kell a regionális együttműködés nyújtotta lehetőségekkel. A pénz, amelyből nekik is kevés van, nem minden, sokat nyomnak a latban a jó ötletek. A maguk részéről azonban ígéretet tettek Dánia és az Európai Közösség hitelforrásainak felkutatására. Igen jó lehetőségek mutatkoznak a környezetvédelem területén. Ole Weischer úr teamje pályázatot nyújtott be kormányához magyar környezetvédelmi szakemberek képzésére; két dán szakember is tárgyal és tart előadásokat a megyében áprilisban; augusztusban és szeptemberben újabb szakértők érkeznek a szennyvíztisztítás lehetőségeinek tanulmányozására. S ami talán a legfontosabb: dán segítséggel - és természetesen a helyi erők megmozgatásával - egy Csongrád megyei faluban korszerű szennyvíztisztító és szeméttelep épül, amely mintául szolgálhat a többi település számára is. Ez pedig nem utolsó szempont, fűzte hozzá Lehman István, mert a falusi környezetvédelem aktualitása napról napra növekszik. „Disznó" kifejezések napja Szabó kontra Torgyán Az Országgyűlés keddi ülésnapja napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg. Moraj támadt az ülésteremben, amikor Torgyán József FKGP-elnök kért szót. Szabó Lajosnak, a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselőcsoport tagjának hétfői felszólalását taglalva Torgyán József kijelentette: „Amikor egy diktatúra a demokráciát el akarja törölni a föld színéről, akkor - saját diktatórikus álláspontját védve -, az összes többi nézetet szélsőségesnek, jobboldalinak, uszítónak és ellenforradalminak próbálja feltüntetni." Már kétszer próbálták meg a magyar történelem folyamán lehetetlenné tenni és a Parlamentből kiszorítani a kisgazdapártot - folytatta a pártelnök. Szavai szerint hétfőn hasonló kísérletre került sor: Ezt követően Torgyán József visszautasította azt az állítást, hogy a vasárnapi hódmezővásárhelyi kisgazdagyűlésen az április 25-én tervezett tömegdemonstrációval kapcsolatban bárki akasztást követelt volna. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy körülötte „disznó" kifejezéseket használnak, és kérte a házelnököt: távolíttassa el az ülésteremből a „lerészegedett, önmagukról megfeledkezett" képviselőket. Szabad György kérte a felszólalót, hogy az Országgyűléshez illő fordulatokkal illesse képviselőtársait. Torgyán József folytatta felszólalását, s akkor a Pásztor Gyula vezette 35-ös képviselőcsoport tagjai felálltak, és kivonultak a teremből. Őket csaknem valamennyi koalícis képviselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is követte. Ezt követően Torgyán cáfolta, hogy a kisgazdapárt szélsőséges lenne, s azt állította, hogy azok a szélsőségesek, akik a pártot és vezetését akarják lejáratni. Visszautasította azt a vádat, hogy ő a népszuverenitás elvének gyakorlásával fenyegette volna meg az országot. Idézte az alkotmány, valamint több törvény arra vonatkozó részét, hogy a „dolgozó nép" választott képviselői útján vagy közvetlenül, a népszuverenitás útján fejti ki hatalmát. Végül Togyán József felajánlotta mindenkori képviselői fizetésének felét a politikai üldözöttek kárpótlására. Szabó Lajos az ülésterembe újra bevonuló frakciótársai tetszésétől kísérve közölte: a hazugság mindig kiderül. Majd rámutatott: a körülötte a hódmezővásárhelyi gyűlésen helyet foglalók nem csak a kommunisták, hanem a zsidók és a cigányok akasztását is kilátásba helyezték. Az IH-ban a Dialógusról „A békemozgalmárt egyik hatalom se szereti!" Hétfőn este - több éves szünet után - ismét az Ifjúsági Házban találkoztak az egykori Dialógus csoport tagjai, hogy elmondják, most miképpen látják a nyolcvanas évek alulról szerveződő békemozgalmi tevékenységét. A beszélgetést az Alba Klub hívta össze. A Dialógus csoport alapvető békepárti, erőszakellenes munkája mellett - legfontosabb elveként a függetlenséget tartotta számon. A nyolcvanas évek elejének hidegháborús veszélye, a megosztott világ, a hatalmak által manipulált keleti és nyugati társadalmak mind a békecsoportok létrejöttéhez adtak motivációt szerte Európában. így jött létre a Dialógus is, amelyet kezdettől fogva több oldalról kíséreltek meg befolyás alá venni. A „hivatalos" békemozgalom (a% béketanács), a párt, a KISZ egyaránt igyekezett a domináns vezetőket a maga szolgálatába állítani, s ha ez nem ment, következtek a házkutatások, letartóztatások. Az egykori tagok arra emlékeztek, milyen nagyszerű érzés volt átélni akarat- és cselekvésszabadságukat akár olyan egyszerű módon is, hogy békejelvényeket és jelszavakat sokszorosítottak radírgumik és félbevágott burgonyák segítségével, amelyeket rendszeresen elkobzott a rendőrség. Az Ifjúsági Ház 1983-tól adott helyet a Dialógusnak, s a csoportmegbeszéléseken, előadásokon részt vettek az akkori legális politika képviselői is, akik közül többen szimpatizánssá váltak. Természetesen elkerülhetetlen volt a kérdés: az egykori békeharcosok, veszélyt vállalók hogyan látják, van-e még szerepük, létjogosultságuk az ilyen törekvéseknek? Fontos-e még a társadalomnak a békeharc? Egyikük így fogalmazott: a békemozgalmár egyformán kényelmetlen minden uralkodó rend számára, mert az alulról jövő erő egyformán elutasítja a hatalmat és az erőszakot, bármilyen társadalmi berendezkedésből fakadjon is. A veszélyérzet, a militarizmus napjainktól sem idegen fogalmak. Az is elhangzott még, hogy a fiatalság magapróbálásának kiváló iskolája volt a civil békemozgalom, s ez egyformán igaz a jelenlévőkre és az egykori kerítésmászókra, rendőrverést tűrőkre, akik közül néhányan ma esetleg a papa gyárát igazgatják, vagy maguk is részévé váltak az államgépezetnek. NY.P.