Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

SZOMBAT, 1992. APR. 11. SPORT 15 A Tisza-parti stadionban: Szeged SC-Salgglas Nincs már lelkiteher, lehet fiatalítani! A szarvasi találkozó után Szalai István, a szegediek vezetőedzője azt nyilatkozta, az utolsó tíz mérkőzésen szerzett öt pont mindent megmagya­ráz... Sejtjük, mire gondol, ám mégis arra kértük, az elhang­zottakról fejtse ki bővebben vé­leményét. - Az őszi utolsó öt mér­kőzésen 2-6-os gólkülönbség­gel 2 pontot, a mostani öt találkozón 7 rúgott és 6 kapott góllal 3 pontot gyűjtöttünk ­ecsetelte lehangoltan, miért tar­tanak ott, ahol vannak. - Min­dent mérlegre téve mondom, bár volt egy természetes és mesterséges fluktuáció, a kialakult helyzetért sem az elődöm, sem a klub elnöke, de a játékosok sem hibáztathatok! Nem hiszem, hogy bárki is szemrehányást tehet a másik­nak! Engem személy szerint, mint szakvezetőt, bánt a lelkiismeret... Most érzem igazán, milyen nehéz edzőnek lenni és azt is, mennyi sok jó szakember van ilyenkor a városban! Örvendetes ez, mert általuk bizonyára hamarosan fellendül majd a város labda­rúgása... - Ezt a véleményt mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja... Tény viszont, hogy egyre távolabb kerül az induláskor jelölt cél, tehát lehet építeni a jövő csapatát. - Előre nézünk, a történtekért senki nem keresi a bűnbakot. Úgy érzem, elérkezett annak az ideje, hogy lépjünk és meg­valósítsuk amit Kővári Árpád itteni elnökösködésekor han­LABDARÚGÓ NB II. Öt tavaszi fordulón jutott túl a labdarúgó NB II. mezőnye, minek következtében egyre jobban kirajzolódik, melyik csapat mire számíthat az elkövetkezendőkben. A bajnokságot NB l-es reményekkel kezdő Szeged SC - az őszi idény hajrájában és a tavaszi szezon kezdetén elhullajtott pontjainak köszönhetően - egyre távolabb kerül álmai megvalósulásától. Vasárnap a középmezőnyben helyet foglaló Salgglas látogat „a Tisza-parti stadionba. Ősszel Salgótarjánban 0-0 volt az eredmény, most a szegedieknek - függetlenül botladozásaiktól - ildomos lenne megszerezniük a győzelmet... A forduló további párosítása: Békéscsaba-I)VSC, BMTE-Törley-Szarvas, Kazincbarcika-Miske, Hajdúnánás-KSC, NYVSC-Eger, Kaba-Szolnok, Bag-Hatvan. goztatott: elsősorban a helyi, tehetséges fiatalok alkossák az együttest és ha mindenképpen szükséges, csak akkor igazol­junk hozzájuk erősítésként egy-két jó futballistát, nem pedig fordítva! Egy örvendetes folyamat kezdete, hogy Bóka a Szegedi Dózsától, Csányi az SZVSE-től Kovács Tibor pedig a HLC-től visszatért hozzánk. Nem mondtunk le Várszegi­fivérekről, figyeljük a móravá­rosi Csúcsot és a mórahalmi Földit. A jövés-menéssel kap­csolatos, hogy Kemenes Zoltánt és Újvári Tibort megkeresték Vásárhelyről, s mivel ők menni akartak, nem akadályoztuk meg távozásukat. - Ezek szerint csupa fiatalból álló csapat játszik vasárnap? - Arra nem vállalkozom, hogy bárkit is eltanácsoljak a klubtól! Kényes, nagyon kényes dolog azokat mellőzni, akik évekig húzták a szekeret! Az igazi őrségváltás nem megy egyik napról a másikra, ami nem jelentiazt, hogy egy-két poszton ne változtatnék máris. Sallai, Vancea és Mihalache sérült, Takó beteg, rájuk nem számíthatok. Ezért a Salgglas ellen tervezett csapat: Nagy ­Hurguly, Bogdán. Takács J. ­Puskás, Kiss, Wágner, Szé­csényi - Takács Z., Miklós, Radulescu. A kispadon Dobó, Bóka, Csányi, Kovács T. és Kun foglal helyet. A salgótarjániak, helyzetüknél fogva, nyugodtan és gond nélkül focizhatnak, ám én mégis biztos győzelmet várok csapatomtól! A mérkőzés - Varga S. (Győri, Sóthy) vezeti - vasár­nap, délután fél 5 órakor kez­dődik a Tisza-parti stadionban. GYÜRKI Látogatás Eszak-Rajna- Vesztfáliában, avagy egy visszavágó igaz története Mire jó egy gattendorfi istálló? (2.) Ki kell mondani: a Hegyeshalomtól ­Toldi-féle mértékegységgel kifejezve ­kőhajításnyira lévő falucska, Gattendorf egyik leghíresebb és legérdekesebb polgára, Majsai Gyula mindjárt az első esténket megpróbálta keserűvé tenni. A labdarúgásért ma is élő-haló 58 esztendős panzió- és sportcsarnoktulajdonos ugyanis a kicsiny település megyei bajnokságban hadakozó és magyar légiósokkal megerősített együttesét trombitálta össze a tiszteletünkre, hogy egy pontosan két órásra (!) tervezett kemény csatában felejthetetlen leckét adjon ne­künk. (Sajnos az erőnlétét jócskán túlértékelő szegedi különítmény tagjai a nemzetközi derbi előtt közel másfél órán át egymás között is játszottak egy meccset, így nem csoda, hogy a fontosabb összecsapásra már csak keveseknek maradt energiájuk...) Az. hogy végig izgalmas és igazán élvezetes lett a Gattendorf-Szegcd mérkőzés, elsősorban házigazdánknak, „Herr" Majsainak köszönhető. A palánkon kívül abszolút békés, csupaszív öregúr a pályán átváltozott kegyetlen hajcsárrá, és egy pillanatig sem engedte lazítani sajátjait. A valamikor minden bizonnyal istállónak használt, ám jó érzékkel osztályon felüli sportcsarnokká varázsolt teremben hiába szerzett három gólos előnyt a szellemesen futballozó szegedi gárda (5-8), a pártatlan bírókkal (Barna, Bokor), lankadó társaival, a nemes ellenféllel és önmagával is folyton vitatkozó Majsai Gyula irányításával a vendéglátók felzárkóztak, majd a vezetést is átvették (16-13). A hajrában ismét a Tisza-partiak villogtak, akik a 119. percben (vagyis még időben) egy formás támadás végén újfent - immáron végérvényesen - egyenlíteni tudtak (16-16). A lefújás után természetesen mindkét fél (de különösen az egyik...) annak rendje s módja szerint megünnepelte a pontszerzést. A hajnalig tartó szerény összejövetelen persze az is hamar kiderült, hogy Földeák László a harmonikát épp olyan ügyesen „kezeli", mint a labdát, és azt is pillanatok alatt megértettük, hogy a Majsai-Kutasi kettőst miért is csábítgatják a nótafa-válogatottba... Nagy boldogságunkban csupán egyetlen dologról feledkeztünk meg: reggel 5 órakor indulni kellett tovább, Remscheid felé... Az átlagosnál nehezebben regenerálódó csapattársaim iránt érzett tiszteletből és kí­méletességből nem részletezem a közel ezer ki­lométeres buszozás gyötrelmeit, csupán a puszta tényt közlöm: néhányan kis híján öröm­könnyeket hullattak, amikor esté 7 óra felé a Nürnberget, Frankfurtot, Kölnt jelző táblák után végre megpillantották a várva várt feliratot: Remscheid. A 130 ezer lelket számláló üdezöld (!) iparváros peremkerületében, Lüttringhausenben, a Hotel Fischer előtt izgatott és szemmel láthatóan rendkívül meghatódott német urak fogadták elcsigázott együttesünket. (Őszintén szólva nehéz lett volna eldönteni, hogy érkezé­sünknek, vagy a másnap délutáni meccs előtt számukra kifejezetten biztatónak tűnő lát­ványnak, azaz a szegedi öregfiúk egységesen megviselt ábrázatának örültek-e jobban a derék remseheidiek...) Mindenesetre a tekepályával, pezsgőfürdővel, szaunával és hangulatos szobákkal rendelkező szálloda kényelemfoka gyorsan meggyőzött bennünket arról, hogy a vendéglátók nem csupán viszonozni akarják a szegediek kedvességét, hanem - legalábbis ami a „rápihenést" illeti - az esélyegyenlőséget is igyekeznek biztosítani. A vacsoránál (egy idő után) már nyoma sem volt az udvariasságnak. Az ilyenkor szokásos üdvözlő mondatok elhangzását követően ugyanis a hihetetlenül optimista német szónokok kijelentették: bármit is tervezett Kutasi László, Pályi Akos, Molnár Ferenc és a többi szegedi old boy, a visszavágón mindenképpen megfizetnek a két évvel ezelőtti vereségért. Természetesen a válasz sem késett soká, hiszen valamennyien tudtuk, hogy 1954-ért, Puskásék berni megtréfálásáért még mindig tartozunk a Rajna mentén letelepedett germánoknak... (Folytatjuk) RÉTHI J. ATTILA Próbázás néptánccal fűszerezve Ma 11 órakor a Dóm térről rajtol az olimpiai ötpróba futóverseny mezőnye, hogy teljesírtse a 7, 14, illetve a 28 km-es távot. Az útvonal a 7 km-eseknek a tavalyi pályához hasonlóan az Árvízi emlékmű és az Olajbányász szabadidő­központ között lesz, míg a 14 és 28 km-es futók az első „nagy" kör után a Belvedere-irodaházig tartó „kis" körön futhatnak. A Szeged legszebb pontjait érintő pálya a résztvevőknek bizonyá­ra kellemes útvonalat jelent ntajd, de az Aradi vértanúk téri célban várakozók sem marad­nak élmények nélkül. A Száz­szorszép Gyermekház néptánc­fesztiváljára a városba érkező csoportok egyórás látványos bemutatóját, valamint a KSZE gördeszkásainak legújabb programját ismerhetik meg az érdeklődők. A futók részére az Időzóna óraszaküzlet 4 darab Casio órát, míg az Oroszlán utcai sportbolt 30 darab sportcipő-utalványt ajánlott föl. Nevezni a futásra 10 órától a SZOTE testnevelés tanszékén (régi Apáthy Kollégium) lehet. Tornagyőztes a Tisza Volán ificsapata KÉZILABDA Horgászhírek • A Szegedi Hermán Ottó HE Fehér-part és Szilvás nevű vízterületén szombaton déli 12 órakor ér véget a telepítést kö­vető tilalom. Továbbra is érvényben van viszont, hogy éjszaka, tehát 22 órától hajnal 4 óráig nem szabad horgászni! • Ifjúsági horgásztáborba lehet jelentkezni 10-17 éves engedéllyel rendelkező fiata­loknak. Bővebb felvilágosítást az irodában (Szeged, Szent­háromság u. 63., tel.: 11-196) adnak. A Föld napján „Nyuszifutás" A környezetvédelmi világnapon, április 22-én (szerda) 15 órai kezdettel a szegedi Mátyás téren „Nyuszifutás" lesz. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a városi sportigazgatóság szervezésében lebonyolítandó eseményen térfutásban, üldöző váltóban és kötélhúzásban hirdetnek bajnokokat a különböző korosztályokban. Az általános iskolások kategóriájában a legtöbb gyermeket versenyeztető intézményt külön díjazásban (10 db melegítő) részesítik a rendezők. Előzetes nevezéseket április 16-ig (csütörtök) a következő címre lehet eljuttatni: Kiss Gábor főiskolai adjunktus, 6725 Szeged, Topolya sor 2. Telefon: 26-688. Hírek a CSLSZ-ből A Csongrád Megyei Labda­rúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága a legutóbbi ülésén az alábbi határozatokat hozta: Három bajnoki mérkőzésen nem szerepelhet Hős János (Szikáncs) és Kisfaludi Ger­gely (Pusztamérges), akinek az eltiltását október 8-ig felfüg­gesztették. írásbeli figyel­meztetésben részesült Papp László tömörkényi labdarúgó. Kajak-kenu verseny a Dózsa napok keretében A Szegedi Dózsa Gy. Általános Iskola a névadó tiszteletére tartott háromnapos program tegnap zárult. A Tisza Vízitelep előtti szakaszán a mostoha időjárás ellenére 14 iskola tanulói indultak az egyéni és csapathajós viadalon. A diákok verseny- és kezdő kategóriában állhattak rajthoz. Eredmények, versenykategória, kajak egyes, fiúk: 1. Vass Ottó (Madách), 2. Sadler Béla (Felsővárosi), 3. Ács Sándor (Bálint S.). Leányok: 1. Biczok Katalin (Kodály), 2. Köllő Szilvia ( Tarján III.), 3. Benkő Andrea (Főiskola gyakorló). Kezdő kategória, fiúk: 1. Pusztai István (Főiskola gyakorló), 2. Varga Csaba (Madách), 3. Parais Patrik (Tarján III.). Kenu kettes: 1. Szabó László, Ács Sánta Péter (Dózsa). Kenu négyes: 1. Fári Henrik, Somogyi Balázs, SArman Róbert, Szabó Zsolt (Dózsa). A győztesek és a helyezettek a Komplett Rt., a Junior-Coop és a Szegedi Vásár­igazgatóság ajándékát vehették át. Németországban, a Frankfurt melletti Oberurselben 130 (!) csapat (40 ifjúsági lány, 45 serdülű és 45 ifjúsági fiú együt­tes) részvételével „XVII. Obe­rursel Bembei" néven nagysza­bású kézilabdatornát rendeztek. Ezen részt vett a Tisza Volán ifjúsági és serdülőcsapata is. Az átlagon jóval felül teljesítő szegedi fiatalok reme­kül szerepeltek, a tíz országot képviselő 45 csapat között az ifjúságiak (Nagy Zoltán, Fejes Endre, Juhász István, Boros Gy. László,''Szabó Zsolt, Szabó Levente, Farkas Roland, Hődör András, Szántó Zoltán, Szacsvai Tamás, Vajas Győző. Nagy Péter, Bakaity Zoltán, edző: Prónay Gyula) veretlenül nyer­ték a küzdelemsorozatot. A volánosok 7 mérkőzés után jutottak a döntőbe, ahol több mint 1500(!) néző előtt 17­1 l-re győztek az SG Nieder­Roden csapata ellen. A torna legjobb kapusa címet Nagy Zoltán érdemelte ki. A Savanya Ferenc edző irá­nyította serdülőcsapat is kitett magáért, túlszárnyalva tavalyi eredményét, bejutott a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi első helyezettől szenvedett veresé­get. A csapat legeredményesebb játékosai Török Gábor (20 gól), Bunyevácz Mi lője (138 és Buknicz Attila (13) voltak, rajtuk kívül jó teljesítményt nyújtott még a kapus Pre­zenczki István, valamint Lalia Akos, Szabó Péter, Nagy Roland és Kohajda Miklós. A tornát követően a fiatalok Lampertheimben bemutató mérkőzésen 34—10-re nyertek. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents