Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. ÁPR. 11. Víz, víz, tiszta víz Nemzetközi környezetvédelmi egyezményekhez csatlakozott Magyarország. Több mint 20 ország - közöttük hazánk - írta alá Helsinkiban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága két környezetvédelmi egyezményét. A Külügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott értesítéséből kiderül: „Az ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól", illetve „A határvizek és nemzetközi tavak védelméről és használatáról" kötött egyezményeket hazánk nevében a kormány felhatalmazása alapján Jávorszky Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet látta el kézjegyével a finn fővárosban. Az aláíró országok vállalják, hogy informálják egymást, egymás lakosságát a veszélyes üzemekről, anyagokról, lehetséges vízszennyezésekről. A lakossággal ismertetni kell, ha a szomszédos országban a közelben veszélyes üzem, létesítmény működik. Bizonyos meghatározott tevékenységeknél, veszélyes anyagoknál részletes nyilvántartást szükséges vezetni az aláíró országoknak. Nagyobb figyelmet fordítanak a szennyezések elkerülésére, összehangolt intézkedési terveket dolgoznak ki a válsághelyzetekre. Magyarország részére rendkívül fontos a határokon túli vízszennyezés csökkentése, hiszen vizeink szinte teljes egészében kívülről érkeznek. Az egyezményt aláíró országok felmérik a vízszennyező forrásokat, szigorúan ellenőrzik a vízszennyezéseket, tájékoztatják egymást, szükség esetén - más szennyezésekhez hasonlóan - közös intézkedéseket tesznek. Az egyezmények kidolgozása többéves munka eredménye. „Tavasz, a fogadkozások évszaka" Dr. Erdei Katalin, az idegklinika pszichológusa mondja mindezt, akit arról kérdeztünk, vajon milyen változásokat hoz az emberek életében a természet megújulása, hogyan hat ránk a borús téli napok után a tavaszi napfény, a „kinyíló világ". - Az ember érzelmi életében és szociális kapcsolataiban egyaránt jól tetten érhető a változás amellett, hogy testi mivoltára is kihat az évszakváltás - magyarázza a pszichológus. - Kezdjük az utóbbival. A tavasz óhatatlanul ráirányítja figyelmünket a külső megjelenésünkre. Észreveteti velünk azt, amit a tél elfeledtetett. A Nap mintha tükör lenne: meglátjuk benne magunkat. Ilyenkor szoktak a nők felsóhajtani: Istenem, hogy nézek ki! Megszabadulnak a nehéz kábátoktól, a mindent elfedő téli holmiktól, a testforma ismét előtérbe, szem elé kerül. Többet fordulnak a férfiak a hölgyek után, köztudottan a vonzások, a vonzódások évszaka a tavasz. No meg a fogadkozásoké. Ilyenkor a legerősebb ugyanis az emberekben a vágy a változtatásra. A legtöbben úgy érzik, itt az alkalom, hogy többet törődjenek magukkal, jobban koncentráljanak a testükre. Ha úgy tetszik, az emberekben is ott az igény a megújulásra. Nehezükre esik zárt helyen tartózkodni, kívánják a szabadságot, vágynak a szabad levegőre, a természetbe. Az emberek érzelmi életében, biológiai működésében a természethez hasonló folyamat zajlik. Nyitottabbakká, fogékonyabbakká válnak, megérintik olyan ingerek is, amelyek máskor közömbösen hatottak rájuk. Jobb lesz a kedélyállapotuk, a hangulatuk, sok depressziós embernek megnyugvást, megkönnyebbülést hoz a tavasz. Szaknyelven szólva: megnó a mosolyindex. Mosolyra pedig mindig mosoly a válasz. A szociális kapcsolatok is változnak, miután magunk mögött hagytuk a telet. Vidámabbak, kedvesebbek, segítőkészebbek egymással az emberek: elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek. Mesebeli, mitológiai példát hozva, a világosságot, a jóságot jelképező tavasz legyőzi a gonoszt, a téli sötétséget. Ennek analógiájára, az emberek általában ilyentájt jobbnak érzik magukat, átélik ezt a pozitív irányú változást. Hajlanak arra, hogy hasson rájuk ez a „világosság", engednek a természet erejének. G. E. Természetjárás - két keréken Megunták a hosszú téli tárolást a kerékpárok, itt az ideje, hogy a szakszerűen felfüggesztett, vagy csak lezseren felfordított bringákat a kerekükre állítsuk és újra „üzembe helyezzük". Ha rendben a bicaj, jöhet a karikatúra. Csak orosz „csodagépünk" van, vagy agyonhasznált öreg kemping biciklink? Ne szégyelljük, ez is megteszi. Az a lényeg, hogy kimozduljunk otthonról. Tekeregjünk, csavarogjunk: nyomjuk a pedált, hogy jobban bírjuk a hétköznapok gyűrődését. Sok betegség, baj megelőzhető a rendszeres karikázással. Mozgásszegény életünkben kifejezetten ajánlatos a kerekezés, testi-lelki kondíciónkat erősítjük egy-egy kellemes bringaúttal, amelyet ki-ki erőnléte, egészségi állapota és kedve szerint foghat rövidebbre, vagy hosszabbra. A Kiskundorozsmára vezető kerékpárút mindenkinek ajánlható. A maty-fehértói főcsatorna találkozása után juthatnak el a centrumban álló 200 éves, a környéken „bányászott" réti mészkőből (darázskő) épült katolikus templomhoz. Ezután válasszák úticélul a gyógyfürdőt, majd Bordány felé vegyék az irányt. A község elérése előtt találják a Zsombora vivó bekötőutat, amelyen végighaladva láthatják a védett, növényfajokban gazdag láperdőt, ittott, különösen az erdei pihenő és a szántóföldek közötti vizenyős részeken zsombékok találhatók. Zsombóról, a hajdanán őszibarckjáról híressé vált szatymazi tájon át juthatnak el Sándorfalvára. Útközben a Fehértó északi részének madárvilágát figyelhetik Mi, hol, mikor? A Szegedi Egészségvédő Egyesület két programot ajánl a természetgyógyászat iránt érdeklődőknek. Az önmasszázzsal való megújulás ősi művészetével ismerkedhetnek meg két nap alatt azok, akik részt vesznek a ma fél 10-kor induló D<) IN kínai massázstanfolyamon, a MÁV-nevelőotthonban (Boldogasszony sugárút 44.). Előadók: dr. Török Szilveszter és Bogár Pál. Részvételi díj: 800 Ft. Április 13-án, délután 6 órakor előadássorozat indul az FgKP Teleki utca 3. szám alatti termében a jógáról. Az első rész témája: a lantra jóga, avagy a szexuális energia tudatos irányításának útja. Belépődíj: 50 forint. A megyei Természetgyógyászati Szakmai Kollégium Simonion féle relaxációs - imaginációs tréninget szervez május 4-8-ig dr. Hermann István pszichiáter vezetésével. Jelentkezés április 22-29-ig telefonon: 55 755,67-es mellék. Ki gyógyíthat? Napjainkban reneszánszát éli a természetgyógyászat. Talán azért, mert a rendszerváltozás kiszabadította a gyógyítás eddig palackba zárt szellemeit is, talán azért, mert az emberek csalódtak a hivatalos egészségügyben, a betegséget és nem a beteget gyógyító orvoslásban. Tény, hogy a természetgyógyászat föléledése számos pozitív következménnyel jár: ráirányítja a figyelmet önmagunkra, az egészség megvédésének, a betegségek megelőzésének lehetőségeire. Méghozzá úgy, hogy mellőzi a mesterséges, káros hatást is kifejtő eljárások, gyógyszerek alkalmazását. Hiba lenne azonban, ha elhallgatnánk e kezelések veszélyeit, azokat a károkat, amelyeket a vak hit és a tudománynak ellentmondó módszerek okoznak a segítségre váró embereknek. Dr. Zimányi Mária, megyei tisztifóorvossal beszélgetvén a témáról, megtudtam, hogy a hivatalos egészségügy nem zárkózik el a természetgyógyászok tevékenységének elismerésétől, amennyiben állami bizottság előtt vizsgát tett szakember a vállalkozó. Folyamatban van annak a rendeletnek az elkészítése, amely a természetgyógyászat gyakorlatát szabályozza majd. Ennek megalkotásában részt vesz a Természetgyógyászok Szakmai Kollégiuma is, tehát a cél közös: a képzett, megbízható természetgyógyászok az orvosok hitelét hivatottak megvédeni, ugyanakkor a betegek érdekét is. Amíg például a relaxáció, az ajánlott légzőgyakorlatok igen jó hatásúak a betegségek megelőzésére, az okokat nem kereső fájdalomcsillapítás éppen hogy elkendőzi a bajt a diagnosztizáló orvos elől. A fóorvosasszony azt tanácsolja tehát a természetgyógyászhoz fordulóknak: mindenek előtt vizsgáltassák meg magukat egy orvossal, térképeztessék föl egészségi állapotukat, kapják meg a szükséges.kezelést is. Emellett - tehát nem ehelyett! - más módszereket is igénybe vehetnek. A diétás tanácsok, a mozgásra, életmódra vonatkozó útmutatások, a javasolt gyógyteák bizonyára jótékonyan befolyásolják a beteg állapotát. A tisztifőorvos azonban hangsúlyozta: az egy-kéthetes tanfolyamot végzett úgymond „természetgyógyászok" Szegeden nem kapnak engedélyt egészségügyi vállalkozás beindítására. Ezt csak azok kérhetik bízvást, akik állami vizsgabizottság előtt bizonyították alkalmasságukat. A rendelettervezet szerint a vizsga letételére határidót kapnak azok, akik eddig e bizonyítvány nélkül működtek. Mindezt azért fontos tudniuk a természetgyógyászat iránt érdeklődőknek, mert számos tanfolyam meghirdetői szakvégzettséget igazoló bizonyítvánnyal kecsegtetik a jelentkezőket, holott ezek a papírok a jelenlegi rendelkezések szerint - nem jogosítanak föl e tevékenység engedélyezett TÚRAAJÁNLAT meg. Nézzék meg a nyeregből a falut, és ha úgy érzik, bírják még erővel, tekerjenek az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkhoz. Hétvégi házak, erdők szegélyezik az utat, az emlékpark előtt csárda, kemping várja a túrázókat. A nemzeti zarándokhely megtekintése után Sándorfalva peremének érintésével a Csongrádi sugárúton térhetnek vissza a városba. Az edzettebb kerekezők a megye egyik legzöldebb települését, Csongrádot is választhatják hét végi úticélul. Védett városrésze, az Öregvár és a kubikusmúzeum különleges élményt nyújt. Ha már erre járnak, Szentest se hagyják ki a programból. A város, amely hajdanán megyeszékhely volt, híres templomaival (református, evangélikus, görögkeleti, katolikus), szép középületeivel, gazdag múzeumával, Kurcapartjával vonzza az idegeneket. Kerékpárút-hálózat híján csak forgalmas országúton kerékpározhatnak. Vigyázzanak tehát magukra és bicikliző társaikra. A fejlődő hazai kerékpáros turizmus talán megyénkben is sietteti, hogy legalább a városok vonzáskörzetében mind több kerékpárút épüljön majd a jövőben. Környezetvédelmi, gazdasági és nem utolsósorban egészségvédelmi szempontok is indokolják ennek létjogosultságát. G.E. végzésére. Félő tehát, hogy aki tájékozatlan, pórul jár: hiába ölt bele pénzt, időt, energiát a tanulásba, tudását nem kamatoztathatja, csak saját egészsége javára. A Magyar Orvosi Kamara elnökségének állásfoglalása szerint jelenleg tehát az 1972-es egészségügyi törvény rendelkezése a mérvadó, amely szerint „Orvosi, fogorvosi, illetőleg gyógyszerészi tevékenységet csak az fejthet ki, aki hazai orvostudományi egyetemen szerzett vagy ... hazai orvostudományi egyetemen honosított megfelelő oklevéllel rendelkezik. " A kamara szorgalmazza, hogy a nem orvos természet gyógyászok is rögzítsék etikai elveiket, s gondoskodjanak ezek betartásáról, ellenőrzésé ről. Egyszersmind fölajánlja ehhez saját etikai kollégiumának szakmai tapasetalatait és segítségét. CH. Á Járj a tűzön! Hihetetlen, de egyes emberek érzéketlenek a különösen magas hőhatásokra. A tűzzel kapcsolatos tudás és rituálék már az ősi Ázsiában is ismertek voltak. Innen terjedt el időszámításunk előtt 500 körül Kínába, Tibetbe és még Japánba is, ahol erre a jelenségre utaló bizonyítékok tucatjait találták. De hogy is zajlik egy mutatvány, milyen is az a sokat emlegetett tűzönjárás? A fakír megtölt egy árkot izzó kövekkel, és keresztülvezeti az igazhívőket - ha európaiak is csatlakoznak a menethez, akkor őket is - a tűzön. A meglepő az, hogy soha semmiféle sérülést nem szenvednek, noha mezítláb vannak. Erre pedig nincs semmiféle ésszerű magyarázat, csupán a fakír tudományosnak egyáltalán nem nevezhető válasza: „minden fájdalmat magamra veszek." Polinézia, Tahiti, Malajzia hindu szektái között is virágzik a tűzönjárás, Hongkongban a tűztánc kimondottan a turistalátványosságok közé tartozik. A jelenség, képesség, vagy trükk olyan elterjedt, hogy szinte a világ össze kultúrájában megtalálható. A New York Herald 1871. szeptember 7-i számában riportot közölt Nathan Cokerről, a marylandi patkolókovácsról, aki gyermekkora óta érzéketlen volt a tűzre, s tehetségét mint természetes valamit kezelte. Mutatványa során egy ólomgolyót hevítettek egészen az olvadásig. Coker a szájába vette az ólmot és ügy öblögetett vele, mintha csak a fogát mosná, és ezt egészen addig csinálta, amíg a golyó megszilárdult. Aztán belenyúlt az izzó parázsba, rezzenéstelen arccal kivett egy vörösen izzó vasdarabot és egy ideig a tenyerében tartotta. De Európában is ismert a jelenség. Angliában a XVII. században a híres tűznyelő, Richardson produkciója során osztrigát tett a nyelvén égő szénre, és a közönség ámulatára megsütötte rajta. Már valamivel később, 1935-ben a londoni egyetem támogatásával igazi tudományos kísérletet is végeztek, Carshalfanban. Egy hét méter hosszú árokban pokoli körülményeket - 430 Celsius-fokos hőmérsékletet - teremtettek izzó kövek segítségével. Kuda Bux, fiatal indiai muzulmán összesen négyszer ment végig a köveken, miközben a kutatók árgus szemekkel figyelték. A szigorú vizsgálatoknak alávetett férfiról kiderült, semmiféle segédeszközt nem használt. De kétkedők azért akadtak. Választ a hogyanra viszont ók sem tudtak adni. Csoda? Tömegszuggesztió? Önhipnózis? Ki tudja? A Csendes-óceán egyik szigetén dr. W. J. Brigham, a British Múzeum kutatója a szigeten kitörő vulkáni láván sétált. Három kísérője, mindannyian helybéli varázslók, rávették, sétáljon velük egy kicsit az izzó, folyékony láván. A tudós, érthetően, először vonakodott, de kísérői magukkal vonszolták. Azt mondták neki, jobb ha leveszi a cipőjét, mert arra nem terjed ki a mágikus erő. A professzor nem vette le a lábbeliket. A három varázsló szívből nevetett, amikor cipőjének és zoknijának égő cafatai hátramaradtak a tüzes lejtőn. A professzor lába és többi ruhadarabja azonban teljes épségben maradt... P. T. P.