Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

SZOMBAT, 1992. ÁPR. 11. HETEDHÉT HATÁRON 9 Ingyenporta rizlingtájon Földgázzal komfortosodik Pusztamérges község, a rizling hazája. A gázvezeték-hálózat tervei tavaly ősszel kerültek papírra, most már látható árok-nyomai vannak a községben a körbekígyózó gázvezetéknek. A település négyszáz lakóházából 290-en csatlakoztak a gázfejlesztéshez, fizetve a rájuk jutó harmincezer forintos költséget. A földgáz valójában alapot adhat az ipari jellegű, vagy mezőgazdasági feldolgozó munka korszerűsítésére, így áttételesen kenyérkereső foglalatosság is jobban kerülhet a községben élőknek és a megtelepedni szándékozóknak. Fontos tudni, hogy a község önkormányzata az újonnan építeni szándékozóknak ingyen építési telket biztosít. A közműdíjat, vagyis a vízhálózat kiépítést arányosan fizetni kell az építkezőnek, s a munkálatok befejezéséig még előnyös összegű gázbekötési díjat is. A tervek szerint errefelé elhaladó autópálya vonzataként teremtődhetnek új munkahelyek, kedvezőbb megélhetési feltételek. A komfortosodó településen a pusztamérgest rizling mellett nemsokára a környék nevezetessége lehet a finoman feldolgozott kacsa és liba is. Az önkormányzat előszerződést kötött a tulajdonában lévő községi kényszervágóhíd hasznosítására, amely szerint 99 esztendőre bérbe adja egy olasz cégnek a szerény felszéreltségű, mindössze ötven négyzetméteres alapterületű vágóhidat. Az olasz vállalkozó négyszeres alapterületű, európai színvonalú vágóhidat, liba- és kacsafeldolgozót épít ki a meglévő kisüzemből, ahol heti ezer állat feldolgozására lesz mód. A termékeket a saját kereskedelmi hálózatán keresztül értékesíti külföldön. BECSEI PÉTER Bordányi farmerbolt A szakszövetkezeti vagyonnevesítés után a korábbinál még fontosabb a kistermelői eszközellátottság Bordányban. így mindenképpen az új igények hívták „életre" a községben a második mezőgazdasági árudát, Molnár Zoltán vállalkozásában. Ez a farmerbolt nem a nadrágok divatjából igyekszik megélni, hanem a mindinkább meghonosodó hazai farmergazdaságok nevére utal. Tulajdonosa végzettsége szerint kertész, három éve még a bordányi szakszövetkezetben dolgozott, majd a szegedi Agromarketnél vállalt munkát. Szakértelme, mezőgazdasági áruféleségekben és beszerzési forrásokban való tájékozottsága előnyt jelenthet az üzletében hozzá forduló kistermelőknek vagy épp nagybani kertészkedőknek. BECSEI Forráskúti kultúrmisszió A Jerney János Szabadidő Centrum működési feltételeiről, jövőbeli helyzetéről határoztak egyebek között a minap Forráskút képviselői. A testület úgy döntött: továbbra is vállalkozási formában „üzemeltetik" ugyan az intézményt, de akárcsak az elmúlt esztendőben, afféle kultúrmissziót teljesítve, a költségvetésből támogatják a művelődési házat. Áz idén 1,1 millió forinttal. Ezzel a hozzájárulással tulajdonképpen az állami juttatás háromszorosát adják a művelődésnek - hangsúlyozta Kocsis Ferenc polgármester. - Jóllehet ebből az összegből csak szerényen tudják javítani a ház műszaki-technikai felszereltségét, karbantartásra sem sok jut belőle, ámde ez a gesztus akkor is példaértékű ebben a mindenható üzleti világban. A Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat monopolhelyzetének megszűnése, illetve a községi vagyontárgyak önkormányzati tulajdoniba történő folyamatos átadása tette indokolttá, hogy a képviselő-testület a temetkezés ügyét is napirendre tűzze. Az ülésen részt vettek a megyei temetkezési vállalat és Pietas-Flor képviselői is. Azaz a testületnek arról a döntéséről, amely szerint, az úgynevezett ellátási kötelezettségvállalás nem zárja ki a versenysemlegesség érvényesülését, első kézből tájékozódhattak az érintettek. Ez egyben annyit tesz, hogy a falubeliek számára lehetővé teszik a választást: kit bízzanak meg elhunyt hozzátartozójuk tisztes búcsúztatásával. Ullési minilabor A körzeti alapellátást szolgáló egészségügyi minilaboratórium készül Üllés községben. A meglévő orvosi rendelő melletti épületrészben önálló helyiséget alakítanak ki, s itt helyezik el a laboratóriumi eszközöket, korszerű műszereket. A helyiség kiépítésére tavaly 133 ezer forintot, az idén még százezret költöttek a költségvetésből. A műszert a megyei labor-főorvos javaslatára és dr. László István körzeti orvos szakmai megalapozottságával választották ki. A javaslatok alapján dr. Lange-féle LP 400 fotométer és centrifuga megrendelése mellett döntött a képviselőtestület, amelyet kilencszázezer forintot meghaladó értékben kifizettek és a műszert már a településen tudhatják. A vércukor, cholesterin, vérzsír mérésére, elsősorban a rizikófaktorok kiszűrésére alkalmas labor-berendezés jelentős előrelépésre teremt módot. Az alapvető vizsgálatok helybeni elvégzése következtében az eddig Szegedre utaztatás mintegy harmadrésszel kevesebb lesz. Kevésbé terhelik tehát a szegedi rendelőintézetek laboratóriumát az üllésiek. A település kislaboratóriumának kialakítására tavaly már vásároltak egy haematologiai analizátort és egy mikroszkopot, a mostani új berendezésekkel kiegészítve korszerű alapellátást nyújt a tervek szerint májusban működésbe lépő minilabor. Az igen költséges, utóbb vásárolt laborberendezés beszerzését a Magyar Hitel Bank által létrehozott „Az egészséges nemzetért " Alapítvány százezer forinttal segítette. Kiszombori kategóriák Három részre választotta szét legutóbbi ülésén a kiszombori képviselő-testület az önkormányzati vagyont: forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és vállalkozói vagyonra. Az elsőbe a közterületek, a másodikba az intézmények - művelődési ház, iskola, szolgálati lakások, temető, sportpálya stb. - soroltattak. Közös jellemzőjük, hogy nem szolgálhatnak hitelfelvétel fedezetéül. A második csoportba tartozókat azonban el lehet adni. 21-os testületi szavazati aránnyal - a 20 000 forintos bruttó beszerzési érték alatti ingó-ingatlan vagyonra Nagy Tibor polgármester nyert eladási jogot a testülettől. A befolyt pénz természetesen a község pénztárcáját duzzasztja majd. A vállalkozói csoportba sorolt értékek közül, amelyekkel az önkormányzat gazdálkodni kíván - ilyenek például a tulajdonában lévő belterületi telkek és külterületi földek, a volt egészségház, a pálinkafőzde, a vágóhíd -, a képviselők kijelölték azon ingatlanokat, amelyeket hasznosítani akarnak, és meghatározták annak formáit. Ezen belül előtérbe került a munkahelyteremtő vállalkozások támogatása. Döntés született útépítési pályázat kiírásáról is. Az önkormányzat a költségvetésben biztosított 4 millió forint erejéig azokat az utcaközösségeket, ahol a lakók vállalják az út „lezárásának" - vagyis az aszfaltozásnak - a költségeit, a bekerülési összeg felét fedezi. Azoknál az utcáknál viszont, ahol a lakosság csak a kohósalakos útalap zúzalékos lezárását vállalja, a négyzetméterenkénti költséghez ad 200 forintos támogatást. Az útépítések kivitelezésére egyébként hét cég tett árajánlatot. Közülük hármat fognak meghívni egy későbbi időpontban, mégpedig akkor, ha majd az utcaközösségek előbb említett'pályázata beérkezik. Határidő: a pályázatnak a Kiszombori Hírmondóban való közzétételétől számított harminc nap. Még két hír. Megegyezéssel végződött mindkét kiszombori érdekegyeztető fórum munkája. (Nagy gondként említette viszont a polgármester a magas meliorációs költségeket. Ezek - a helyi újságból nyert adatok szerint - az Agro-Maros területén 3210-13062. az Új Elet területén pedig 514-7420 forintig terjednek hektáronként.) S végül: a képviselő-testület anyagilag is hozzájárul a tervek szerint idén szeptember l-jétől, négy rendőrrel működő kiszombori rendőrállomás létesítéséhez. Hogy mennyivel, arra majd a pénzbeli föltételek tisztázódásával térnek vissza. A kistelepülések lakói réges-rég felfedezték egymást: a szomszédos faluba való átjárás mondhatni népi hagyomány. A heti piacokra, a vásárokra sokan átmentek a másik községbe, egy-egy szatymazi vásár esemény volt a sándorfalviaknak, a zsombóiaknak is, és viszont. Az „adni-venni" szokásokhoz tartozott (tartozik) a közeli faluk fiataljainak gyülekezése, párkeresése egy-egy bálon (ma diszkóban), illetve az ott szövődött kapcsolatot szentesítő esküvőn, lakodalomban. Szórakoztató szomszédi összejövetel hagyományosan a focimeccs. Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva és más községek határain a munka is „átjár" régóta: ha az egyik községben éppen nem volt. borbély, suszter vagy szabó megkeresték a másikban. S manapság is hívják, keresik a jóhírű szakembereket a szomszédban. A sándorfalvi orvosi rendelőben a hozzá közeli, bár már szatymazi illetőségű betegeket is ellátják. Ahogyan ellátja a szatymazi körzeti orvos a zsombói polgárt, ha a hétvégi közös ü gyeletben a két községben ő a soros. „Átjárt" nem is olyan régen munkahelyet adni Szatymazra a sándorfalvi szövetkezet, mára pedig egy szatymazi szövetkezet segíti a sándorfalviakat: a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet dicséretre méltón járult hozzá a Sándorfalváért Alapítványhoz, és juttatott támogatást a zsombóiaknak is. A kultúra „átjárásai" viszont mostanra sajnálatosan gyérré váltak; mára szinte csak a diszkókba járó fiatalok képviselik az „átmenő kultúrát". Pedig ebben az egyre pénztelenebbé váló, nehezedő világban megnő a kistelepüléseken az összefogás, az értékek egymással való megosztásának, az együttműködésnek a jelentősége. Amire - a mostani látszat ellenére - számos lehetőség van, csak fel kell fedezni és élni kell vele. A kultúra, a művelődés területén például úgy, hogy ki-ki átvinné, felmutatná a maga értékeit a szomszédos falvakban. A sándorfalvi citerazenekar szórakoztathatná a zsombóiakat, a szatymaziakat is, a zsombói tánccsoportok, a szatymazi szalontáncosok felléphetnének a másik két községben (akár a citerazenekarral közösen). A zsombói művelődési házban tevékenykedő fazekas körösök alkotásait a Sándorfalván élő festő, Kiss Gyula képeivel közös tárlaton lehetne bemutatni mindhárom faluban. Az önképzést, a tájékozódást szolgálandó lehetnének a gazdaköröknek, a vállalkozók egyesületeinek közös, mindhárom településen híreit, szervezett rendezvényei. Csakúgy, mint a falvak iskoláinak közös sport- és egyéb versengései, vetélkedői. Esetleg némi szponzorálásával, támogatásával a három településen szép számmal található vállalkozóknak, akiknek pénztárcájából ha csak egy-két ezres kerülne a kultúra, a sport, az önképzés, a gyermekprogramok segítésére sok eseményt lehetne szervezni. Még talán arra is futná, hogy megoldást találjanak a falusi mozik üzemeltetésére, ami a megyei vállalat átalakulásával most az önkormányzatok nyakába szakadt. Sok más gonddal egyetemben. Hisz például a megyei vízmű helyett idéntől a helyi elöljáróságoknak kell gondoskodniuk a települései! vízellátásáról, amire ha mind külön-külön „apparátust" hoznak létre stílszerűen fogalmazva belefulladnak. Csakúgy, mint az „egy falu, egy szennyvíztisztító" programba, vagy az „ahány település, annyi korszerű szeméttelep" elképzelésbe. E rendkívül drága alapközművek megépítéséhez, illetve üzemeltetéséhez elengedhetetlen az együttműködés, a regionális társulás. A települések közötti utakat is célszerűnek látszik közös erőfeszítéssekkel karbantartani. S meg lehetne talán egyezni a tűzvédelmi szervezkedésben is. Legalább ilyen fontos lenne a települések elöljáróinak azügyben összeadni a tudományát, hogy mit tehetnének a munka nélkül maradottak érdekében. Mert ők egyre többen lesznek és megélhetési terepet ezentúl lakóhelyükön keresnek. S bizonnyal szívesen átjárnának dolgozni a szomszédos falvakba is. A saját községet gyarapító lokálpatriotizmus mellett - az itt-ott tettenérhető rivalizálás helyett - miért ne lehetne a falvak együttműködésre, „átjárásra" alapuló közös gyarapodását is szorgalmazni?! SZABÓ MAGDOLNA Falusi életképek