Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

SZOMBAT, 1992. APR. 11. A VÁROS 7 Végig az Apponyi utcán... Ne keressük, ma ilyen nevű utca nincs Szegeden. De volt, az egykori piarista kegyes oskoláról nevezzük ma Oskola utcának. Korábbi nevét, 1928-tól vagy harminc éven át gróf Apponyi Albertről (1846-1933), korának jelentős politikusáról kapta. (O volt a trianoni magyar békeküldöttség vezetője, majd a Népszövetség magyar fődelegátusa, több más funkciója mellett.) Ez az utca volt a reformkori Szeged főutcája, élénk iparos és kereskedői tevékenységgel, Amikor aztán, a rekonstrukciót követően szerepét átvette a Kárász utca, jelentőségéből azért jócskán megőrzött a húszas-negyvenes évekre is, amolyan kisiparos utca volt, a maga bájával és kedvességével. Érdemes ezt a két évtizedet is visszaidéznünk. A mai Somogyi-könyvtár helyén, a külső udvaron ruhafestőműhely működött (elől, a földszintes épületben az üzlet). Az üzlet és a műhely a neves Glöckner családé volt. Az üzemet Finta Ferenc vezette. A kalapüzletek egész sorát találtuk ebben az utcában: Knittek, Steiner, Fazekas nővérek stb. A Somogyi utca sarkán várta vevőit a Csonka-féle férfi fehérneműüzlet, később a Nilsovits rövidárubolt. Itt állt óriási ablakokkal és díszes ajtóval a híres Brauswetter órás háza. Műhelyében dolgozott Tóbiás Lajos, Joó Ferenc, akik a város legjobb órásainak számítottak. A Brauswettereké volt az első autó Szegeden. A ma már lekopaszított, stílusától megfosztott Béró-házban (tervezte: Vedres István) üzemelt a neves Suhajda-cukrászda, amelynek nemcsak a városban, de országosan is jegyezték készítményeit. A mellette lévő sarki ház földszintjén volt a Soós-féle fehérneműbolt, amely batiszt áruféleségeivel igazán felhívta magára a figyelmet. Feljebb egy kesztyűsbolt, aztán egy kis emeletes ház, katonatiszt lakójával, s lent fürdőszobaszalon, a Brittig-Bertényié. A híd lábánál álló ház ezekben az évtizedekben Papp Nándor fogorvos tulajdonában volt, de inkább a feleségéében, mert ő volt a dúsgazdag felsőmagyarországi szülők gyermeke. Tőlük államosították ezt a szép épületet, amelyben később Lantos Árpád fogorvos dolgozott, őt követően Breicha Béla. Ebben a házban is működött egy kalapszalon . Ebben az utcában állt a szép emlékű Török-ház (Demjánháznak is nevezték), amely a város legrégibb emeletes lakóháza volt. a 17. század végéről, pinceboltozattal. Valamikor török bazár is volt benne. Barokk kapuzata ma is emlékezetes. A 18. században megyeháza is működött benne. A rekonstrukció megkímélte, de a „csákányos" városrendezés halálra ítélte, hogy helyére emelje az ormótlanul éktelenkedő, úgynevezett Égő Arany házat. A tér és az utca sarkán állt a Schaffer-ház, amelyet 181 l-re építettek fel Vedres István tervei szerint. Itt működött hosszú ideig a Fülöp-féle halászcsárda, amelynek egyik jeles jelmondta: Legjobb hal a bor, mert nincs benne szálka. Ezt ki is írták a bejárattal szembeni szemöldökfára. Szent-Györgyi Albert 1937-ben, a svéd Karolinska Intézet rektora táviratának vételekor itt lakott, majd csak később költözött ki Újszegedre, villájába, a mai Gyapjas Pál utcába. Befordulva a Tisza felé, volt itt egy kisebb bútorgyár is. Az Erzsébet leánygimnázium mindig szép iskolás lányoktól élt élénk életet. Ezt az épületet a Szegedre négy iskolaépületet tervezett Baumgarten Sándor álmai szerint emelték. Vele szemben állt a Wagner gőzfürdő. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy akkor két gőzfürdő is üzemelt a városban, jelenleg az az egy is „botladozik".) Az Oskola utca 18 az egykori Bába-ház, nyomdával, kiadóval, szerkesztőséggel. Ekkor már a Hütter sörgyár tulajdonában, az udvaron palackozójával és raktáraival. Ebben a házban volt a Fazekas nővérek kalapszalonja, vele szemben a Csipei cipóüzlet, ahol leginkább megrendelésre lehetett vásárolni. A Régi Hungária Szálló (ma SZAB székház), Hild József tervezte és építette szép, klasszicista épületében működött ebben az időben a földszinten az MTI, ahol a kivételezettek hallgathatták a rádióadást fülhallgatókon keresztül. • Volt ebben az utcában a felemlített időszakban papír- és irószerüzlet, ahol mindig lehetett könyveket is vásárolni. Akkor a betű, a papír, a könyv, sőt az újság is kereskedelmi fellépést jelentett. Valószínűsítem, hogy nem is gondolkoztak helytelenül. Valamikor az Oskola utcából a Tömörkény utca felé vezető árkádos ház helyén állt az egykori Arany Oroszlán vendéglő épülete, amelyben az idézett évtizedekben a Kecske trafik is árusított. Ma már csak a faragott hajóorr órzi emlékét. Az Oskola utca egyedülállóan őrizhetné meg kisipar- és kereskedelemtörténeti emlékeinket, ha nagyobb figyelmet szentelnénk rá. Különösen a nyári fesztivál idején, nagy idegenforgalmi attrakcióként vonultathatnánk fel itt, az utca egyik oldalán amolyan kis „kirakodóvásárt" ajánlva - múltunk termékeit az idegennek, de az itt honosnak is. Mert az évek szállnak, mint a percek, és lassan elfelejtünk mindent szép múltunkból. Pedig jövőnk a műit! BÁTYAI JENŐ Oskola utca anno... 1879-ben Válaszok A 2. kérdésre: Debreczenyi Ignác fényképész, aki 1859-ben a Kegyesrendűek utcája 373. számú házban nyitotta meg műtermét. Négy évig működött csak. Észak-Amerikából érkezett haza. Az első állandó műtermet Szegeden Landau Alajos akadémiai festész, a reáltanoda tanára 1862-ben nyitotta meg a Búza téren, a Korda^Dáni házban. (Csűri Aranka Ágnes, Szeged, Roosevelt tér 10-11.) Ehhez csak annyit, hogy Debreczenyi (Debrecenyi) Szeged-Alsóvároson született 1823. március 23-án, és Szegeden, Vitéz utca 25. számú lakásán hunyt el 1913. december 14-én. Sírja ma is megvan a Belvárosi temetőben. Eletéről Lugosi Döme írt a Szeged hős fiai az USA szabadságharcában című füzetében (1939), míg fényképészi működéséről T. Knotik Márta tollából olvashatunk a Móra Ferenc Múzeum 1978/79. évi évkönyvében. • • Landau Alajos Pesten született, a két Művészeti Lexikon (1935, 1967) adatával szemben 1834. január 20-án, és ugyanott halt meg 1884. április 10-én. 1859-ben lett a szegedi alreáltanoda tanára, innen 1872. szeptember 16-án helyezték át a pesti főreáltanodához. (Apró Ferenc) „A Csongrád megyei fényképészet kezdetei" című tanulmányomban még egyértelműen Debrecenyi Ignác szerepelt, mint Szeged első fényképírója. Ma már ezt erősen megkérdőjelezik az azóta előkerült adatok, melyek Rorhbach Antal gyógyszerész működésével kapcsolatosak. Egy magántulajdonban megőrződött album több fényképét ugyanis Rorhbach Antal készítette. Az album borítójába beépített két nagyméretű üvegfénykép a vasúti híd építésének két különböző időszakát ábrázolja 1858—59-ből. (A „Szegedi Híradó"-ból tudjuk, hogy még Oroszországba is kapott meghívást vasúti híd fényképezésére, ahonnan 1861 decemberében tért haza.) Két nagyméretű fényképe a Széchenyi tér északi oldaláról készült, rajta az 1859-ben felépült Rieger ház is látható. Előtérben a nagypiac a nyári vásár nyüzsgésével. Mai tudásunk szerint ezek a városról készült első fényképek. Készítőjét a korabeli híradás „fényképíró műkedvelő" jelzővel illette. Rorhbach Antal 1850-ben nyitotta meg „Segítő BoldogRorhbach Antal asszony"-hoz címzett gyógyszertárát a Szentháromság utca északi végén. Majd 1865-ben ebben az utcában vett házat, ahová gyógyszertárát is átköltöztette. Ügy látszik, a fényképészettel nem szakadt meg a kapcsolata, mert ennek a „palánk szentháromság utcza 873. sz." alatti házának udvarán épült fel 1866-ban Landau Alajos fényképészeti műterme. Itt készült a mellékelt Rorhbach képmás, mely egy pécsi család albumában maradt meg. Rorhbach Antal 1877-ben Pestre költözött. Elképzelhető, hogy még más művei is lappanganak régi szegedi családok albumában, melyek bővíthetik eddigi ismereteinket. (T. Knotik Márta 6701 Szeged, Pf. 474.) Az 5. kérdésre: 1979-ben családi fényképek gyűjtése során szőregi adatközlőim között volt Ujj László (Szerb u. 49.), aki Ujj József ügyvédről három fényképet őrzött. Az elsőt 1885-ből, a másodikat az Várostörténeti Ki mit tud? A múlt szombati számunkban még csak a tíz induló kérdés szerepelt, mára viszont teljessé vált játékunk. Közöljük a beérkezett válaszokat, és újabb kérdéseket is teszúnk föl. Néhányan félreértették a játék lényegét: kérdéseket adtak föl, és nyomban válaszoltak is rá. Kérdéseiket és válaszaikat persze fölhasználjuk, de játékunk szabályainak megfelelően. Voltak, akik olyan egyszerű kérdést tettek föl, hogy azt játékunk színvonalának megőrzése érdekében - nem tesszük közzé. Néhány kérdést egyáltalán nem találtunk közérdekűnek. Kérünk minden városszerető polgárt, játsszék velünk. Kérdezzen, illetve ha tud, válaszoljon a kérdésekre. Ugyanezt kérjük a 20. század kutatóitól is, remélve, hogy a családi emlékezet sok olyan dolgot megőrzött, melyet más forrásból nem lehet helyettesíteni. Minden kérdező és válaszoló nevét és lakcímét közöljük, kivéve, ha ennek ellenkezőjét kéri. És most folytatódjék a játék: jó és hasznos szórakozást kíván a két szerkesztő: APRÓ FERENC, LENGYEL ANDRÁS 1890-es évekből, a harmadikat az 1900-as évekből. Adatközlőm szerint Ujj József 1855-ben vagy 1856-ban született. A kettejük közötti kapcsolatról sajnos nem jegyeztem föl semmit, annyi azonban bizonyos, hogy nem apa és fiú kapcsolatban voltak. (T. Knotik Márta, 6701 Szeged, Pf. 474.) Az Ujj családbeliek vezetéknevüket az idők folyamán Uj, Ujj, Uy írásmóddal használták. A családnak szinte minden ága nemesi rangra emelkedett. Ennek ellenére nem volt kimutatható, hogy dr. Ujj József nemesi származású lett volna. A nevezett Szegeden született 1855. december 21-én József szegedi kereskedő (mercator) és neje, Szokoly Rozália szülőktől... Megszerezve a közjogi ügyvédi képesítést, diplomáját a szegedi ügyvédi kamaránál mutatta be 1882. január 3-án, és kérte fölvételét most már Szeged székhellyel az ügyvédi névjegyzékbe. Ekkor Szegeden, a Somogyi utca 20. számon lakott, és az első emeleten nyitotta meg ügyvédi irodáját. Kitűnően képzett jogász volt, aki értett a zenéhez, művészetekhez, beszélt latinul, németül, angolul és értett franciául. Nagy szorgalommal látott neki ügyvédi praxisa kiépítéséhez, és igyekezett bekapcsolódni a közigazgatási és társadalmi életbe. Részvényese lett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak. Belépett a SzegedBelvárosi Kaszinóba, ahol hamarosan választmányi tag, majd az egyesület ügyésze lett. mely megbízatásának 1886-tól 1896-ig terjedő időszakban közmegelégedésre tett eleget. Tagja lett a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegyletnek, ahol az egyesület titkáraként ténykedett 1884-től 1887-ig, majd pedig átvette annak elnöki tisztét 1896-ban, és maradt még e század elejére is. Mint kitűnő sportember, alapító tagja lett a Szegedi Vívó Egyletnek. Igyekezett a közéletből is kivenni részét. 1900-ban a szegedi városi köztörvényhatósági bizottságnak lett tagja. Mint a városi közgyűlés tagját, jelölték a színügyi bizottságba, ahol tevékenyen működött közre és igyekezett a bizottságnak téves irányba elhajlását megakadályozni, különösen azt, hogy az irodalom terén cenzorként működjék. Tagja lett a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szegedi Korcsolyázó Egyletnek. Buzgólkodott Szeged zenei élete megfelelő hangversenyek rendezése érdekében. 1908-ban vKelemen Béla főispán Szeged város tb. főjegyzőjévé nevezte ki. Számos neves szegedi családnál vállalta az esküvőn a násznagyságot. Nagy műveltségére. kényes becsületérzésére, tisztánlátására, finom ízlésére, úri modorára tekintettel ellentmondást nem tűrő közmegbecsülésnek örvendett. Emberi tulajdonságait kartársai is nagyra értékelték. A Szegedi Ügyvédi Kamarában 1893 és 1913 között választmányi taggá választották. Akkor a kamara elnökhelyettese lett. De mert az igazságügyi miniszter az Kérdések 11. kérdés: Póczó Ferkó (Cimbi) szegedi cimbalmos 1929-ben két Juhász Gyula-verset zenésített meg. Ki tudja születési és halálozási adatait? Vannak-e Szegeden hozzátartozói? 12. kérdés: Mit neveztek az újszegediek kiserdőnek? 13. kérdés: Mikor indult meg az első villamosjárat Szegeden? (Dr. Baranyai László, Szeged, Kemes u. lí/A.) 14. kérdés: Ki tudja, hol lappang Vígh Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú Beethoven-fej? Gipszből készült, bronzosított, falra akasztható domborítás volt. (Bíró János, Szeged, Töltés u. 32.) 15. kérdés: Hol és mikor nyílt meg Szegeden a Légszeszgyár és Villanytelep bemutatóterme? 16. kérdés: Hol volt a „Vendéglő az Olaszhoz" cégérnevű étterem? Mettől meddig működött? 17. kérdés: Mikor halt meg az utcanévadó Bite Pál szegedi tanító és novellista? Élnek-e hozzátartozói? 18. kérdés: A Szegeden 1912-ban született Demeter Alice 1934-ben adta ki doktori értekezését Tóth Árpád költészete címmel. Ki tud a szerző későbbi sorsáról? 19. kérdés: Urbán Lajos (Kukac) szegedi prímás 1925-ben két Juhász Gyula-verset zenésített meg. Kinek van meg a kotta? Élnek-e Urbán Lajosnak hozzátartozói Szegeden? 20. kérdés: Bibó István a szegedi egyetemnek diákja is, professzora is volt. Élnek-e még diáktársai, illetve tanítványai? Milyen embernek ismerték meg? Van-e tőle valami dokumentumuk (levél, fénykép, dedikált könyv stb.)? Országos Ügyvédi Tanácsba kinevezte, s a két állást összeférhetetlennek érezte, a kamarai elnökhelyettességről lemondott. Később újból tagja lett az Országos Ügyvédi Tanácsnak, és közéleti munkásságát a kormány kormányfőtanácsosi kinevezéssel honorálta. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó dr. Tarajossy Béla indítványára elrendelte Széchenyi István emlékének megörökítésére Széchenyi-serleg elkészítését, és születésnapjainak ünnepi lakomával való megülését, maga is hozzájárult 10 000 koronával a serleg beszerzéséhez. Tagja volt mindvégig az Országos Ügyvédszövetségnek. Mind az Ügyvédi Kamara tagsága, mint a hivatalos Szegedi Ügyvédi Kamara megemlékezett ötvenedik, majd hatvanadik ügyvédkedési jubileumáról. Az ötvenedik évfordulón a kamara örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. Nyelvtudását és általános műveltségét a város a maga részére kamatoztatta, amikor például Walter Crane és családja tett látogatásj Szegeden és környékén. O kísérte a vendégeket és tolmácsolt a részükre, ezzel a látogatást részükre örökké emlékezetessé téve. Később megnősült, és nem kizárt, hogy a felesége Patzauer-lány volt. Szegeden 1952 márciusában halt meg. Felesége ekkor még élt. Dr. Ujj József 1947. február 7-én kérte törlését a Szegedi Ügyvédi Kamaránál munkaképtelenség okából. (Dr. Habermann Gusztáv, Szeged, Roosevelt tér 6., dolgozatának csak részleteit közöltük) A 6. kérdésre: A Rádaybölcső kínaóeszköz volt. Ráday Gedeon grófról nevezték el, aki a belügyminisztérium rendőri osztályának a vezetője volt. 1868-ban a Pest megyei törvényszék a szegedi várban ütötte föl tanyáját, azzal a szándékkal, hogy a környékbeli betyárokat, bűnözőket elfogják és vallomásra bírják. Ennek egyik eszköze volt az úgynevezett Ráday-bölcső: veszszőből font utazókosárra hasonlító kas, belül apró, hegyes szögekkel „bélelték ki." A már előbb véresre vert áldozatot belefektették, majd kosarastul ringatni kezdték. (Csűri Aranka Ágnes, Szeged, Roosevelt tér 10-11.) Bálint Sándor a Szegedi Szótárban (1957) a Ráday-bölcsőt a börtönnel azonosította. Magyarázatul Mikszáthnak Szeged könyve című posztumusz összeállításából (1914) idéz: „Akinek három éve magára vállalt kötelessége minden este színházba menni..., az körülbelül úgy érzi magát székén, mintha a Ráday-bölcsőben ülne." Kétségtelen, hogy Bálint Sándor tévedett, kutatás helyett a megérzésére hagyatkozott. A Mikszáth kritikai kiadás 56. kötetében (1967) az író idézett mondatához a sajtó alá rendező Nacsády József ezt a magyarázatot fűzte: Rádaybölcsőnek azt a vallatási módszert nevezték, amikor a gyanúsítottat ruhátlanul hordóba ültették és körülöntötték nedves gabonával (rozzsal, zabbal). Nagy Czirok László (1883— 1970) A Ráday-kor s a szegedi vár titkai című munkájában (1962) leírja, amit diákkorában hallott a szegedi várba befogott Gama Kovács Jánostól: levetkőztették, megfürdették, majd egy mellékszobában nagy teknőfélébe hasra fektették. A teknő két végén fogantyú volt, mint a köszörűköveken... félgömbölyű forma, hosszúkás, lyukacsos födelet csuktak a teknő tetejére. Ekkor a fogantyút meghajtották, ő pedig sok apró tűszúrást érzett. A teknőt ringatták is, mint a bölcsőt. A teknő belsejében lévő apró, hegyes szögek úgy összeszurkálták, hogy egész teste véres lett. " (Apró Ferenc)