Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

SZOMBAT, 1992. APR. 11, BELPOLITIKA 3 A kormány elfogadta a médiatörvény tervezetét HARMADIK MEGTÁRGYALASA UTAN a kormány elfogadta és a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszti a médiatörvény tervezetét. A tervezet szerint az Országgyűlés egy-egy közalapítványt hoz létre a Magyar Rádió és a Magyar Televízió működtetésére. Az intézmény gazdasági döntésekben illetékes vagyonkezelő szerve az alapítványi kuratórium. Ell tagú testületbe a Parlament kormánypárti és ellenzéki oldala egyaránt 3-3 tagot delegál, akik konszenzussal - további 5 tagot kérnek fel a kuratóriumban való részvételre. A médiaelnökök kinevezési rendje' nem változik, tehát az Országgyűlés kétharmados többségének elfogadásán alapul. Az elnökök felett a munkáltatói jogokat a kuratórium gyakorolja. A média függetlensége és pártatlansága felett külön társadalmi felügyelőbizottság őrködik. A mintegy 30 fős testületben a politikusok száma nem haladhatja meg a társadalmi küldöttek számának felét. A műsorszolgáltatási engedélyek kiadására új hatóságot - Rádió és Televízió Hivatalt - hoznak létre, amelynek élére pályázattal választanak elnököt. A VAGYONJEGYEK ÜGYÉBEN is döntött a kormány. Eszerint az állami tulajdonban lévő vállalatok nem bocsáthatnak ki vagyonjegyet az átalakulás hátralévő időszakában. Amennyiben társasággá alakulnak, a vagyonjegyeket részvényre vagy üzletrészre kell váltaniuk. A LEGFRISSEBB ADATOK SZERINT március végén a munkanéküliek száma már 478 ezer volt, s ez egy hónap alatt 5,1 százalékos növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta 5,4 millió keresőképes polgárt figyelembe véve, egy hónap alatt 8,5-ről 8,9 százalékra emelkedett. A Munkaügyi Minisztériumban azt is elmondták: a segélyezettek száma 12 százalékkal növekedett, s március végén 375 ezer volt. Április végére a munkanélküliek száma átlépheti az 500 ezret. Antall József fogadta Jacques Attalit Antall József miniszterelnök pénteken fogadta, Jacques Attalit, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét és Németh Miklóst, a bank alelnökét, akik a bank első rendes évi közgyűlése alkalmából érkeztek Budapestre. A találkozón részt vett Kupa Mihály pénzügyminiszter. Minderről a kormányszóvivői hivatal tájékoztatta az MTI-t pénteken. A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az EBRD első közgyűlésének budapesti helyszíne jelképesen is kifejezi Európa erősödő egységtörekvéseit. Attali elismeréssel méltatta, hogy Magyarország az átállásai járó ismert nehézségek ellenére következetesen és eredményesen halad a piacgazdaság kiépítésének útján és közeledik az európai gazdasági integrációs szervezetekhez. A bankelnök szerint az EBRD feladata, hogy gazdasági és politikai támogatással lerövidítse azt az időt, ami alatt a közép- és kelet-európai országok eljuthatnak az Európai Közösségbe való felvételig. Antall József kifejtette, hogy jelentős segítséget vár a magyar kormány az EBRD-től a térségnek az európai gazdasági együttműködésbe való integrálásához. Rámutatott: fontos és hasznos lenne, hogy az EBRD a magyar infrastrukturális beruházások támogatásán túlmenően részt venne kialakuló új pénzintézetek megerősítésében is. Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség március 31-ig az idén összesen 18,4 milliárd forint privatizációs bevételt könyvelhet el tájékoztatta az ÁVÜ pénteken az MTI-t. Január végéig a privatizációs bevétel 10,3 milliárd forint volt, február végéig ez 14,2 milliárd forintra nőtt. Az ÁVÜ kiadásai az első negyedévben 21,4 milliárd forintot tettek ki. Ebből a privatizációs költség 1 milliárd forintot ért el. Az államadósság törlesztésére 1,5 milliárd, a társadalombiztosításnak 2,7 milliárd, a költségvetésnek 16 milliárd, az önkormányzatoknak 0,2 milliárd, a társaságokra pedig 0,4 milliárd forintot fordított az ÁVÜ. A bevételek és a kiadások közötti különbözetet az elmúlt évi többletbevételből finanszírozza a vagyonügynökség. Vámgarancia a magánfuvarozóknak A magánvállalkozók vámgaranciájának biztosítását szolgálja az az egyezmény, amit pénteken írt alá a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) - tájékoztatta az MTI-t pénteken Dittel Gábor, az Ipartestület igazgatója. Az egyezmény szerint az ipartestület kezességet vállal tagjaiért, a fuvarozókért, hogy azok a vámárut a határtól a lerakóhelyig, illetve a kilépő vámszervig eljuttatják és ott az illetékes vámtisztviselőnek átadják. A kezesség mind a 454, ipartestületi igazolvánnyal rendelkező tagra vonatkozik. KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN a Magyar Demokrata Fórum vasárnap 14 órakor nyilvános nagygyűlést tart a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola tornacsarnokában. Beszédet mond: dr. Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke, Csurka István az MDF alelnöke, dr. Grezsa Ferenc országgyűlési képviselő. HÉTFŐN KATONA GYULA a 13-as számú választókerület képviselője 17 órakor lakossági fórumot tart a Kolozsvári téri Általános Iskolában. Témája: Kábeltévé szervezésének előkészítése. MÉSZÁROS JÓZSEF az 5-ös számú választókerület képviselője 18 órakor fogadóórát tart az Űrhajós utcai Általános Iskolában. * AZ MSZOSZ Csongrád megyei képviselete kéri azokat a szervezeteket, akik a május 1-jei szakszervezeti ünnepet méltóképpen kívánják megünnepelni, a szervezőbizottságba delegálják képviselőjüket. A május 1-jei szervezőbizottság ülését április 13-án délelőtt 9 órakor tartja a szakszervezeti székházban, Szeged, Eszperantó u. 3-5. II. emelet 18. A MUNKÁSPÁRT értesíti az érdekelteket, hogy a nyugdíjkiegészítések megszüntetésére vonatkozó határozattal szembeni felszólalás elkészítéséhez (irataik alapján) segítséget nyújt a Csap u. 62. szám alatti pártházban szombaton 9-12 óráig, vasárnap 10-12 óráig. A Szegedi Akadémiai Bizottság rendezvényei Mint már megírtuk, hétfőn és kedden nemzetközi tudományos ülésszaknak ad helyet a SZAB: Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója alkalmából - az országos rendezvénysorozat nyitányaként - kilenc ország tudósai tartanak előadásokat. Az ünnepélyes megnyitó 13-án hétfőn fél 11-kor lesz: Katona Tamás államtitkár és a Chilei Köztársaság budapesti nagykövete köszönti a résztvevőket, majd Boglár Lajos „Indián tolerancia és az etnikumok együttélése Amerikában " címmel tartja meg nyitóelőadását. A Genetikai Munkabizottság 15-én negyed 6-kor tartja munkaértekezletét, amelyen a programjukat alakítják ki. A nehezen nevelhető gyermekek problémáiról indított eszmecsere folytatódik 16-án délután fél 3-kor: dr. Harasztiné Soós Márta logopédus az olvasási zavarokról tart előadást, elsősorban alsó tagozatos pedagógusok érdeklődésére számítanak. A Klubtanács 16-án délután 4-kor találkozót szervez a klubtagoknak és a gazdaság szereplőinek; együttműködési megállapodásuk szellemében a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara mutatkozik be a SZAB-ban, s a kötetlen eszmecsere bevezetéseként dr. Ugrai András, a Kamara elnöke tart előadást „Kamaák szerepe a gazdasági működésben, a régió fejlesztésének lehetőségei" címmel. Öböl L

ÍRA. Amikor még tanárnak készülve utolsó éves egyetemistaként Rilkét meg a múlt századi franciákat volt szerencsém tanítani a Ságvári harmadikosainak, a legnehezebb feladatomnak azt éreztem, hogy hitelesen bizonyítsam: a költészet a modern korban többé már nem érzelem, hanem tapasztalat. Ma, amikor József Attila születésnapjára, a költészet születésére és létére gondolunk, talán nem szükségtelen egy rövidke kanyart tenni a vers körül. Gondolok például arra, hogy ha néhány - különösen rövidebb - szöveget cím és szerző nélkül átadunk az olvasónak, olykor azt a kérdést is megkockáztathatjuk, hogy vajon vers-e ez a néhány sor. A kérdés jogosságát persze nem onnan kell mérni, hogy érthető-e vagy érthetetlen az a pár mondat - ezek ugyanis nem esztétikai dolgok -, hanem onnan, hogy sugárzik-e belőle az az erő, ami nélkülözhetetlen egy versnél. Hosszú lenne erről beszélni. ízlésről, formákról, hagyományokról kellene értekezni. Vitára ingerlően is, azt hiszem. Én csak azt tudom, hogy a vers valóban tapasztalat, mégpedig a közvetítés útján létrejövő egész. S mint ilyen, mindent tud, többet a szemnél és a kéznél, többet az egyenleteknél, ezáltal épp annyit, amennyit egy ölelés birtokol. Hát ezért ünnep ez a mai, mégha nem is lengenek a köztereken a zászlók: a szeretet tapasztalat, vagyis megírandó. ZbhtJ*i í^i Konferencia a társadalombiztosításról A társadalombiztosítási rendszer változásaival kapcsolatos új ismeretekről tartottak előadásokat a szakemberek az érdeklődőknek tegnap, pénteken az MTESZ székházban megtartott TB konferencián. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi kamarája által szervezett tanácskozáson először dr. Mikola István, a László kórház orvosigazgatója, az új egészségügyi ellátórendszer koncepciójának kidolgozója a betegbiztosítás és az egészségügyi rendszer megújításáról, a társadalombiztosítási reform fő kérdéseiről beszélt. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője, dr. Futó Gábor a járuléknyilvántartás és adatszolgáltatás gyakorlatáról, illetve a munkáltatók és a munkavállalók biztosítási kötelezettségeiről tartott előadást. A Csongrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes vezetője, Szokoly Tamás és osztályvezetője, Papp Sándor az idei TB jogszabályok gyakorlati alkalmazását ismertette. A konferencia résztvevői a délelőtti előadásokat követően délután konzultációs megbeszéléseket folytattak. / Újjáéled az MKT Több mint öt évtizedes történelmi hiátust betöltve pénteken újraéledt a Magyar Külügyi Társaság. Az egyesület a Magyar Tudományos Akadémia székházában megtartott alakuló ülésén elfogadta alapszabályzatát, amelynek értelmében a külügyi társaság a kormányzattól és a pártoktól független szervezetként tevékenykedik. Legfőbb törekvése, hogy vitafórumot teremtsen a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő elméleti szakemberek, illetve gyakorló politikusok számára, s ezzel is elősegítse hazánknak és a nemzetek közösségének érdekeit egyaránt szem előtt tartó külpolitikai közgondolkodás kialakítását. A társaság ennek érdekében előadásokat, konzultációkat szervez, kutatásokat, elemzéseket támogat. A Magyar Külügyi Társaság elnökévé Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották. Párt lesz az NDSZ? A közgyűlés döntésétől függően, már idén késő ősszel párttá szerveződhet a Nemzeti Demokrata Szövetség. Ezt Pozsgay Imre, a szervezet elnöke jelentette be pénteken újságíróknak. Az NDSZ-nek nem érdeke, hogy 1994-nél előbb kerüljön sor a választásokra - szögezte le Pozsgay. Két esztendő múlva azonban jelentős tényezőként akarnak belépni a választási küzdelembe, amelyből - reményeik szerint -, számottevő parlamenti pártként kerülnek majd ki. Félidő A törvényhozók teljesítménye Megbízatásának félidejéhez érkezett a rendszerváltás Országgyűlése, április 8-án volt az első szabad parlamenti választások befejezésének második évfordulója. A politikusoknak - kormányon és ellenzékben — valójában nem volt módjuk felkészülni e történelmifeladatra. Csupán annyit tudtak, hogy egy gazdasági, társadalmi és morális válságba jutott országot kell elindítani a felemelkedés útján. A két évvel ezelőtti bizakodók közül csalódtak, akik a csodában reménykedtek, hogy tudniillik a politikai rendszerváltás egycsapásra véget vet a válságnak, jólétet teremt. Csalódtak azok is, akik más irányú fejlődést tartanának jónak, helyesnek, mint ami bekövetkezett. A kiábrándulás egyik jeleként a két éve még lelkesen „rendszerváltó" állampolgárok következetesen távol maradtak az időközi választások szavazóurnáitól. A közvéleménykutatások a kormánypártok és a jelenlegi rendszerért ugyancsak felelőssé tett SZDSZ népszerűségének zuhanását mutatják. Más felmérések azt jélzik, hogy az embereket ma sokkal inkább foglalkoztatják a megélhetési gondok, mint a „nagypolitika" vitatémái. A „koncepcionálisan" csalódottak ezzel szemben változatlan, sőt növekvő hévvel ostorozzák a kormány - valós vagy vélt - hibáit, tévedéseit, rossz vagy éppen elmulasztott intézkedéseit, nem titkoltan már a következő, 1994-es választásokra készülve. Abban ugyanis mindenki biztos lehet, hogy az Alkotmányban megszabott időben Magyarországon ismét szabad parlamenti választásokat tartanak, s talán ez a legfontosabb eredménye az elmúlt két évnek. Az, hogy minden hibájával, visszásságával, gyermekbetegségével együtt stabilnak bizonyult magyar demokrácia és intézményrendszere. A napi politikai propagandaharc hevében gyakran ma is sztálinistának minősített - és valóban toldozott-foldozott - alkotmány az 1989-es háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások, illetve a választásokat követő MDF-SZDSZ paktum nyomán ma már szinte csak annyiban azonos a régivel, hogy Magyarország fővárosa mindkettő szerint Budapest. Léteznek és működnek az egymástól elválasztott és egymást ellenőrző, egyensúlyban tartó hatalmi ágak is. Vitatható, hogy a Parlament valóban mindig az ország szempontjából legfontosabb kérdésekkel foglalkozik-e. Vajon az olyan, múltba tekintő törvények, mint az igazságtételi, vagy a kárpótlási törvény, amelyek az elmúlt rendszerhez valamilyen módon kötődő szervezeteket szorítják újra és újra a sarokba, jogosan előzték-e meg az olyan, a jövő szempontjából meghatározó témákat, mint az államháztartás reformja, a társadalombiztosítás, az oktatásügy, vagy az éppen most napirenden lévő privatizációs csomag? Kormánykoalíció és ellenzék véleménye igencsak eltér abban, hogy mennyire kell figyelembe venni a parlamenti kisebbség véleményét. Abban is, hogy a vita fontos, célszerű eleme-e a törvényalkotásnak, vagy pedig csak az ellenzék magamutogatása, esetleg obstrukciója (lásd az évvégi költségvetési vitát). Ezzel együtt sem kétséges, hogy a képviselők megfeszített munkát végeznek, s hogy az Országgyűlés betölti törvényalkotó funkcióját. Az új Országgyűlés egyik első nagy feladata az önkormányzati törvény megalkotása volt. (Mindeddig ez volt az egyetlen „kétharmados", tehát ellenzéki egyetértést is kívánó törvény.) Ez tette lehetővé az 1990. szeptemberi helyhatósági választásokat, a tanácsrendszer felszámolását. Más kérdés, hogy az önkormányzatok sokak szerint mindmáig nem rendelkeznek azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek valódi önállóságukhoz, törvényben előírt feladataik ellátásához szükségesek. Ez valószínűleg csak részben függ össze azzal, hogy a kormánykoalíció - és a parlamenti többség - pártjai másként vélekednek a központi irányítás és az autonómiák kívánatos viszonyáról, arányairól, mint a liberális ellenzék. Nyilván az is számít, hogy - a csalódottság, az elégedetlenség első komoly megnyilvánulásaként - a koalíciós pártok vereséget szenvedtek az önkormányzati választásokon. A Parlament teljesítményét dicsérik - és a gazdasági rendszerváltást szolgálják - a csőd-, a koncessziós törvény, az új Munka törvénykönyve, a szövetkezetekre és a földtulajdonra vonatkozó jogszabályok, valamint - függetlenül attól, hogy ki hogyan értékeli - a kárpótlási törvények is. HAJDÚ ANDRÁS