Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 11. Baker: Véget kell vetni az etnikai viszályoknak! Aj etnikai és regionális viszályok leállítására szólította fel Kelet-Közép-Európa viszálykodó nemzeteit az észak-atlanti Együttműködési Tanács keddi brüsszeli tanácskozásán elmondott beszédében James Baker amerikai külügyminiszter, egyaránt utalva a jugoszláviai helyzetre, az új boszniai feszültségekre és Karabahban kibontakozott véres konfliktusra. Az utóbbiról szólva így fogalmazott: nem nagy dicsőség az, ha özvegyek és árvák dolgává teszik a demokratikus piacgazdaságú társadalmak kiépítéséi. Az amerikai külügyminiszter előzőleg figyelmeztette a NATO partnereit: a szövetség kapcsolatai velük annak függvényében alakulnak majd, hogy milyen ütemben haladnak előre a demokratizálás, a gazdasági reform, a fegyverzetcsökkentés, a nukleáris fegyverzet terén vállalt kötelezettségek teljesítése, a tömegpusztító fegyverek és technológiájuk terjedésének megakadályozására tett ígéretek teljesítése terén. Válaszunk mércéjét az kell szolgáltassa, hogy milyen haladás történik a demokratikus eszmények megvalósításában Baker sü rgette, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodás lépjen életbe a Helsinkiben júliusban esedékes csúcsértekezlet előtt. Kedden két hivatalos okmányt adtak ki az ÉAET brüsszeli tanácskozásáról. Az első a résztvevők közös nyilatkozata, amelyben a tanács új - a Független Államok Közösségét alkotó - tagjai elkötelezik magukat a fórum december 20-i alakuló ülésén megfogalmazott, elsősorban a biztonságpolitikai együttműködésre vonatkozó célok mellett, illetve valamennyi aláíró hitet tesz a hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodás mihamarabbi teljes életbeléptetése mellett. A második maga a munkaprogram az ÉAET országainak gyakorlati biztonságpolitikai együttműködéséhez. Egyrészt intenzívebb konzultációt ír elő a közép- és kelet-európai országok és a NATO munkáját irányító Észak-atlanti Tanács és a NATO különböző szakbizottságai között, másrészt különböző együttműködési területeket határoz meg. Gazdasági gondok - még két évig... Börtönbe kerül a telefonbetyár? A telefonbetyárok többsége talán nem is gondolja végig, mit tesz, amikor névtelenül értesíti a rendőrséget, hogy itt-ott bombát helyeztek el, ami rövid időn belül felrobban. Nemrégiben pedig nem sok hiányzott ahhoz, hogy egyikük gyilkossá váljon - az, aki a varsói központi mentőállomást „tréfálta meg", ahonnan több tucat, köztük szívinfarktusban szenvedő beteget kellett az utcára menekíteni, míg a rendőrök meg nem állapították, hogy a bejelentés alaptalan volt. Nem véletlen, hogy az amúgy is túlterhelt rendőrök is mind dühösebbek az ilyen esetekben, s egyre kevésbé találják szellemesnek a telefonbetyárokat. Elcsípniük azonban igen ritkán sikerül a tettest. Most is a véletlen sictett segítségükre. Bialystokban sikerült letartóztatni azt a fiatalembert, aki névtelenül telefonon értesítette a rendőrséget, hogy a vajdasági bíróság és a rendőrkapitányság épületét felrobbantja. Természetesen bombát nem találtak, de az egyik tárgyalóteremben lopással és rablással vádolt csoport egyik tagjának vallomástételekor a rendőröknek ismerősnek tűnt a hangja. A névtelen telefonáló magnószalagra vett hangját szakértőkkel hasonlíttatták össze a vádlottéval, s azok egyértelműen megállapították a két személy azonosságát. A tréfás kedvű bűnöző akár két év börtönbüntetést is kaphat „viccéért" - mármint a lopás és rablás miatt járó tételen felül. Jeszenszky A „visegrádi hármak" nem lesz katonai tömb Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keddi ülésén Jeszenszky Géza külügyminiszter erőteljesen elutasította azt a feltételezést, hogy a visegrádi hármak legutóbbi budapesti ülésén felvázolt védelmi és katonai együttműködése - amely nem irányul senki ellen - bármiféle katonai tömb vagy szervezet megteremtésére irányulna. A miniszter leszögezte: „a kialakuló együttműködés a három ország ama közös céljának előmozdítására irányul, hogy az európai biztonsági architektúra keretében integrálódjunk annak egymáshoz, kapcsolódó intézményeibe. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy elkülönült védelmi identitás Közép-Európában azzal a kockázattal jáma, hogy elkülönítjük magunkat az európai integráció és a transzatlanti együttműködés fő áramától, és kezdeményezőjévé válhatna annak, hogy Európa keleti része rivális koalíciókra töredezzék szét. Ez új megoszlásokra vezethetne Európában akkor, amikor a régi megoszlások maradványait még nem távolítottuk el teljesen." A külügyminiszter hangsúlyozta: az ülésen képviselt országok euro-atlanti közösségében és egy teljes, szabad és egyesült Európában nincs helye a különböző intézmények úgymint az EBEÉ, a NATO, az EK és a Nyugat-európai Unió egymáshoz kapcsolódó rendszerén túlmenő biztonsági szervezetnek vagy rendezésnek. Jeszenszky Géza üdvözölte a Független Államok Közössége országainak felvételét az EAETbe, amely magába foglalja a volt Szovjetunió utódállamait és partnerséget, együttműködést és a nemzetközi kapcsolatok stabilizáló rendszerét kínálja számukra. MÉG LEGALÁBB 1994 első feléig folytatódni fog a gazdasági visszaesés a Szovjetunió volt köztársaságaiban, valamint Közép-Európa államaiban - vélekedik egy nemzetközi szakértőkből álló csoport, amelynek vezetője Laurence Calin Nobel-díjas közgazdász. A világgazdasági folyamatok előrejelzését elkészítő, 40 ország szakembereit tömörítő csoport szerint a bruttó nemzeti termék Kelet-Európában 16,4 százalékkal csökkent tavaly, a visszaesés fennmarad az idén is, igaz ugyan, hogy mértéke már kisebb lesz; 1992-ben 9,5, 1993-ban pedig 4 százalék. Az egy főre jutó jövedelem tavaly 17 százalékkal esett vissza; az idén 10,1, jövőre pedig 4,7 százalékos csökkenés várható. MAGYARORSZÁG KÉSZ közvetíteni az Adria kőolajvezeték mielőbbi megnyitása érdekében. Ezt Bagi Gábor, zágrábi magyar ügyvivő közölte Bozidar Gagro horvát külügyminiszter-helyettessel zágrábi megbeszélésükön. A magyar ügyvivő hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a kőolajvezeték mihamarabbi megnyitásában, amelyen várhatóan 5 millió tonna olajat kap az ország. Bagi Gábor a megbeszélésen aláhúzta Magyarország érdekeltségét a kéksisakosok telepítésében. A MLADA FRONTA Dnes című napilap kedden politikai szempontból a magyar kormány nehézségeiről, a Hospodárské Noviny pedig gazdasági megközelítéssel Magyarország eredményeiről közöl cikket. Az Antall-kormány kudarcaként értékeli, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Zétényi-Takács-törvényt. Szerinte a kormány egy sor más kérdéshez sem nyúlt szerencsés kézzel. A Hospodárské Noviny című gazdasági napilapban ezzel szemben elismerő megállapítások olvashatók Magyarországról: Kelet-Európában Magyarországon csökken a legkisebb arányban a termelés és itt a legalacsonyabb az infláció. Magyarország nagyon sikeres a külföldi beruházások elnyerése terén, s immár megtalálta a KGST összeomlása után az új piacokat: a kivitel háromnegyede ugyanis nyugatra irányul. TÁR1K AZIZ miniszterelnök-helyettes vezetésével magas rangú iraki küldöttség érkezett hétfőn New Yorkba, az ENSZ székhelyére, hogy a Biztonsági Tanács szerdai ülésén kieszközölje az Irak elleni embargók esetleges feloldását. Bagdad eredetileg azért kérte a BT-ülésen való felszólalás lehetőségét, hogy ezzel is demonstrálja együttműködési készségét a nemzetközi szervezettel, és ennek fejében elérje az országot sújtó szankciók eltörlését, vagy enyhítését. Grúzia ne lépjen be! Eduárd Sevardnadze ellenzi, hogy Grúzia belépjen a Független Államok Közösségébe, s nem akar semmiféle különleges kapcsolatot kiépíteni Oroszországgal. Grúziát kicsi, mégis jelentős európaizált országgá akarja tenni, amely saját, független politikát folytat - írja keddi számában a Nyezaviszimaja Gazeta. A moszkvai lap szerint a volt szovjet külügyminiszter, aki szombaton tért vissza szülőföldjére, jobb pillanatot nem is választhatott volna a hazatérésre. - Grúzia a háborút követő depresszióba sülylyedt, a politikai helyzet ingatag, fokozódik a bűnözés, a gazdasági élet szinte megszűnt, s ami a legfőbb, úgy tűnik, nincs kiút ebből a válságból. Sok grúz Sevardnadze hazatérésében látja a kiutat. Grúziában most nincs egyetlen, többé-kevésbé komoly politikai erő sem, amely megpróbálna nyíltan fellépni Sevardnadze ellen. Üvegpoharak közé bújt törökök Üvegpoharak közé bújt török állampolgárokat fedeztek fel a vámosok a nagylaki határállomáson. Az MTI kérdésére a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője, Szűkné Szentirmai Mária elmondta, hogy az eset hétfőn éjszaka történt. Egy török rendszámú kamion jelentkezett belépésre, ám a pénzügyőr észrevette, hogy a vámzár sérült volt. Ezt követően határőri biztosítás mellett felnyitotta a kamion ajtaját, s az üvegpohár-szállítmány között 24 török állampolgárra leltek. Természetesen egyiküknek sem volt évényes útiokmánya. Ugyanezen az éjszakán Hidasnémetinél egy Csehszlovákiába tartó francia állampolgár Ford Orion gépkocsival kívánt kilépni. Járművének átvizsgálásakor a csomagtartóban, a pótkerék helyén egy román állampolgárt találtak. A vámőrség mindkét esetben az elfogott személyeket átadta a Határőrségnek. Magyar-román kapcsolatok Nem szabad elhallgatni a problémákat „A magyar-román kapcsolatok valóban nem jók, ám ennek nem a magyar fél az oka" - állapította meg Hermán János külügyi szóvivő, miután szokásos keddi sajtókonferenciáján az ígéretesen alakuló haiti és dél- afrikai helyzet taglalása utánrátért a délkeleti szomszédunkhoz fűződő viszony elemzésére. A szóvivő annak kapcsán foglalkozott a kétoldalú kontaktusok alakulásával, hogy az utóbbi időben újabb román megnyilatkozások hangzottak cl Magyarországnak adresszálva. Ezzel összefüggésben Hermán felhívta a figyelmet arra, hogy a kapcsolatépítést szolgáló kormányzati és parlamenti látogatások ellenére gyakorlatilag egy helyben topognak a több mint egy esztendeje folyó külügyi konzultációk. Mi több, január végén Bukarest olyan tervezettel állt elő, amely még a korábbi román állásponthoz képest is visszalépést jelent. Az új román dokumentum megfeledkezik olyan élő problémákról. mint például a nemzetiségi deklaráció kimunkálása, a főkonzulátusok újramegnyitása, a közlekedési kapcsolatok javítása, a sajtótermékek szabad áramlásának biztosítása. Budapest ezzel szemben úgy vélekedik, hogy nem a problémák elhallgatása, hanem azok megoldása vezet az európai integrációhoz. Mindezek alapján a külügyi szóvivő arra a „sajnálatos következtetésre" jutott, hogy a gyakorlati gondok megoldásához hiányzik a román készség, miközben Bukarest elvi kérdésekben - mint például az alapszerződés - megegyezést szorgalmaz. Ami pedig a rogján külügyminisztérium részéről elhangzó sorozatos vádaskodásokat illeti, a szóvivő kiemelte: amíg választási és belpolitikai megfontolásokból könnyebb kijátszani a „magyar kártyát", mintsem normális kapcsolatokat építeni, addig a román belpolitikai élet alakulásának függvényében hasonló durva vádaskodásokkal kell számolni. Az EK nyitva van Magyarország előtt Az Európai Közösség liberalizált árucserét kíván folytatni a kelet-európai régió országaival, és el akarja kerülni, hogy egy zárt piac korlátaiba ütközzenek ezen országok termékei - hangsúlyozta Martin Malvy, a Francia Nemzetgyűlés Budapesten tartózkodó képviselője, aki kedden találkozott a Földművelésügyi Minisztérium vezetőivel, valamint az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagjaival. A francia politikus határozottan cáfolta, hogy az érdekelt országok - főként a mezőgazdasági termékek belső piacának védelme miatt - lassítanák az Európai Közösség és a három, immár társult tagságot nyert kelet-európai ország tárgyalásait. A Tizenkettek semmiképpen sem akarja zárttá tenni piacát szögezte le Martin Malvy, emlékeztetve arra, hogy a magyar mezőgazdasági árucikkek esetében is immár első számú importőr az Európai Közösség. Ha most rendeznék a választásokat... Ha most rendeznék az elnökválasztást, George Bush elnök a szavazatok 46 százalékát kapná. Bili Clinton, a valószínű demokratapárti jelölt 44 százalékot - ezt tükrözte az ABChálózat közvéleménykutatása. A hétfőn este kiadott felmérés szerint a másik vezető demokratajelölt, Paul Tsongas és Bush mérkőzése esetén mindketten 44 44 százalékra számíthatnának. A felmérés - jóllehet a novemberi választásig még sok minden történhet - nem különösebben biztató az elnök számára, akinek népszerűségi mutatója az ABC szerint új mélypontra, 39 százalékra sülylyedt. Még egy évvel ezelőtt, az Öböl-háború idején a lakosság 90 százaléka helyeselte Bush politikáját. A chilei kormány az ország moszkvai nagykövetségén tartózkodó Erich Honeckert nem akarja kiadni sem Németországnak, sem Oroszországnak - közölte bonni hír szerint Ricardo Nunez, a Chilei Szocialista Párt elnöke, miután tárgyalt Patricio Aylwin államfővel. Az ügyben hamarosan hivatalos nyilatkozat is várható. A Chilei Szocialista Párt követeli a dél-amerikai országban a leghangosabban, hogy fogadják be a 79 éves volt keletnémet párt- és állami vezetőt, kinek sok chilei baloldali köszönheti az életét. Az NDK Allende elnök megbuktatása után chileiek ezreit fogadta be. A szocialista párti moszkvai nagykövet, Clodomiro Almeyda is a kedvezményezettek közé tartozott. Honecker, az egykori NDK egykori első embere Chile moszkvai nagykövetségének kertjében „egészségügyi sétát" tesz. Vajon meddig maradhat ideiglenes búvóhelyén (a súlyos beteg, 79 éves) Honecker? Egyébként a Stern című hamburgi hetilap értesülése szerint Erich Honecker állandóan ciánkálival töltött kapszulát hord magánál, s ha erőszakkal vissza akarnák szállítani Németországba, szét fogja harapni a fiolát...