Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. MÁRC. 31. Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol volt egyszer egy forradalom. Elbukott forradalom volt ez - mert már így voltak előtte is ennek az országnak a forradalmai, volt hozzájuk mindig egy szabad­ságharc is, valamely világbirodalom ellenében -, és véres is volt, és kegyetlen is, és megtorlott aztán, százszorosan megtorlott, végül eltagadott, meghazudtolt és elhallgatott forradalom volt ez, míg véget nem ért a hazudozás, és meg nem született a győzelem. Ez is szokás volt ebben az országban, előbb a hirtelen halál, azután a lassú évtizedek, hibcrnációból való ocsúdás, és a sok-sok kompromisszummal megszült végső győzelem. Kinek-kinek már későn, mert csak újratemetni lehet, kinek-kinek hamis illúziókkal is terhes kései elégtétellel, míg másoknak, az újabb nemzedékeknek a történelem levethető kísértetpalástjaként, átléphető jelmezként mutatja magát e késői diadal, s lehet, hogy ez kegyetlen ítélet minden dicső múltidőn, de a pragmatistán meghódítható jövő érdekli inkább ezen ifjakat. S akkor, ha nem szúrják el a győztesek, elindulhat az ország ebbe a jövőbe. Ha azonban valakik a régi forradalom szellemét kívánják föltámasztani ­miután már megnyerték, évtizedek múltán, komp­romisszumokkal, s igen, ha nem is ugyanazt a forradalmat, de egy hasonlót, ráadásul vér, szenvedés és remélem megtorlás nélkül -, akkor félő, hogy abban a föltámasztásban megölik vereségük erkölcsi nagyságát, kiszórják újra a végre már végső nyugalomban nyugvó mártírok csontjait, kiszórják az éppen aktuális politikai játszmák gyomos mezejére, s úgy mutatják magukat - hajdani hősök mint vakon, eltorzult arccal üvöltő öregemberek, kiket örökre békétlenné tett a kegyetlen idő. Van okuk a békétlenségre pedig. Van okuk, hogy újra forrjon bennük a forradalom forró vére. Van okuk, hogy árulást, igaztalanságot, közönyt kiáltsanak azoknak az arcába, akik gyilkos pufajkáikra úgy húzták föl a forradalom gyolcsingét, hogy szemük sem rebbent. Van okuk az elszenvedettekért elégtételt követelni. Teli vannak okkal mindazok, akik ott voltak a forradalom utcáin és terein, akik ott voltak a börtönökben, s akik nem lehettek ott később egy esélyekkel is kecsegtető civil életben, mert már nem akartak vagy tudtak hazudni többé, vagy mert kimondott igazságaikért újabb megaláztatásokat szenvedtek szabadulásuk után is. De hiába ennyi ok, ha nincs idő! Ha nem az az idő van már, amit a forradalom teremtett. Ha ma már egy másik idő van. Nem a vereség utáni jégverte évtizedre-évtized. Mert hiába minden győzelem, az már nem a hajdani vereség szövetéből szabatik. A történelemben nincsen kétszer esély, mert nem létezik a történelemben két egyforma idő. Ahogy nincsen benne két egyforma vereség vagy győzelem sem. Ez szomorú és sírnivaló. Ez igazságtalan és reménytelen egysze­riség. Olyan, mint a sorstragédiák ideje. Megismételhetetlen életmorzsák szakadatlan vándorlása, míg össze nem áll a nagy élet, az egész, míg cl nem múlik, míg véget nem ér. Azok, akik vissza akarnak menni a másik időbe, vagy az ország mostani tereire kívánják varázsolni a régi időt, azok nem csu­pán a jelent veszítik el, de elveszítik saját volt idejüket is. Lehet, hogy ideig-óráig szükségük lesz rájuk azoknak, akik egy elképzelt jövőt konstruálnak éppen. Lehet, hogy az utcán, a hivatalokban, a közétkeztetésben, az. újságok lapjain, a gim­náziumokban, a kamerák előtt, a buszmegállókban ott lesznek a volt forradalom forradalmárjai, hogy új forradalomra biztas­sanak az éppen hatalmon lévők nevében. De csak azok lesznek ott, akik elvétették az időt. Az igaziak ahogy képzelem most őket - üldögélnek inkább foteljeikben, s erősen gondolkodnak. Hogy lehetne jobban csinálni? Csinálni, a győzelmet is! BALOG JÓZSEF A márciusi Tiszatáj Ajánlatok Farkas Árpád: „Nyugat kel­lett nékünk, Új-Bizáncban?/ Tessék, itt a friss hó, terítve kés-villa-becsapó/ villásregge­lizzetek e pimaszul áruló-be­csapó/ tág és szép Európa ege alatt!/ (Részlet a Véres havak című versből.) Csiki László hangjátékából: „Kitörtek az elfojtott indulatok, és ez így van rendjén. Rom­bolni fognak...Nézd meg az országnak azokat a részeit, ahol nem lőttek le embereket 1989 telén, ahol nem haltak meg ártatlanok. Ott nem is történt semmi. Vagy csak mintha nem történt volna." (Visszaút) Sánta Gábor: „ Meg akart halni, illetve, helyesebben: nem akart túlélő lenni. Ha erre gon­dolt, mindig az a ki tudja, mikor látott fdm jutott az eszébe, me­lyet a társadalomba visszaillesz­kedni képtelen veteránokról forgattak. " (A lepkék kiáltása) Pécsi Györgyi: „ Kányádi egyedüli a legjelentősebb kor­társ magyar költők között, aki tudatosan vállal és művel egy jellegzetesen nem modern köl­tészetet, aki a költészetet szol­gálatnak tekinti, s egyre tel­jesebben azonosul a köz (erdé­lyi magyarság) problémáival." (A Bárányka meg a Ló-tanul­mány Kányádi Sándor költésze­téről) Zsélyi Ferenc: „Beavattat­Junk. Csakhogy miért van az, hogy ezt a beavatást ugyan egy kitüntetetten más tudás kíséri, mégis mintha szándékosan akarnánk minél hamarab elfe­lejteni azt, miután befejeztük a könyvet? Ezért is látom kivált­képp falra hányt borsónak Nádas Péter könyvét." („A sze­retet nemtelen kegyelme" c. kritika részlete Nádas Péter: Az égi és a földi szerelem című könyvéről) Szakolczay Lajos: „Emel­kedő nemzet?, miként Németh véli, természetesen figyelmez­tetve a forradalomra leselkedő megannyi veszélyre. Az, emel­kedő. Hiszen „a magyar törté­nelemnek ezt a legnagyobb forradalmát", amely egyúttal az első győzedelmes forradalom is volt, népakarat hajtotta végre (Déry Tibor) (Ezerkilencszáz­ötvenhat, te csillag-kritika) Félidőben 9 az új algyői művelődési központ Ha elkészül, 4435 négyzetméter alapterületen 850 négyzetméter lesz beépítve. Az új algyői művelődési házat tavaly szeptemben kezdték el építeni s alsó szintje mostanra lett kész. A föld­szinten 250 fős előadóteremmel, illetve szín­paddal, az emeleten pedig két ötven fős, kiál­lítások megrendezésére is alkalmas galériával, klubtermekkel fogja várni a látogatókat. A mű­velődési házhoz szabadtéri színpad is tartozik majd, a meghívott előadóknak pedig szállás­lehetőségük lesz. • Az algyői új művelődési ház a nyolc éve élet­veszélyes állapotban lévő, és most gerendákkal föltámogatott régi épület problémáját oldja meg, amikor - a tervek szerint ez év december 31-én ­a település használatába kerül. P.J. Francia nyelvű klubest A Szegedi Alliance Francaise holnap, szerdán este fél 7 órai kezdettel tartja soron következő klubestjét, a Szűcs u. 19b. alatt. Az összejövetelen francia nyel­ven folyik a társalgás, témául Jean Rouaud Les Champs d'honnoeur című Goncourt-dí­jas regénye, illetve a két vi­lágháború közötti francia való­ság e regényben is ábrázolt jellemzői szolgálnak. Bevezető előadást Mlle. Genevieve Bra­chet, főiskolai tanár tart. A kul­turális egyesület minden érdek­lődőt szívesen lát, program­jaikon nem csupán a tagok ve­hetnek részt. A lassan esztendeje alakult szegedi alliance egyébként ott­honra lelt a Szűcs utcában: itt várja most már könyvtárszol­gálat is a tagokat, péntekenként, délután 4 és 6 óra között. A JATE új rektora: Csirik János (Folytatás az 1. oldalról) A József Attila Tudományegyetemen végzett 1969-ben, azóta ezen az egyetemen dolgozik. 1990 óta vezeti a Számítástudomány Alkalmazásai Tanszéket. Tavaly április óta ifjúsági rektor­helyettes. Tudományos munkájában részint a számítástudomány alkalmazásának területeivel foglalkozott, kandidátusi érte­kezésének az orvosi „képek", az izotópdiagnosztikai vizsgálatok számítógépes feldolgozása volt a témája, akadémiai doktorátusát ellenben már elméleti jellegű számítástudományi témában ké­szítette el. A tanácsülésen ismertetett programjának domináns eleme: hazai és külföldi viszonylatban egyaránt versenyképes egyetemmé fejleszteni a JATE-t. Következésképpen rendkívül fontosnak tartja az intézmény külkapcsolatainak alakítását. A hallgatók létszá­mának megnövekedése elemi társadalmi érdek, erre fel kell készülnie az egyetemnek. A felsőoktatásban is kívánatos piaci viszonyok honosodásával a széttagolt intézményi struktúra aligha lesz tartható: az universitas szellemében és érdekében kíván tehát tevékenykedni az új rektor, s megfontolt ám határozott lépésekkel a szegedi felsőoktatási intézmények Universitassá fejlesztését szeretné elérni. S.E. •MHHMMH Szegedre jön a bécsi Haydn-barytontrió Nem helyesírási hiba, és nem énekegyüttes. A baryton ugyanis - ipszilonnal írva - hangszer, és a hozzánk látogató trió a 18. századnak erről a kedvelt instrumentumáról kapta a nevét. No meg Haydntól, aki 126 darabot komponált ilyen együttesre, méghozzá hercegi munkaadójának gyakori és olykor méltatlankodva türelmetlen sürgetéseitől indíttatva. Mert Kismarton és Eszterháza (ma Eisenstadt és Fertőd) ura, akit gyakorta „Fényes Miklósnak", vagy „Pompa­kedvelő Esterházynak" neveztek - kiváló mű­velője és egyben rajongója volt a barytonnak, a 17. században feltűnt hűros-vonós-pengetős hangszernek, amelynek játszóhúrjai és ugyan­akkor rezonáns húrjai is vannak (akár húsznál is több), és míg a jobb kéz a vonót kezeli, a bal a húrok lefogása mellett pengetéssel is gazdagítja a hangzásképet. Nem véletlen, hogy Leopold Mozart a barytont „az egyik legkellemesebb hangszernek" tartotta. A nálunk vendégeskedő együttes tagjai magyar és osztrák művészek: a „barytonista" Kakuk Balázs ismert régizene-interpretátor, violán Martin Ortner, a Bécsi Szimfonikus Ze­nekar tagja játszik, Wolfgang Harret (Kontra­bass) az Osztrák Rádió zenekarának nagybőbőse. Társulásuk eddigi gyümölcse: nemzetközi hírnév és több hanglemezfelvétel. A műsor öt darabjából három Joseph Haydn szerzeménye, de a másik két komponista, Nau­mann és Tomasini is Haydn (és Fényes Miklós) közvetlen köréhez tartoztak. Aki szereti a külön­leges élményt, a nemes, kifinomult, ígyenceknek való zenei étlapot, ne mulassza el meghallgatni őket április elsején (szerda), 19 óra 30-kor, a Konzervatórium Kamaratermében. M. L. Tanárképző- Csonka gimnázium 6 plusz 6 hetedikeseknek A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a II. Számú Gya­korló Általános Iskola, valamint a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola együttműkö­désével 6 plusz 6-os képzési formát indítanak be, amely a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által jóváhagyott egyedeti tanterv alapján műkö­dik majd, és a nemzeti alaptan­terv alapgondolataihoz igazo­dik. Az egyedi tantervet főis­kolai oktatókból, közép- és álta­lános iskolai tanárokból álló, közel 60 fős közösség dolgozta ki. A 6 plusz 6-os rendszer tan­anyagának egy első 6 évet ma­gában foglaló elemi szintű, és egy újabb 6 évet igénylő alap­szintű elsajátítását jelenti. Az általános iskola és a gimnázium együttműködésével kiküszö­bölhető a tananyag ismételt „rá­tanítása", azaz megvalósul a li­nearitás, és így a tanulóknak alaposabb ismeretanyagot nyújt túlterhelés nélkül és csökkentett heti óraszámban. Viszont ebbe az osztályba járó tanulók emelt óraszámban tanulják a mate­matikát, és két idegen nyelv tanítása mellett hatéves számí­tástechnikai képzésben is részt vesznek. Az érettségi mellett a tanulók mikroszámítógépes operátori képesítést szerezhet­nek, illetve nyelvvizsgát tehet­nek angolból. Tehát tovább­tanulhatnak szakirányú főisko­lákon és egyetemeken, de a szakvizsga birtokában elhelyez­kedhetnek. A II. Számú Gyakorló Álta­lános Iskola indítja el a jelen­legi általános iskola 6. osztályát követő alapszint első két évét, amelynek szerves folytatását a gimnáziumi tagozat vállalja fel. A képzést a két intézmény városi beiskolázással indítja be; kreatív, matematikát és angol nyelvet kedvelő, most 6. osztá­lyosok jelentkezését várják. A JGYTF II. Számú Gyakorló Általános Iskolájában április 9-én,. délután 5 órakor, tájékoz­tatót tartanak az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek. P. Sz. A szakma kiváló tanulói A Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőit 36 szakmában, több mint ezer tanuló részvételével rendezték meg Gyöngyösön. A döntőben a szegedi Bakay Nándor Szak­közép- és Szakmunkásképző Iskola tanulói jól szerepeltek. Fonó szakmában II. helyezett: Fábián Veronika, V. helyezett: Zsóri Katalin; felkészítő tanár és szakoktató: Deák Józsefné és Márton Istvánné. Szövő szak­mában II. helyezett lett Durán­csik Györgyi, IV. helyezett Tóth Margit; felkészítő tanár és szakoktató: Újszászi Terézia, Dániel Vilmosné és Csiszár Józsefné. Kötőipari-konfekciós szakmában XII. helyezést ért el Ármány Hajnalka; felkészítő tanára és szakoktatója: Tóth Csabáné és Gerebitz Ferencné. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak. Feltétel: - könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal,

Next

/
Thumbnails
Contents