Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 28. Tele vannak a tartályok? Az olaj sem mindig csúszik Messziről érkezeti vendégei voltak tegnap Tűhegvi József alpolgármesternek: Szivak Vladimír Nyikiforovics a nyaganyi Krasznoleninszkneftegaz Ipari Egyesület általános vezérigazgatóhelyettese, valamint Szergej Ivanovics Lepalovszkíj, Pervouralszk első alpolgármestere. Az utóbbi úr kollégájával - a Szeged nagyságú város megbízásából ­a kapcsolatfelvétel első lépéseiről tárgyalt, s ez olyannyira sikerült, hogy alpolgármesterünket meghívta az Európa és Ázsia határán fekvő, csőgyártásáról és vegyiparáról híres városba. A vendégek Molnár Sándor, a Hanti Kft., orosz-magyar vegyesvállalat egyik tulajdonosa és ügyvezetője meghívására érkeztek Szegedre, s lapunknak a tegnapi ebéd után sikerült villáminterjút kérni a vezérigazgatóhelyettestől. - Molnár úron kívül kihez jött, kivel tárgyalt még Magyar­országon? - Csak hozzá. Vele alapí­tottuk ez év elején a Hanti olaj­kereskedelmi kft.-t, azt a ve­gycsvállalatot, amelyben Nya­gany és a magyar partner a ba­ráti százalékkal, azaz fele-fele arányban részes. Korábban Molnár úr saját vállalatával álltunk kapcsolatban. - Mennyi olajat szeretnének behozni az idén ? - Körülbelül nyolcszázezer tonnát, de ha minden kedvezően alakul, ennél több is lehet. - A magyar kereskedők min­dig arra panaszkodnak, hogy nehezen találják meg az egysze­mélyben döntésképes tárgyaló­partnert. - Úgy gondolom, hogy a helyzet sokat javult, sőt most inkább az a véleményem, hogy nehéz Magyarországra olajat küldeni. Ebben a negyedévben 222 ezer tonnára van szerző­désünk, amit nem tud fogadni teljes egészében a magyar fél. - Tele vannak a tartályaink? - Nem tudom, nem vagyok specialista, de ha a Mol Rt. a hátralevő néhány napban nem tudja fogadni az olajat, akkor az első negyedévre elveszik az engedély. - Nem az ütemezéssel van baj? - A szállítás üteme erre a negyedévre szól, meg van az engedély az ütemezés, a ha­tósági beleegyezés, a még hiányzó 130 ezer tonna beérke­zése ennek ellenére kérdéses. Ha senki sem fogadja az olajat, kénytelenek leszünk más orszá­got keresni. Egyébként nem csak olajjal akarunk foglalkoz­ni, érdekel bennünket a bútor­gyártás, a selyem, szállítanánk fát, márványt, meg akarjuk vá­sárolni a csepeli kerékpárgyár egy részét, s nagy kár lenne ha az olajon csúszna el az együtt­működés. KOVÁCS ANDRÁS „Esetlen" természet Országos esőket a Szeged környékiek mostanság csak a televíziós műholdfelvételeken láthattak. A növénytermesz­tésben igen kedvezőtlen jelek mutatják a hiánytüneteket. A Földművelésügyi Hivatal fel­mérése szerint megyénkben a sokévi átlagnak megfelelő szá­zzal szemben az év eddigi részében csak 14 milliméter csapadék hullott. Áz őszi kalászosok a szo­kottnál rosszabb képet mutat­nak. A késői vetés miatt gyen­gén indultak a télbe, a hótakaró nélküli kemény fagyok tovább rontották a növénykék esélyeit. A szárazság erre tesz még egy lapáttal, melynek hatása egyelő­re felmérhetetlen. Eső kellene, de nagyon. A tavalyi 66 ezer hektárral szemben most csak 50 ezer hektáron vetettek búzát. A csökkentés szándékos volt, de nem ebben a mértékben. Ötezer hektáron a tél beköszönte miatt hagyták üresen a magágyat. Oszi árpából 4 ezer hektárral több a terület, amely így meghaladja a 21 ezer hektárt. Rozsot a szokott nagyság­rendben vetettek. Szakemberek minősítése szerint a kalászo­soknak csak fele közepes, egyaránt egynegyed a jó és a gyenge állapotú aránya. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Pénz a „fiókban" 3 S szállítói hitelezés banki hitel "költségvetési 'költségvetési kiutalás befizetés Helyben járó szövetkezetek A hetven megyei mezőgazdasági szövetkezet '91-es nyereségét és veszteségét összevetve, mínusz 763 millió forintos szaldót kapunk. Többek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott mérleg szerinti vagyon 900 millió forinttal csökkent, s most 16,7 milliárd forintot tesz ki. A vagyon piaci értékét működőképessége adja. Az úgynevezett mobil eszközökkel való ellátottság a számok tanúsága szerint nem annyira tragikus, mint amit a lebénuló termelés mulat. A diagram tanúsága szerint csökkent ugyan a szabadon felhasználható „kézzelfogható" pénzmennyiség, de a követelésállomány ezt meghaladóan, több mint félmilliárddal nőtt az elmúlt évihez képest. Csakhogy ez hiába van a „fiókban", ha nem találják hozzá a kulcsot. Több mint egymilliárd forintot nem kaptak meg határidőre, ennek negyede fél évnél régebbi kintlévőség. Mindezt pótolni kell valamiből, logikusnak tűnne, ha megtakarításaikból, más társaságokba befektetett pénzükből, részvé­nyeikből élnének föl. Érdekes módon e befekte­tések megmaradtak az 1 milliárdos szinten. Talán a lanyha értékpapírpiac lehet a magyarázat? A beruházások csökkenő nagyságrendjén nincs mit csodálkozni, a hosszabb távú célokról való lemondás már évekkel ezelőtt elkezdődött. A pénztelenség napi gondjaira abból is következtetni lehet, hogy a saját termelésű készletek 180 millióval mérséklődtek, még ha szükségük is lenne rá, áruba bocsátották. A '92-őt megalapozó vásárolt készleteik (műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) 300 millió forinttal csökkentek. A jelentős áremelkedéseket bekalkulálva a mennyiségi visszaesés ennél is drasztikusabb. T. Sz. I. Mozdulatlan húspiac A tőzsde hússzekciójának forgalma ezen a héten némileg meghaladta a 4 millió forintot. A hetek óta stagnáló árak to­vábbra sem mozdulnak. A piac nehezen tudja értelmezni a mostanában zajló folyamatokat, hiszen a korlátozott export, illetve import beindult. A nagy felvásárlók ugyanakkor képte­lenek a jelenlegi árszinten azon­nali fizetés mellett felvásárolni az árut. Élő sertésre azonnalra és áprilisra is köttetett üzlet: 80 és 81 forint 50 filléres kilón­kénti áron. Viszonylag lanyha alku zajlott az élő marha felvá­sárlásra, üzletkötés nélkül. •MMMHMMMI Az országos hálózat előny ­véli egy nem szikár bankár Miközben elmeséli, hogyan is került a Postabank szegedi ki­rendeltségéhez, azon gondol­kodom, talán helyes volna felül­vizsgálnom a bankárokról alkotott eddigi véleményemet. Neveze­tcsen, hogy szikárak. - Kilencen vagyunk testvérek, és családi hagyomány nálunk, hogy jól tanulunk. Én sem marad­hattam le a többiektől. Okulva a testvéreim példájából úgy gon­doltam, az egyetemi évek kelleme­sebben telnek, ha az ember távol van a családjától. Ezért elmentem Budapestre a közgazdasági egye­temre, ipar szakra. Énnek elvégzése után egy pesti vállalatnál dolgoz­tam, de ott nem tudtam lakáshoz jutni. Szegeden a Fejlesztési Bank éppen munkatársat keresett tanácsi bérlakás-lehetőséggel, pályáz­tam és visszajöttem. A kétszintű bankrendszer létrehozásakor a Fejlesztési Bank vidéki hálózata a Budapest Bankhoz került, ott dolgoztam egy évig. Ezután a Dunabanknál egy önálló fiókot szerveztünk, annak voltam a vezetője 1988 nyaráig. Akkora Postabank vezetője átcsábított ide. Mit gondol, minek tu­Az információs hölgy egy 0290 számú belépőkártyát csíptet kabátom hajtókájára - ezzel mehetek be Várkonyi Gellérthez, a Postabank Szegedi Területi Igazgatóságának vezetőjéhez. Szorongok a pár perc késés miatt, úgy gondolom, egy pénzember ezt aligha bocsájtja meg. De az igazgató kedvesen fogad, és első rutinkérdésemre (hogyan lett bankigazgató) roppant megdöbbentő választ ad. - Az ember életében minden nagy dolog a véletlenen múlik. Feleléísség a közösség iránt Mecenatúra Angliában ^••MHHnHHMHMmnHHMHHmMMMMMBHMMMHHHHMMIIM^^HHÍ A napokban Szegeden vendégszerepelt az Angol Nemzeti Balett. Műsorfüzetükben a következő olvasható: védnök Diana walesi hercegnő, szponzor a Cahle and Wireless telekommunikációs társaság. Az Egyesült Királyságban ugyanis a kulturális élet egyre inkább a társadalom és a különböző pártfogók támogatásától függ. A Cable and Wireless vezetése úgy véli, a tánc is kommunikáciú, a kulturális csere pedig az egyik legjobb módja annak, hogy elősegítsék a nemzetközi megértést. Ezért támogatják a nemzeti balett vendégszerepléseit, sőt, el is kísérik a társulatot külföldi útjaikra. A szegedi előadás után William Allan igazgatótól kértünk rövid interjút. lajdonítható a Postabank nép­szerűsége? - Részben a rendkívül dinami­kus, szinte provokatív indulásnak. Helyzeti előnyt jelentett a többi bankhoz képest, hogy kezdettől fogva a postához kötődtünk, így egy bizonyos infrastruktúra a rendelkezésünkre állt. Természe­tcsen a postahivatalok csak a szol­gáltatások egy igen szűk körét nyújthatják: a mi dolgunk éppen a saját hálózatunk kialakítása. Jó stratégiát választottunk; mindenbe akkor kezdtünk bele, amikor technikailag és emberileg felké­szültünk rá. Kereskedelmi ban­ki funkciókkal indultunk, négy-öt hónap után kezdtünk lakos­sági szolgáltatásokkal foglal­kozni, a devizaszámla-veze­tésbe pedig majdnem egy év után fogtunk bele. Á siker egyik leg­fontosabb oka az, hogy a konstruk­cióin^ beváltak. A betétszám­lakönyv ma Magyarországon ­hitelkártya híján - a legjobb fizetőeszköz, milliós nagyságrendű az ügyfelek száma. Csak egy-két olyan konstrukciónk van, amelyik nem állta ki az idők próbáját. A takarékszelvényt - lévén hosszú lekötésű forma - páldául a növekvő infláció tette népszerűtlenné. A gyors térnyerés egyik eleme lehet az is, hogy egy nyugati típusú, egy­séges arculatú bankhálózatot hoz­tunk létre, és erre azóta is szigo­rúan ügyelünk. - Az, hogy a Postabank országos hálózat, amelyben az egyes fiókok erősen függnek a központtól, milyen előnyökkel, és - esetleg ­milyen hátrányokkal jár? - A függés mértéke üzlet­áganként és konstrukciónként változik. Viták természetesen van­nak, de tudomásul kell venni, hogy ez egy bank. És vannak olyan szol­gáltatások, például a betétszám­lakönyv, amelyek nem lennének életképesek, ha nem országos hálózat lennénk. Azt is tudomásul kell venni, hogy a jövő a hitelkár­tyarendszeré. Éhhez megint csak országos hálózatra van szükség. Azonkívül még mindig sok az országos nagyvállalat, amelyek számlavezetése a banki szolgálta­tások jelentős hányadát teszik ki. Vagyis, ha beraknánk a mérleg egyik serpenyőjébe azt, hogy mit tud ez a bankfiók egy országos hálózat részeként, és mit tudna kü­lön, önállóan, azt hiszem, az előbbi mellett döntenénk. - Mindig mindent mérlegelni kell. Egyébként is a Mérleg je­gyében születtem - fejezi be esz­mefuttatását Várkonyi Gellért. E mondatával ismét sikerül meglep­nie. Amikor a kijáratnál leadom a 0290 számú látogatójegyet, levo­nom a következtetést: legalábbis nem minden bankár szikár. KECZER GABRIELLA - Hogyan működik a me­cenatúra Angliában? - Az Egyesült Királyság né­hány vezető gazdasági társasága bevételének egy meghatározott százalékát fordítja a kultúra és a sport támogatására. Ezeknek a cégeknek alapelvük, hogy nemcsak az ország gazdaságát, de társadalmát is segíteniük kell. - Milyen szempontok alapján döntik el, hogy mit támogatnak és mit nem? - Van egy meghatározott kör, amelyet régóta és folyamatosan támogatunk, ide tarozik az An­gol Nemzeti Balett is. Részt ve­szünk a Károly herceg által alapított „Prince's Trust" mun­kájában. Ugyanakkor minden év elején elhatároljuk költség­vetésünk egy részét olyan cso­portok szponzorálására, ame­lyek alkalmanként fordulnak hozzánk támogatásért. Az álta­lunk szponzorált események köre igen széles, az országosan érdekes, számunkra vagy a „közösség" számára jelentős dolgokra áldozunk szívesen. Legutóbb Londonban a '60-as évek Pop Art mozgalmát bemu­tató kiállítást szponzoráltuk. - Milyen szempontból előnyös egy cégnek a mecénási szerep? - A legfontosabb szempont az, hogy minden cég egy bizo­nyos közösségben fejti ki üzleti tevékenységét, és felelős­séggel tartozik az adott kö­zösség iránt, mert profitja is in­nen származik. De üzleti szem­pontból is előnyös, ha a cég jó viszonyban van az emberekkel. Azt valljuk, hogy alkalmazot­taink jelentik legértékesebb erőforrásunkat, ezért fontosnak tartjuk fejlődésüket és képzésüket. KECZER CEREC „Alapvetőfontosságú, hogy a gazdasági nehézségek idején is biztosítva legyen Európa kulturális örökségének megőrzése " - ez a gondolat a CEREC alapelve. Az Európai Bizottság a Gazdaság és a Kultúra Közeledéséért egy olyan non-profit szervezet, amely biztosítja európai szinten az anyagi támogatással kapcsolatos összes információ szabad áramlását. Lehetőséget teremt arra, hogy az üzleti- és művészvilág, az oktatás és a médiák képviselői, valamint a brüsszeli illetékesek találkozhassanak egymással. Elvei megfontolandók; leszögezik, hogy a művészetek privát támogatása kiegészíti, nem pedig helyettesíti az állami támogatást, hogy különböző ösztönzőkre, például adókedvezményre van szükség a szponzorálás fellendítése érdekében. De fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a kultúra ne koldusként közeledjen leendő szponzoraihoz: legyen tudatában rendkívüli társadalmi értékének. A mecenatúra alapját abban látják, hogy az üzleti szféra tudja, a művészeteken keresztül új piacokhoz tud eljutni, és a kultúra támogatásával leróhatja erkölcsi kötelességét a társadalomnak. KG.

Next

/
Thumbnails
Contents