Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 28. A negyedik szerb köztársaság? A fáraók átka Radioaktív sugárzás lenne? Atomszakértők most Geiger-csövekkel készülnek megvizsgálni 835 egyiptomi múmiát, hogy nyomára bukkanjanak a „fáraők átkának ". A kairói Al Akhbar pénteki jelentése szerint az egyiptomi atomhatóság most zöld utat adott annak, hogy a tudósok a Kairó közelében levő három legnagyobb piramisban talált múmiák esetleges radoaktív sugárzását megvizsgálják. Tudások ugyanis már évtizedek óta találgatják, vajon mi okozhatta egyes kutatők rejtélyes halálát, akik elsőként tártak fel fáraósirokat. Egy kairói orvos nemrég véletlen folytán rájött arra. hogy számos múmia radioaktív sugarakat bocsát ki. Éppen az Egyiptomi Múzeumot látogatta ugyanis, amikor a nála levő Geiger-cső sugárzást jelzett. Szakértők ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi Egyiptomban radioaktív tartalmú anyagot használhattak a holtak bebalzsamozásához. SAJÁT ALKOTMÁNYT szövegeztek meg pént-eken a boszniai szerbek népi gyűlésén Szarajevóban. Az alaptörvény értelmében Jugoszláviában létrehozzák a negyedik szerb köztársaságot, Szerbia. Montenegro és Krajina mellett. A Szerb Demokrata Párt által kezdeményezett lépés polgárháborúhoz, s a hétfőre és keddre tervezett brüsszeli szerbmuzulmán-horvát Bosznia-konferencia kudarcához vezethet. ÖNKÉNYESNEK ÉS INDOKOLATLANNAK nevezte a szerb kormány pénteken a Helsinki Watch nevű emberjogi szervezet állításait a háború idején elkövetett jogsértésekről és a magyar kisebbséggel kapcsolatos panaszokról. Utóbbival kapcsolatban azt hangoztatják, hogy a magyar kisebbség „a nemzetközi mércében szokásos jogoknál jóval többet kap." AZ ENSZ BÉKEEROK telepítésének ügyében foglalt állást a horvát képviselőház. A közlemény legfontosabb pontja, hogy a kéksisakosok elhelyezésekor ragaszkodni kell Horvátország mostani határaihoz. Milán Ramljak miniszterelnök-helyettes szerint a békefenntartó erők érkezése előtt a szövetségi hadsereg újabb területeket akar elfoglalni. A politikus arról is beszámolt, hogy a megszállt területeken a szerb szabadcsapatok tovább folytatják a lakosság etnikai összetételének erőszakos megváltoztatását. A JELEK SZERINT KAMPÁNY KEZÓDÖTT Romániában a magyar egyházak és papjaik ellen. Egy hete két Kolozs megyei településen, fegyverek után nyomozva tartottak házkutatást a paplakban és a templomban, e hét közepén pedig Kolozsvárott Czirják Árpád katolikus főesperest szólították fel a hatóságok arra, hogy vétesse le a Szent Mihály áruház kétnyelvű cégtábláját. Szatmárnémetiből ugyanakkor arról érkeztek hírek, hogy ismeretlen tettesek megpróbálták felgyújtani a Láncos templom, illetve a katolikus püspökség kapuját. Az Alpok-Adria Közösség az Expóért Az Alpok-Adria Közösség bekapcsolódik az 1996-ban Magyarországon rendezendő világkiállítás előkészítésébe, s szervezeti keretei közt új csoport, úgynevezett tervcsoport koordinálja majd a tennivalókat - jelentették be pénteken a Vas megyei Bükfürdón, a közösség gazdasági bizottságának soros ülésén. A delegátusok a világkiállítás rendezésének elképzeléseiről meghallgatták Kassai Róbertnek, a Világkiállítási Fórum elnökének tájékoztatóját. Miután a rendezvényre mintegy 20 millió látogatót - 12 millió külföldit, s 45 ország kiállítóit várnak, érthető okokból az nem lehet csak fóvárosccntrikuS mondotta többek közt. Ebből az is következik, hogy az óriási turistaforgalom természetszerűen érinti a hazánkon kívül eső, de a régióhoz kapcsolódó térségeket is. Ennélfogva szükséges, hogy egyeztessék a nyugati határszélen rendezendő programokat, fejlesztéseket, üzleti lehetőségeket. Az AlpokAdria Közösség tagjai érdekeiknek megfelelően közreműködhetnek az Expo megvalósításában. A tanácskozáson az ausztriai Stájerország Karintia. az olaszországi Veneto tartomány, továbbá Bajorország küldötte részletes egyeztetést sürgetett a témában, s azt. hogy az érintett országok és régiók gazdasági kamarái hivatalosan is kapjanak tájékoztatást a szervezettől az elképzelések kimunkálására. Horvátország delegáltja tengerparti programok szervezését ajánlotta a rendezők figyelmébe. Nincs bizonyíték az „átlövésre" Tovább sincs tárgyi bizonyíték arra, hogy szerdán jugoszláv oldalról lövéseket adtak le magyar területen dolgozó két mezőgazdasági munkásra. Az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a határőrség helyettes szóvivője elmondta: fómkereső eszközökkel kutatják a lövedékeket, miután a bejelentés szerint hat lövést adtak le. Arra a kérdésre, hogy a határőrök is észlelték-e az átlövéseket, Krisán Attila nemmel válaszolt, hozzátéve: ennek zaja pedig több száz, méterre is elhallatszik. Mint mondta, a határőrségnek a jelenlegi helyzetben rendkívül komolyan kell vennie az állampolgári bejelentést, ráadásul ezt egyszerre két ember tette. Az Európai Protestáns Nagygyűlés sajtótájékoztatóján Tőkés László a kisebbségekről beszélt A kisebbségeknek nemcsak a békés cgymásmellettélésre, hanem sokkal inkább a békés egymásértélésre van szükségük. Az előbbi a tolerancia és türelem útja, az utóbbi pedig a megbékélésnek és egymás befogadásának az útja - jelentette ki Tőkés László, az Európai Protestáns Nagygyűlés pénteki sajtótájékoztatóján. A nagyváradi református püspök hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a protestáns találkozón külön bizottság foglalkozik a kisebbségek problémáival. Tőkés László példákat említve a romániai politikai állapotokról elmondta: nemrég a román ortodox egyház egyik vezetője Luthert és Kálvint szektavezetőnek bélyegezte, illetve szenátorok már felvetették olyan táborok építésének ötletét, ahol a „belső ellenség" irányítóit különíthetnék el. A püspök nehezményezte, hogy a román elnök, a kormány és az ortodox egyház vezetői még egyetlen esetben sem foglaltak állást a magyarságot érő támadások ellen. Hozzátette: a világnak ugyanolyan érzékenységgel kellene figyelnie a kelet-európai kisebbségek sorsát, ahogy az antiszemitizmus, az apartheid és a harmadik világban tapasztalt emberi szabadságjogok megsértése ellen fellépnek. Tőkés László hangoztatta: a kisebbségek problémája nem lehet egy ország belügye. A nagyváradi püspök előterjesztéssel fordult az Európai Protestáns Nagygyűlés Szövegező Bizottságához a nemzeti és vallási kisebbségek ügyében. A dokumentum aláhúzza: „eljött az ideje annak, hogy az ökomenikus mozgalom, a tagegyházak ne elégedjenek meg általánosságokkal, az emberi jogok szokványos védelmével, hanem a kollektív kisebbségi jogok ügyében is alakítsák ki egyértelmű, határozott álláspontjukat, hatékony politikájukat - különös tekintettel a sajátos közép-kelet-európai nacionalizmusra". A püspök szerint: „a kisebbségi kérdés olyan világproblémává nőtte ki magát, mely súlyban és jelentőségében csupán az emberi jogok egyetemes kérdéséhez hasonlítható". Tőkés László előterjesztésében kifejti: az egyházaknak elsőrendű feladatuknak kell tekinteniük a nemzeti megbékélés érdekében végzett közszolgálatot. Hegedűs Lóránt református püspök a sajtó képviselőinek elmondta: az eljövendő közös Európa-házban csak a patriotizmus alapján élhetünk. Véleménye szerint: a magyarok a történelem egyik legkeményebb ütközőzónájában élnek, számunkra élet-halál kérdés, hogy a térségben a nacionalizmus patriotizmussá alakuljon át. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak. Feltétel: - könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal, írásban kell leadni a Sajtóházba. „Számvitel 1000" jeligére. Magyarország az élen Magyarország áll az élen azon reformországok listáján, amelyekben a Nyugat a fordulat óta beruházott - állapították meg egy bécsi kelet-nyugati tanácskozáson. A pénzügyi és gazdasági szakemberek tanácskozásán napvilágot látott adatok szerint az összesen 5 milliárd dollár beruházásból Magyarország 3 milliárddal részesedik, utánm Csehszlovákia következik 1.2-1,3 milliárddal, majd Lengyelország 0,7 milliárddal. Elhangzott az a megállapítás is, hogy míg Csehszlovákiában és Lengyelországban idegenkednek a külföldi - elsősorban német - beruházásoktól, Magyarország nyitva áll a külföldi toké előtt. A tanácskozáson Tárkány Szűcs Attila, a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese részletes tájékoztatást adott a magyarországi privatizáció helyzetéről. Horvátország Az ENSZ-bevonulás idején •ffffff. UNPROFOR terület í ENSZ erők az egész megye területen 4 ENSZ erők a megye bizonyos területen Fegyveres összetűzés vonala Horvátországba ezekben a napokban érkeznek a békefenntartó ENSZ csapatok. Május elejéig több mint 14 ezer kéksisakos érkezik az ENSZ olyan különleges védelmi térségeire (UNPROFOR), ah'ol a szerbek többségben vannak, vagy ahol a feszültségek fegyveres összetűzéseket okoztak. E térségek a következők: 1. Észak-Szlavónia és Baranya (Pélmonostor, Vukovár, Eszék és Vinkovci megyék bizonyos részei - kb. 2600 négyzetkilométer, 200 ezer lakossal, melyből 85 ezer szerb nemzetiségű). 2. Nyugat-Szlavónia (Daruvár, Pakrac, Grubisno Polje, Új Gradiska és Novska megyék bizonyos részei - kb. 2200 négyzetkilométer, több mint 100 ezer lakossal, amelyből 40 ezer szerb van). 3. Krajina terület 13 megyét foglal, kb. 7100 négyzetkilométerrel, 194 ezer lakossal, amiből 144 ezer szerb. Horvátországban a szerbek 11 megyében (az országban 115 megye volt) többségben vannak, de az ENSZ-erők mégis 22 megye területére jönnek. Az UNPROFOR terület kb. 12 ezer négyzetkilométer, vagyis 21,3 százalék a Horvát Köztársaság területéből, és itt él kb. 500 ezer ember, vagyis a lakosság 10,5 százaléka. A szerbek ezen a területen 54 százalékot képviselnek a lakosságból (a „Glóbus" zágrábi lap adataiból). Az ENSZ békefenntartó erőknek az a feladatuk, hogy a békét helyreállítsák és demilitarizálják a térségeket. Eszerint az UNPROFOR-területekről el kell vonulnia a jugoszláv hadseregnek, a szerb önkénteseknek és más fegyveres erőknek. Itt csak a kéksisakosok felügyelete alatt lévő rendőrség marad, melynek struktúrája meg kell hogy feleljen a térség háború előtti nemzeti struktúrájának. A békefenntartó terv, és az ENSZ főtitkára - Butrosz Gáli utólagos tudósítása - szerint, ezeken a térségeken tovább működnek a helyi uralkodó szervek és a helyi rendőrség. Éppen az ENSZ-főtitkár utólagos nyilatkozata számos találgatásra adott okot, előhívott sok kétséget Horvátországban. Az a kérdés, hogy végül melyik hatalmi szervezet marad uralkodó e területen. Azok-e, akik választások útján, vagy akik erőszakkal jutottak el a hatalomig. A rendőrségnél is az a kérdés, hogy az a rendőrség marad, amelyet végül is a szerb önkéntesek alakítottak, vagy azok a rendőrök, akik a megszállt területekről ideiglenesen elmenekültek. A nép izgatott, majdnem 300 ezer ember elmenekült és találgatja, hogy vajon elvesztette-e Horvátország azokat a területeket, amelyekre a kéksisakosok érkeznek. Dr. Milán Ramljak a horvát kormány egyik alelnöke, az ENSZ békefenntartó erők együttműködési hivatalának elnöke kijelentette, hogy Horvátország az ENSZ csapatok érkezésével átmeneti időre elveszíti az ellenőrzését a megszállt területeken. Ez a Butrosz Gáli tudósításából is adódik: „Az UNPROFOR-teriiletek az átmeneti időben még nem találják ki a politikai megoldást, nem lesznek alárendeltek a Horvát Köztársaság törvényeinek és intézményeinek." A béketervek azt is előirányozzák. hogy a menekültek és üldözöttek hazatérhetnek, de sokan úgy mondják, hogy inkább magyarországi táborokban maradnak, mintsem visszamenjenek oda, ahonnan sikerült élve megmenekülniük. Dr. Mate Granic, a horvát kormány alelnöke, optimizmussal várja a Szerbia kéksisakosokat. Azt jelentette ki, hogy a kormánynak minél előbb kell az UNPROFOR-térséget a háború előtti állapotba visszahelyezni. Reménykedik és hisz abban, hogy a megszakadt összeköttetések helyre lesznek állítva, úgy Horvátországban, mint a világgal is. A horvátok nem nagyon bíznak a békefenntartó erőkben, inkább szeretnék, ha a horvát hadsereg szabadítaná fel a megszállt területeket. A zágrábi „Glóbus" telefonankétja szerint a 224 zágrábi lakos arra válaszolt, vajon akarják-e, hogy jöjjenek a kéksisakosok, vagy inkább szeretnék, hogy a megszállt területeket a horvát haderő szabadítsa fel. 54 százalék a kéksisakosok érkezésére szavazott. 44 százalék azt várja, hogy a horvát katonák szabadítsák fel a megszállt területeket, 2 százalék véleménye szerint a horvát haderő és a békefenntartó csapatok együttműködését várja. A világ egyetért abban, hogy a határváltozást erőszakkal nem lehet végrehajtani, s hogy a nemzetiségeknek garantálni kell az emberi és kisebbségi jogokat, úgy ahogy garantálva vannak Nyugat-Európában. Horvátország 1991. december 15-én egyezményt írt alá Magyarországgal, amellyel biztosítja a 25 347 Horvátországban élő magyar nemzetiségű kisebbség jogait. Várható, hogy a horvát kormány, a lokális autonómia mellett kénytelen lesz a szerbeknek, azokon a területeken, ahol többségben vannak (11 megye), regionális autonómiát is adni, így a pillanatnyilag megszállt térségek Horvátországban maradnak. TEKA LÁSZLÓ