Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 26. Vajdaság Békében (is) erőszak Élénken él még az emlékezetünkben Csorba Béla, neves délvidéki (ró közelmúltban történt meghurcoltatása. A vajdasági és a nemzetközi közvélemény felháborodása és tiltakozása akkor elegendőnek bizonyult a katonaköteles fiatalember kiszabadulásához. Csorba, mint ismeretes, visszautasította, hogy fegyvert fogjon és tartalékos katonaként részt vegyen a testvérgyilkos horvátországi háborúban. Öt nap után a katonai elöljáróság, engedve a hatalmas tiltakozási hullámnak - kiengedte Csorbát. Igen ám, de a VMDK egyik vezetőségi tagjáról lévén szó, ez többé-kevésbé értelemszerűnek is tűnt. Mármint a nyilvánosság ilyen méretű igénybevétele. De azóta hány száz, vagy talán ezer magyar tartalékost mozgósítottak Vajdaságban, és a szűkebb családtagokon kívül senki sem tudott róluk! Úgy tűnik azonban, megtört a jég. A; egyre fokozódó mozgósítási „lendület" áldozatainak hozzátartozói most már - bár félnek a megtorlástál - közzéteszik, elmondják, világgá kürtölik, hogy fiukat, férjüket, barátjukat elvitték a frontra. Tipikus esete a fentieknek Forgó Lóránd csantavéri (Szabadka melletti falubeli) 26 éves fiatalember elhurcolása. Őt még március l-jén éjszaka vette őrizetbe a rendőrség, miután nem volt hajlandó alóírni a behívót, ami azonnali hatállyal a baranyai frontvonalra „invitálta"! Miután letartóztatták, a szabadkai I. számú laktanyába vitték, onnan pedig a belgrádi katonai ügyészségre, ahol feltehetőleg ítélkeznek majd felette ­azért, mert pacifista, s nem hajlandó háborúzni. Forgó Lóránt szülei (édesanyja súlyos beteg, édesapját valószínűleg a fenti események függvényében elbocsátották munkahelyéről) mindent megmozgattak fiuk kiszabadítása érdekében. De szerencsére nem csak ők. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Emberjogi Bizottsága, az Amnesty International, a különféle nemzetközi emberjogi szervezetek is felemelték szavukat a csantavéri magyar fiatalemberért. Közben a jugoszláv válságövezetekbe tovább érkeznek a kéksisakosok. A szerb kormány, amely szerint Szerbia senkivel sem viselt háborút (!) az elmúlt fél évben, szüntelenül hangoztatja, Iwgv immár beköszöntött a béke. Ez az állítás sem fedi a valóságot. Az viszont igen, hogy: az erőszak tovább él, sőt fokozódik. K F. Líbia nem adja ki állampolgárait! Líbia csak úgy adja át a nyugati hatalmak által terro­rizmussal vádolt két állam­polgárát az Arab Ligának, ha az nem adja őket tovább az Egye­sült Államoknak, illetve Nagy­Britanniának - közölték a tripoli vezetők a pánarab szer­vezet küldöttségével. Liga-források szerdán fedték fel a fótitkárnak, Eszmat Ab­del-Megidnek előző nap adott líbiai választ. Közlésük szerint Tripoli visszautasítja a repü­lőgép-robbantással vádolt két férfi kiadatását, ellenben tel­jességgel aláveti magát a hágai nemzetközi bíróság döntésének. A hágai testület csütörtökön kezdi az ügy - igen hosszúnak ígérkező - vizsgálatát, amelyet Líbia kezdeményezett. Líbia ENSZ-nagykövete hét­főn azt közölte, hogy országa kész átadni a két személyt az Arab Ligának. ENSZ-források ezt azzal egészítették ki, hogy a lépés voltaképpen egy lépcső­zetes kiadatási procedúra elsó foka lesz: a Liga főtitkára az ENSZ főtitkárának adja tovább a gyanúsítottakat, s az továb­bítja őket a két angolszáz ha­talom hatóságainak. Eszmat Abdel-Megid, az Arab Liga főtitkára és a líbiai ügy ke­zelésére felállított héttagú kül­ügyminiszteri bizottság kedden Tripoliba utazott, hogy az ügylet lebonyolításának módjá­ról tanácskozzék. Az elmúlt napok ellentmon­dásos líbiai megnyilatkozásai mögött egyes közel-keleti meg­figyelők a tripoli vezetés meg­osztottságát látják. Dél-tiroli terrorizmus Dél-Tirol (Alto Adigc) la­kosságát újabban a „DIA" (Difcsa Italiani Alto Adigc ­Olasz Védelem Alto Adigénak) elnevezésű terrorszervezet tartja rettegésben. A szervezet nevében ismeretlen telefonálók közölték a bolzanoi (bozeni) olasz lapok szerkesztőségével, hogy megmérgezik a szuper­markelekben árusított tejet és általában is az Olaszországhoz tartozó tartomány gazdaságának tönkrétételét tűzték ki célul. Az első merényletet a „DIA" egy kanyargós hegyi autóúton követte el - ismeretlen tettesek olajat öntöttek az autópályára. \ rendőrség és a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően azonban szerencsére nem tör­tént katasztrófa. Az olasz carabinicrik és a „Digos" titkosszolgálat kiterjedt nyomozása hétfőig még nem hozott eredményt. A „DIA" nem az első olasz terrorszervezet, amely Alto Adige tartományban tevékeny­kedik. Már a '80-as években hallatott magáról a „MIA" (Moviinento Italiani Adige ­Olaszok Mozgalma Alto Adi­gében) és az „API" (Asso­ciazione Protezione Italiana ­Egyesülés az Olaszok Védel­mére). Ez a két szervezet mintegy 20 merénylet elköve­tését vállalta magára a tar­tományban - többek közt nagy mennyiségű almát mérgeztek meg 1981-ben és - szerencsére sikertelen - merényletet kö­vettek cl 1988 augusztusában egy drótkötélpálya ellen. A „MIA" 1979-ben hallatott magáról elős/.ör - röplapokon kilátásba helyezte a déltiroliak „kiirtását". Nem szűnnek a harcok... A DÉLSZLÁV FRONTSZAKASZOK közül a legsúlyosabb harcok Bosanski Brodon voltak. A szövetségi erők és a szerb szabadcsapatok, közöttük a hírhedt fehérsasok is, már második napja tartják tűz alatt a várost. Két személy életét vesztette, több mint tízen pedig megsebesültek. Szemtanúk szerint 300 éves fennállása óta ilyen rombolást még nem vittek végbe Bosanski Brodon. Több lakótelepen tűz ütött ki, a lakosság tömegesen menekül a városból. A szomszédos, de már horvát területen levő Slavonski Brodon is az óvóhelyeken töltötték az utóbbi két napot a lakosok. Szerda délután ismét lőni kezdték Eszék északi védelmi állásait. A támadásban három horvát katona megsebesült. Zárában viszonylagos nyugalom volt, de a zágrábi rádió értesülései szerint a szerb szabadcsapatok folyamatosan gyújtogatnak a környező horvát falvakban. A HÉT ELEJÉN változatlan erővel folytatódtak a harcok az államközösség két válságövezetében, a Dnyeszter mentén és Karabahban. Moldovában kedd óta folyamatos tűzharc zajlik a frontvonal teljes hosszában, amelynek már eddig is több halottja és sebesült áldozata van. Chisinauből (Kisinvov) származó értesülések szerint a volt szovjet haderők Moldovában állomásozó 14. számú hadseregének fegyverkészletéből páncélozott harci jármüveket és egyéb hadfelszerelést adtak át a moldovai nemzeti gárda alakulatainak. Az azerbajdzsáni Agdam térségében bakui források szerint az örmény erők lendültek támadásba, és rakétatü/.et zúdítottak a településre. Ennek következtében többen megsérültek, néhány ház pedig összeomlott. Az Azerbajdzsáni Népfront közlése szerint örmény fegyveresek ismét Örményország területéről támadtak több, Azerbajdzsán területén fekvő falut. AZ OROSZ ÉS A TATÁR ELNÖK telefonon tárgyalt a tatárföldi népszavazás nyomán kialakult helyzetről ­jelentette be szerdán Ramazan Abdulatipov, az orosz parlament alelnöke. Borisz Jelcin és Mintimer Sajmijev állítólag egyetértett abban, hogy mielőbb megállapodásban kell rögzíteni: Tatárföld Oroszország része marad. Abdulatipov elmondta, hogy rövidesen tárgyalások kezdődnek Moszkva és Kazany között, amelyet várhatóan a két elnök találkozója nyit meg. A párbeszéd központi témája a hatalom és a jogkörök megosztása az orosz és a tatár vezetés között. MEGLEPETESSZERŰ vereséget szenvedett Ro Te Vu államfő kormánypártja a Dél-Koreában rendezett általános választásokon, és megfigyelők bizonyosra veszik, hogy az év végén távozó Ro Te Vu utódja nem a köztársasági elnök párthívei közül kerül majd ki. A kormányzó Demokratikus Liberális Párt (DLP). amely eddig a parlamenti helyek kétharmadával rendelkezett, elvesztette többségét a képviselőházban - közölte a szöuli rádió szerdán, a szavazatok 98 százalékának megszámlálása után. A választások győztese a Kim De Dzsong és l.i Ki l ek vezette legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Párt, és ezzel a kétszeres elnökjelölt, Kim De Dzsong esélyei alaposan megnőttek az államfői tisztség megszerzésére. * mHMHMHHi Kétoldalú találkozók Helsinkiben Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki utótalálkozóján szerdán néhány, kétoldalú találkozóra is sor került. Ezek sorában Je­szenszky Géza külügyminiszter tárgyalt a vendéglátó Finn­ország külügyeinek irányító­jával, Paavo Vayrinen-nel, Alois Mock-al és csehszlovák kollégájával, Jirí Dientsbierre1, akivel ismertette az ország­gyűlés határozatát a bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszerről. Jeszenszky Géza és Alois Mock tárgyalásain elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról esett szó: így új határátkelőhelyek megnyitásáról, a közép-európai kezdeményezés keretében fel­vetett közös tervekről, a Trieszt-Budapest és Graz-Mar­burg-Agram vonal megépíté­séről, továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséről. Az osztrák külügymi­niszter késznek mutatkozott, hogy a Duna-egyezmény mó­dosításával kapcsolatos magyar kezdeményezést támogassa. A jugoszláviai helyzettel kapcso­latban mindketten stabilizáló tényezőként értékelték az ENSZ-csapatok telepítését. Alois Mock ezt megelőzően Andrej Kozirev orosz külügy­miniszterrel egyebek között a környezetvédelemről, a kara­bahi kérdésről és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról foly­tatott megbeszéléseket. Az utó­találkozó értékelése kapcsán egyetértettek abban, hogy az 51 államot tömörítő EBEÉ egy összeurópai kollektív bizton­sági rendszer magja lehet. RMDSZ-platform Kezdeményezők zászlóbontása Kolozsvárott alakult meg (a Református Teológia díszter­mében) az RMDSZ valószí­nűleg legnépesebb, programját tekintve a kereszténydemokrá­cia alapjain - amit a sajátos erdélyi viszonyokhoz alkalmaz­tak - nyugvó platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeménye­zés. Zászlóbontásuk alkalmával megfogalmazták: a közélet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség keresztény és nem­zeti megújítását kezdeménye­zik; az RMDSZ-en belüli egye­nes beszédet, a hovatartozás egyértelmű tisztázását, az elv­szerű és megalkuvásmentes po­litizálást tartják szem előtt; az összmagyarsággal való eddigi­nél nagyobb együttműködési szándékot hangsúlyozzák; az együtt élő romániai népekkel az együttműködést és közös cse­lekvést szorgalmazzák; Petőfi­vel vallják: nem elég a nép ne­vében, hanem a nép érdekében, a néppel együtt kell tevékeny­kedni... Felszólítanak minden RMDSZ-tagot, vallja velük: van jövője a romániai magyar­ságnak! Az Országos Szervező Bi­zottság Székelyudvarhelyen székel. Programnyilatkozatukat keresztény-nemzetinek minősí­tik, s kijelentik: az RMDSZ Programját és Alapszabályát tiszteletben tartják. Az OSZB levélcíme: 4150 Odorhein Se­cuiesc, Szabadság tér 5/5, telefon/fax: 959/13561. Fs Amerikai elnökválasztás A világ legnagyobb cirkusza A legnagyobb hollywoodi showműsorok sem szárnyalják túl azt a választási komédiát, ami ezekben a hetekben ját­szódik Amerikában. Persze az előadás vége* még nagyon messze van, hiszen az új elnök (vagy talán a régi) beiktatási ceremóniája csak az ősszel lesz, azonban a hadjárat egyre magasabb hullámokban ömlik a polgárokra. Egy biztos, a de­mokraták mindent megtesznek azért, hogy jelöltjük, a repub­likánus párt által támogatott; a jelenlegi elnök. George Bush helyébe kerüljön. Mint vallják ­s ezt megerősítik azok a köz­gazdászok is, akik kampá­nyukat figyelemmel kísérik -, ez az a/, év, amikor a demok­raták letörhetik a republi­kánusok nagyra nőtt „szarvát." Egyelőre azonban igazán még jelöltjük sincs, bár elképzelésük arról van, hogy ki lehet az az ember, aki George Bush „ha­talmát" megtörheti. A legna­gyobb valószínűséggel, leg­alábbis i)z előrejelzésekből, a prognózisokból az derül ki, hogy Bili Clinton, a mérsé­kelten konzervatív szárny ve­zére lehet az ő emberük. Je­lenleg az igen népszerű Clinton vezet is a demokrata elnök­jelöltek között, azonban a pártot finanszírozó tőkések aggódnak, ugyanis a bulvárlapok és hír­adások nap mint nap kürtölik a leendő elnök egykori nőügyeit. Felfedték ugyanis, hogy Bili Clinton tizenhatéves házassága nem volt viszontagságoktól Bush, vagy... mentes, s ezen „csámcsoghat" most az amerikai, aki hiszi is, meg nem is a legpikánsabb történeteket. Persze a bulvár­sajtó bizonyít „mindent", s ezért busás összegeket fizet azoknak a hölgyeknek, akiket valamikor a demokraták által leginkább tűzben tartott jelölt „foglalkoztatott." Ugy látszik azonban, a Clinton házaspár máris teljesen beleéli magát az esetleges végső győzelembe, hiszen nyíltan kiáll a férj és feleség, s elmondják, bizony valamikor régen, tényleg válságban volt házasságuk. De most már í.nin­den rendben, s mintapéldányai az egykori eskütételben foglal­taknak. Hillary Clinton például mindent megtesz férjéért, s még arra is képes, hogy ringbe száll­jon az egykori szeretővel, Gennifer Flowers-szel, a nép­szerű énekesnőből lett riporter­rel, aki pedig a kamerák ke­reszttüzében sokkal biztosabban mozog, mint kihívója. De, hogy mi lesz ennek a hatása, az majd csak hónapok múlva kerül napvilágra, amikor a demok­ratáknak elnökjelöltet kell ki­állítani. Ezzel szemben valamivel nyugodtabb a másik oldal, a republikánus párt, melynek jelöltje a második ciklusra készülő jelenlegi elnök. George Bush, akinek népszerűsége ugyan nem akkora már, mint négy évvel ezelőtti megvá­lasztásakor, azonban posztjánál fogva lépéselőnyben van. Naná, ezt ki is használja! Szokásos évi beszédében például azonnali ...Clinton? adócsökkentést rendelt el, melynek célja a népszerű intéz­kedés mellett, a fogyasztás serkentése. Ez azonban, mint nyilatkozzék a közgazdászok, a többi javaslattal együtt, kevés ahhoz, hogy hosszú távon viszaállítsák az USA gazdasági versenyképességét, amibe ter­mészetesen a demokraták azon­nal belekötöttek. Válaszukban áz intézkedéseket mindössze választás előtti népszerűség­növelő beszédnek titulálták. Ugyanakkor a válságból való kiutat a demokraták sem igazán határozzák meg. Mindenekelőtt szidják, s felelősnek kiáltják ki a gazdasági hanyatlásért a Bush-féle irányítást, s ígérik, hogy majd ők kihúzzák a kátyú­hói a gazdaság megfeneklett szekerét. Ez viszont egyér­telműen áldozatokkal jáma, s a népszerűtlen intézkedések sorával. Nos, erről említést az öt jelöltjük közül egyedül Paul Tsongason tesz és csak ő, valamint Bili Clinton tálalják részletcsen gazdasági elképze­léseiket. De az amerikai ha­nyatló gazdaság talpra állításának módját ők sem határozzák meg igazán. S igencsak - összehasonlítva a republikánusok és a demokraták programját - abba a szélbe kapatják vitorlájukat, mint ellenlábasuk. Persze árnyalatnyi különbségek mindenképpen vannak. Mindenesetre most már az a kérdés, kinek hisznek jobban azok az amerikaiak, akiknek bizony egyre nehezedik - az elmúlt évekhez képest - a megélhetése az államokban... Cs. GÁT LÁSZLÓ (USA)

Next

/
Thumbnails
Contents