Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 23. BELPOLITIKA 3 • • Önvédelmi körkép ELŐBB A KÖNYVET FORŐaSD! Az önvédelem - amit az önvédelmi, őrző- és kísérőfegyverekről tudni kell című könyv a napokban jelent meg. A köte^ azért is időszerű, mert a kormány rendelete szerint március végéig kell bejelentető a lakosság tulajdonában lévő fegyvereket. A könyv ismerteti az önvédelmi, a gáz- és légfegyverek vásárlási és tartási jogának módosulását, közli a fegyvertartást szabályozó rendeleteket, a fegyvertartási engedély igénylésének rendjét stb. CSALÁDI PÓTLÉK, MÁR A TERHESSÉG IDEJÉN? Már a terhesség betöltött harmadik hónapja után célszerű lenne a családi pótlék folyósítása. Az MDF szociális munkacsoportja javasolni is fogja, hogy ezt építsék be a szociális törvénybe. Mindezt Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő jelentette be Veszprémben. PÉNZFORGALMI VÁLTOZÁSOK. Április l-jétől új pénzforgalmi előírások lépnek életbe hazánkban. Korszerűsítik és egyes vonatkozásaiban egyszerűsítik a fizetési Bérekről, kártyákról, állami vagyonról Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke Szegeden (Folytatás az l• oldalról.) Amennyiben a háziorvosi team olyan szerződést köt az illetékes önkormányzattal, amely szerint az önkormányzat fedezi a rendelő működési költségét, akkor a tb-től kapott - úgynevezett - fejkvótán az önkrományzattal is osztoznia kell a háziorvosi rendelő csapatának. Ha azonban a háziorvos vállalja a rendelő rezsijét, akkor ő rendelkezik a betegek után kapott teljes összeggel. A harmadik variáció szerint, ha az orvos maga veszi meg és üzemelteti rendelőjét, akkor csak a társadalombiztosítóval köt szerződést, és a kapott fejkvóta őt, illetve munkatársait illeti. Egy kérdésre válaszolva dr. Kis Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a körzeti orvosokon, illetve a körzeti gyermekorvosokon kívül egyelőre más orvos ne fogadjon el biztosítási igazolványt. A háziorvosi szolgálatról szóló rendelet egyébként két héten belül megjelenik a Magyar Közlönyben, és akkor valamennyi magyar orvos értesülhet az új rendszerrel kapcsolatos részletekről. Az orvostársadalom bérének várható alakulásáról szólva elmondta, hogy ez évben még csak a háziorvosok, a jövő év első felében a szakrendelők munkatársai, a második félévben pedig a fekvőbetegrintézetek dolgozói is teljesítményük szerint kapják bérüket. így másfél év alatt megvalósul az a bé[fejlesztés, amit az egészségügyiek szakszervezete most követel. Megkezdődtek már a bértárgyalások a társadalombiztosítás és a Magyar Orvosi Kamara képviselői között, az alkuban a kamara jelentős szerepet játszik. Jövendő sorsukról tudakozódván szót kértek az üzemorvosok és az iskolaorvosok. Az előbbiek azt a választ kapták, csak akkor vállalkozzanak háziorvoslásra, tehát csak akkor fogadjanak el biztosítási kártyát, ha maradéktalanul eleget tudnak tenni a háziorvostól elvárható követelményeknek. Ha nem képesek mert például távol laknak a betegüktől - bármikor a páciensük segítségére sietni, akkor saját érdekükben ne vállaljanak ilyen beteget. Amenynyiben a háziorvosi ellátást maximálisan garantálni tudják, akkor elfogadhatnak betegbiztosítási kártyát. Az iskolaorvosi hálózattal kapcsolatban hangsúlyozta: fenntartása továbbra is állami feladat marad, és éppen a betegségek megelőzése érdekében a hálózatot fejleszteni kell. Első kézből értesülhettek a péntek esti beszélgetés résztvevői arról is, hogyan fest az idei esztendő egészségügyi költségvetése. A rendelkezésre álló 510 milliárd forintból 110 milliárd jut az egészségügyre, 360 milliárd a nyugdíjakra és 40 milliárd a szociális jellegű kiadásokra, mint amilyen például a gyes, a gyed. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága elnökének legfontosabb bejelentése - ami talán most már nem csak ígéret marad -: a társadalombiztosítás 300 milliárd forintot kap az állami vagyonból. E vagyon hozamát befektetheti, és ennek nyereségéből fejlesztheti az egészségügyi- és nyugdíjellátást. KALOCSAI KATALIN Békéscsabai kormányhétvége Adósság és munkanélküliség Hét végén is dolgozott a kormány, Békéscsabán tartotta kihelyezett ülését, amelyen megjelent Antall József miniszterelnök is. Nyugodt lelkiismerettel írom le, már hónapokkal előbb formálódott, elhatároztatott ez a program, bár a politikai kardcsörtetők most egyértelműen úgy állítják be, hogy miután Szokolay Zoltán, Békéscsaba országgyűlési képviselője visszalépett, helyére a Parlamentbe a Magyar Demokrata Fórum most Kádár Béla külgazdasági minisztert jelöli. A születésnapját ünneplő miniszter, aki a megelőző napokban Párizsban, az OECD megalapításának harmincadik évfordulójára rendezett szimpóziumon képviseltette hazánkat, a kormány hat miniszterének egyikeként derekasan kivette részét a kihelyezett ülés munkájából. Miről is van szó? Miért éppen most, és miért éppen Békéscsabán rendezték e térség életében rendkívülinek minősíthető munkatalálkozót, amelyen természetesen részt vettek meghívott államtitkárok, országgyűlési képviselők és polgármesterek. Azért, mert súlyosbodnak a gondok, nő a feszültség, hogy csak néhányat említsünk: Békés megye jövedelem-színvonala jóval alatta marad az országos átlagnak, a terület önkormányzatainak adóssága megközelíti az egymilliárd forintot, a mezőgazdaság tavalyi vesztesége kétmilliárd forint körüli, s a 181 ezer aktív kereső közül decemberben 19 ezer 200 munkanélkülit tartottak számon, februárban már 26 ezer 200-at, jelenleg ennél jóval többet, nem szólva arról, hogy az agrárágazatban rohamosan bekövetkező változások további tízezreket kényszerítenek a munkanélküliek népes és egyre kilátástalanabb táborába. Mivel Békés megye termelési szerkezete kirívóan magán hordozza az elmúlt negyven év hibáit is, csak a mezőgazdaságának szüksége lenne öt-hatmilliárd forint gyorstámogatásra, hogy a kor és a törvények szabta lehetőségeknek megfeleljen, ezért mindenképpen hasznosnak ítélhető a kihelyezett kormányülés, főleg, ha az eredmény nem sokáig várat magára. Békéscsaba jóval elviselhetőbb helyzetben van, mint a megye, mégis a lakosainak egyharmada létminimum alatt él, új kereskedelmi központ, szennyvíztisztító, szeméttelep szükségeltetik, s ezek megvalósíthatósági terveihez várja a város bőkezű partnernek a kormányt. A sort természetesen és sajnálatosan vég nélkül folytathatnánk, az idegenforgalom gyulai fellegvárára, a nemzetiségi gondokra is figyelemmel, ám mindezek a régió, a Dél-Alföld más területein is tapasztalhatók. Általános tünetet fogalmaztak meg tehát Békésben, amikor a közelmúlt gyakorlatára (nem kis célzással a jelenre is) kimondták: a térség - de a régió is - olyan tehén szerepét töltötte be, amelyik helyben legelt, de Budapesten fejték. Fölösleges tehát folytatni a sort a közlekedés, a közegészségügy problémáival, lássuk inkább, mi a kormány válasza e vidéknek, amely lehetőségeit tekintve (földrajzi elhelyezkedésénél fogva is) mind gazdasági, mind pedig kulturális szerepét tekintve kapuja lehet(ne) Erdélynek és más, távolabbi régióknak. Sz. LUKÁCS IMRE KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője a Csongor Téri Általános Iskolában tart fogadóórát 17.30-tól 19 óráig. A PARRAGH RT. csemperészlegére férfi munkatársat keresünk. Jelentkezni részletes önéletrajzzal a Kárász u. 8. sz. alatti üzletünkben lehet, az üzletvezetőnél. Tel.: 12-944. Ózonlyuk az üvegházon (Folytatás az I. oldalról.) Ezek a folyamatok kimutatható változásokat okozhatnak csapadékeloszlásban és az éves hőmennyiségben a világ nagy részén, amelyek komolyan befolyásolják a mezőgazdaságot, erdőgazdaságot, és láthatóan hatást gyakorolnak minden élőlényre. Még 2 C-fokos átlaghőmérsékletemelkedés is nagyobb, mint amit az emberi civilizáció valaha is átélt. Ha a felmelegedés kimutatása jelenleg még vitatható is, egy tény biztos: századunkban az 1980-as évtized volt a legmelegebb, s ekkor figyeltek meg az utóbbi száz évben előforduló tíz legmelegebb esztendő közül hatot. A levegőszennyezés felismert hatása az emberi egészségre, az erdők, vizek, termőföldek állapotára sok ipari országot arra vezetett, hogy szigorító intézkedéseket tegyen, visszafogja az ólom, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok kibocsátását. Mindezek ellenére egyre növekszik a légkörbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, fokozódó veszélyt jelentve környezetünkre, az emberi egészségre, a levegő minőségére. Nincs olyan vonatkozása az emberi tevékenységnek, amely kivonhatná magát e folyamatok egész világra kiterjedő hatása alól, akár fejlődő, akár fejlett országokról van szó, ezért a légkör tönkretételének megakadályozását célzó, egyre sürgetőbb erőfeszítéseket is globálisan kell megosztani. módokat. Lehetővé teszik, hogy a bankok az ügyfelekkel, szabadabban állapodhassanak meg bizonyos fizetési feltételekről és határidőről. Az új rendszer figyelembe veszi: a magyar bankok között hamarosan életbe lép az elektronikus elszámolási rendszer. Az új előírások sokkal szorosabb határidőket szabnak majd a bankok számára az egyes fizetési megbízások teljesítéséhez. SZELLEMI KÖRNYEZETVÉDELEM. Napjainkra a konzumkultúra, a szellemi környezet elsekélyesedése olyannyira valósággá vált, hogy szükséges a környezetvédelem fogalmát kulturális és szellemi területre is kiterjeszteni - e gondolat jegyében rendezett egész napos tanácskozást az Ifjúsági Demokrata Fórum környezetvédelmi csoportja, közösen a Magyar Szellemi Védegylettel. A meghívott előadók között Szerepelt többek között Bíró Zoltán, Fekete Gyula, Balczó András. Öböl J

ELENSÉGEK. Azt hiszem, a sport nemcsak a társadalom gazdasági alapokon szerveződő énképe, hanem e közösség egyedeinek a jövőről alkotott nézete is. Az utóbbi a fontos, az előbbit kár is magyarázni - egyértelmű. S ha az egyes emberről szólunk, engedtessék meg, hogy néhány - látszólag összeilleszthetetlen - jelenség-mozaikot rakosgassak ide, az Öböl partjára. 1. Los Angelesben az akkori Jugoszlávia kézilabdában, röplabdában, kosárlabdában, vízilabdában és fociban érmeket és felejthetetlen sikereket halmozott föl, és ez még annak ellenére is dicséretes, hogy a korabeli szocialista világ zöme eltilttatott a játékoktól. A tanulság azonban máig hat: a labdajátékokban elért eredmény tömegeket vonz. 2. Szegeden a városházán, pontosabban a közgyűlésben nem téma a sport. Pedig a Bálint Akos-Tamás Sándor-féle duónál jobbat (a sportigazgatóság élére) elképzelni: megerőltetőfeladat. 3. Ha egy NB Hl-as futballmeccsen azt tapasztaljuk, hogy olyanok villognak a pályán, akiket öt éve még a megyei bajnokságban is csak a padra ültettek volna, ne lepődjünk meg nagyon: ez a tendencia húsz éve tart. Majd mindegyik sportág így vékonyodik. 4. Akik eddig sportot finanszíroztak, javarészt kivonulnak a területről, ezáltal épp akkor szippantják vissza a pénzt, amikor az állami gondoskodás megszűnt, s amikor ráadásul olcsó és jó keleti sportolókat lehetne vásárolni, ha már az utánpótlásképzés halódik az anyagiak és az ötletek híján. Vagyis sürgősen át kellene gondolni, hogy nem lenne-e célszerű döntéshozói szinten (értsd: az önkormányzatban) azzal foglalkozni, hogy különösen a labdajátékokban, no meg az atlétikában városi, városkörnyéki sportmozgalmat szervezzenek? A mozaiklapok ugyanis bármilyen mennyiségben és bármekkora variációban illeszthetők egymáshoz.. Csak figyelni kell. TJj/vkAu i DÜRR JÁNOS Nem a párttól, csak Torgyántól Régi-új megyei elnök a kisgazdáknál Egyértelműen megfogalmazódott vasárnap Vásárhelyen a Független Kisgazda és Polgári Párt Csongrád megyei nagyválasztmányi ülésén, hogy a megyeiek nagy többségükben nem fogadják el a Torgyán-féle vezetési elveket. A megyei nagyválasztmány összehívását az tette szükségessé - mondta dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő, megyei választmányi tag -, hogy Torgyán József önhatalmúlag felfüggesztette a legitim kisgazda-vezetőséget funkciójából, és kijelölte Szigeti Ferencet megyei elnöknek. (Egyébként a pártból való kizárásról Pintér István választott elnök március 16-án kapott hivatalos értesítést.) A kisgazdatagság többsége az ilyen önhatalmú egyszemélyi döntéseket nem fogadja el. Erről kellett döntenie a választmánynak. Dr. Szabó Lajos hozzászólásában egyebek között azt mondta, hogy „akinek ég a háza, nem tud a mezőn, a földön dolgozni", utalva arra a megosztásra törekvő politikára, amely ellen most a választmány tiltakozott. A vitában az is elhangzott: nem a párttól, Torgyántól kell elszakadni. Határozati javaslatként, amelyet Szabó Tamás megyei főtitkár nyújtott be a választmánynak, a következő hangzott el: 1. A Független Kisgazdapárt a történelmi hagyományaitól eltérő vezetést elítéli, jelenlegi politikáját, diktatórikus alkotmányát elfogadni nem tudja. 2. Az 1947-es alkotmány alapján működik tovább, melyet a történelmi platform, azaz a harmincötök is képviselnek. 3. Ezért törvényesnek tekintik az 1991. július 16-án demokratikusan megválasztott megyei vezetést és döntéseiket elfogadják. 4. Az alapszervezetek 1992. január l-jétől tagdíjbevételeik harminc százalékát felajánlják. (A tájékoztató szerint megvonták a megyei szervezettől az anyagi támogatást.) A határozati javaslatokat 47 igen és két ellenszavazattal a nagyválasztmány elfogadta. A hitelesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a 107 tagú megyei nagyválasztmányból ötvenhatan írták alá a jelenléti ívet. A szavazáskor viszont csak negyvenkilencen voltak jelen. Azt, hogy Szigeti Ferenc nem jelent meg az ülésen, lemondásnak tekintették és megerősítették tisztségében a korábban megválasztott vezetőséget, beleértve Pintér István elnöki posztját is. Megyei alelnöknek Szalai Sándort választották meg. IMF-döntés A Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsa várhatóan hétfőn dönt arról, hogy elfogadja-e az 1992-re kidolgozott programot, amely része a hároméves gazdasági csomagnak - mondotta Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője. Véleménye szerint a döntés többé-kevésbé előrelátható, az igazgatótanács valószínűleg jóváhagyja a programot. A magyar Parlament még a múlt év végén elfogadta az idei költségvetést, amelynek hiánya nem haladja meg az IMF által elfogadhatónak tartott mértéket. Ugyancsak részben megszületett februárban a társadalombiztosítás idei költségvetése is. Mivel erről csak később döntött az Országház, ezért húzódott az IMF igazgatótanácsánál az idei program jóváhagyása. A hároméves gazdasági csomag szerint a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak 1,14 milliárd SDR-t (1.6-1,8 milliárd dollár) hitelt nyújt. A kölcsön a gazdasági struktúra átalakítását, a piacgazdaság kiépítését szolgálja, segít a gazdasági rendszerváltás során a folyó fizetésekkel kapcsolatos kiadások finanszírozásában.