Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

SZOMBAT, 1992. MÁRC. 21. BELPOLITIKA 3 Az aggodalom mértéke A KORMÁNYSZÓVIVŐI TAJEKOZTATON többek között beszámoltak Antall József miniszterelnök levélváltásáról, amelyet néhány héttel ezelőtt több nyugati nagyhatalom vezetőivel a jugoszláviai polgárháborúról folytatott. Bush amerikai és Mitterrand francia elnök válaszleveleikben egybehangzóan megértésükről biztosították a magyar kormányt aggodalmai miatt, és nagyra értékelték hazánk visszafogottságát. Az állam és a vasút kapcsolatának újraszabályozásáról szóló tájékoztató meghallgatása után a kabinet úgy foglalt állást, hogy a személyszállítás támogatása állami feladat. AZ IDEI KÉTSZERI NYUGDÍJEMELÉS MELLETT a régen nyugdíjba mentek nyugdíjának további emelését tervezik az idén. Ennek havi összege ezer forint körül lesz jelentette be Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, népjóléti miniszter debreceni látogatása alkalmával egy szociális otthon idős lakói előtt. VÉGLEGESÍTETTEK a Kárpátok-Tisza Gazdasági Munkaközösség alapító okiratát, az egyezmény aláírására április végén kerül sor. Az együttműködésben öt kelet-európai nemzet - Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna - vesz részt. A LEGKERESETTEBB GYÓGYSZEREK közül jó néhányból sokkal kevesebb fogy a február elsejei gyógyszerár-emelés óta. Korábban a szükségesnél jóval nagyobb mértékben fogyasztott nyugtatók, altatók, fájdalomés lázcsillapítók „fogyasztása" 10 és 40 százalék között esett vissza. CSÖKKENT A DEVIZASZÁMLÁK ÖSSZEGE februárban, mintegy 400 millió forinttal. Jelenleg még így is 135 milliárd forint - mintegy 1,7 milliárd dollár - a devizaszámlák értéke. A forintbetéteknek ma már jóval nagyobb a hozama, másrészt - ha egyelőre nem is legális úton - szükség esetén egyre könnyebb devizához jutni, ráadásul a feketeárfolyam lényegében megszűnt. A médiaháború folytatódik? Tollforgatók egymás közt A vita, mely a magyar újságíró-társadalom berkeiben a Magyar Újságírók Közösségének megalakulásakor újból fellángolt, az első napokban arról folyt, van-e szükség két újságíró-szervezetre'! Aztán kiderült, hogy jelenleg is tizenegy szakmai és érdedvédclmi szervezete van az újságíróknak Induljunk ki tehát abból, hogy jelenleg két olyan újságíró-szervezet működik az országban, mely jelentős politikai erők támogatását élvezi. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) taglétszáma hatezer felett van. E szervezet kimutatásai szerint mindössze 12 fő jelezte, hogy átlép a Magyar Újságírók Közösségébe. A listán két ismert nevet olvastunk: Bor Ambrusét és a komikusszínészként ismertebb Szuhay Balázsét. Ám ezen a listán nem szerepel olyan újságíró neve, mint Chrudinák Alajosé, Sugár Andrásé és Pálfy Istváné, akikről tudjuk, hogy a MUK tagjai. Az újságírók új szervezetének taglétszáma március 19-én 378 fő volt. Programjának lényege: harc a magyar sajtó vélt vagy valóságos nemzetellenessége és általános negativizmusa ellen. A MUK elnöke szerint a haladás hívei háttérbe szorulnak a sajtóban, mivel „csak egy napilapjuk és legfeljebb két-három hetilapjuk van". Eszerint a MUK vezetői ma csak az Új Magyarországot, a Magyar Fórumot és a Heti Magyarországot tekintik magukénak. Azt a tényt, hogy Franka Tibor és a kormány ellenőrzése alatt álló Hírlapkiadó átvette az Esti Hírlapot, valamint, hogy a Tv-Híradó és több más fontos műsor vezetője soraikat gyarapítja, a MUK szóvivői nem veszik tekintetbe. Következetesen cáfolják ugyanis, hogy a MUK kormánypárti újságírók szervezkedésének eredménye lenne. Csütörtökön a MUK megtartotta első elnökségi ülését, melynek egyik fő témája a MUOSZ elé terjesztendő javaslatok írásos megfogalmazása volt. A javaslatokat nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan elég információ szivárgott ki róluk ahhoz, hogy tudjuk, mit kíván az új szervezet a régitől. Hétfőn, a két szervezet vezetőinek megtévesztően békés találkozóján Kósa Csaba felvetette azt az igényt, hogy a két szervezet vagyonmegosztással különítse el magát. Ennek a lépésnek a hátterében az egyesülési törvény rendelkezései állnak: ezek alapján a vagyonmegosztási kérelem elutasítható. Az új javaslat: a MUOSZ szolgáltatásainak és vagyonának közös használata a magyar újságíró társadalom által. Ami a szolgáltatásokat illeti, ezek között olyan fontos intézmények vannak, mint a Bálint György-újságíróiskola, mely a MUK szerint az újságírókat „a rendszerváltás ellenségeinek neveli". Az újságíró iskola tanulói erélyesen tiltakoztak ez ellen a beállítás ellen, de a probléma lényegét illetően a két szervezet egyetért. Mivel a MUOSZ-iskola évi 5 millió deficittel dolgozik, s állami támogatást két éve nem kap, az újságíróképzést vissza akarják adni az államnak. Az, hogy a megoldást a szegedi újságíró szak kínálja, mint a napokban a sajtó hírül adta, vagy több újságíró szak létesül, egyelőre nem tudni. Bodor Pál, a MUOSZ elnöke: „Addig fenn akarjuk tartani az iskolát, amíg nincs más.megoldást." Az újságírók egészségügyi ellátása felett sem várható vita. A MUOSZ ugyanis eleve arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ÚT, az újságírók társadalombiztosítási egyesülete, mely a szervezet tagjai számára a szakorvosi ellátást biztosítja, egyetlen szakmabelitől sem tagadja meg az ellátást, függetlenül attól, MÜOSZ-tag az illető, vagy sem. Egyébként is - mondják a MUOSZ-ban, az egészségügyi ellátás mindenkinek állampolgári jogon jár. A valóban kényes ütközési pontok: az. üdültetés és a székház használata. A legfontosabb tét maga a MUOSZ-székház, Budapesten, az Andrássy úton, melyben a MUK irodahelyiséget követel magának, anélkül, hogy a tulajdonjogot vitatná. A másik fél viszont attól tart, hogy egyetlen helyiség is „trójai falovat" szolgáltatna a MUK-nak a magyar újságírás feletti ellenőrzésért folytatott harcában. A szervezet titkárságának álláspontja szerint a MUOSZ maga is súlyos irodagondokkal küszködik, miután az állami támogatás megszűnt, s a Sajtóház melletti épületet kénytelen volt bérbe adni az amerikai nagykövetségnek. Nemrégiben az amerikaiak maguk is komoly valutaösszeget ajánlottak a Sajtóház két irodájában kibérlésére, de ezt a kérésüket megtagadták. A MUOSZ Választmánya, mely a MUK javaslatairól dönt, két héten belül ül össze, s akkor arról is dönteni kell, hogy a MUK tagjai használhatják-e ezen a nyáron a balatonszéplaki és a tihanyi újságíró üdülőt, s ha igen, milyen feltételek mellett. Napi 1200 forintért, mint a MUOSZ-tagok, vagy 200 forinttal többért, mint a „kívülállók." Az összeg jelentéktelensége megtévesztő lehet. A médiaháború folytatásához ez éppen elegendő ürügy. JÓKAI GÉZA A világon hétezer Magyarországon a harmadik A Burger King Corporaliont 40 évvel ezelőtt hozták létre Amerikában. Ma már hétezer étterme üzemel szerte a világon, lévén a második legnagyobb franchise-rendszer. Specialitása a hamburger, jellemzője a gyors és jó kiszolgálás. Magyarországra - és Csehszlovákiába - a Fusion Investments Companyn keresztül jutott el a Burger King. Budapesten már két éttermük üzemel, és hamarosan megvetik a lábukat Szegeden is. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalattal és az önkormányzattal, mint a földterület tulajdonosával létrehozott kft.-be ugyanis több, mint 100 millió forinttal szálltak be. Ennek nagy részét a Nagyáruház étterem helyén nyáron nyíló Burger King -gyorsétkező létrehozására fordítják. - Egy amerikai típusú vendéglátó-rendszer mennyire lehet népszerű Magyarországon? - kérdeztem Jeffrey D. McLellant, a Fusion Investments képviselőjét, aki üzleti látogatáson járt tegnap Szegeden. - A két budapesti étterem forgalma meglehetősen jó; úgy tűnik, az emberek kedvelik a Burger Kinget. Talán éppen azért, mert valami mást kínálunk, mint amihez a magyarok hozzászoktak. A jó minőség, a gyors kiszolgálás és a kellemes környezet is megteszi hatását. - Szeged azonban nem világváros, mint Budapest. - Ez minket is foglalkoztat. De úgy gondoljuk, ebben a városban sok az egyetemista, akik szeretni fogják ezt a típusú vendéglátást. - További éttermek a régióban vagy a szomszéd országokban? - Egyelőre nem tervezünk ilyesmit. Megnézzük, hogyan fogadják az emberek itt a Burger Kinget. A jó indulásnál nincs fontosabb. KECZER Öböl D

> nyelt mindent, ami a szobában történt, talán jobb is, hogy nem beszél, hogy képtelen levetíteni mindazt, amit látott. De tudjuk róla, hogy mit tudhat. Újra látni, jelenidejűen beazonosítani azt, ami volt. Rákopírozni arra, ami van. Ez a feladat. Ilyen módon gondoljunk arra, miféle dogmák között éltünk öt-hat évvel ezelőtt, abban az átkosban. Ha jól megvizsgáljuk ezt a magyar szocializmusnak nevezett, puha diktatúrából készült tárgyat, azt látjuk, hogy mindösszesen három igazi dogmát írt elő a kor: I. szent és sérthetetlen a Varsói Szerződés, 2. eredendő igazság a Szovjetunió vezető szerepe, 3. szeplőtelen az egypártiság. Ma ilyen dogmák nem léteznek ugyan, de ha bármelyikünk megnyilatkozik példának okáért Hankiss Elemérről, nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy két év múlva melyik pártra fog szavazni. A tabuk helyén az avítt társadalmakra jellemző pártosodás virult ki, szökött lombba, mely aztán méretes árnyakat vet. Gondoljuk meg, Nagy Richárdhoz vagy Kornidesz Mihályhoz való akkori viszonyunkból nem következett a pórtvonzalmunk, ma viszont egyetlen mondattal leleplezhetjük magunk és környezetünk. Hankiss ilyen módon lakmuszpapír vagy a nőgyógyászati rendelők békája: árulkodó jel. Ki eszelhet ki enncl szomorúbban? Gyakorló ellenőrzés Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőket Korlátozó Szerződés keretében amerikai katonai csoport gyakorló ellenőrzést hajtott végre március 15-20. között a Magyar Honvédség alakulatainál: Debrecenben, a Bocskai István Gépesített Lövészdandárnál, Táborfalván a kiképzőbázison, valamint Kalocsán, a Dobó István Harckocsidandárnál. Az amerikai ellenőrzőcsoport pénteken elutazott hazánkból. Opusztaszeri Gazdakör Ópusztaszeren és környékén élő gazdálkodók, földművelók, kertészek érdekeinek képviseletére március 17-én 42 taggal megalakult az Opusztaszeri Gazdakör. Öttagú vezetőséget és háromfős felügyelő bizottságot választottak. Elnök: Makra József virágkertész; titkár: Juhász Dezső ópusztaszeri lakosok lettek. Aktív tevékenységüket az is mutatja, hogy a Csongrád Megyei Ágrár Kamara támogatásával Kardos Gyula, a Szegvári Puskin Mgtsz főkertésze több sikeres előadást tartott a gazdakörben. Ipari adatok Csökkenő termelői árak A Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatai szerint az év első hónapjában az ipari termelői árak összesen 1,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül legnagyobb mértékben a gépipar árai emelkedtek, 4,5 százalékkal, csökkentek viszont a termelői árak a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a kohászatban és a vegyiparban. Az ipar belföldi értékesítési árai 1,2 százalékkal növekedtek januárban a múlt év decemberéhez képest. Ezen belül azonban a szóródás meglehetősen nagy, hiszen például a háztartási- és kozmetikai vegyipar árai 17 százalékkal nőttek, ugyanakkor a bauxitbányászat árai 13 százalékkal csökkentek. Az ipari termékek exportárai átlagosan 2,6 százalékkal növekedtek 1 hónap alatt, ezen belül a kohászat és az építőanyagipar árai csökkentek, a bányászaté és a villamosenergia-iparé változatlan maradt, legnagyobb mértékben 8,3 százalékkal - az élelmiszeripari árak nőttek. KÖZÉLETI NAPL( MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) szegedi szervezeteinek képviselői délelőtt 10 órakor helyezik el az emlékezés virágait a Magyar Tanácsköztársaság emlékművének talapzatán. Épül a C változat (Folytatás az 1. oldalról.) Tavaly augusztusban, az évtized legnagyobb árvize idején, amikor már-már gátszakadással fenyegetett az áradás, nagy nehezen megkapták az engedélyt Kilitiben, hogy nyissák föl a zsilipeket. Másodpercenként 3000 köbméter vizet engedtek le. Elvonult az ár, s a mélyebben fekvő közeli holt ágak fölfrissültek kissé. Járjuk a művet - a róla vitázó döntéshozók helyett is. Itt ugyanis Láng István üzemirányítás-vezető emlékezete szerint utoljára 1990-ben jártak szervezett formában politikusok. Szörnyülködtek egy sort, majd tovahúzott velük a hajó. Ezek a mostani honatyák egy dologban máris „kétharmadosak." Legalább kétharmaduk sosem járt a sokat ostorozott vízlépcső közelében sem. Az ifjú mérnök bevisz bennünket a betonkoszorú belsejébe, ahová egy akkora turbina kényelmesen beépíthető, amely ellátná árammal a szomszéd falvakat. Erre aligha kerül sor, de hogy soha semmire se használják a reá bízott művet, ami 1986-os áron tízmilliárd forintjába került az országnak, azt elképzelhetetlennek tartja. Pedig elképzelhető. Belehallgatunk a rádió parlamenti közvetítésébe, mely éppen ottjártunkkor folydogál. Az eddig mélyen hallgató környezetvédelmi miniszter hallatja hangját: „Pert nyerhetünk, de elveszítjük a Dunát, ha tétlenkedünk. A tárgyalásokat igenis folytatni kell a szlovákokkal." Lehurrogják. A mérnök úr indulatosan jegyzi meg: „Itt már indulásra kész volt minden, mikor odaát még 80 százalékos készültségnél sem tartottak. Miért siettettek minket, ha közben odafönn halogatták a politikai döntést?" Persze, érti ő, hogy azt még egy korábbi kormány, egy korábbi rendszer tolta el. Érti. de nem vigasztalja. Erről a mostaniról pedig sommásan megjegyzi: „Hiteles információnk van arról, hogy a novemberi vészjelzésünk ellenére, miszerint őrült ütemben építik a C változatot a szlovákok, decemberben úgynevezett kormányszakértők úgy tájékoztatták a miniszterelnököt, hogy vaklárma az egész. Kavicsbányát építenek odaát. Most már ők is felébredtek, pánikol mindegyik." A sok éves márciusi átlagnál magasabb a Duna vízállása, mégis elszomorító látvány fogad a Szigetközben. A holt ágakból szikkadt földnyelvek meredeznek. Mondja is az 1700 lelkes Dunakiliti polgármestere, Szokoli Sándor: „Semmit se kaptunk abból, amit ígértek. A mellékágak vízutánpótlása és a medrek rendezése elmaradt. Ha nem lesz változás, vagy a szlovákok mégis elterelik a Dunát, megszűnik itt az élet, mi pedig szedhetjük a sátorfánkat, mert kiszárad minden." Odaát, Dunaszerdahelyen beszerezzük a csallóközi városok és községek társulásának tiltakozó nyilatkozatát. Ebben többek között az áll, hogy a két ország parlamenti bizottságainak tavaly októberi tárgyalásain született biztató eredmények ellenére nem kezdődött meg a közös ökológiai és műszaki feladatok teljesítése, mert a cseh-szlovák fél az egyoldalú megoldást választotta. Panaszolják a környékbeliek, hogy mikor először végeztek főpróbát a bősi erőműben, bokáig járt mindenki a vízben Vajkán. Tíz kilométerre a magyar határtól Csunynál azaz Cunovo falu határában - épül a C változat. Ha októberre elkészül, kikapcsolva a magyarországi beruházásokat, szlovák területen lesz a tározó és a duzzasztás is. A folyót elterelik, kikerülünk a nemzetközi hajózás áramából. S mert nem kap vizet az Öreg-Duna, két-három éven belül elpusztul a Szigetköz. Nem zavar minket a kutya se. Fotózhatunk, nézelődhetünk kedvünkre. Interjút hivatalosan nem adnak a helybeli építők. Látjuk, amint vagy harminc földgép nekiesik a talajnak. Fél óra alatt kész a bombatölcsér. A kilométernyire lévő osztrák cementüzemből legalább nyolcvan billencs konvojban hozza a gőzölgő bitumen-cement masszát. Újabb fél óra, s a lyuk nincs többé. Naponta 10 millió koronába kerül az építkezés. Kerül pénz a befejezésére vagy sem. egy bizonyos: ezt már visszacsinálni, eredeti állapotról ábrándozni nem lehet. Tárgyalni kell. s nem csak zöld asztal mellett, hanem a tervezőasztaloknál. Nem csak távoli csúcsos házakban, hanem itt. a helyszínen is. Kedden a magyar Parlamentben megrekedt a bős-nagymarosi vízlépcső részletes vitája. Nem volt szavazóképes a Tisztelt Ház... GAZSÓ L. FERENC