Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 4 GAZDASÁG Két malomban őrölnek Szegeden CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 19. Rendszerváltás a hibridkukorica­termesztésben Az 1976-os év gyökeres változást hozott Magyarország kukorica-vetésterületének fajtaszerkezetében - kezdi tájékoztatóját dr. Samir Radv, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a kairói egyetem címzetes tanára, a Kiskun Gabonakutatási, Termeltetési Vállalat főigazgatója. A gyökeres változás annak következtében állt elő, hogy a Pioneer vetőmagtermeltető amerikai vállalat megkötötte az akkori mezőgazdasági kormányzattal a Pioneer-hibridekre vonatkozó protekciós honosítási szerződést. Attól az időponttól kezdve rohamosan degradálódott a hazai hibridkukorica nemesítés színvonala, olyannyira, hogy kutatóintézeteink állami költségvetése szinte kizárólag csak a honosítás szolgálatában állt, a külföldi hibrideket honosítmintézetekben és vállalatoknál. Ez elősegítette a hazai hibridkukorica nemesítés mélypontra jutását. mmmbmh E helyzetet felmérve és felismerve a kutató­állalat sokszíntű szervezetben, számos megyére iterjedően, az adódó lehetőség megragadásával az általuk indított új tudományos koncepción yugvó hazai nemesítési program felhasználó­ival és fejlesztésével mindent megtett, hogy a agy külföldi hibridkukorica áradatot leállítsa, letve a lendületét csökkentse. Az egyeduralko­ó honosító cégekkel szemben a Kiskun Gabo­akutatási Vállalat célkitűzései közül legfonto­abb a magyar éghajlathoz alkalmazkodó hibri­ek előállítása, a magyar hibridkukorica neme­Rés genetikai bázisának növelése, az új fajták •rmőképességének fokozása, kiváló beltenyész­et törzsek előállítása révén. Olyan hibridku­orica fajták előállítása, amelyek kiváló alkal­íazkodóképességgel rendelkeznek, és az egész rszág területén sikeresen termeszthetők. Célunk továbbá, hogy hibridjeink nagy termő­épességűek, kiváló szárszilárdságúak, száraz­ágtűrőck, a gyengébb talajtípusokon is biztos :rmésadók legyenek. A Kiskun kukoricák ter­lelésbcn való részarányának növelésével azt is 1 kívánjuk érni, hogy a külföldről honosított faj­ik részaránya csökkenjen, ezáltal deviza, illetve icencdíj-megtakarítást érjünk el. A kukorica azdaságosságát befolyásoló költségtényezők sökkenjenek azáltal, hogy kiváló minőségű etőmagot az eddigieknél 30-40 százalékkal lesóbban biztosítsuk a termelőknek. Arra törek; zünk, hogy hibridjeink közkinccsé tételével ctőmagexportunkat fokozzuk és ezen keresztül állalatunk és nemzetgazdaságunk részére agyobb nyereséget és devizabevételt bizto­ítsunk. A célkitűzéseket három szakaszban valósíthat­uk meg: az elsőben (1965-1970-ig) a tudomá­yos módszer megalapozását és kidolgozását, a rtásodikban (197l-l980-ig) a gyökérre szelektált enetikai bázis létrehozását, a harmadikban 1981-től a mai napig) a gyarkolati megvalósí­ást, a Kiskun hibridek részarányának növelését. Munkánk eredményeképpen 1991-ben 10 Kiskun hibrid vetőmagjával kereken 300-350 ezer hektáron termeltek árukukoricát - mely az össz kukorica-vetésterület 20-25 százalékát teszi ki. Hibridjeink száma 1992-ben 4 újabbal bővül­het az állami minősítés során. A siló és a szemre nemesített hibridek plusz termésének többletér­téke együttesen mintegy 900 millió forint több­letbevételt jelentett a mezőgazdaságnak. A rendszerváltás következtében változás tör­tént nem csak a mezőgazdasági termelők tulaj­donviszonyaiban. hanem a növényfajtákhoz való tulajdonosi viszonyokban is. Ennek következté­ben ma már a l'ajtatulujdonos az, aki meghatároz­za, hogy fajtáját kik és hol, s milyen célra szapo­ríthatják. Ez az új fajtatulajdonosi viszony azt jelenti, hogy a magyar hibridek a viszonylag ala­csony licenc díj miatt olcsóbban forgalmaz­hatók és hogy a magyar hibridek vetőmagja mind belföldi, mind export célra korlátlanul fel­használhatók, mivel magyar eredetűek, magyar érdekeltségűek, de bármely igényes piacon meg­állják a próbát. Ugyanez nem mondható el a Pioneer hibridekről, melyekért tonnánként mintegy 170 US dollár licence díjat kérnek, felhasználásukat pedig mind belföldön, mind pedig külföldön behatárolják, korlátozzák. ' A fentieket összefoglalva magállapíthatjuk, hogy a Kiskun Gabonakutató Vállalat új nemesí­tési koncepciójával előállított kiváló hibridjei az eddigi eredmények tükrében a magyar kukorica­termesztés fajtaszerkezetében valóban gyökeres változást idézett elő. Lehetséges, hogy újra a sa­ját „tollúnkkal", illetve kukoricánkkal büszkél­kedhetünk, ha 1992-ben 4 újabb hibridünk az országos fajtakísérletekben megbízhatóan felül­múlja a külföldi standardokat. Tehát a magyar hibridkukorica nemesítés zászlaját a Kiskun Gabonakutatási Termeltetési Vállalat újabb sike­rekre viszi az egész ország területén a magyar gazdaközösség örömére. (X) mmmbmh E helyzetet felmérve és felismerve a kutató­vállalat sokszíntű szervezetben, számos megyére kiterjedően, az adódó lehetőség megragadásával s az általuk indított új tudományos koncepción nyugvó hazai nemesítési program felhasználá­sával és fejlesztésével mindent megtett, hogy a nagy külföldi hibridkukorica áradatot leállítsa, illetve a lendületét csökkentse. Az egyeduralko­dó honosító cégekkel szemben a Kiskun Gabo­nakutatási Vállalat célkitűzései közül legfonto­sabb a magyar éghajlathoz alkalmazkodó hibri­dek előállítása, a magyar hibridkukorica neme­sítés genetikai bázisának növelése, az új fajták termőképességének fokozása, kiváló beltenyész­tett törzsek előállítása révén. Olyan hibridku­korica fajták előállítása, amelyek kiváló alkal­mazkodóképességgel rendelkeznek, és az egész ország területén sikeresen termeszthetők. Célunk továbbá, hogy hibridjeink nagy termő­képességűek, kiváló szárszilárdságúak, száraz­ságtűrőck, a gyengébb talajtípusokon is biztos termésadók legyenek. A Kiskun kukoricák ter­melésben való részarányának növelésével azt is el kívánjuk érni, hogy a külföldről honosított faj­ták részaránya csökkenjen, ezáltal deviza, illetve licencdíj-megtakarítást érjünk cl. A kukorica gazdaságosságát befolyásoló költségtényezők csökkenjenek azáltal, hogy kiváló minőségű vetőmagot az eddigieknél 30-40 százalékkal olcsóbban biztosítsuk a termelőknek. Arra törek; szünk, hogy hibridjeink közkinccsé tételével vetőmagexportunkat fokozzuk és ezen keresztül vállalatunk és nemzetgazdaságunk részére nagyobb nyereséget és devizabevételt bizto­sítsunk. A célkitűzéseket három szakaszban valósíthat­tuk meg: az elsőben (1965-1970-ig) a tudomá­nyos módszer megalapozását és kidolgozását, a másodikban (197l-l980-ig) a gyökérre szelektált genetikai bázis létrehozását, a harmadikban (4981-től a mai napig) a gyarkolati megvalósí­tást, a Kiskun hibridek részarányának növelését. Munkánk ei Kiskun hibrid ezer hektáron 1 össz kukorica-v ki. Hibridjeink het az állami m nemesített hibr téke együttesen letbevételt jelen A rendszerv! tént nem csak donviszonyaiba tulajdonosi viss ben ma már a fí za, hogy fajtájá ríthatják. Ez a; jelenti, hogy a i csony licenc c hatók és hogy mind belföldi, i használhatók, i érdekeltségűek, állják a próbái Pioneer hibrii mintegy 170 l felhasználásuk pedig külföldön A fentieket hogy a Kiskun tési koncepciój; eddigi eredmén termesztés fajt; változást idézet ját „tollúnkkal' kedhetünk, ha országos fajiak múlja a külföli hibridkukorict Gabonakutatási rekre viszi az gazdaközösség Franchise, avagy a McDonald's-féle halraj Példaként a franchise-ra általában a McDonald's éttermeket szokták emlegetni. A francia eredetű szó ugyanis olyan kereskedelmi, vendéglátóipari vagy szolgáltató üzletláncokat jelent, ahol minden egységben ugyanazzal az arculattal és szolgáltatással találkozik a fogyasztó. Politikai gazdaságtanból tanultuk; a nagy hal megeszi a kis halat. Szakértők szerint a piaci versenyben a franchise olyan sok kis halból álló rajnak tekinthető, amely képes megenni még a legnagyobb halakat is. Feltehetően éppen ennek köszönhető nagy népszerűsége Nyugaton, és gyors megjelenése Magyarországon. (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter azért is tett öröm­mel eleget a meghívásnak, mi­vel napjainkban nem sűrűn esik meg. hogy élelmiszer-ipari beru­házást lehessen felavatni. Re­ményét fejezte ki. hogy az idén nem ez az utolsó. Személyes élményeiről szólva elmondta, számára a földművelő, a búzát vető és arató, a molnár, a pék szentek, mert kenyeret adnak. Gyermekkorában ünnepnek érezte, ha apjával a malomba mentek. A politizálásra terelve a szót, a malom mindig is gyűj­tőhelye volt az eszmecseréknek, beszélgetéseknek. Magabiztosan hittel mondta ki azt, amire nem csak az itt dol­gozók kíváncsiak: lesz munkája a malomnak. A rosszindulatú és kósza hírek ellenére a parasztok igenis dolgoznak. Még exportra is jut a gabonából valamennyi. A mezőgazdaság helyzete való­ban nem olyan rózsás, mint sze­retnénk, de nem is annyira rossz, mint amilyennek sokan lefestik. Az ágazat '92-ben is leteszi az ország asztalára, ami elvárható tőle. ,. Bízzunk már egymásban!" - e szavakkal fejezte be mondandóját. Az Izabella-malom létesíté­sében kiemelkedő munkát vég­zők kitüntetéseket és jutalmakat vehettek át. Miniszteri elismerő oklevelet kapott Strifler György, silótelep vezető és Török Imre lakatos. Pékár Imre-emlékpla­kett elismerésben részesült Pro­hászka Ottó nyugalmazott vál­lalati igazgató. Többen pénzju­talomban részesültek. T. Sz. j. A senki szőleje A szőlő- és bortermelés vál­sága nem rendeződhet egyik napról a másikra. Hiába nem kell a termés, az ültetvények megvannak, valamit kezdeni kellene velük. A nehéz anyagi helyzetbe került nagyüzemek zömének már nincs arra pénze, hogy a haszon reménye nélkül metszésre, permetezésre költ­sön. Az öncsődöt jelentő Sze­gedi Állami Gazdaság is feladni kényszerült az ágazatot. Ásott­halmon 130, Pusztamérgesen 40 hektárnyi szőlőnek nincs ma gazdája. Először zártkörű licit kereté­ben, mérsékelt kikiáltási áron az összterület harmada került a korábban ott dolgozók kezébe. Ezt követően nyilvános hirde­tést tettek közzé, melyre bárki jelentkezhetett volna. Ezen az árverésen egyetlen vevőjelölt sem jelentkezett. Az érdeklő­dést fékezhette, hogy a gazda­ság nem kapott engedélyt a föld eladására. így csak az ültet­vényt lehetett megvenni, az alatta levő földet csak bérelni. A következő lépés az volt, hogy a maradékot 500 forintos hektáronkénti éves bérletre ajánlották. Erre már akadt je­lentkező, de még így is a fele terület gazdátlan. Asotthalmon a Vitifarm Kft. ily módon vál­lalta volna a művelést, de nincs pénzük megelőlegezni a hektá­ronkénti 50-60 ezer'forintot kitevő gépi és növényvédelmi munkákat. Közeledik a tavasz, a metszés ideje, így érthető az újabb (szükség)megoldási kísérlet. Mindkét község polgármesteri hivatalának felajánlották, átad­nák a szőlőt a helyi munkanél­külieknek. A döntés még nem született meg, de az előjelek szerint ez a változat sem ke­csegtet túl sok sikerrel. T. Sz. I. Meló-Diák-mérleg A tervezett 1 milliós bevétel helyett 6,4 millió forint folyt be tavaly a szegedi Meló-Diák kasszájába. Ez a diákszövet­kezeti csoport azért alakult meg a JATE-n 1991 elején, hogy a hallgatók szervezett formában, szerződéssel dolgozhassanak ösztöndíjuk kiegészítése végett. Munkájuk után évközi jövede­lem-előleget, év végén részese­dést kapnak a tagok. Úgy tűnik, az ifjúság elégedett a vállalko­zásai, mert kezdeti taglétszá­muk 21-ről egy év alatt 300-ra emelkedett, de a nyári időszakra 600 „dolgozóra" számítanak. Az 1992-es évre 7 millió forint bevételt terveznek. A közgáz példája után pedig már 13 városban működik Meló-Diák. KG. Szakszerűbb megfogalmazás­ban a franchise szerződéses kapcsolat a rendszert létrehozó, márkagazda átadó és az egyes üzletek tulajdonosai, az átvevők között. Az ily módon együttmű­ködő vállalkozók jogilag és pénzügyileg teljesen függetle­nek egymástól, kapcsolatuk az erőforrások egyesítésén alapul. Ez a vállalkozási forma a füg­getlenség és a függőség között van, valamivel közelebb a füg­gőséghez. Ennek mértéke ter­mészetesen attól is függ, milyen típusú rendszerről van szó. Az úgynevezett termékfranchise ugyanis csak az átadott márkára vonatkozólag támaszt követelmé­nyeket a forgalmazóval szem­ben, míg az üzleti franchise az értékesítés mikéntjét is szigo­rúan előírja. A franchise története termé­szetesen Amerikában kezdődik a század elején, tömegesen vi­szont a második világháború után terjedt el, már Európában is. Az Egyesült Államokban ma 535 ezer üzlet működik ilyen formában, 8 millió alkalmazot­tal. Európában Franciaország és Anglia a listavezető, de dinami­kusan fejlődnek a franchise­rendszerek Németországban és Hollandiában is. Ez a vállal­kozási forma mindenütt gyor­sabban fejlődik, mint a gazda­ság egésze, vagyis a GDP-ből évről évre nagyobb mértékben részesednek a franchise-háló­zatok. S hogy minek tulajdonítható ez a népszerűség? A piaci ver­seny élesedésével azok a vál­lalkozási formák terjedtek el, amelyek kicsik és rugalmasak, mégis biztonságosak. A franchise pedig az átadónak, az átvevő­nek és a fogyasztóniak egyaránt előnyös. Az átadó tőkekoc­kázata jóval kisebb ebben a rendszerben, ugyanakkor erő­forrásokat nyer, mert az átvevő saját szellemi és anyagi tőkéjét, munkaerejét fekteti be. Az átvevő a franchise-díj fejében kipróbált és bejáratott arculatot, know-how-t, minőségi árukész­letet kap, és élvezi annak elő­nyét, hogy egy nagy forgalmú és tőkeerős rendszer tagja. A fogyasztó pedig stabil árukész­letet és szolgáltatási színvonalat talál a hálózat bármelyik egy­ségében. A franchise éppen emiatt tart­hat számot nagy népszerűségre Magyarországon is; egy kiala­kulófélben levő piacgazdaság­ban. ahol sok a kezdő, tapasz­talatlan és tőkeszegény vállal­kozó. Szakértők szerint ezek az üzletláncok a nagy állami válla­latok privatizációjának egyik lehetséges módját jelenthetik. KECZER GABRIELLA „Drága" Izabella A Tisza-malom kapacitása nem volt elég Szeged biztonságos lisztellátására. Ezért naponta nagy mennyiségben kellett más városokból a kenyérgyárakba szállítani a pótlást. Már több mint két évtizede felvetődött a gondolat, hogy új malmot kelle­ne építeni. Végre 1987-ben megteremtődtek az anyagi feltéte­lek is. Az induláskor 270 millió forintosra taksált beruházásból 100 milliót tett ki a saját erő, 80 milliót az állami alap juttatás, a hiányzó részre hitelt kívántak felvenni. A megvalósításra kiírt pályázatot megnyerve az Iparterv ké­szítette a terveket, a kivitelező pedig a Délép lett, akik több al­vállalkozót vontak be. Az építéssel párhuzamosan a techno­lógiai szerelés saját kivitelezése mellett döntöttek. A beruházást '88 végén indították, s a tervezett időpontban. 1991 végén megkezdődhetett a próbaüzem. Az üzent mellett fel kellett még építeni azt a 40 millióba kerülő épületet, melyben a szociális létesítmények mellett a labort és az irodákat is elhelyezték. Az elektromos hálózat, a közművek, az utak korszerűsítése, a szállítást kiszolgáló raktár újabb 30 milliót kívánt. A végszámla mindent összevetve 400 milliót mutat. Ennek ellenére nem kellett plusz hitelt felvenni, a saját erős részt sikerült a szükséges mértékre feltornászni. Amit ezért a „drága" Izabella nyújtani tud: évente 34 ezer tonna búzát képes lisztté őrölni. A Németországból importált hengerszékeken kívül a beszerelt gépek a magyar ipar termé­kei. A vállalat szakemberei az európai malmokban eddig isme­retlen. automatizált gépkenési technológiát dolgoztak ki, melynek révén előreláthatólag öt évig nem kell a gépeket karbantartás miatt megbontani. Iparosok Félegyházán Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Szolnok, és Csongrád iparos küldötteinek küldöttei­nek regionális értekezletét ren­dezte meg tegnap Kiskunfél­egyházán, a Vállalkozók Ipar­testülete. A legfontosabb napi­rendi pont természetesen a március 29-i kongresszusra koncentrált, ennek tervezett témáit vitatták meg előzetesen az egész napos rendezvény résztvevői. Ezen túlmenően nagy teret kapott még a tegnapi tanácskozáson a Primusz Bank megalapításának, valamint a Szignál Biztosítótársasággal való együttműködés kérdése. Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre forintban Angol font 137,20 140,00 Ausztrál dollár 60,28 61,52 Belga frank (1 (Hl) 233,55 238,21 Dán korona 12,37 12,63 Finn márka 17,57 17,97 Francia frank 14,16 14,44 Görög drachma (l(MI) 41,40 42,24 Holland forint 42,70 43,56 ír font 127,76 130,36 Japán ven (1(10) 59,64 60,84 Kanadai dollár 66,39 67,79 Kuvaiti dinár 267,85 273,35 Némel márka 48,08 49,04 Norvég korona 12,24 12,48 Olasz líra (1000) 63.92 65,20 Osztrák schilling (100) 683,61 697,21 Portugál escudo (100) 55,77 56,87 Spanyol peseta (100) 75,97 77,49 Svájci frank 53,07 54,15 Svéd korona 13,25 13,51 USA-dollár 79,29 80,85 ECU (Közös Piac) 98,24 100,20

Next

/
Thumbnails
Contents