Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 4 GAZDASÁG Két malomban őrölnek Szegeden CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 19. Rendszerváltás a hibridkukoricatermesztésben Az 1976-os év gyökeres változást hozott Magyarország kukorica-vetésterületének fajtaszerkezetében - kezdi tájékoztatóját dr. Samir Radv, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a kairói egyetem címzetes tanára, a Kiskun Gabonakutatási, Termeltetési Vállalat főigazgatója. A gyökeres változás annak következtében állt elő, hogy a Pioneer vetőmagtermeltető amerikai vállalat megkötötte az akkori mezőgazdasági kormányzattal a Pioneer-hibridekre vonatkozó protekciós honosítási szerződést. Attól az időponttól kezdve rohamosan degradálódott a hazai hibridkukorica nemesítés színvonala, olyannyira, hogy kutatóintézeteink állami költségvetése szinte kizárólag csak a honosítás szolgálatában állt, a külföldi hibrideket honosítmintézetekben és vállalatoknál. Ez elősegítette a hazai hibridkukorica nemesítés mélypontra jutását. mmmbmh E helyzetet felmérve és felismerve a kutatóállalat sokszíntű szervezetben, számos megyére iterjedően, az adódó lehetőség megragadásával az általuk indított új tudományos koncepción yugvó hazai nemesítési program felhasználóival és fejlesztésével mindent megtett, hogy a agy külföldi hibridkukorica áradatot leállítsa, letve a lendületét csökkentse. Az egyeduralkoó honosító cégekkel szemben a Kiskun Gaboakutatási Vállalat célkitűzései közül legfontoabb a magyar éghajlathoz alkalmazkodó hibriek előállítása, a magyar hibridkukorica nemeRés genetikai bázisának növelése, az új fajták •rmőképességének fokozása, kiváló beltenyészet törzsek előállítása révén. Olyan hibridkuorica fajták előállítása, amelyek kiváló alkalíazkodóképességgel rendelkeznek, és az egész rszág területén sikeresen termeszthetők. Célunk továbbá, hogy hibridjeink nagy termőépességűek, kiváló szárszilárdságúak, szárazágtűrőck, a gyengébb talajtípusokon is biztos :rmésadók legyenek. A Kiskun kukoricák terlelésbcn való részarányának növelésével azt is 1 kívánjuk érni, hogy a külföldről honosított fajik részaránya csökkenjen, ezáltal deviza, illetve icencdíj-megtakarítást érjünk el. A kukorica azdaságosságát befolyásoló költségtényezők sökkenjenek azáltal, hogy kiváló minőségű etőmagot az eddigieknél 30-40 százalékkal lesóbban biztosítsuk a termelőknek. Arra törek; zünk, hogy hibridjeink közkinccsé tételével ctőmagexportunkat fokozzuk és ezen keresztül állalatunk és nemzetgazdaságunk részére agyobb nyereséget és devizabevételt biztoítsunk. A célkitűzéseket három szakaszban valósíthatuk meg: az elsőben (1965-1970-ig) a tudomáyos módszer megalapozását és kidolgozását, a rtásodikban (197l-l980-ig) a gyökérre szelektált enetikai bázis létrehozását, a harmadikban 1981-től a mai napig) a gyarkolati megvalósíást, a Kiskun hibridek részarányának növelését. Munkánk eredményeképpen 1991-ben 10 Kiskun hibrid vetőmagjával kereken 300-350 ezer hektáron termeltek árukukoricát - mely az össz kukorica-vetésterület 20-25 százalékát teszi ki. Hibridjeink száma 1992-ben 4 újabbal bővülhet az állami minősítés során. A siló és a szemre nemesített hibridek plusz termésének többletértéke együttesen mintegy 900 millió forint többletbevételt jelentett a mezőgazdaságnak. A rendszerváltás következtében változás történt nem csak a mezőgazdasági termelők tulajdonviszonyaiban. hanem a növényfajtákhoz való tulajdonosi viszonyokban is. Ennek következtében ma már a l'ajtatulujdonos az, aki meghatározza, hogy fajtáját kik és hol, s milyen célra szaporíthatják. Ez az új fajtatulajdonosi viszony azt jelenti, hogy a magyar hibridek a viszonylag alacsony licenc díj miatt olcsóbban forgalmazhatók és hogy a magyar hibridek vetőmagja mind belföldi, mind export célra korlátlanul felhasználhatók, mivel magyar eredetűek, magyar érdekeltségűek, de bármely igényes piacon megállják a próbát. Ugyanez nem mondható el a Pioneer hibridekről, melyekért tonnánként mintegy 170 US dollár licence díjat kérnek, felhasználásukat pedig mind belföldön, mind pedig külföldön behatárolják, korlátozzák. ' A fentieket összefoglalva magállapíthatjuk, hogy a Kiskun Gabonakutató Vállalat új nemesítési koncepciójával előállított kiváló hibridjei az eddigi eredmények tükrében a magyar kukoricatermesztés fajtaszerkezetében valóban gyökeres változást idézett elő. Lehetséges, hogy újra a saját „tollúnkkal", illetve kukoricánkkal büszkélkedhetünk, ha 1992-ben 4 újabb hibridünk az országos fajtakísérletekben megbízhatóan felülmúlja a külföldi standardokat. Tehát a magyar hibridkukorica nemesítés zászlaját a Kiskun Gabonakutatási Termeltetési Vállalat újabb sikerekre viszi az egész ország területén a magyar gazdaközösség örömére. (X) mmmbmh E helyzetet felmérve és felismerve a kutatóvállalat sokszíntű szervezetben, számos megyére kiterjedően, az adódó lehetőség megragadásával s az általuk indított új tudományos koncepción nyugvó hazai nemesítési program felhasználásával és fejlesztésével mindent megtett, hogy a nagy külföldi hibridkukorica áradatot leállítsa, illetve a lendületét csökkentse. Az egyeduralkodó honosító cégekkel szemben a Kiskun Gabonakutatási Vállalat célkitűzései közül legfontosabb a magyar éghajlathoz alkalmazkodó hibridek előállítása, a magyar hibridkukorica nemesítés genetikai bázisának növelése, az új fajták termőképességének fokozása, kiváló beltenyésztett törzsek előállítása révén. Olyan hibridkukorica fajták előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, és az egész ország területén sikeresen termeszthetők. Célunk továbbá, hogy hibridjeink nagy termőképességűek, kiváló szárszilárdságúak, szárazságtűrőck, a gyengébb talajtípusokon is biztos termésadók legyenek. A Kiskun kukoricák termelésben való részarányának növelésével azt is el kívánjuk érni, hogy a külföldről honosított fajták részaránya csökkenjen, ezáltal deviza, illetve licencdíj-megtakarítást érjünk cl. A kukorica gazdaságosságát befolyásoló költségtényezők csökkenjenek azáltal, hogy kiváló minőségű vetőmagot az eddigieknél 30-40 százalékkal olcsóbban biztosítsuk a termelőknek. Arra törek; szünk, hogy hibridjeink közkinccsé tételével vetőmagexportunkat fokozzuk és ezen keresztül vállalatunk és nemzetgazdaságunk részére nagyobb nyereséget és devizabevételt biztosítsunk. A célkitűzéseket három szakaszban valósíthattuk meg: az elsőben (1965-1970-ig) a tudományos módszer megalapozását és kidolgozását, a másodikban (197l-l980-ig) a gyökérre szelektált genetikai bázis létrehozását, a harmadikban (4981-től a mai napig) a gyarkolati megvalósítást, a Kiskun hibridek részarányának növelését. Munkánk ei Kiskun hibrid ezer hektáron 1 össz kukorica-v ki. Hibridjeink het az állami m nemesített hibr téke együttesen letbevételt jelen A rendszerv! tént nem csak donviszonyaiba tulajdonosi viss ben ma már a fí za, hogy fajtájá ríthatják. Ez a; jelenti, hogy a i csony licenc c hatók és hogy mind belföldi, i használhatók, i érdekeltségűek, állják a próbái Pioneer hibrii mintegy 170 l felhasználásuk pedig külföldön A fentieket hogy a Kiskun tési koncepciój; eddigi eredmén termesztés fajt; változást idézet ját „tollúnkkal' kedhetünk, ha országos fajiak múlja a külföli hibridkukorict Gabonakutatási rekre viszi az gazdaközösség Franchise, avagy a McDonald's-féle halraj Példaként a franchise-ra általában a McDonald's éttermeket szokták emlegetni. A francia eredetű szó ugyanis olyan kereskedelmi, vendéglátóipari vagy szolgáltató üzletláncokat jelent, ahol minden egységben ugyanazzal az arculattal és szolgáltatással találkozik a fogyasztó. Politikai gazdaságtanból tanultuk; a nagy hal megeszi a kis halat. Szakértők szerint a piaci versenyben a franchise olyan sok kis halból álló rajnak tekinthető, amely képes megenni még a legnagyobb halakat is. Feltehetően éppen ennek köszönhető nagy népszerűsége Nyugaton, és gyors megjelenése Magyarországon. (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter azért is tett örömmel eleget a meghívásnak, mivel napjainkban nem sűrűn esik meg. hogy élelmiszer-ipari beruházást lehessen felavatni. Reményét fejezte ki. hogy az idén nem ez az utolsó. Személyes élményeiről szólva elmondta, számára a földművelő, a búzát vető és arató, a molnár, a pék szentek, mert kenyeret adnak. Gyermekkorában ünnepnek érezte, ha apjával a malomba mentek. A politizálásra terelve a szót, a malom mindig is gyűjtőhelye volt az eszmecseréknek, beszélgetéseknek. Magabiztosan hittel mondta ki azt, amire nem csak az itt dolgozók kíváncsiak: lesz munkája a malomnak. A rosszindulatú és kósza hírek ellenére a parasztok igenis dolgoznak. Még exportra is jut a gabonából valamennyi. A mezőgazdaság helyzete valóban nem olyan rózsás, mint szeretnénk, de nem is annyira rossz, mint amilyennek sokan lefestik. Az ágazat '92-ben is leteszi az ország asztalára, ami elvárható tőle. ,. Bízzunk már egymásban!" - e szavakkal fejezte be mondandóját. Az Izabella-malom létesítésében kiemelkedő munkát végzők kitüntetéseket és jutalmakat vehettek át. Miniszteri elismerő oklevelet kapott Strifler György, silótelep vezető és Török Imre lakatos. Pékár Imre-emlékplakett elismerésben részesült Prohászka Ottó nyugalmazott vállalati igazgató. Többen pénzjutalomban részesültek. T. Sz. j. A senki szőleje A szőlő- és bortermelés válsága nem rendeződhet egyik napról a másikra. Hiába nem kell a termés, az ültetvények megvannak, valamit kezdeni kellene velük. A nehéz anyagi helyzetbe került nagyüzemek zömének már nincs arra pénze, hogy a haszon reménye nélkül metszésre, permetezésre költsön. Az öncsődöt jelentő Szegedi Állami Gazdaság is feladni kényszerült az ágazatot. Ásotthalmon 130, Pusztamérgesen 40 hektárnyi szőlőnek nincs ma gazdája. Először zártkörű licit keretében, mérsékelt kikiáltási áron az összterület harmada került a korábban ott dolgozók kezébe. Ezt követően nyilvános hirdetést tettek közzé, melyre bárki jelentkezhetett volna. Ezen az árverésen egyetlen vevőjelölt sem jelentkezett. Az érdeklődést fékezhette, hogy a gazdaság nem kapott engedélyt a föld eladására. így csak az ültetvényt lehetett megvenni, az alatta levő földet csak bérelni. A következő lépés az volt, hogy a maradékot 500 forintos hektáronkénti éves bérletre ajánlották. Erre már akadt jelentkező, de még így is a fele terület gazdátlan. Asotthalmon a Vitifarm Kft. ily módon vállalta volna a művelést, de nincs pénzük megelőlegezni a hektáronkénti 50-60 ezer'forintot kitevő gépi és növényvédelmi munkákat. Közeledik a tavasz, a metszés ideje, így érthető az újabb (szükség)megoldási kísérlet. Mindkét község polgármesteri hivatalának felajánlották, átadnák a szőlőt a helyi munkanélkülieknek. A döntés még nem született meg, de az előjelek szerint ez a változat sem kecsegtet túl sok sikerrel. T. Sz. I. Meló-Diák-mérleg A tervezett 1 milliós bevétel helyett 6,4 millió forint folyt be tavaly a szegedi Meló-Diák kasszájába. Ez a diákszövetkezeti csoport azért alakult meg a JATE-n 1991 elején, hogy a hallgatók szervezett formában, szerződéssel dolgozhassanak ösztöndíjuk kiegészítése végett. Munkájuk után évközi jövedelem-előleget, év végén részesedést kapnak a tagok. Úgy tűnik, az ifjúság elégedett a vállalkozásai, mert kezdeti taglétszámuk 21-ről egy év alatt 300-ra emelkedett, de a nyári időszakra 600 „dolgozóra" számítanak. Az 1992-es évre 7 millió forint bevételt terveznek. A közgáz példája után pedig már 13 városban működik Meló-Diák. KG. Szakszerűbb megfogalmazásban a franchise szerződéses kapcsolat a rendszert létrehozó, márkagazda átadó és az egyes üzletek tulajdonosai, az átvevők között. Az ily módon együttműködő vállalkozók jogilag és pénzügyileg teljesen függetlenek egymástól, kapcsolatuk az erőforrások egyesítésén alapul. Ez a vállalkozási forma a függetlenség és a függőség között van, valamivel közelebb a függőséghez. Ennek mértéke természetesen attól is függ, milyen típusú rendszerről van szó. Az úgynevezett termékfranchise ugyanis csak az átadott márkára vonatkozólag támaszt követelményeket a forgalmazóval szemben, míg az üzleti franchise az értékesítés mikéntjét is szigorúan előírja. A franchise története természetesen Amerikában kezdődik a század elején, tömegesen viszont a második világháború után terjedt el, már Európában is. Az Egyesült Államokban ma 535 ezer üzlet működik ilyen formában, 8 millió alkalmazottal. Európában Franciaország és Anglia a listavezető, de dinamikusan fejlődnek a franchiserendszerek Németországban és Hollandiában is. Ez a vállalkozási forma mindenütt gyorsabban fejlődik, mint a gazdaság egésze, vagyis a GDP-ből évről évre nagyobb mértékben részesednek a franchise-hálózatok. S hogy minek tulajdonítható ez a népszerűség? A piaci verseny élesedésével azok a vállalkozási formák terjedtek el, amelyek kicsik és rugalmasak, mégis biztonságosak. A franchise pedig az átadónak, az átvevőnek és a fogyasztóniak egyaránt előnyös. Az átadó tőkekockázata jóval kisebb ebben a rendszerben, ugyanakkor erőforrásokat nyer, mert az átvevő saját szellemi és anyagi tőkéjét, munkaerejét fekteti be. Az átvevő a franchise-díj fejében kipróbált és bejáratott arculatot, know-how-t, minőségi árukészletet kap, és élvezi annak előnyét, hogy egy nagy forgalmú és tőkeerős rendszer tagja. A fogyasztó pedig stabil árukészletet és szolgáltatási színvonalat talál a hálózat bármelyik egységében. A franchise éppen emiatt tarthat számot nagy népszerűségre Magyarországon is; egy kialakulófélben levő piacgazdaságban. ahol sok a kezdő, tapasztalatlan és tőkeszegény vállalkozó. Szakértők szerint ezek az üzletláncok a nagy állami vállalatok privatizációjának egyik lehetséges módját jelenthetik. KECZER GABRIELLA „Drága" Izabella A Tisza-malom kapacitása nem volt elég Szeged biztonságos lisztellátására. Ezért naponta nagy mennyiségben kellett más városokból a kenyérgyárakba szállítani a pótlást. Már több mint két évtizede felvetődött a gondolat, hogy új malmot kellene építeni. Végre 1987-ben megteremtődtek az anyagi feltételek is. Az induláskor 270 millió forintosra taksált beruházásból 100 milliót tett ki a saját erő, 80 milliót az állami alap juttatás, a hiányzó részre hitelt kívántak felvenni. A megvalósításra kiírt pályázatot megnyerve az Iparterv készítette a terveket, a kivitelező pedig a Délép lett, akik több alvállalkozót vontak be. Az építéssel párhuzamosan a technológiai szerelés saját kivitelezése mellett döntöttek. A beruházást '88 végén indították, s a tervezett időpontban. 1991 végén megkezdődhetett a próbaüzem. Az üzent mellett fel kellett még építeni azt a 40 millióba kerülő épületet, melyben a szociális létesítmények mellett a labort és az irodákat is elhelyezték. Az elektromos hálózat, a közművek, az utak korszerűsítése, a szállítást kiszolgáló raktár újabb 30 milliót kívánt. A végszámla mindent összevetve 400 milliót mutat. Ennek ellenére nem kellett plusz hitelt felvenni, a saját erős részt sikerült a szükséges mértékre feltornászni. Amit ezért a „drága" Izabella nyújtani tud: évente 34 ezer tonna búzát képes lisztté őrölni. A Németországból importált hengerszékeken kívül a beszerelt gépek a magyar ipar termékei. A vállalat szakemberei az európai malmokban eddig ismeretlen. automatizált gépkenési technológiát dolgoztak ki, melynek révén előreláthatólag öt évig nem kell a gépeket karbantartás miatt megbontani. Iparosok Félegyházán Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Szolnok, és Csongrád iparos küldötteinek küldötteinek regionális értekezletét rendezte meg tegnap Kiskunfélegyházán, a Vállalkozók Ipartestülete. A legfontosabb napirendi pont természetesen a március 29-i kongresszusra koncentrált, ennek tervezett témáit vitatták meg előzetesen az egész napos rendezvény résztvevői. Ezen túlmenően nagy teret kapott még a tegnapi tanácskozáson a Primusz Bank megalapításának, valamint a Szignál Biztosítótársasággal való együttműködés kérdése. Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre forintban Angol font 137,20 140,00 Ausztrál dollár 60,28 61,52 Belga frank (1 (Hl) 233,55 238,21 Dán korona 12,37 12,63 Finn márka 17,57 17,97 Francia frank 14,16 14,44 Görög drachma (l(MI) 41,40 42,24 Holland forint 42,70 43,56 ír font 127,76 130,36 Japán ven (1(10) 59,64 60,84 Kanadai dollár 66,39 67,79 Kuvaiti dinár 267,85 273,35 Némel márka 48,08 49,04 Norvég korona 12,24 12,48 Olasz líra (1000) 63.92 65,20 Osztrák schilling (100) 683,61 697,21 Portugál escudo (100) 55,77 56,87 Spanyol peseta (100) 75,97 77,49 Svájci frank 53,07 54,15 Svéd korona 13,25 13,51 USA-dollár 79,29 80,85 ECU (Közös Piac) 98,24 100,20