Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN / HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 16., 82. EVF. 64. SZÁM ORSZAQ HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT Megemlékezések a nemzet ünnepén Koszorúk, zászlók, főhajtások Szegeden* Szegeden a városi megemlékezések fél 10-kor kezdődtek a Dóm téren. Petőfi Sándor szobránál dr. Ványai Éva alpolgármesternő koszorúzott. A Tömörkény István Gimnázium tanulói pedig 48-as dalokat énekeltek. Szőregen a 48-as emlékműnél Békési Zoltán önkormányzati képviselő tartott beszédet és a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai tartottak műsort. A Klauzál téri Kossuth-szobornál 10 órakor kezdődött a központi ünnepség. Előtte a szegedi MÁV-fúvószenekar térzenével szórakoztatta a gyülekező tömeget. Tíz órakor a Himnusz hangjaival kezdődött a megemlékezést. Ezután dr. Lippai Pál, Szeged polgármestere tartott ünnepi beszédet. (A beszédet teljes terjedelmében közöljüka 3. oldalon.) Ezután színjátékosok érkeztek a térre. A kétlovas hintáról Dobos Katalin, Bobor György és Bicskei Lukács szavalta többek között Petőfi Sándor és Bajza József verseit. Az egyik erkélyről pedig Flórián Antal olvasott fel részleteket Kossuth Lajos és Széchenyi István gondolataiból. Az ünnepség, melyen mintegy 4-500 ember vett részt, a Szózat hangjaival zárult. Tavaly óta március 15-e egyben a szabad sajtó napja is. Ennek tiszteletére ünnepi közgyűlést tartottak fél 12-kor a váson vettek részt, ahol kötetlen eszmecserét folytattak. MÁROK TAMÁS FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A 144 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre emlékezett tegnap az ország. Hazánk szinte minden településén, a kellemetlen időjárás ellenére, százak és ezrek elevenítették fel a márciusi ifjak alakját, a forradalmi események történéseit, és keresték az ünnep mai üzenetét. Sajnos, a nemzeti ünnep méltóságát megzavarta néhány tüntetés, olyan demonstráció, amely - bár lehet, hogy képvisel bizonyos csoportérdekeket - méltatlan a nemzeti egység gondolatához, az ország ünnepéhez. rosháza dísztermében. A képviselői padsorokban ezúttal a szegedi sajtó képviselői is helyet foglaltak. Ott volt többek között dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott, dr. Bratinka József és Annus József országgyűlési képviselő, utóbbi úgy is, mint a Tiszatáj főszerkesztője. Az egybegyűlteket Lippai Pál köszöntötte. A polgármester arról beszélt, hogy napjainkban a sajtó politikai érdekek mentén polarizálódik. Az ünnepi beszédet dr. Vörös László, a Tiszatáj szerkesztőbizottságánák elnöke tartotta. A sajtó fontosságáról, hatalmának mibenlétéről Adyt és Madáchot idézte. Arról beszélt, a század elején volt egy lehetőség a szabad és demokratikus magyar sajtó létrejöttére. Ezt az esélyt azonban az első világháború megszüntette. Nyilvánvalóak a történelmi helyzet különbözőségei, mondta a szónok, ám kétségtelen, a sajtó minél teljesebb szabadságának megteremtésére ezúttal is jó történelmi esély adódik. S reméljük, a történelem ezúttal hagy időt a kibontakozásra. A Szózat hangjai után a jelenlévők, rádiósok, tévések, hírlapírók, politikusok fogadá* „1992-t írunk - a huszonegyedik század vár bennünket. A szabad, polgárosult Magyarországot. Azzal, amit a múltunkból magunkkal vinnünk érdemes. Negyvennyolcat, ötvenhatot, 1989-et. És hátrahagyva mindent, ami történelmi kacat. Ami a makacs, időtálló is, nem érték. Mert a múltat ismerni kell, elfelejteni nem szabad, de nem hurcolhatjuk magunkkal mindenestül. Meg kell haladnunk. Ez 1848 legnyomatékosabb üzenete." - Ezekkel a szavakkal tisztelgett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság államfője a nevezetes dátum emléke előtt. A budapesti Kossuth téren tartott állami megemlékezésen a köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját. A múzeumkertben, 1848 márciusának történelmi helyszínén Szabad György mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a nemzet túlnyomó többsége vállalja 1848-49 értékeit, és törekszik arra, hogy jelenlegi történelmi feltételeink között ezek az értékek korszerű alapjaivá váljanak életünknek. FÓKUSZ ^X DEMSZKY GÁBOR főpolgármester vasárnap délután ^y városházi hivatalában Charles Thomasnak, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének jelenlétében aláírta a Budapest és New York város közötti barátsági és együttműködési megállapodásról szóló nyilatkozatot. ^X NYUGODT LÉGKÖRBEN emlékezett meg a romániai magyarság vasárnap március 15-e évfordulójáról, amelyet - szemben tavaly március idusával - most nem előzött meg az ünnep elleni hangulatkeltés, a nacionalista pártok és a sajtó részéről, bár az utólagos támadások lehetősége nem zárható ki. A megemlékezésekről röviden beszámolt a Rompres hírügynökség is, külön megemlítve, hogy Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron kitűzték a piros-fehér-zöld magyar zászlót is. Ez tavaly a támadások ürügyéül szolgált, jóllehet a magyar kisebbség szervezetei akkor is világosan leszögezték, nem a magyar állami zászlóról, hanem a magyarság önazonosságának jelképéről van szó. ^X A VIII. HOLSTEIN-FRÍZ VILÁGKONFERENCIÁRA csaknem 40 országból több mint 300, tejtermeléssel foglalkozó szakember érkezik június elején Magyarországra. A budapesti tanácskozás előkészítése jól halad. A nemzetközi előkészítő bizottság tájékoztatása szerint várhatóan az egyhetes ecsmecserén alakul majd meg a holstein-fríztenyésztők világszövetsége. Ez utóbbi esemény kiemelkedő fontosságot ad a találkozónak. ^1X JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter mintegy két^y órás megbeszélést folytatott mexikói kollégájával, Fernando Solana Moralesszel. Mindketten hangsúlyozták, hogy új, ígéretes szakasz nyílik a két ország kapcsolataiban, „egv új Magyarország és egy új Mexikó" indul el ezen az úton. ^X TIZENEGY EMBER MEGHALT, hatan pedig meg^y sebesültek annak a helikopter-balesetnek a következtében, amely szombat este történt az Északi-tenger fölött, a Brent olajmező közelében. A közvetlenül felszállás után szerencsétlenül járt helikopter munkásokat szállított az egyik fúrótoronyra. ^X HÁT TONNA HASIST foglalt le a spanyol rendőrség szombaton a barcelonai kikötőben a görög zászló alatt közlekedő Paravollas 2 nevű hajó rakterében - közölte az AFP. ^•X TÖBBEN MEGHALTAK a Moldvában hét végén ^y lezajlott újabb nemzetiségi összecsapásokban, a Reuter és az AP azonban eltérő adatokat közölt a halálos áldozatok számáról. Az AP-vel azt közölte a Dnyeszteren túli védelmi bizottság elnöke, hogy a szombaton Chisinautól északra egy faluban kirobbant harcban legalább 6 (orosz) milicista és 15 moldvai rendőr vesztette életét. A Reuter az etnikai konfliktus 9 halálos áldozatáról közölt jelentést. * Az alkotómunka elismerése Kossuth- és Széchenyi-díjak, állami kitüntetések Vasárnap délután a Parlamentben ünnepélyes külsőségek között nyújtották át március 15-e alkalmából a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait. Az Országház kupolacsarnokában az ünnep alkalmából felsorakozott a katonai díszegység honvédelmi történelmi zászlókkal. A meghívott vendégeket Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő fogadta. A Himnusz hangjai után az államfő üdvözölte az egybegyűlteket. Göncz Árpád a szellem, az alkotóközösség, a haza és a szakma iránti szeretet csodatévő erejéről szólt, méltatva a kitüntetettek helytállását, akik nem csak hittek, de tettek is valamit azért, hogy hazánk és népünk sorsa jobbra forduljon. A kitüntetettek tiszteletére fogadást adott Antall József kormányfő. A miniszterelnök rövid pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a nemzet egyik legnagyobb ünnepén, március 15-én az újjászülető Magyarország megújuló értékrendje alapján vehetik át az elismeréseket a kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók, tudósok. Sokuk számára az életmű-kitüntetés egyfajta elégtétel az évtizedek során elmulasztott elismerésért. Az ünnep - hangsúlyozta a kormányfő alkalmas arra, hogy aktuálpolitikától mentesen azokról az alapvető nemzeti értékekről szóljanak, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek. Végezetül a magyar nemzet egésze nevében kívánt boldogságot a kitüntetetteknek. (A kitüntetettek névsorát a 6. oldalon olvashatják.) Szeged Széchenyi-díjasai Leindler László Tandori Károly Tegnap az Országházban ünnepélyes külsőségek között vette át a megosztott Széchenyi-díjat a Szegedi József Attila Tudományegyetem két, nemzetközi hírű tudósa, Leindler László matematikus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár és Tandori Károly Kossuth-díjas matematikus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár. Az indoklás kiemeli, hogy a magas kitüntetést „a matematikai analízis témakörén belül elsősorban a klasszikus Fourier-sorok konvergencia- és összegezési kérdéseinek kutatásában elért, nemzetközileg is elismert kiemelkedő eredményeikért" érdemelték ki. AJÁNLAT Törökországi földrengés „Erzincan, a 150 ezres város központja gyakorlatilag megsemmisült..." 2 Dr. Lippai Pál polgármester ünnepi beszédéből „...csak az képes az együtthaladásra és így a város érdekeinek szolgálatára, aki képes a dialógusra, mások véleményének figyelembevételére..."....3 Péntek esti láz „Ez a város négy nagy murit is elbír egy éjjelen." 5 Podmaniczky Szilárd tárcája 16 Hupikék tüntikék Valamikor a rendszerváltás idején beállított hozzám ifjonti hevülettel egy ötvenes pártlédi és fülembe súgta: „Szombaton tünti lesz! Érted? A mi tüntink! Tudod, hol a helyed?" Jól értesült köreimből hallom, hogy most, március tizenötödike alkalmából ünnepi tüntetésekre készülnek bizonyos pártok, a hatalom mindkét oldalán. Ha igaz, s le nem fújják a rossz időre vagy legalábbis a gyorsan változó politikai széljárásra tekintettel, egymást váltják majd a szervezetten spontán demokratikus erők. Félő, hogy készülnek már a cuki transzik a tüntikre. Azért félő, mert alighanem szokásos a szöveg: „Éljen a kormány!"; „Vesszen a kormány!"; „Európát akarunk!"; „Magyar tévét akarunk!"; „Bolsevikok, fussatok!"; „Ki a bitorlókkal innen!" (Torgyán-tüntire); „Ki a bitorló itten?" (Parlamenti harminc-va la hányak). Tüntikék! Hupikékek, lilák és nemzetiszínekben lobogók! Mi lenne, ha ezen a történelmi napon, szigorúan szekértáborok szerint, ahogy illik, másképp tüntetnének? Dehogy akarom elvenni kedves mindnyájuk örömét, csak elképzelem, ahogy a népnemzetiek skandálják: „Mi vagyunk a nép". S a tér túloldaláról megkapnák a méltó választ: „Mi vagyunk a nép". A szokott kliséket sem kellene kidobni mind ezekben a takarékosságra ingerlő időkben. Jöhetnének a fideszesek azzal, hogy „Európát akarunk! ", s hangjukat elnyomná a keresztényedmokrata kórus: „Mi akarunk Európát!" ...A mit sem sejtő, békésen ünneplő tömeg, mely tűrhető idő esetén az utcákon őgyelgők négyötödét tette ki, hallva a versenyzőket, megnyugodhatott kissé végre: mégis van itt egység, legalább ezen a ritka, szép, ünnepi napon. GAZSÓ L. FERENC