Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 14. Havet elnökkel szeretnénk találkozni... „Szorgalmazni fogjuk, hogy személyesen is elmondhassuk Havel elnöknek: az ő futólag szerzett jó benyomásai ellenére, sajnos, számottevő gondok vannak a szlovák-magyar együtt­élésben" - nyilatkozta az Új Szó „Vasárnap" című hét végi kiadásában dr. Bauer Győző, a Csemadok országos elnöke. A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke egyebek között a szövetség vezetőinek Václav Havelhez intézett januári leveléről elmondja: azért szólították meg a köztársasági elnököt, mert úgy érzik, Havel „nem kulcsfontos­ságú kérdésként kezeli, hogy kisebbségi csoportok létkérdései a társadalom egészének demokratizálódásával párhuzamosan oldódjanak meg ". „Számunkra ez annál fájóbb, mert Csehszlovákiában az itt élő magyarság - a kassai kormányprogram, a kitelepítések, a jogfosztottság. a felemás oktatásügy, újabban pedig a nacio­nalizmus lábra kapása révén - a második világháború óta úgy érzi, hogy széles e hazában csak a másodrendű állampolgár szerepébe kényszerül." A Csehszlovákiában élő magyarság autonómiájáról fel­felbukkanó elképzelésekkel kapcsolatban kifejtette: „Én inkább a kevésbé ingerlő önigazgatási kifejezést szoktam használni. Elsősorban azért, mert ezekről a kérdésekről tárgyalva, okta­tási és kulturális önigazgatásra gondolok, ugyanakkor a területi önigazgatás elvével semmiképpen sem tudok azono­sulni. A jövő együttélését ezért a nemzetközileg garantált hatá­rok megőrzésében, illetve az önigazgatási elvét gyakorló régiók együttműködésében tudom elképzelni. " Segítenek az amerikaiak r Ágoston András a menekültek hazatéréséről Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke írásban for­dult a szerb parlamenthez, ja­vasolva, hogy a törvényhozás sürgős eljárással hozzon hatá­rozatot a külföldre menekült polgárok visszahívásáról, s a felelősségre vonástól történő mentesítésről. A Borbában pénteken ismer­tetett határozati javaslat szerint minden olyan polgárnak, aki 1991. augusztus 1. óta távozott Szerbiából, szavatolnák a bün­tetlen hazatérést. Ágoston And­rás sürgeti azt is, hogy a par­lament javasolja a vállalatoknak és az illetékes szerveknek a felmondások felülvizsgálatát. Szerbiában a mozgósítás elől elmenekült tartalékosok munka­viszonyát - mint ismeretes ­megszüntették. Javaslatában Ágoston András rámutatott, hogy a vajdasági magyarok el­menekülése következtében meg­változott a terület nemzetiségi összetétele. A visszahívásról szóló határozattal a szerb parla­ment bizonyíthatná, hogy „meg tudja és meg akarja akadályozni a lakosság nemzeti összetéte­lének erőszakos megváltoztatását". Nincs fegyvernyugvás Az államközösség hadsere­gének egy tisztje életét vesztette péntekre virradó éjszaka Ör­ményország északkeleti vidé­kén, amikor azerbajdzsán fegy­veresek támadást intéztek ör­mény falvak ellen. Örmény források szerint az azeri határ mentén lévő településeket csü­törtök óta ismét messzehordó ágyúkkal lövik Azerbajdzsán­ból. A Karabah határán lévő Agdam városának védelmét is megerősítették pénteken az azeriek, újabb örmény támadá­soktól tartva, miután az éjszakai tüzérségi összecsapásban három polgári személy életét vesztette. Süleyman Demirel török mi­niszterelnök pénteken bejelen­tette, hogy a Karabahban har­coló felek, az örmények és az azerbajdzsánok ideiglenes tűz­szünctben állapodtak meg. Tö­rökország igyekszik közvetíteni a karabahi konfliktusban, de mindeddig nem sok sikerrel, ugyanis Ankara szemmel látha­tóan - már csak a rokoni szálak miatt is - inkább Bakut támo­gatja. A pénteki már a sokadik bejelentett fegyvernyugvás, de mindeddig egyik túzszünetnek sem sikerült tartósan érvényt szerezni. Azonnali tűzszünetre szólí­totta fel a Karabahban harcoló örményeket és azerieket George Bush amerikai elnök. Egyben javasolta a két szembenálló köztársaságnak, hogy az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlettel együttműköd­ve keressenek békés megoldást a tragikus konfliktusra. A fel­szólítás közzététele előtt Bush telefonon tárgyalt Demirel tö­rök miniszterelnökkel a kara­bahi fejleményekről. Azerbajdzsánt tette felelőssé a Karabahban kialakult válsá­gos helyzetért Párizsban meg­tartott sajtókonferenciáján Gerard Libardiján, Levon Ter­Petroszján örmény elnök egyik tanácsadója. Mint mondotta, Baku mindenáron ki akarja erőszakolni a katonai megol­dást, az örmény kormány vi­szont kész arra, hogy közvetít­sen a karabahi örményeknél a tűzszünet érdekében, ha Azer­bajdzsán is hajlandó abbahagy­ni a fegyveres akciókat. Szerin­te a fegyverszünetet nemzetközi megfigyelő csoportnak kell ellenőriznie. Ehhez az érdekelt felek részvételével nemzetközi konferenciát kell összehívni, a Független Államok Közössége, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet és az ENSZ égisze alatt. A KELET-KÖZEP-EUROPANAK nyújtott amerikai tá­mogatás sok tekintetben sikeres, ám a viszonylag igen szerény anyagi keretei nem bővülnek - sőt megszavazásukat késlel­tetik egyéb vonatkozású törvényhozási csaták - erről tájékoz­tatták illetékesek az MTI tudósítóját. Róbert Barry nagy­követ, a segélyprogramok külügyminisztériumi irányítója elmondotta: a hat kelet-közép-európai állam (köztük Magyar­ország) a folyó évben összesen 400 millió dollárnyi támoga­táson osztozik. A javasolt keret a jövő évre ennél 50 millióval magasabb - ám egyúttal abból részesedik majd a három balti állam is. KÍNÁT FELBOLYDÍTOTTA Teng Hsziao-ping január végi, február eleji országjárása és annak során meghirdetett reformgyorsítási programja. A múlt év végén még a reformok veszélyeire figyelmeztető hangok voltak erősebbek, most azon­ban a nyilvánosság előtt mindenki reformpártinak vallja ma­gát Kínában. Az egyébként konzervatív kommunista pártlap, a Zsenmin Zsipao egyenesen arra szólította fel a kínaiakat, hogy tanuljqpak a kapitalizmustól gazdasági hatékonyságot. A Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága pedig e hét közepén saját határozata gyanánt adta ki Teng reformgyor­sító programját. KIELÉGÍTŐNEK MONDTA legutóbbi jugoszláviai tár­gyalásait és az ENSZ-békeerők mielőbbi teljes felvonulásával kapcsolatos reményének adott hangot Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja a múlt héten októberi kinevezése óta hatodszor tett látogatást a válság­övezetben. Belgrádban, Szarajevóban és Zágrábban folytatott tárgyalásairól csütörtökön számolt be Butrosz Gáli ENSZ­főtitkárnak. Vance úgy vélekedett, hogy április végére befeje­ződhet a kéksisakosok felvonulása. Hozzáfűzte: az egyik oka annak, hogy a február 21 -i BT-határozattal létrehozott béke­fenntartó erők még nem foglalták el helyüket, anyagi ter­mészetű. BORISZ JELCIN NÉLKÜLÖZHETETLEN, mert pragma­tikus és van politikai érzéke - így értékelte az orosz elnököt csütörtökön az amerikai hírszerzés vezetője, Róbert Gates. Szerinte Jelcint a lakosság 40 százaléka támogatja. A CIA igazgatója a Nixon-könyvtár rendezte washingtoni tanácsko­záson beszélt. A konferencián előző nap Richárd Nixon volt elnök keményen bírálta a saját pártjához tartozó Bush elnök politikáját, amiért Washington csak „szánalmas mértékben" támogatja az orosz reformerőket. A hírszerzés főnöke közve­tetten megerősítette Nixon érvelését, amikor hangoztatta: végtelen naivitás lenne azt hinni, hogy a 70 éves Szovjetunió, az ezeréves orosz birodalom csendben eltűnik majd a világból, nem okozva további gondokat. - A drámának nincs vége, a teljes következményeket még nem látjuk, még kevésbé értjük. Ünnepelnek a Kárpátalján Nem csak a magyarok, ha­nem Kárpátalja más nemzeti­ségű lakossága is megemlé­kezik az idén március 15-e ünnepéről. Ebből az alkalomból üdvözletet intézett a Kárpátaljai Ruszinok Társasága a magya­rokhoz. „Immár több mint ezer éve élünk együtt, ruszinok és magyarok közös szülőföldün­kön - olvaható a társaság üd­vözetében. - Közös múltunk, szokásaink, szellemi közelsé­günk alapul szolgál arra, hogy a jövőben is, mint két testvéri nép, a Kárpátalján élő többi néppel - ukránokkal, szlová­kokkal, cigányokkal, zsidókkal, oroszokkal, románokkal és németekkel együtt - irányítsuk sorsunkat, építsük közös ha­zánkat, a kárpátaljai köztársa­ságot, mint a szuverén és demok­ratikus Ukrajna szerves részét... Egyébként tegnap Ungváron magyar-ukrán kishatárforgalmi konzultációs tanácskozást tar­tottak azzal a céllal, hogy elő­készítsék a kishatárforgalomról szóló kormányközi megálla­podást. Az ukrán küldöttséget Mihajlo Krajilo, a kárpátaljai területi tanács elnöke, a ma­gyart pedig dr. Virágh Pál köz­társasági megbízott vezette. A megbeszélés eredményeként egyeztették a kishatárforgalmat szabályozó, 14 cikkelyes kor­mányközi megállapodás szö­vegét. Jeszenszky Géza Dél-Amerikában Dél-Amerikának újra magas rangú magyar vendége van. Ezúttal Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter látogat a dél-at­lanti partokra, s keresi fel Vene­zuelát, Argentínát, Uruguayi és Brazíliát. A magyar diplomácia vezetőjének utazása három hónappal követi Göncz Árpád köztársasági elnök ecuadori, chilei, kolumbiai és venezuelai látogatását. Előzőleg Kádár Bé­la, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere járt a déli féltekén. Jeszenszky Géza Argentíná­ban ünnepli március 15-ét. Mint a Buenos Airesben megjelenő Dél-amerikai Magyar Hírlap­nak adott különinterjújában elmondta, az Antall-kabinet hosszú távú érdekeinek érvé­nyesítését szem előtt tartva szá­mol a latin-amerikai térség országaival is, külön figyelmet fordítva azokra az országokra, amelyekben jelentős magyar származású lakosság él. Az elmúlt időszakban a latin­amerikai országok irányában tanúsított magyar aktivitás azt mutatja, hogy az együttműkö­dés nem sínyli meg az Európa­centrikusságot - mondta. Ma­gyarország diplomáciai kapcso­latra lépett Paraguayjal, Gua­temalával, El Salvadorral, megfigyelő státust szerzett az Amerikai Államok Szerveze­tében. A külügyminiszter ugyanakkor sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy la­tin-amerikai részről egyelőre nem tapasztalni hasonló érdek­lődést Magyarország iránt. Szerbiában valami készül Gyertyák és látószögek Péntek reggel már csak 30 diák maradt a Teráziákon fel­állított hangszórók közelében. Harmadnapra ennyien tartottak ki, zenét és önjelölt szónokokat hallgatva. Az egy éve vérbe foj­tott tüntetésekre emlékezők meg­mozdulása a jelek szerint ér­dektelenségbe és unalomba fúlt. A belgrádi ellenzék márciusi követelései között a szerb köz­társaság elnökének lemondása, az alkotmányozó nemzetgyűlés kiírása mellett harmadik pont­ként a sajtószabadság szerepelt. - Ha tavaly ilyenkor győ­zelemre vittük volna ügyünket, ma nem égne ennyi gyertya ­szónokolt Vuk Draskovity. ­Akkor azt hihettük, ha mást nem is, kivívtuk a sajtó szabad­ságát. Örömünk néhány napig tartott csupán. Azóta a helyzet, ha lehet, még elviselhetet­lenebbé vált, Szerbiára sötétség borult, melynek leple alatt háborúba sodorták az ifjúságot. A sötétség apostolai mindeköz­ben azt állították, hogy Szerbia senkivel nem áll háborúban. Az az ember, akinek ebben a sze­meket, végtagokat és ifjú élete­ket követelő piszkos háborúban a fő hadúr szerepe jutott, egyet­len gyászoló anyának sem küldött részvéttáviratot. Ehe­lyett az újvidéki és a belgrádi televízió a '41-es háború „hő­seinek" állított emléket, miköz­ben '91-ben ezrével pusztultak el értelmetlen halállal fiaink. FOTÓ: CSORBA GÁBOR Újkori kalózok: „Szabadság vagy halál" hozzátette: „Azok, akik azt állították, hogy Szerbia nem háborúzik senkivel, most azt merészelik mondani, hogy meg­nyerték a háborút!" A szerb kormány egyfolytá­ban és szakadatlan a szerb parlamenti választásokon elért győzelmeire hivatkozva demok­ráciát és jogállamiságot emle­get, de e jogokat csak azoknak szavatolja, akik állampolgári kötelezettségeiket is teljesíteni hajlandók. (Ilyen például a haza védelme mindenekelőtt. Egye­lőre bizonyítani kell, a jogokat ki kell érdemelni.) „Az egész világ ellenünk for­dult! Ti is csak a Vajdaságot akarjátok, pedig a nemzeti­ségeknek sehol Európában nincs annyi joga, mint nálunk!" Ezt a Szerbia-szerte bevett „igaz­ságot" szinte minden beszél­getőtársam bedobta. Mindezt a tévéből, a rádióból és a Politika című napilapból tudják, mint például azt is tudni vélik, hogy a magyarországi horvát usz­tasákat kiképző táborok pon­tosan hol vannak. - Ha nem hiszed, járj utána! - hangoztatják érvként a meg­tévesztettek. - Hallottad!? - kel ki magá­ból szállásadóm, s a tévé esti híradójának képeire mutat: egy nyolcéves kisfiút faggat éppen a riporter. - Láttál-e megcsonkított halottakat? - Igen. - És ugye láttad, hogy ki­nyomták a szemüket? - Igen. Tehetetlennek éreztem ma­gam. A szerb kormány hadse­rege a rendőrséggel karöltve minden bizonnyal jobban vé­dené a televízió épületét, mint az elnöki rezidenciát. A szerb kormány legerősebb bástyája kétségtelenül az a sajtó, mely a belgrádi március 9-ék befejezet­len történetében eddig nem vívta ki függetlenségét. VARGA IVÁN Az egy éve apostoli image­ával rohamot vezénylő Vuk most megálljt intett. Harcos nacioanlizmusát sutba dobva, Draskovity most a politikai színjátékok kelléktárából a béke angyalának agyonfoszlott jel­mezét magára öltve, még A tudósítás elkészítését azAGKOIBANK Kft, (Szeged, Tisza Lajos krt. 56.) tette lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents