Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

SZERDA, 1992. MÁRC. 11. A HELYZET 11 A mentő senkit nem hagy ott Beszélgetés a módosított társadalombiztosítási törvényről - A társadalombiztosítási törvény értelmében ez év júli­usától nem állampolgári, ha­nem biztosítási jogon vehetjük igénybe az egészségügyi ellá­tást. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy azokat a polgárokat gyógyítják, akik fizetik a biztosítási díjat. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyetlen magyar állam­polgár sem marad ki, ezentúl sem, az egészségügyi ellátásból. Az ellentmondás magyarázatát kérem először öntől. - A látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy vannak szép számmal, akik önhibájukon kívül nem tudnak biztosítási járulékot fizetni. E körbe tar­toznak a munkanélküliek, a nyugdíjjogosultságot nem szer­zett emberek, a szociális se­gélyből élők, a hajléktalanok. A járulékfizetésre képtelen polgárokról az állam gondoskodik. Részletezve: a munkanélkü­lieket a munkanélküli közpon­tok látják majd el biztosítási igazolvánnyal. A szociális se­gélyből élők, hajléktalanok helyett a biztosítási járulékot az önkormányzatok fizetik, de ezek a költségek nem az önkormányzatok kasszáját terhelik. A költségvetés ugyanis ez évre 2,6 milliárd forintot kü­lönített el e rétegek biztosítási járulékainak fedezésére. - A törvény értelmében a tb-járulékot fizetők családtagjai szintén jogosultak az orvosi ellátásra, de számos olyan viszony is lehetséges, amelynél ezt nehéz bizonyítani. Például az élettársi kapcsolat esetén. - Minden hozzátartozó jo­gosult az egészségügyi ellátás­ra. A gyermekek, a még nem dolgozó, vagy a már végzett, de állástalan fiatalok a szülők jogán vehetik igénybe az egész­ségügyi ellátást, a gyógykeze­lést. Az élettárs az együttélés ideje alatt osztozik a házastárs­sal jogaiban, s ennek okán ő is egészségügyi ellátásban részesül. - Mi a helyzet a szándékosan nem fizetők, azaz a munka­viszonyban nem állók, de jöve­delemmel rendelkezők esetében? - Az úgynevezett fekete­munkát végzők azok, akik jö­vedelemmel rendelkeznek ugyan, de társadalombiztosítási járulékot nem fizetnek. Mi azt várjuk tőlük, hogy ezt tegyék meg a saját érdekükben, mert különben valóban nem kap­hatnak betegbiztosítási kártyát. Enélkül viszont betegség esetén az egészségügyi ellátás teljes költségét kell téríteniük. - E csoport tagjait a biz­tosítási kártya hiányában baleset, vagy rosszullét esetén a mentő nem szállítja el? - Az életmentés tőlük sem tagadható meg. Sürgős esetben tehát a mentő mindenkit elszál­lít a megfelelő gyógyintéz­ménybe. Az életmentő orvosi beavatkozást követően azonban a saját hibájából, vagy akara­tából biztosítási díjat nem fize­tő, a teljes költséget köteles téríteni, akár a háziorvosi, akár kórházi­klinikai ellátásért. - Ezek szerint - a fekete­munkát vállalókat leszámítva ­minden magyar állampolgár továbbra is jogosult az egész­ségügyi ellátásra. Mindenkit kötelesek tehát gyógyítani. Kérdés persze, kit, milyen szín­vonalon látnak el. E tekintetben lesz-e különbség a hajléktalan FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nagy Máté: „Amit ezen kívül óhajt, azért külön térítést fizet" és a munkaviszonyban álló biztosított között? - A későbbiekben az úgyne­vezett kiegészítő biztosítás bevezetésével lesz különbség. Ha valaki a kötelező biztosítási díjon felül fizet, akkor kérhet az átlagosnál jobb színvonalú ellátást. De egyelőre a törvény­ben erről nem esik szó, s mind­addig, amíg a kiegészítő bizto­sítás feltételrendszerét ki nem dolgozzák, valamennyiünket azonos színvonalú szolgáltatás­ban, ellátásban részesítenek a magyar egészségügyben. - A törvény számos, eddig állampolgári jogon járó szol­gáltatást a jövőben térítésköte­lessé tesz. Melyek ezek a szol­gáltatások? - A törvény felsorolja, mi tartozik az alapellátás körébe. Ezek a következők: a betegség megelőzését szolgáló testi és lélektani vizsgálat, a gyógyítás az alapellátás szintjén, a beteg­ség esetén járó szakellátás, kórházi-klinikai szülészeti ellátás, orvosi utókezelés, a Sándorfalván, 1993-tól Mindenki kaphat telefont Sándorfalva Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének legutóbbi üléséó - amelyen megjelent Pintér István országgyűlési képviselő is - a legtöbb szó a telefonról és a postai szolgáltatásokról esett. A településen közismerten rossz telefonhelyzet mielőbbi javítását szorgalmazó testületnek Engedi Antal, a szegedi távközlésiek mű­szaki igazgatója elmondta. Sándor­falva a szegedi fejlesztési beruhá­zás megvalósulásával kaphat új központot. 1993-ban állítanak fel a községben egy 2700 vonalkapa­citású digitális telefonközpontot, ami azt fogja jelenteni, hogy min­denki kaphat telefont. (Addig az idén rádiótelefonokra van lehe­tőség, de azok drágák.) Az új telefonvonalakkal együtt a települé­sen kiépítik a kábeltévét is. - A képviselők kérték, hogy a homok­pusztai telefont tegyék nyilvánossá, hozzáférhetővé. A klasszikus postai szolgálta­tásokkal és a hírlapterjesztéssel is foglalkoztak, megállapítva, hogy e téren alapvető gond nincs. A posta­hivatalban néha előforduló zsúfolt­ság munkaátszervezéssel enyhíthe­tő, s a riasztótáska mellett más le­hetőségek is vannak arra, hogy a rossz közbiztonságú faluban meg­védjék a pénzt is kézbesítő postásokat. A képviselők tanácskoztak a gyámügyi igazgatási tevékenység­ről, megállapítva, hogy sajnálato­san gyarapszik a „problémás szü­lők" száma. (Erről a témáról la­punkban a napokban bővebben be­számolunk.) A testület végül aktu­ális ügyeket tárgyalt (pl. útépítések árajánlatait; a köztisztasági rendelet módosítását, szociális támogatási kérelmeket). Megalakult a koalíciós egyeztető bizottság A három koalíciós párt par­lamenti frakciójának nemrégiben aláírt megállapodása értelmében kedden megalakult a három kép­viselőcsoport rendszeres együtt­működését biztosító koalíciós egyeztető bizottság. Mint Kónya Imre MDF frakcióvezető az MTI munkatársának kérdésére el­mondta: az egyeztető bizottság az MDF, az FKGP és a KDNP frak­cióvezetőjéből és a képviselő­csoportok 2-2 vezetőségi tagjá­ból áll. A Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor vezette grémium a tervek szerint kéthe­tente tart ülést. [ 400 négyszögöles I építési telkek eladók. § o • § Víz-, villany-, gázbekötési § • lehetőség biztosított. § Érdeklődni lehet: 72-41 l-es s • • g telefonon. BALASRUHA-ARUSITAS ÉS KEDVEZMÉNYES CIPŐVÁSÁR, az olajosklubban, csütörtök, péntek, hétfő, kedd, 9-17 óráig. FIGYELEM! B. M. Csongrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság 6728 Szeged, Napos út 4. MNB: 289-90145-2541 1 és B. M. Csongrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság 6728 Szeged, Napos út 4. • MNB: 289-90145-2541 2 bélyegzők elvesztek, használatunk 1992. március 2-tól érvénytelen! szenvedélybetegek rehabili­tációja, a mentőszállítás. A biztosítottat tehát ez a kilenc gyógyító-megelőző ellátás illeti meg a biztosítási járulék fejében. Amit ezen kívül óhajt, azért kü­lön térítést fizet. Tehát például ha esztétikai okok miatt plasz­tikai műtétet igényel, akkor ezért is. - Ha távoli városba kell utazni a vizsgálatra, akkor a tb fizeti-e az útiköltségét? - A háziorvosa dönti el, és indokolt esetben ő utalja be a szakintézetbe. Ha a beteg nem fogadja el a háziorvosa által javasolt kórházat, szakrende­lést, és másikba utazik további vizsgálatra, akkor a tb ezt a többletköltséget nem vállalja. Mondok egy konkrét példát. Ha a szegedi beteget háziorvosa szegedi gyógyintézmény sebé­szeti osztályára utalja, de a beteg a vásárhelyi kórházat vá­lasztja operációja színhelyéül, ez esetben a Hódmezővásár­helyre utazás költségeit magá­nak kell finanszíroznia. - Csongrád megyében pilla­natnyilag hány intézmény, mennyi forinttal tartozik a társadalombiztosításnak ? - Összesen 701 vállalkozó és 134 állami vállalat tartozik a Csongrád Megyei Társada­lombiztosításnak. A tartozás összege 1 milliárd 400 millió forint. Országos viszonylatban a társadalombiztosítás kintlevő­sége több mint 55 milliárd forint. - S hogyan alakul e hiány ellenére az idei költségvetés? - Az ez évre tervezett kiadás 528 milliárd forint. Ugyanennyi a bevételi terv is. A nyugdíj­biztosítási alapra 281 milliárd forintot, az egészségbiztosításra pedig 239 milliárdot szán a társadalombiztosítás költség­vetése. - A 44 százalékos járulék, amit a munkáltató fizet és az ehhez csatlakozó 10 százalék, amit a munkavállaló fizet, teszi ki a társadalombiztosítási já­rulék teljes összegét. Ez világ­viszonylatban is igen magas, mégis évtizedek óta finanszí­rozási problémákkal küzd a társadalombiztosítás. - Ennek az az oka, hogy a társadalombiztosításnak olyan kiadásokat is fizetnie kell, amelyek mögött nincs járulék­fizetés. Ilyen például a gyer­mekgondozási, a temetési se­gély, a különféle járadékok. Ez több mint 40 milliárd forintjába kerül a társadalombiztosításnak, pedig ezeket a költségeket az állami kasszából kellene térí­teni. A finanszírozási probléma másik oka, hogy a társada­lombiztosítás nem rendelkezik számottevő vagyonnal. A nyugati országok éppen e vagyonok forgatásából szár­mazó többletekből képesek fejleszteni. Például ebből oldják meg a nyugdíjemelést. - Kevesen tudják s úgy gondolom, nem érdektelen világossá tenni, hogyan is fest az egészségügy finanszírozása. - A megyei társadalom­biztosítási igazgatóságok kizá­rólag az alapellátás finanszí­rozásáért felelősek. Ez a mi esetünkben 48 önkormányzati egészségügyi intézményt jelent. A kórházak finanszírozása a társadalombiztosítási főigazga­tóság kötelessége, a szegedi orvosegyetem klinikái pedig a Népjóléti Minisztériumhoz tartoznak anyagilag. Ebből következően sem a kórház, sem a klinikák költségvetésének alakulásába nincs beleszólásunk, sót még abba sincs, hogy az önkormányzatok mennyi pénzt kapjanak. - A többi között e centra­lizált, egy helyen elosztott pénzek ellenőrzése miatt is sür­getik sokan a társadalom­biztosítási önkormányzatok megteremtését. - Ebben az évben meg kell alakítani a 60 tagú beteg­biztosítási és az ugyancsak 60 tagú nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatot. Erről született ugyan törvény, de végrehajtási utasítás nem látott napvilágot. Ezért átmenetileg felügyelő­bizottság helyettesíti a tb­önkormányzatokat, amelyeknek mihamarabbi felállítása azért lenne fontos, mert igen nagy szerepet játszanának az ellen­őrzésben. KALOCSAI KATALIN Rajzpályázat gyermekeknek „Barátom a könyv" címmel óvodás és általános iskolás korú gyermekeknek hirdet rajzpá­lyázatot a „Legyen a betű jó barát" Alapítvány. Az alkotá­sok bármilyen technikával és méretben elkészíthetőek. Be­küldhetők március 18-ig az Alapítvány címére: 1088 Buda­pest VIII., Baross u. 15. Azok a pályázók, akik felke­resik az alapítvány pavilonját a Sajtófesztiválon, a Hungexpó-n, könyvajándékban részesülnek. A pályázat eredményét későbbi időpontban hozzák majd nyil­vánosságra. Dinamikusan fejlődő, külföldi tulajdonú, j/Yf budapesti székhelyű ^Vv c®9 keres fénymásológépek és faxok k ^ ^^ értékesítésére O PROFI rr ÜZLETKÖTŐKET SZEGED és környékére. Amit Öntől várunk: • jó kapcsolatteremtő képesség,• rátermettség • megbízhatóság, • gépkocsi. Amit mi kínálunk: • teljesítménytől függő, kiemelten magas jövedelem • mozgalmas munkakör • gépkocsihasználat • jó munkahelyi légkör. Ha alkalmasnak érzi magát ilyen feladat ellátására, várjuk fényképes pályázatát eddigi tevékenységének/ bemutatásával a MINOLTA MAGYARORSZÁG IRODARENDSZER KFT.-nél 1518 Budapest, Pf.: 42. A borítékon kérjük feltüntetni a „Pályázat" jeligét! Beküldési határidő a megjelenéstől számított 2 hét!

Next

/
Thumbnails
Contents