Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 8. BELPOLITIKA 3 Szegeden dől el a koalíció sorsa MEGSZŰNIK A KOALÍCIÓ, ha február 29-ig nem sikerül új koalíciós megállapodást kötni a partnerekkel - jelentette ki Tor­gyán József, az FKGP elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Beje­lentette: március elsején pártja nagygyűlést tart a szegedi sport­csarnokban, ahol a téma a koalíció fennmaradása, vagy az ellen­zéki politika részleteinek meghirdetése lesz. A NYUGDÍJAK EMELÉSÉNEK ÜGYÉRŐL a kormány teg­napi ülésén elhangzott, a kabinet azt a javaslatot terjeszti az Országgyűlés elé, hogy két lépcsőben, márciusban és szeptemberben növeljék az ellátásokat. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ ALAKULT ÁT a Magyar Villa­mos Müvek Tröszt - erről döntött az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa. Az új részvénytársaság vezetői beszámoltak arról: a kétszintű szervezetként működő villamosiparban 503 milliárd forint értékű alaptőkével alakult meg a konszern. Betegszabadság és táppénz Megnőtt az ügyfélforgalma mostanában a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. A betegszabadsággal kapcsolatos teendőkről érdeklődnek mind a munkahelyek, mind az egészségügyi intézmények ügyintézői. Úgy tűnik, a tavalyi, XCII. jelű törvény nem egészen világos mindenki számára... Ezért is kértük az igazgatóság osztályvezetőjét, Pap Sándort, segítsen a törvény értelmezésében. (Az olvasó megértését kérjük, mert a jogszabály nyelvezetét az informatív beszélgetésben nem lazíthattuk - éppen a félreértések elkerülése érdekében.) - Az új jogszabály szerint a dolgozót a beteg­sége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg. Nem kell a keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal, legfeljebb 3 napos beteg­szabadság esetén. Ezt azonban a munkáltatónak be kell jelenteni. Kikre vonatkoznak e passzusok? - A törvény a munkaviszonyban állókra és mindazokra vonatkozik, akiknek a munkavég­zésére a munka törvénykönyve hatálya kiterjed, így az ipari és fogyasztási szövetkezetek tagjaira is. A mezőgazdasági szövetkezet tagja betegsza­badságra abban az esetben jogosult, ha a szövet­kezetnél folyamatosan dolgozik. Nem jogosult betegszabadságra például a megbízás alapján munkát végző személy, az egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság tagja. - És ha az egyéni vállalkozónak alkalmazottja valaki? - Az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló alkalmazottra vonatkozik a rendelkezés. Mi­vel rá a munka törvénykönyve hatálya kiterjed, őt is megilleti a betegszabadság. - A 10 munkanapos betegszabadsági időtar­tam magában foglalja-e azt a legfeljebb 3 napos időtartamot, amelyre a dolgozónak nem kell ke­resőképtelenséget igazolnia? - Igen. Hangsúlyozom, hogy azt a dolgozó évente csak egy alkalommal veheti igénybe. Pél­dául ha a dolgozó egy nap betegszabadságot vett igénybe a keresőképtelenség igazolása nélkül, akkor abban az évben már nem vehet több - ke­resőképtelenség igazolása nélküli - betegszabad­ságot igénybe. Tehát nincs arra lehetőség, hogy a három napot valaki egy-egy naponként külön­böző időpontokra elossza! - A betegszabadság bevezetésével van-e válto­zás a keresőképtelenség orvosi elbírálásánál? - Nincs, s a keresőképtelen állományba vételi joggal felruházott orvosnak nem tartozik feladat­körébe a betegszabadságra való jogosultság elbí­rálása. Az orvos a nála jelentkező dolgozót, ha betegsége a keresőképtelenséget indokolja, köte­les keresőképtelen állományba venni. Ha a be­tegség kórházi, klinikai ápolással kezdődik, akkor erre az időtartamra is vonatkozik a beteg­szabadság. - Kérem, szemléltesse ezt egy példával! - Valaki klinikai ápolásban részesült 1992. január 20-tól 24-ig, majd tovább is keresőkép­telen volt, január 25-től 31-ig. Mivel 1992-ben betegszabadságot még nem vett igénybe, így a keresőképtelenség igazolt idejére, 1992. január 20-tól január 31-ig a 10 munkanap betegszabad­ságra jogosult. A példában szereplő dolgozónak szabadnapja és a pihenőnapja szombat, illetve vasárnap! - S ezek szerint a betegszabadságra jogosult munkavállalónak táppénz csak a betegszabadság kimerítése, vagy az arra jogosultság megszűnése után jár. - így igaz. De: nem kell a betegszabadságot igénybe venni, ha a keresőképtelenség üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt követ­kezett be. Ügyanez vonatkozik a gyermekápolási táppénzre is. - Ejtsünk szót a pénzről is. - A betegszabadság időtartamára a dolgozó­nak átlagkeresetének legalább 75 százaléka jár. A munkáltató köteles meghatározni az átlagke­reset mértékét, amely lehet ennél magasabb összegű is, de a 100 százalékot nem haladhatja meg. Előfordulhat az az eset, hogy a dolgozó táppénze lényegesen eltér a betegszabadságra adott átlagkeresettől, mert a táppénz alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet másként kell kiszámolni, mint a munkajogi átlagkeresetet és adott esetben a táppénz mértéke csak 65 száza­lék. Például ha nincs kétéves folyamatos biztosí­tási ideje. A betegszabadság idejére kifizetett legalább 75 százalékos átlagkereset után a mun­káltató 44 százalékos társadalombiztosítási, a munkavállaló pedig 10 százalékos nyugdíjjárulé­kot köteles fizetni. (A saját jogú nyugdíjas 5 szá­zalékot.) A táppénz összegének megállapításánál nem lehet keresetként figyelembe venni a beteg­szabadság idejére járó keresetet. Emlékeztetnék rá, hogy a munkaügyi miniszter 1/1992. (I. 8.) MÜM-rendelete 1. § (2) bekezdése szerint, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, a naptári évre járó betegszabadságból még igénybe nem vett szabadnapok számát a „munkavállalói igazolási lap"-ra fel kell jegyezni. - S ha valaki év közben kezdi munkaviszonyát? - Ekkor a dolgozó a naptári évre járó beteg­szabadság időarányos részére jogosult. Példánk­ban ha a munkaviszony 1992. március l-jén kezdődik, akkor ebben az évben a dolgozó idő­arányosan 8 munkanap betegszabadságra jogo­sult. Más a helyzet abban az esetben, ha az év folyamán a dolgozó már munkaviszonyban állt, mert ez esetben a naptári évre járó betegszabad­ság még igénybe nem vett része illeti meg az új munkáltatónál. Ismét csak szemléltetésül: a dol­gozó 1992. január l-jétől február 29-éig munka­viszonyban áll. Ez alatt 3 nap betegszabadságot vesz igénybe. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a dolgozó MIL-lapjára felvezeti a naptári évre járó betegszabadságból még igénybe nem vett szabadságnapok számát, azaz 7 napot. A dolgozó ismételten munkaviszonyt létesít szeptember l-jével. Új munkáltatójánál az évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része illeti meg. A betegszabadságnak az a része, amely az adott naptári évben megmaradt, később nem igényelhető. Azokban az esetekben, amikor a táppénzigény elbírálására a társadalombizto­sítási igazgatóság, vagy kirendeltség az illetékes, a dolgozó munkáltatója az A. 3517-6/aáíj-89. r. sz. nyomtatvány - Munkáltatói, szövetkezeti iga­zolvány táppénz igényléséhez - 6. pontjánál kö­teles közölni, hogy a munkavállaló 1992-ben a táppénzigényt megelőzően mettől meddig, hány munkanap betegszabadságot vett igénybe. Az igényhez minden esetben csatolni kell a kereső­képtelenség kezdetétől szóló orvosi igazolásokat. KÖZÉLETI NAPLÓ MA ÚJ SZOMSZÉDOKKAL EURÓPÁBAN? - A Liberális Klub rendezésében Podkoniczky István, az SZDSZ külügyi szakértője tart előadás a Földváry utca 3-ban, 16 órakor, amelyet vita követ. A rendezvény nyitott. HÉTFŐN JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben (Földváry utca 3.) 16-17 óráig. Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A KÖZÚTI SZEMÉLY- ÉS TEHERFUVAROZÓK Csong­rád Megyei Egyesülete tisztújító és közérdekű tájékoztató taggyűlést tart (üzemanyagár-változás, taxiskamarai állásfog­lalás, fuvarozással összefüggő rendeletek) 16 órakor az FKGP szegedi székházában (Teleki utca 3.). Pályázat Nagy Imre­emlékhelyre A fővárosi közgyűlés nyil­vános pályázatot írt ki a Nagy Imre és mártírtársai emlékére, a II. kerületi Nagy Imre (egykori Bolgár Elek) téren létesítendő emlékhely megvalósítására. Az érdeklődő képzőművészek és építészek a Budapest Galériá­ban vehetik át a pályázati kiírá­sokat, az elkészült pályázatokat pedig június 10-ig kell beadniuk. A munkástanácsok önvédelemre biztatnak 1956 szellemiségét idézi elnevezésében az 1990 nyarán létrejött érdekvédelmi szerve­zet, a Munkástanácsok Orszá­gos Szövetsége. A szervezet fontos feladatai között tartja számon a dolgozók tulajdonhoz juttatását, a munkavállalói érdekvédelmet. E célok megva­lósításához azonban szűkösnek találják a rendelkezésre álló eszközöket: harcolnak a szak­szervezeti vagyonból való ré­szesedésükért, az üdülési alapít­vány létrehozásáért. Legtöbb vitájuk az MSZOSZ vezetőivel van. Többek között erről szólt Palkovics Imre országgyűlési képviselő, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a tegnap délutáni sze­gedi fórumon. Változást a sza­bad szakszervezeti választástól remél. A régió munkástanácsainak és más érdekvédelmi szerve­zeteinek figyelmét Tetétleni Józsefné, az MOSZ ügyvivője arra hívta föl, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzé­se, a beleszólási jog kiharcolása legyen. Arra ösztökélte a mun­kástanácsok vezetőit, hogy ve­gyenek részt a vállalati mono­póliumok fél számolásában, ha kell, gyárőrség szervezésével védjék meg a dolgozók érde­keit. Kijelentette: a munkásta­nácsok mentesek a politizálás­tól, de minden párt politikájából elfogadják azt, ami a dolgozók érdekeit szolgálja. Öböl A Z ÍRAS. Sokáig éltem abban a tévhitben, hogy a szépíró megbocsátó, a közíró pedig ítélkező szerző. Ma már tudom, hogy ez a szembeállítás már csak azért sem lehet igaz, mert maga a kettősség vélelme téves. Egyetlen viszony van. Vitatkozom is azzal, aki úgy látja és láttatja, hogy a publicista, ha mellesleg költő is, ugyanabból a tálból eszegeti az aranyat és azt a bizonyos valami mást. Aki így gondolja, azt sugallja, hogy különböző sportág a kispályás és a nagypályás foci, pusztán a méretek és néhány eltérő szabály miatt, holott a labdát itt is, ott is szeretni kell. Azt mondom hát, egy dolog van itt: a szeretetviszony. Néha pedig az, hogy nem férünk hozzá - talán épp a bűneink miatt: ivás, fölösleges perlekedés, egyéb önpusztítások - az igazi melegséghez, a sugárzó lényeg közvetítéséhez, akár csak egy rö­vidke cikkben, ami azonos tempóban sodorja a szót, mint a szív ritmusa. Biztos, hogy nem műfajok határozzák meg a szerző és a mondat minőségét, s bizonyíthatóan igaz, hogy minuszos hírt is lehet szeretni. A Parlament folyosóján beszélgettem egyszer Szőcs Gézával, a román hatóságok által elüldözött költővel, aki akkor svájci laká­sából, a Szabad Európa Rádió szolgálati kocsiján, zsebében egy német földön kiállított menekültútlevéllel érkezett tudósítani Budapestre. Azt mondta, olyan nincs, hogy az ember ne írjon. Mindig ír, sohasem felejti el, csak épp technikailag, fizikailag nem fér hozzá. Ő sem fél tehát, hogy vissza tud-e térni az íróember életmódjához, mert aki hűséges, az nem felejti a cirógatást, és aki költő, az metaforákkal álmodik. A; írás alapkérdése tehát a szeretet. Naná, hisz az maga az élet. u. i. A tisztújítás elmaradt Szétforgácsolódó SZDSZ? Tisztújításra készült a Szabad Demokraták Szövetségének szegedi szervezete. Értesülése­ink szerint az olvadó létszámú ellenzéki párt 60 tagja jött össze csütörtökön este azért, hogy új vezetőséget válasszon. Hosszú, a személyeskedést sem nélkü­löző vita után az eredmény: a frissen megválasztott öttagú ügyvivői testületből a szavazási eredmény ismertetése után hár­man azonnal lemondtak. Az ok: eltérő irányvonalat és módsze­reket valló személyek kerültek az ügyvivők közé, s hárman úgy látták, a már most létező el­lentétek szétfeszítik a vezető testületet, s ez a szervezet szét­forgácsolódását eredményez­heti. A pártépítés gyermekbe­tegségének tekintik az ellenté­tet, s a szabad demokraták szegedi szervezetének két erős irányzata között egyeztető tár­gyalás kezdődik. A tisztújításra pedig két hét múlva tesznek kísérletet. A párt aktív tagjai abban bíznak, hogy olyan ügyvivő testület áll föl, mely tolerálja a másságot, kifelé is képviselni tudja az elvet: eltérő módszereket valló emberek ké­pesek egymás mellett poli­tizálni. Tölgyessy Péter élre kerülé­se, majd a Tamás Gáspár Mik­lós vezette országos tanács létrehozása után várható volt, hogy a „tisztulási folyamat" el­ragadja a szabad demokraták vidéki szervezeteit is. Jól látha­tó a szegedi szervezetben is a párt országos irányítását leké­pező törésvonal. Az egyik tábor az ún. Tölgyessy-vonalat viszi: „profikat" akar az élre, „új poli­tizálást" ígér, a másik csoport a „folytonosságról" beszél, az OT-ben szerepet vállaló „alapí­tó atyákat" tekinti példaképnek. Szegeden a liberális város­atyák köréből került ki a pol­gármester és az egyik alpolgár­mester. Nyilvánvaló, hogy csü­törtökön is központi kérdés volt: az önkormányzattal kap­csolatosan mi az SZDSZ tak­tikája. Kérdésünkre válaszolva Tűhegyi József alpolgármester elmondta: „A helyhatósági választásokon elért győzelem után az SZDSZ megfeledkezett az önkormányzatokról, nem vázolta föl ezzel kapcsolatos politikai startégiáját. " Most e területen is változást vár a tagság. ÚJSZÁSZJ Fogta a lábast, úgy mozgott a fülke (Folytatás az 1. oldalról.) - Önök nem is a határon, hanem hátrébb, egy benzinkútnál ácsorogtak. Mivel múlatták az időt? - Az biztos, megismertük jó alaposan Policast­rot. Ez egy kis falu ettől a kúttól nem messze. Odajártunk húsért, kenyérért, amikor már na­gyon rosszul esett a konzerv. Biztonságban érez­tük magunkat, hisz naponta beszéltünk telefonon Szegeddel. A tisztálkodási lehetőség megvolt, telt az idő... csak tétlenül, fázósan. Ritka erős északnyugati szél fújt. Reggel 7-kor rákezdte, meg nem állt késő estig. Fogtam a lábast, úgy mozgott a fülke. Alig bírtam megfőzni. A Volán két, hazafelé tartójcamionja egymás mellett állt a görög benzinkút parkolójában, tehát az élmények nagyjából egyformák, csak ki-ki vérmérséklete szerint élte meg. Oreskó Józsefet izgatta a három gyerek bizonyítványa - tegnap reggel első dolga volt átnézni az ellenőrzőket: kettőnek jó... A másik kocsin Béres István és Erdei Péter ült a kormánykerék mögött, felvált­va. Ok 36 darab majd hat mázsás bikát szállítot­tak Deskatiba. - Visszafelé megpróbáltunk átcsúszni, mivel a pótkocsin német rendszám Van. Nem sikerült: a papírokról kiszúrták, magyarok vagyunk - me­séli Béres Isván. miután már a kamiont le is mo­satta a Bakay Nándor utcai telepen -, vissza­küldték. A harmadik kocsink meg a két határ között rekedt, a senki földjén. Az a blokád fel­oldása után Görögországba folytatta útját. Mi kettőt tudtunk volna fordulni, a várakozás ideje alatt. Nem tudom, mekkora kára lesz a cégnek. - Hallottak-e valamilyen kellemetlenségről, verekedésről? - Nem. A görögök mindig is nagyon rendesek a magyarokhoz. Egyelőre nem piszkálódnak, nyilván megértik, nem a kamionosok tehetnek a kormány intézkedéséről. A jugoszláv események miatt magyar területre vannak kényszerítve ­értékeli görög szmpontból az útadót Erdei Péter velük bántunk el a legjobban. Majd meglátjuk, mit hoznak a kormányközi tárgyalások, meddig lövöldöznek a szomszédban... Ákármilyen dön­tés születik a tárgyalásokon, mi isszuk meg a levét. Úgy lehet, megérjük, még az ablakot se húzzák le a magyaroknak. - Mikorra értek Röszkére? - Éjfél már elmúlt. Behoztuk a kocsikat, persze, üresen jöttünk. Nem volt ez rázós. Néha sikerült belehallgatnunk a rádió Kossuth adóján elhangzott hírekbe: hol ezt mondták, hol azt, mindent eltúloztak rólunk. Valós adatokat kértem Bogdán Csabától, a nemzetközi üzletág igazgatóhelyettesétől a Tisza Volánt ért veszteség latolgatása helyett (Az összes magyar teherfuvarozó vállalat vesztesé­géről a legkülönbözőbb összegeket hallani.) - Valójában kárról nem beszélhetünk - így az igazgató helyettes -, maximum 100 ezer forint többletköltség lett. A veszteség durván egy mil­lióra rúg, ennyi lehet az elmaradt hasznunk. Az ilyen jellegű eseményekre föl kell készülnie min­den cégnek. A blokád, a sztárjk is a vállalkozás kockázatai közé számít, a mi munkánkban. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents