Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

Orkán Vasárnap délután - mily' ritkaság - végre le tudok ülni a tévé képernyője elé: csinos modellek mosolygnak rám, szem­kápráztató ruhákban, megdobogtatva a férfiszívet. Szemem „ellegelészget" egy ideig a merész dekoltázsokon, a felsliccelt szoknyákon, a már szinte mindent megmutató szupermini­kollekciókon. Elképzelem a magyar átlag családanyád, amint végiglibben a korzón egy-egy ilyen ruhakölteményben, s magamban csak mosolygok: felébredek. Csinált álomvilág a képernyőn: fogyasztásra ösztönző, állandó mosolygó manökenek, családi problémákat, megélhetési gondokat nem ismerő fiatal lányok. A valóság égi mása. De milyen is legyen a jó reklám, a legújabb divatot eladni akaró reklámfilm! Elképzelem, amint mosogatás után, stoppolt otthonkában ülnek a háziasszonyok a tarjáni panelfélszobákban, és Pierre Carden, Dior, Ungaro vagy YSL kollekcióiról álmodnak. Ilyen a világ: a képzelet ingyen száguldhat - szerencsére. Tíz-húsz percre még azt is felejtik, honnan kerül holnap húsra, kenyérre, parizerre. Divatos szupercucc? Na, kérem, ne tessék már ugratni bennünket; legfeljebb a képernyőn! Kereskedők a megmondhatói a tavaly január-februári forgalomhoz képest még a felét sem érte el az idén a ruha­vásárlásokból befolyt bevétel. Aki csak tud, otthon varr, köt, horgol. A másik oldalára fordult világ pedig elvárná tőlünk, hogy naponta új ruhában jelenjünk meg, hogy divatosak legyünk, mit több, olyanok, mintha egy divatfotóról léptünk volna le. De nem megy. Legfeljebb nagyon keveseknek. Emlék­szem, tizenéves koromban kezem-Iámban törtem volna egy menő orkánkabátért, ami alatt egy jugóból behozott farmer fe­szül. Felnőtt lettem, mire sikerült. De akkor már valahogy egyáltalán nem is tűnt olyan fontosnak az egész... Talmi semmiség lenne divatos ruhákról ábrándozni? Aligha. A jól ápoltság, a szép öltözet hozzá kellene hogy tartozzon mindennapjainkhoz. Hogy nem így van, alighanem nem a mi hibánk. Egyelőre marad az ábrándozás: vasárnap délután a képernyő előtt otthonkában és színe hagyott tréningruhában. Ez is több a semminél... Rafai Gábor CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 27. MELLÉKLET „Az ember képmásához kis hibák és hiányosságok is hozzátartoznak. Ezek teszik őt igazán emberivé és vonzóvá. De vannak hibák és hiányosságok, amelyek kiküszöbölhetők." Helene Rubinstein Kikelet a szépségápolásban A hosszú, sötét, fagyos téli hónapok után megérkeznek a bolondos, szeles, napfényes tavaszi napok, melyekhez az öröm mellé üröm is könnyen társulhat, ha bőrünket nem készítjük megfelelően elő. Az érzékeny bőr tavasszal gyakran gyul­ladt, foltos, sömörös, húzódásos, szeplős. Ezeket a tüneteket előidézi a vitaminhiány, melyet igazol a közismert tavaszi fáradt­ság, de ludas lehet a napfény és a friss levegő is. Ilyenkor nappalra és éjszakára egyaránt bőrtápláló krémet használjunk. A fáradt, érzékeny bőr rosszul tűri a vízzel való mosakodást, ennek megelőzésére arc­tiszításra lemosókrémet használjunk. A tavaszi bőrrendellenességek közé tartozik az ajkak felrepedése, túlzott kiszáradása. Kezelésére a hagyományos „szőlőzsír" vagy a különböző gyümölcsil­latú szájfény alkalmas. A márciusi, áprilisi napfény kevésbé ártalmas, nem éget, bár a megvékonyodott ózonréteg miatt legyünk óvatosak. Télen ugyan a pigmentfoltok halványodnak, de tavasszal az első napsugár előcsalogatja a szeplőket. Nagyon fontos a megelőzés, vagyis fényvédő krémet még a pettyek előjövetele előtt használjunk. Feladatuk a napfényben lévő festéktermelő sugarak kiszűrése és a szeplők halványítása. Ezek a krémek nappali használatra készülnek, tehát csak rendszeres használatuk mellett érhető el a kívánt eredmény. Egyetlen nap kihagyása is a szeplők sötétedéséhez ve­zethet. Sajnos, a pénztárcánk általában nagyon lapos, de ennek ellenére legalább ilyenkor, tavasz elején elengedhetetlen a kozmetikus állal végzett alapos arctisztítás. A szak­ember nem csak előkészíti az arcot a napo­zásra, hanem szívesen ad testre szabott ta­nácsot is, hiszen egyénenként más-más krémet, pakolást kíván a különböző bőr­típus. Fáradt, száraz bőrünknek igen jó gyógyír a gyógynövényekből álló frissítőpakolás, pl. Aloe vera kivonata, cickafarkfű stb. A bór ilyen előkészítése után jöhet a smink, amiről tudnunk kell, hogy a divat­sminket egyéniségünknek megfelelően használjuk, hiszen a festés módja tükrözi ízlésünket is. A hatvanas évek divatja a kozmetikában is reneszánszát éli, hiszen újra használjuk a fekete tust, amivel a felső szemhéjt a szempillatőnél kihúzzuk. Hétköznapra nappali festéshez a szem környéki ráncokat korrektorral tüntetjük el, majd hidratáló alapozóval kendőzzük arcunkat. Ezután vékony púderréteg következik. A pirosítás arcformától füg­gően csak nagyon halvány, világos barack, korall, hús, barnás árnyalatú színekkel történik, amit a szemöldök kefélése, meg­erősítése követ. A szemhéjat halvány vi­lágos sárgától az okkerig terjedő matt porfestékkel színezzük. Ezt követi a szem­héj kihúzása fekete tussal, majd a szempilla spirálozása. A száj festésénél halvány szí­neket alkalmazunk, hogy a pirosítóval har­monizáljon. Alkalmi, farsangi bálokra merészebben bánhatunk a színekkel. Az első lépések megegyeznek az előbb ajánlott festés módozatával, tehát korrektor, alapozás, púderozás. A pirosítás itt már erősebb piros vagy bodós színű lehet. A szemhéj festé­sénél, ha szempilla hosszító satírt alkal­mazunk, akkor adhatunk az egész szem­héjnak egy alaptónust, ami harmonizál a szemünkkel s a ruhánkkal. A száj festé­sénél mindig erősebb színeket alkalma­zunk, elsősorban pirosat vagy bordópirosat. A smink elkészítésénél ügyelnünk kell arra, hogy a festés ne legyen maszk jellegű. Az alapozásba és púderozásba mindig beletartozik a nyak és a dekoltázs is. A hajtőnél és a fülnél az arcfestéket alaposan el kell dolgozni! Jó tudni, hogy a fekete tus egy kicsit öregít, így csínján bánjunk vele! Igyekezzünk tehát tavasszal mi nők is kivirulni, s ne csak a természet nyíljon ki, hanem mi is szülessünk újjá! Tökéletes szépség nincs, azonban mindenki képes rá, hogy szépítse, ápolja magát. Matolay Ágnes elektrokozmetikus-mester Párizsban, az Avenue Mon­taigne-on, a világhíres divatcé­gek palotái között ott van Christian Dioré is. Presse föl­iratú cédulával a ruhámon sza­badon közlekedhetem a már­ványburkolatú épületben, s a sajtókapcsolatok ápolásával megbízott hölgy is készséggel tájékoztat arról, milyen kollek­ciót ajánl a cég a tetszeni vágyó szebbik nemnek a farsangi bá­lokra, s az első enyhébb napokra. Pikk királynő és nőstény szfinx A Dior-modellek vonalveze­tését csak valami költői leírás­sal lehet hűen érzékeltetni. Úgy tartják, kollekciójuk olyan érze­tet kelt, mintha Tirol mélyzöld erdei fölött Közép-Európa fi­nom szellője suhanna át... Mit jelent ez, ha átfordítjuk a divat nyelvére? Rövid, fenyőzöld kiskabát, bordázott pulóverek, rövid, egyenes szoknyák, zöld uszályok, feszülő stretch-, flanel­nadrágok és rövid blúzok. Ezt viseljék az elfoglalt, modern nők, akik azonban ne mondja­nak le a romantikus elemekről sem - tanácsolják Dioréknál. A csáberő fokozható szellemes kis kiegészítőkkel, mint például egy krokodilbőr-utánzatú, toll­és flitterszegélyekkel díszített kalap, hímzéssel dekorált, kö­tött pulóverek, brossokkal éke­sítve. A Dior tervezte ruhát vi­selő nő olyan, mintha egyene­sen a meséből szökött volna közénk: meglepően emlékeztet Lewis Carrol Pikk királynőjére, vagy furcsa, fantasztikus álla­tokra, mint mondjuk, egy nős­tény szfinxre. A Dior-hagyománynak meg­felelően megjelennek a pöttyök és a leopárdminták a kelméken, amelyek csak még jobban fölis­merhetővé teszik Mr. Dior utá­nozhatatlan kézjegyét. Rövid a szoknya és feszes S hogy milyen lesz az idei tavaszi divat Dioréknál? Ha három szóval kellene jellemez­nem, azt felelném: szellemes, csábító és színes. Gianfranco Feíré az aktív, dolgozó nők táborát ruházza legszívesebben. Stílusával a kissé férfias nők­nek igyekszik valamiféle lágy könnyedséget kölcsönözni. Nekik ajánlja a sima, egyszerű, kényelmes ruhákat, mint mond­juk az elegáns, jól öltöfctétó szürke nadrágkosztümöt, avagy a halszálkamintás selyemruhát, a derék karcsúságát fekete öv­vel hangsúlyozó kiskosztümöt. Az enyhébb, melegebb napo­kon hordott ruhákra a strand- és a városi viselet közötti átmenet a jellemző. Ami csábítóvá teszi az az, hogy sokat enged láttatni a női formákból: rövid a szok­nya és feszes, fölötte a kis ka­bátka is szorosan testhez simu­ló, vagy ha már elegendő egy könnyű blúz, annak föltétlen kombinépántja van. Ezt a di­vatot kedvelik a sportoló höl­gyek, akik szívesen hordanak afféle „férfias" kiegészítőket, mint a mandzsetta, a gallér vagy a mellény, amely boleróvá válva már egészen csábító, iga­zán nőies viselet. Dior tavaszi-nyári színei jól mutatnak a véget nem'érő, tű/ő napsütésben ég az árnyékos, ho­mokos tengerparton. A fekete és a piros a szenvedély es az ak-­ció színe - tartja Gianfranco Ferré, ezért ajánlja ezeket a meleg napokra a kikapcsolódni vágyó sikeres, dolgozó nőknek. Hétköznapokon, a városban „futkosó" és tárgyaló francia üzletasszony pedig a szürke különböző árnyalatait, kéket,és lágy, világos, színeket ölt ma­gára, s kedveli a selymet és a szatént, kiváltképp, ha pöttyös, Chikán Ágnes Tél és tavasz között Dioréknál ezt ajánlják Stendhal-hősnők vörösben és feketében Az amazon természetű nők­nek a sportos, hosszú, elölgom­bos szoknyákat, lovaglónadrá­gokat és köpenyeket ajánlják. A kényelmet szerető nők elenged­hetik magukat a lágy anya­gokból készült ingruhákban és térd fölött végződő pulóverek­ben. A kalandos utazások ked­velői lenge, piros vagy rózsa­szín és barna, dupla borítású gyapjúkabátokat hordjanak. A sugárzó, szerelmes asszonyok­nak jól áll a kis fekete bár­sonyruha, különösen kandalló­tűz mellett, kettesben eltöltött estéken. A pompázatos, fényűző életre törő nők. mint Stendhal hősnői, lélegzetelállító hatást érhetnek el a bálokban, ha pirosba, rózsa­színbe és feketébe öltöznek, lehetőleg csipkés kasmírból és selyemkreppből varrt ruhában. Akik megfogadják Mr. Dior tanácsát, bátran vághatnak neki az utolsó téli randevúknak és a farsangi mulatságoknak: a siker biztos nem marad el.

Next

/
Thumbnails
Contents