Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 27. BELPOLITIKA 3 Egy hónapig várunk... A MAGYAR KORMÁNY legfeljebb 1 hónapot várhat arra, hogy csehszlovák részről vállalják-e a bősi vízlépcső-építkezés Duna elterelésére is vonatkozó munkáinak felfüggesztését a közös vizsgálatok idejére. így megkezdődhetne a magyar, csehszlovák és független nemzetközi szakértők közös vizsgálata - mondta egyéni véleményként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a bős-nagymarosi beruházás kormánydelegációjának vezetője nemzetközi sajtótájékoztatón. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szomszédos országban nagy erőkkel dolgoznak az önálló üzembe helyezésen, s ebben osztrák cégek is részt vesznek. AZ ORSZÁGGYŰLÉS honvédelmi bizottsága támogatja a szaktárca javaslatát, hogy a légierő korszerűsítésére elkülönített 1,1 milliárd forintot a saját-idegen azonosító rendszerek felújítására fordítsák. Ezt Póda Jenő, a bizottság titkára közölte az MTI érdeklődésére a szerdai ülést követően. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester szerdán délután Párizsba utazott, ahol részt vesz a Kiállítások Nemzetközi Irodájának Nagy nosztalgia tapad a , független" szóhoz A Nemzetiek előre látták - A Független Kisgazdapárt vezetőségének olyan rossz volt személyi összetétele, hogy a mostani zűrzavaros helyzetet előre meg lehetett jósolni mondta tegnap érdeklődésünkre Szegő István, a Nemzeti Kisgazdapárt elnöke. - Mi ezt látnoki szemmel vettük észre annak idején, éppen ezért váltak el az útjaink. Az NKgP-t nem befolyásolják az FKgP mostani anomáliái, ez az ő belső ügyük, nekik kell tisztázniuk. - Időről időre fölmerül a két párt újraegyesítésének gondolata... - Ez jelenleg nincs napirenden. A fő akadály az FKgP-n belüli zavaros helyzet. Ha majd ott minden tisztázódik, akkor újra föl lehet vetni a kérdést. Mondom: mi ezeket az anomáliákat előre láttuk, ezért váltunk ki. - Úgy tűnik, a szavazók nem voltak ilyen próféták, hiszen ők bekerültek a Parlamentbe, Önök nem. - Nagy nosztalgia tapad a „független" szóhoz. A másik ok, hogy az emberek tájékozatlanok voltak ezekben az ügyekben. Végül pedig sokan karriervágyból is csatlakoztak az FKgP-hez. - Önök egyébként indulni fognak a következő választásokon? - Ha addig nem jön létre a kisgazda egység, akkor önálló pártként kívánunk indulni. De addig még szélesíteni akarjuk a bázisunkat. - Önnek személy szerint melyik irányzat szimpatikusabb: a történelmi, vagy a Torgyán-féle? - Olyan tisztázatlan még minden, hogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni. M.T. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MSZMP nőtagozata délután 3-5 óráig ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban a gondjaikban segítséget váró nők részére. FÓRUM EGYEZTETŐ TANÁCSÜLÉS lesz a kárpótlással, földvisszaigényléssel kapcsolatban 18 órakor a klárafalvai kultúrházban (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás). Vendég: Futó Tamás, a kárpótlási hivatal ügyvezetője, Pintér István (Független Kisgazdapárt) országgyűlési képviselő. EGYHÁZ ÉS LIBERALIZMUS címmel kerekasztalbeszélgetést szervez a Liberális Szegedért Alapítvány Kis János, Raj Tamás, Iványi Gábor és Mustó Péter részvételével 18 órakor, az Országos Műemlék Felügyelőség Oroszlán utca 6. szám alatti termében. A rendezvény nyitott. HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő fogadóórát tart: Pusztamérgesen 12-13, Öttömösön 13.30-14.30, Rúzsán 14.30-15.30 és Zákányszéken 16-17 óráig a polgármesteri hivatalokban fogadja a választópolgárokat. (BIE) afr 1996-os világkiállítás sorsáról határozó rendkívüli közgyűlésén, A főpolgármester nemrég, a BIE végrehajtó bizottságának döntését követően elmondta: ismeretei szerint a nemzetközi szervezet feltételekhez köti majd a budapesti világkiállítást, erről, illetve a nemzetközi expo-biztos személyéről a 42 tagország csütörtöki közgyűlése határoz majd. KÁRPÁTALJÁN járt Eduárd Mirasnicsenko, az ukrán Állami Vámbizottság elnökhelyettese. A látogatás kapcsán illetékes személyek elmondták, hogy már a közeli napokban engedélyezhető az egyszerűsített határátlépés az uzsánkai (beregsurányi) átkelőhelyen. A szervező munkánál tartanak az újlakinál (tiszabecsinél)- Döntés született arról is, hogy a kaszonyi (Barabás) átkelőhelyeken a gépkocsival közlekedő magánszemélyek, a csap-záhonyi közúti átkelőhelyen pedig az üzletemberek és a hivatalos ügyben utazók léphetik át az ukrán-magyar határt. „Erdélyi gondok" Dr. Tőkés Istvánt, Tőkés László édesapját kitűnő szónokként becsülik Erdély-szerte. A Kereszténydemokrata Párt elnökét legutóbb Magyarországon a Magyarok Világszövetségének ülése alkalmával üdvözölhették a sajtó dolgozói: az akkoii alkalmat kihasználva, a Békés megyei Szarvason találkozott a személye és véleménye iránt érdeklődőkkel. Akkor kifejtett nézeteiből két idézet: „A csúnyaságok csúnyasága volt az a választás, de tény az, hogy létezik az a választmány" (mármint a Világszövetség vezető testülete); „A román vezetés ellensége, a református egyház nem fogadja be, nem rehabilitálta mind a mai napig" (fiáról, Tőkés Lászlóról hangzott el ezen állítás; közérthetőbbé tétele végett íme az idős lelkipásztor kifejtése: „HáT istennek, Magyarországon és Romániában is a magyarság rehabilitálta azzal, hogy a szívébe zárta... Tőkés Lászlót a maga református egyháza sem rehabilitálta. Az illetékes egyházi vezetők jelentős rétege nem veszi be - vagy irigységből, vagy más okból. Azt mondják, ne politizáljon..." * Dr. Tőkés István református teológus professzor lesz a vendége annak a beszélgetésnek is, amely szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a Nemzeti Kisgazdapárt Victor Hugó utcai székházában. Itt Erdélyi gondok címmel tart előadást. Információink szerint a rendezvényen részt vesz dr. Raffay Ernő honvédelmi államtitkár, Szeged egyik országgyűlési képviselője, Gyulay Endre megyéspüspök és dr. Ványai Éva, a város alpolgármestere is. Ekkor fogja bejelenteni az NKGP, hogy alapítványt hoznak létre „A világ magyarságáért" címmel. Az alapítvány célja a határainkon túl, kisebbségben élő magyarok támogatása. * Vasárnap délelőtt 11 órakor a Honvéd téri református templomban tart istentisztetletet dr. Tőkés László. Öböl A

CSEND VÉGE. Amikor először olvastam ezt a három szót, egy másik mű jutott eszembe, ami arról szól, ami a címe: Egyre távolabb a szótól. Valódi művészgond: az érvényes megszólalás, a közvetítés csakis a nyelv által elképzelhető, ugyanakkor a csenddel, a végtelennel, a tengerrel vagy a sivataggal csak szavak, jelek, szimbólumok, végül is a nyelv nélkül lehet azonosulni, aki pedig a hallgatást választja, már többé nem úgy alkotó, ahogy a befogadó, a közönség látni szeretné. A modem művész, mert megújít, s így szerkezetet bont, és mert nagyon hasonlatos a világanyaggal, szükségszerűen elhatárolódik a mondattól: egyre távolabb kerül a szótól. Mindenesetre, ha ezt a gondolatot idézzük, jó arra is gondolni, hogy a művész távolságtartásában - mely nem választás, hanem tény - mindenféle konstruktív, nevezzük így: értelmiségi distancia is szimbolizálódik. Innen nézve roppant tanulságos, hogy egy szegedi tanárember, egy filozófus könyvet ír A csend vége címmel. Szabó Tibor ezzel kettős tettet hajt végre: egyrészt zászlót bont a publicisztikus párbeszéd mellett - mivel eljött rá az idő másrészt pedig példát mutat arról, miről évekkel ezelőtt nyári egyetemeket szerveztek. Az úgynevezett értelmiségi szerepvállalásról van szó. A könyvet ugyanis saját zsebből fizette az ismert Gramsci-kutató, költvén egy jó havi bért arra a száz darab számozott példányra, amelyeket barátainak, közeli ismerőseinek ajándékozott. Szabó Tibor tehát azt mondja: vége a csendnek. Bátorkodtam már én is „öblögetni" erről, mert biztos vagyok abban, hogy végre beköszöntött a beszélgetés, no meg a társalgás ideje. Azt hiszem, ez az igazi felszabadulás. Ma próba, hétfőtől naponta Szegedi híradó születik (Folytatás az 1. oldalról) Egy éve még hetente átlagosan hat órányi műsoridőben lehetett városi tévét nézni Szegeden - tavaly november óta e csatornán 31,5 óra műsor fut. Főként a frekvenciamoratórium miatt konzervadások készítésére kárhoztatott Tv-TéVé, Szív-TV és ATV szolgáltatja a szórakoztató, informatív programokat, de persze a szegedi városi televízió gtábja sem tétlenkedik. Változatlanul sugározzák a helyi információkkal, riportokkal, stúdióbeszélgetésekkel színesített hétfői magazinjukat, de napi megjelenésre is készülődnek már. Hétfőtől, március másodikától minden délután 17 óra 30 perckor kerül képernyőre a szegedi híradó - tíz percben. Vida Mihály, a VTV-stúdió megbízott vezetője szerint a város tömegkommunikációs rendszere, hírszolgáltatási struktúrája ezzel lesz; igazán teljes: most mar nápuYriss képi információhoz is hozzájuthat a városlakó. Azt is megtudtuk, hogy nöha a "rádiós és tévés kollégáknak jó félrtapnyi-előnyük van nyomtatott sajtóbéli társaikkal szemben, a hírversenyben a vétévé nem nélkülözheti a - s*efinPe"-^kiterjedtebb kapcsolatokkal rendelkező újságírók, így lapunk munkatársainak segítségét. A városi televízió napi híradója hétfőtől lesz rendszeres, de már ma is érdemes bekapcsolni a készülékeket, hiszen próbaadás lesz 17 óra 30 és 40 perc között. Egyházak állami támogatása Az egyházak idei csaknem 2 milliárd forintos állami támogatásából a katolikus egyház több mint 1 milliárd forintban részesül - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent, ezzel kapcsolatos országgyűlési határozatból. A reformátusok 342 millió forintot kapnak, az evangélikusok 117 milliót, míg az izraelita felekezet összesen 60 millió forintot. A pénz nagyobbik részével az egyházak működését, a hitéletet támogatják, kisebbik hányada pedig az egyházi ingatlanok felújítását, újak építését, illetve közgyűjteményeiket szolgálja. Az országgyűlési határozat megkülönböztetett figyelmet szentel a budapesti Dohány utcai zsinagóga felújításának, amelyhez 75 millió forint állami támogatást nyújtott a Parlament. A sárospataki református és a soproni evangélikus gimnázium és kollégium felújításának támogatására 20 millió, illetve 10 millió forintot szavaztak meg a képviselők. A támogatásból 26 kis létszámú egyház is részesedik, 35 millió forintot költhetnek a hitéleti, s 50 milliót ingatlanjaik fenntartására. A Parlament ezen kívül elkülönített 70 millió forintot. Ebből kétmilliót szociológiai felmérésre fordít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A fennmaradó 68 millió forintot céltámogatási igények kielégítésére használják majd fel. Ennek odaítéléséről negyedévenként az Országgyűlés dönt. Újabb fizetőparkolók Tegnap délután még régi néven és összetételben ülésezett a szegedi közgyűlés városrendezési, városfejlesztési és városüzemeltetési bizottsága. A környezetvédelmi bizottsággal elrendelt házasság lebonyolításáról még nem született részletes határozat. Elsőnek az állattarfásról szóló rendelettervezet variációit tárgyalták, s az állattartók számára legkedvezőbb formulát viszik közgyűlés elé. Ugyancsak jóváhagyólag döntöttek a repülőtér működéséhez szükséges pénzügyi támogatásról is: az egészségügyi bizottság által javasolt 2 millió forint mellé a városfejlesztési bizottság még 3 millió hozzáadását látja szükségesnek. Összefoglaló hangzott el a városrendezési és építésügyi iroda 1992. évi - folyamatban lévő, illetve tervezett - tevékenységéről, amelynek hangsúlyos eleme az általános rendezési terv módosításának megkezdése. Szóba került a campus ügye is, a bizottság sokoldalú megközelítésű problémafeltáró vizsgálat lefolytatását látja szükségesnek. Újabb fizetőparkolókat jelöltek ki. Borvendég Béla, a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a városrendezési bizottság már korábban elvi egyetértését adta a fizetőparkolók számának növelésére. Ennek célja: csökkenteni a belváros terhelését, s arra késztetni az autósokat, hogy a kUlső városrészekben várakozzanak. A bizottság most a következő helyek fizetővé alakítására tett javaslatot: a Tisza Lajos körút északi ága (az Alsó-rakpart csatlakozási szakaszának gyalogjárdája), Kiss Ernő utca, a Széchenyi tér nyugati oldala, a Botond (de még Debreceni néven ismert) étterem előtt mindkét oldalon, a Dóm tér nyugati oldalán a könyvtár-levéltár előtt, az Arany János, Victor Hugó, Eötvös, Apáthy, Dózsa utca és a Tanácsköztársaság útja. NY. P. Újjáválasztották az MDF képviselőcsoportjának elnökségét Kedden a késő esti órákban újjáválasztották a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának elnökséget, amelynek saját szervezeti és működési szabályzata szerint 1992. február 28-án lejár a mandátuma. A megnövelt létszámú testület tagja: Csurka István, Grezsa Ferenc, Elek István, Kis Gyula, Kulin Ferenc, Markó István, Perjés Gábor és Salamon László. Mivel a frakcióvezető megbízatása határozatlan időre szól, Kónya Imre személyét a választás, illetve a szavazás nem érintette. Meddig olcsóbb a lakossági áram? Várhatóan két, két és fél éven belül sikerül megszüntetni a villamosenergia árában az úgynevezett keresztfinanszírozást, ami azt is jelenti, hogy a lakosság a későbbiekben a jelenleginél drágábban jut az áramhoz - mondotta az MTI munkatársának Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg az ipar többet fizet az áramért, mint a lakosság. Az áram díját, amely magasabb, mint a lakossági tarifa, az ipar esetében még úgynevezett teljesítménydíj is terheli. Az ipar így azért is fizet, hogy rendelkezésére álljon a megfelelő teljesítmény. Más a tarifa akkor is, ha az áramot a gazdálkodók éjjel, vagy ha csúcsidőben veszik igénybe. A vállalatok jelenleg összesen hét tarifa szerint fizetnek az áramszolgáltatásért. A Világbank régóta szorgalmazza a helyzet megváltoztatását. Az ipari és a pénzügyi tárca néhány hónappal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy három éven belül megváltoztatja a tarifarendszert Magyarországon, mégpedig az európai normáknak megfelelően. Arról egyelőre nem született döntés a kormányzatban, hogy a tarifarendszer módosítását, amely a lakossági terhek növekedését jelentené, fokozatosan vagy egyszerre hajtják végre.