Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

SZERDA, 1992. FEBR. 26. Amit a szavatosságról tudni keli A HELYZET 5 Szavatossági igény A szavatossági igényt a teljesítéstől számított 6 hónapon belül érvényesítheti a fogyasztó. A szavatossági határidő azonban lehet ennél rövidebb és hosszabb is. Ilyen a határidő módosulását eredményező körülmény, a termék kötelező alkalmassági ideje. Kötelező alkalmassági idő az az idő, melyet hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határoz meg. Ha a kötelező alkalmassági idő 6 hónapnál rövidebb, úgy a szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó, feltéve, hogy a kereskedő az eladáskor a fogyasztóval megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte a termék kötelező alkalmassági időtartamát. Ha a fogyasztó igényét menthető okból nem tudja határidőn belül érvényesíteni (pl. rejtett hiba esetén), a szavatossági igény a teljesítéstől számított 1 évig, tartós használatra rendelt dolog esetében 3 évig érvényesíthető. Ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Igény érvényesítésén az igény (pl. hiba kijavítása) bírósági úton történő követelését, illetve a fogyasztó részéről a hiba kijavítására történő felszólítást értjük. Tartós használat A tartós használatra rendelt dolog fogalmát jogszabály nem határozza meg, így a bírósági gyakorlatból lehet csak e termékek körét megállapítani. Tartós használatra rendelt dolog mindenekelőtt a tartós fogyasztási cikk. A tartós fogyasztási cikkek tételes felsorolását a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó speciális jogszabályok (pl. a jótállásra, alkatrészellátásra vonatkozó rendeletek) tartalmazzák. Ezeken túlmenően a bírósági gyakorlat olyan termékek esetében is megállapította a tartós használatra rendeltséget, melyek nagyobb értékűek és a fogyasztási szokásokat alapul véve használatuk az egy évet meghaladja (pl. szőrmebundák). Fogyasztói jogok Hibás teljesítés esetén a fogyasztó - választása szerint a hiba kijavítását, vagy a hibával arányban a termék árának megfelelő leszállítását kérheti. Ha a fogyasztó a hiba kijavítását kéri, a kötelezett a hiba bejelentésétől számított 8 napon belül köteles elvégezni a kijavítást. Ha a javítás 8 napon belül nem készült el, a fogyaszA szavatosság fogalmát és szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Eszerint a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság). A kereskedelmi ügyletek szempontjából ez azt jelenti, hogy a kereskedő szavatol azért, hogy az általa eladott termékek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak (pl. üzembiztonság, rendeltetésszerű használatra alkalmasság stb.), hatósági megkötéseknek (pl. szabványelőírások stb.), illetve azoknak a tulajdonságoknak, melyeket a kereskedő a teljesítéskor (eladás időpontja) a termék tulajdonságaként meghatároz (pl. a karóra esetében azt, hogy vízálló). tó kívánsága szerint az áru árát le kell szállítani, az árut ki kell cserélni vagy a vételárat vissza kell téríteni, illetőleg ha a vásárló a hibát kijavítja vagy mással kijavíttatja, a javítás költségeit kell részére megtéríteni. Ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét vagy a vételár visszatérítését igényli, a minőségi kifogást azonnal el kell intézni. A kereskedő a termék kicserélésére csak akkor köteles, ha az igény bejelentésekor erre lehetősége van, tehát rendelkezik a kérdéses termékkei. Ha a fogyasztó a termék kicserélését kérte és a cserére nincs lehetőség, a fogyasztó kívánságára a kereskedő köteles - a vételárkülönbözet elszámolása mellett - más terméket adni. A kereskedelmi forgalomban gyakran fordul elő árváltozás. Ha a fogyasztó hibás teljesítés esetén a termék kicserélését kéri, nem kötelezhető az időközben bekövetkezett áremelkedés összegét megtéríteni. Ha azonban a fogyasztó a vételár visszatérítését igényli, az áru visszavételének ellenében a ténylegesen kifizetett vételárat kell részére visszatéríteni. Ha a kereskedő és a fogyasztó között a hiba jellegével, a javítás módjával, minőségével, az árleszállítás mértékével kapcsolatban vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben vita merül fel, a kereskedő köteles a KERMI vagy más erre kijelölt minőségvizsgáló intézet szakvéleményét beszerezni. A minőségvizsgálat díját a fogyasztóra terhelni nem lehet. Á kereskedő a minőségvizsgálat elvégeztetése céljából a terméket elismervény ellenében veszi át a fogyasztótól; a vásárlói kifogás elintézéséről pedig a kereskedő jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyv előrenyomott, sorszámmal ellátott nyomtatvány. A szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek a kereskedőt terhelik. Ilyen költség pl. a kijavítással, az indokolatlan szakvéleménykéréssel stb. járó költségek. Ha a fogyasztó hibás teljesítés esetén a dolog kicserélését v'agy a vételár visszatérítést igényli, nem köteles a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a rendeltetésszerű használat következménye. Rendeltetésszerű használat esetén tehát a fogyasztónak az eredeti teljes vételár szerint kell a kártérítést kifizetni. A rendeltetésellenes használatra a kereskedő eredményesen nem hivatkozhat, ha a termékhez magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót nem adott, bár azt jogszabály kötelezően előírja. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a fogyasztó a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti. Ez alól kivétel, ha a kereskedő bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mit kell tudni még a szavatosságról? 1. Nem alapozható szavatossági igény az olyan hibára, amelyet a fogyasztó a termék megvásárlásakor ismert (pl. az áru köztudomásúan csökkent értékű, a fogyasztó a terméket az előzetesen igazolhatóan közölt minőségi hiba ismeretében arányosan csökkentett áron vásárolta stb.). 2. A szavatossági igény előterjesztésére nyitvaálló határidőben is érvényesülnek a Polgári Tövénykönyvben meghatározott elévülési szabályok, így a szavatossági igény előterjesztésével a fogyasztó indokolatlanul nem késlekedhet. 3. Kötelező jótállás esetén - a jótállási idő alatt érvényesített vásárlói kifogást a jótállásra vonatkozó jogszabályok szerint kell elbírálni. 4. A terméknek vagy jelentősebb részének kicserélése esetén a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidő a kicserélt termékre (termékrészre) újból kezdődik. (Kereskedelmi Magazin, 1992. január) KERMI-mérleg Típushibák és tucatáruk Ha valaki olvasóink közül vett már utcai árustól olyan magnetofont, amelyhez semmiféle papír (használati utasítás, garanciajegy) sem tartozott, ha nyomott mintás pólója az első, langyos vizes mosásban is tirketarkára foltosodott, ha a gyümölcsjoghurtban mesterséges színezékre gyanakodott, noha erről nem szólt a csomagolás felirata, nos, akkor biztos lehet benne még így utólag is: bizony, átverték... A kereskedők a legelemibb szabályokat sem tartották be ugyanis: megfosztották a reklamálási lehetőségtől, nem adtak kezelési útmutatót, nem tüntették fel a termék tényleges összetételét. Típushibák, vagy egyszer-egyszer előfordulók? Mint az a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek a múlt év második felében ^^^^égzeffvizs^ Mielőtt egy terméket - akár belföldit, akár importból származót - kereskedelmi forgalomba hoznak, a KERMI-hez küldik vizsgálatra. 1991 második felében - az adatok, a megállapítások mindig erre az időszakra vonatkoznak - tízezernél több volt az efféle minőségellenőrzés, 28 százalékkal több, mint az összehasonlítás alapjául vett 1990-es időszakban. Ami feltűnő: közel hatszáz áruféleség nem felelt meg rendeltetési céljának, árusítását így nem engedélyezték. (Laikus ésszel felfoghatatlan, hogy képzelhetik a feltehetően hozzáérto gyártók, hogy a szigorú KERMI-szűrőn nem akadnak fenn az alkalmatlan, selejtes termékek!) Az intézet munkatársai a már piacra dobott árukat is vizsgálták persze. 770 kereskedelmi egységben jártak, s a szemrevételezéseket laboratóriumi vizsgálatokkal is kiegészítették. S volt, amit leértékeltettek, sőt, hat esetben országos tiltást rendeltek el. A vizsgálódások harmadik fajtájába a vásárlói reklamáció (közei 30 ezer) utáni minőségellenőrzések tartoznak: 69 százalékuk volt megalapozott! S ez az arány az illegális kereskedelemben talan még nagyobb is volna, de nát a földről, szatyorból, zsibpiacon vett kkal", tucatárukkal nemigen keresik a KÉRMI-t. Az intézet munkatársainak mégis vannak tapasztalataik: a Magyar Gazdasági Kamara keretei között működő Országos Kereskedelmi Szövetség felkérésére célvizsgálatot tartottak karácsony előtt az érdi zsibpiacon és a pesti illegális árusítóhelyeken. Az ellenőrök véleménye szerint az ilyen módon kínált portéka legtöbbje silány, s talán csak azért talál vevőre, mert olcsó, sőt, ára lealkudható. (Jellemző, hogy a bóvli gyártója legtöbbször diszkrét névtelenségbe burkolózik, vagy legalább megtévesztő elnevezést használ...) Nem mind új, ami annak látszik Azt persze ne gondolja senki, hogy ezer, sőt, tízezerszam jelennek meg a piacon az újabbnál újabb cikkek, élelmiszerek! Döntő többségük ugyanis korábban már árusított termékek új telephelyen gyártott, kisvállalkozásba átvitt, vagy ezeknek másképp csomagolt, eltérő kiszerelésű változata volt. Ragadjunk ki az élelmiszerek közül csak egy termékcsoportot, s lássuk, milyen jellemző észrevételeket tettek a minőségvizsgálók! A malom-, sütő- és tésztaipar termékek skálája azért bővült, mert egyre többet használnak fel a különféle magvakból és magasabb hamutartalmú lisztekből - ezek jobb ízhatással és rosttartalommal kelletik magukat. Tetszetősebbé válnak a kenyerek, péksütemények az importból származó, sütőipari adalékanyagoktól, például a lázítószerektől, am az ilyenek rugalmatlan, morzsálódó béle, jellegtelen íze utóbb elveszi a vevő kedvét, hogy csak a látvány alapján vásároljon. Ami a száraztésztákat illeti, többfele kapható ugyan, de ezek között több a durumlisztből, tojás nélkül készült, nem csodálható hát, ha főzni ezeket nerruegy leányálom, a család elé tenni meg pirulásra késztető... A csomagolásuk sem javult az utóbbi időben. E termékcsaládban is van persze dicséretes: aki szereti a müzlit, nyilván rátalált már a Csemege-Meinl társaság magyaros és köményes termékére, melybe nem csupán árpa- és rozspelyhet, hanem szárított zöldségeket és fűszereket is kevertek kitalálói. Megéri Dél-Afrikából? Ugorjunk egy nagyot a határainkon túlra, s onnan nézzük meg most, mi jön, mi akar bejönni a magyar boltok pultjaira. Kétezer fajta élelmiszer - köztük egy igazi újdonság, a német „fritózzsír" - , kitűnőek és satnyácskák is. Mit vegyünk meg közülük? A dél-afrikai táblás csokoládét-e, vagy a holland húskonzervet inkább? Süssünk izraeli olívaolajjal, együnk olasz durumtésztát? Örüljünk, mert csökkent a beérkezett égetett szeszesita lfélék mennyisege, s csodálkozzunk, hogy a valódi piaci igényeknél jóval nagyobb választékban jönnek az import sörök? (Már megint feltűnhet: Del-Afrikából is... Érdemes?) Magam inkább a tényleg kitűnő gyümölcsteákra szavazok, meg az indiai fűszerekre, az osztrák jégkrémre és a valóban gyümölcsös joghurtokra. Csak vásárlás közben nem nezem az árcédulát... A „vegyes iparcikkek" kategóriájában annyiféle termékről szólhatnánk, hogy egyet választunk ki inkább: a gépkocsit, melynek 13 típusát minősítették tavaly júliustól decemberig. Hogy a reklámozás vádja se érhessen, a jellemzéseket szó szerint adjuk közre. Kiemelkedő a Hyundai Lantra és Sonata típus, mind minősége, mind ára felől nézvést. A VW Golfoknak, FIAT Typóknak és Peugeot 205-ösöknek 5-6 literes fogyasztásuk és műszaki jellemzőik miatt tippelhető népszerűség. A Polonez 1600 köbcentis változata „fogyasztásilag", s karosszériáját tekintve is - jobb, mint a korábbi típusok, de „így sem éri el a ma joggal elvárható szintet'. A Dacia és az Oltcit „továbbra is gyenge minőségben, 'félkészen' érkezik", s közepesnek találtatott az új záporjóska, a Tavria ZAZ 1102-es. S naná, kiváló a 2000 köbcentis Mazda 626i. A nyugati autóözönnel kapcsolatosan azt a rossz tapasztalatot szerezték a vizsgálódók, hogy a kereskedők megpróbálják elkerülni jótállási kötelezettségeik teljesítését, például ami az alkatrészellátást, szervizszolgáltatást illeti. Nem ismerik a vásárlói reklamációk intézésének módját sem. Vagy úgy tesznek... Jól jött a privatizáció A KERMI munkatársai szerint az új szervezeti formákban, illetve a privatizáció után magánvállalkozási formában működő boltokban a kereskedelmi munka színvonala érzékelhetően javult, kulturáltság, bő árukínálat, kedvezőbb raktározási körülmények jellemzik az üzleteket. Több esetben maga a gyártó vett át üzemeltetői feladatokat például úgy, hogy hűtőpultot, gondolát bocsátott a kereskedő rendelkezésére. Ismét csak válasszunk magunknak termékcsoportot: a húsokét. Altalánosságban ugyan kevesebb a szabálytalanság, mégis érzékelhetőek a típushibák, a zsírtalanítással. a bőrös részek megtisztításával kapcsolatban. „Gyakran tapasztaltuk, hogy a regionális és magánkezelésben lévő vágóüzemekből állatorvosi bizonylat és bélyegzés nélkül szállítottak ki tőkehúsokat, melyek hiányában az állat eredetét nem lehetett egyértelműen megállapítani, illetve feltételezhető volt, hogy a jelöletlen húsok házi vágásból származtak." A minőségellenőrök ugyanazt regisztrálták, mint amit a boltban bontott hus vásárlója oly gyakran: lapockát combként, hosszúkarajt rövidként árulnak imitt-amott, a lapockára a tatja egy részét, a csülökre a körmöt „rávágjak", a darálóban előre odakészítve az apróhús - folytathatnánk. A húskészítmények minőségél változatlanul közepesnek találták, dicsérő szót a vizsgálati jelentésben egyedül a ceglédi kenőmájas kapott. (Vajon a nagyobb élelmiszeráruházak árubeszerzőinek van-e módjuk bepillantani az intézeti összefoglalóba? Sok tippet kapnának belőle, mit rendeljenek és mit ne!...) Hírek a híradástechnikáról A KERMI a vásárlói reklamációkkal kapcsolatos megállapításait is belefoglalta jelentésébe - ezek közül a híradástechnikai iparra vonatkozóakat emeljük ki. Van mindjárt egy jó hírünk: kevesebb a reklamáció. Az a kevesebb is főként a nagyértékű készülékekre érkezett, így a színes tévékre. (Orionékat említi a jelentés...) A videomagnók közül az AKAI típusainál volt a legtöbb hiba - a gép nem vette be a kazettát, nem fűzte be), a rádiós magnók és a music centerek közül leginkább az olcsóbb fajták bosszantották a vevőket. (A külföldön gyártottak rádióegységeinek érzékenysége nem felel meg a hazai adásviszonyoknak. Ilyenkor a forgalmazó figyelmét felhívják e tapasztalatra már a termék előzetes vizsgálatánál.) Ami a kazettákat illeti, érdemesebb a nevesebb fajtákat venni, a legtöbben ugyanis a kevésbé ismert Anitech, Tristar, Rclax típusúakat kifogásolták. KÁF-embléma és KERMI-címke , Kevesebben pályáztak a gyártók közül a Kiváló Aruk Fóruma embléma elnyerésére, mint egy esztendővel azelőtt - a 86 benevezett közül 70-et találtak megkülönböztető jelzésre érdemesnek. A már forgalomban lévő jelzettek közül - ezt is megértük! - egytől sem kellett megvonni a kitüntető emblémát, remélhetően ez a folyamat marad tartós a hazai iparban. Az intézet úgynevezett Tanúsító Címkéjét a félév végén 102 termék viselte - táblázatunkból az ellenőrzések (111) eredménye olvasható ki. P. K FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A megyei közgyűlés épületében működő Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől megtudtuk, hogy a szavatosság a leértékelt árukra is vonatkozik, kivéve ha minőségromlás miatt adják olcsóbban a terméket. A csökkent értékűség okára azonban minden esetben fel kell hívni a vásárló figyelmét. Forgalomban lévő, KÁF-jelet és KTC-címkét viselő termékek ellenőrzése KÁF KTC Árufő Élelmi-Ruhá-IparÖssze-Élei-Ruhá-IparÖsszecsoport szer zat cikk sen szer zat cikk sen Ellenőrizve összesen db 112 9 13 134 53 11 47 111 Ebből megfelelt db 109 9 13 131 49 11 46 106 % 97 100 100 98 92 100 98 95 Kifogásolt db 3 3 4 1 5 % 3 -2 8 2 5