Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. FEBR. 26. A kormánypárt alulmaradt szövetségeseivel szemben Romániában véget értek az első szabad helyhatósági vá­lasztások. Ahogy várható volt, Erdélyben visszaszorult a kor­mánypárt, különösképpen a román lakosságú nagyvárosokban, és ázokon az iparvidékeken, ahol a gazdasági visszaesés leginkább érezhető volt. A Nemzeti Megmentési Front számára az ország nyugati részén e vereség nagyobb volt, mint az a győzelem, amellyel annak idején abszolút többséget szerzett a parlament két házában. Az Iliescu elnök vezette párt ugyanis nem csupán az egyesített ellenzékkel szemben maradt alul, ha­nem e különleges helyzetben saját időközben szerzett szövet­ségeseivel szemben is. A választások első fordulójában egyet­len nagyobb városban sem sikerült többséget szereznie, ahol pedig a második fordulóban polgármesteri széket kapott, ott inkább a nacionalista Román Nemzeti Egységpárttal kötött koalíciója segítette sikerre. Lássunk néhány jellemző eredményt. Kolozsvárott az első fordulás megosztottság után (az RMDSZ-t is társító ellenzéki Demokratikus Konvenció mellett önállóan indult a Front és az Egységpárt, s az utóbbiaknak csak egyesített szavazatszáma haladta volna meg az előbbiét) az Egységpárt 52 százalékkal 48 ellenében megnyerte a választást. Az eredmény arra utal, hogy a gyenge centrista kormánypárt szavazói inkább válasz­tották a szélsőséges nacionalista pártot, mint az RMDSZ-szel együtt induló ellenzéki csoportosulást, holott az nem is magyar nemzetiségű polgármestert jelölt. A jelenség Szatmárnémetiben még hangsúlyozottabb volt. Az első forduló itt az RMDSZ vezetésével zárult, annak ellenére, hogy a városban az Egység­párt, a Nagy-Románia Párt és a Front már ekkor közös jelölttel indult. Nyilvánvaló volt, hogy a végkimenetelt azok a választópolgárok döntik majd el, akik elsőre az RMDSZ-től füg­getlenül induló ellenzéki jelöltre szavaztak. Az eredmény ismert: az RMDSZ 49,33 százalékkal maradt alul, rendkívül alacsony különbséggel, ámde az első fordulás 45 százalékához mindössze 4,33 százalékot szerzett az ellenzéki gondolkodású román szavazóktál, A többi szavazó szintén jobbnak látta a nacionalista koalíció által indított jelöltet. A fentiekből természetesen az is következik, hogy a szavazást eldöntő voksok nem a kormánypártnak, inkább szövetségeseinek szóltak. Hasonló helyzet csak Nagyváradon, Nagybányán, és a román többségű Maros és Kolozs megyei kisvárosokban alakult ki. Aradon, Brassóban és Bukarestben, ahol nem az RMDSZ képezte az ellenzéki-csoportosulás legerősebb tagját, a Demokratikus Konvenció fölényesen győzött. A helyhatósági választás eredménye két következményt jósol. A kormány­párttal kapcsolatosan azt, hogy az erdélyi kudarc nyomán a szavazatok biztosítása érdekében átveszi az Egységpárt nemzeti politikáját, az ellenzéknek pedig számolnia kell azzal, hogy az RMDSZ szövetsége inkább elvi mint gyakorlati sikerrel kecsegtet a következő parlamenti választásokon. PANEK SÁNDOR / Eles bírálat Budapest címére A POZSONYI NÁRODNÁ OBRODA keddi számában éles hangú írásban bírálja a magyar politikai változásokat. „Ki­bújt a szög a zsákból" - írja a lap, célozva rá: a magyar országgyűlés külügyi bizottságának németországi látogatása után úgy tűnik, hogy Németország „különutasként" próbálja segíteni Magyarországot az Európai Közösség teljes jogú tagsága felé. Az újság helyteleníti és aggodalmakra okot adónak találja, amiért nem a „hármas", tehát Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország közös útjának egyengetése tapasztalható. MAGYARORSZÁGNAK SENKIVEL SZEMBEN sincse­nek területi követelései. Ugyanakkor a magyar kormány a nemzetközi fórumokon következetesen fellép valamennyi nemzeti kisebbség - így a határokon túl élő magyarság ­jogainak védelméért. Hermán János külügyi szóvivő annak kapcsán foglalkozott ismét a magyar külpolitika ezen két alapelemével, hogy a hivatalos Románia újabb durva vádak­kal illette Budapestet állítólagos revizionizmusa miatt. „A VMDK-NAK SZERINTÜNK olyanok a céljai, amelye­ket Európában is megértenek, és el is fogadják őket: éppen ezért útjaim során mindig hangsúlyozom, hogy nem kívánunk erőszakkal határokat módosítani, hanem a hágai békedoku­mentum alapján a minket megillető jogokat akarjuk. Nevezetesen a területi önkormányzatot a Vajdaságra, illetve Szerbiára vonatkozóan három területen: az oktatásban, a művelődésben és a tájékoztatásban, és a magyar többségű kis településeken a különleges kisebbségi, helyi autonómiát" ­jelentette ki az újvidéki Napló szerdai számában megjelenő nyilatkozatában Ágoston András, a VMDK elnöke. POLGÁRI TERMELÉSRE állították át a kubai hadiipar üzemeit, és olyan javakat állítanak elő bennük, amelyeket korábban Kelet-Európából szerzett be a karibi ország. A fegyvergyárak és társaik jelenleg mintegy ötvenféle polgári terméket gyártanak - a bútoroktól és konyhai eszközöktől egészen a turistaszállókig és mezőgazdasági eszközökig. E termékek nagy részét Kuba korábban Kelet-Európából szerezte be. Kuba jelenleg válságkezelő programmal kísérletezik, amelynek főbb pontjai az élelmiszerellátási gondok megoldására és keményvaluta-szerzésre irányulnak. TÖBB MINT TIZENÖT MILLIÁRD dollárnyi kölcsönt kaphatnak az elkövetkezendő három évben a volt szovjet köztársaságok a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) egy, a fejlett országok által nemrégiben kidolgozott titkos megállapodás alapján. A hét legfejlettebb ország ugyanis a színfalak mögött arra a következtetésre jutott, hogy a volt szovjet köztár­saságoknak összesen 4,25 százalékos szavazati részesedés juthat a nemzetközi szervezetben. Mivel pedig a Hetek összesen több mint 40 százaléknyi szavazattal rendelkeznek a Valutaalapban, csaknem bizonyos, hogy a megállapodás IMF-szinten ratifikálásra is kerül. Ötezer évesnél idősebb a, jégember"? Tudósok szerint 95 száza­lékos biznyossággal állítható, hogy a tavaly szeptemberben a Similaun gleccser jegében talált múmia, az „Ötchi" 5300 esz­tendős. George Bonani, a Zü­richi Egyetem professzora azt nyilatkozta az Osztrák Rádió innsbrucki tudósítójának, hogy szerinte a ,jégember" Krisztus előtt 3350-3300 közt élhetett. Az első vizsgálatok után ­mondotta Bonani professzor ­további vizsgálatokat végeztek, az elsőktől teljesen függetlenül, Oxfordban és Zürichben, és a két egyetem laboratóriuma azonos következtetésekre jutott. Amióta egy német hegymá­szó 1991. szeptember 19-én 3200 méteres magasságban rátalált a gleccserből „kiszaba­1 dúlt" múmiára, azóta a „jégem­ber" világszerte a tudósok érdeklődésének középpontjában áll. A tudósok különösen azt tartják jelentősnek, hogy eddig még nem sikerült ilyen jó álla­potban lévő emberi holttestet találni gleccser jegében. De legalább ennyire jelentősnek tartják azt is, hogy egész sor tárgyat találtak, méghozzá jó állapotban a „jégember" mellett, illetve rajta: szénával kitömött bőr lábbelit, bronzból készült fejszét és kő pengéjű kést, valamint bőrből és szőrméből készült ruhadara­bokat, amelyeket a tudósok véleménye szerint ügyes kezű szabó varrhatott össze. Élénkülő magyar-ukrán kapcsolatok Élénkülnek a kapcsolatok a magyar és a volt szovjet köztár­saságok vállalatai, vállalkozói között, nem utolsó sorban azok­nak a programoknak az ered­ményeként, amelyeket a Vállal­kozók Klubja Egyesület szervez a partnerköztársaságok testvér­szervezeteivel - hangzott el az egyesület keddi sajtótájékoz­tatóján. A tájékoztatón elmondták: az aíig három hónapja önállósult Ukrajna vállalkozóival nem­régiben szerveztek Kijevben egy találkozót, ahol kitűnt: niind közös vállalatok létesíté­sére, mind magyar exportra bpségcs lehetőség kínálkozik. Előzetes megállapodás született például szemüveglencsék és keretek ukrajnai gyártására, faipari kombinát létesítésére, élelmiszerek és gyógyszerek, valamint buszalkatrészek szállí­tására, mezőgazdasági feldolgo­zó üzemek ukrajnai építésére. Az egyesület további köztár­saságokkal szervezi a kapcso­latok felvételét. Márciusban az Qposz Föderáció gazdasági és pénzügyi szakemberei érkeznek Budapestre, hogy tárgyaljanak Magyarország és az Orosz Köztársaság közötti együtt­működés lehetőségeiről. Ánnyi már bizonyos, hogy mintegy 150 mezőgazdasági feldolgozó kisüzem létesítésére van remé­nyünk Oroszországban. A ren­dezvény szervezésében részt vesz az Oroszországi Kisvál­lalatok Szövetsége, amely két éve működik és jelenleg több mint 130 ezer különböző vállal­kozást tömörít. A szövetség 1,5 milliárd rubelt kapott az orosz kormánytól arra a célra, hogy Magyarországról a miniüze­meket a vállalkozók megvásá­rolhassák. Általában azonban csak a bartpr üzletek a jellem­zőek, a FÁK országai nagyon kevés konvertibilis valutával rendelkeznek. Ezt mutatja az is, hogy a márciusi budapesti találkozó orosz résztvevői a részvételi díjat csak részben tudják valutában téríteni, másrészt árukkal - egyebek közt fúrógépekkel, szerszám­gépekkel, ginszengpárlattal, kaviárral és vodkával - fi­zetnek. Harcok a dalmát tengerparton A dalmát tengerparton kedden ismét kiújultak a harcok Sibenikben. Délután fél kettő órakor megszólaltak az általános veszélyt jelző sziré­nák, ezt megelőzően pedig mintegy 15 gránát hullott a tengerparti városra. A szövetségi erők tűz alá vették a Sibenik környéki horvát állásokat is. Zára körzetében is megsértették a tűzszünetet. A zágrábi rádió szerint a megszállt területeken a szerb szabadcsapatok felrobbantják a horvátok házait és a gazdasági létesítményeket. Splitben ünnepélyes keretek között a horvát haditengerészet átvette a Lora nevű katonai kikötőt. Ez az egyik legjelentősebb tengeri támaszpont az Adria partján. Zágrábi értesülések szerint az Európai Közös­ség külügyminiszterei március 2-i tanácsko­zásukon napirendre tűzik Bosznia-Hercegovina és Macedónia nemzetközi elismerését. Egy nap­pal korában Boszniában népszavazást tarta­nak a szuverenitásról. Azt sem tartják kizártnak, hogy a Közös Piac miniszterei feloldják a Szerbia ellen foganatosított gazdasági megtorló intéz­kedéseket is. Dubrovniki kút - Varga Mátyás vázlatkönyvéből Szerdától tűzszünet Karabahban Örményország és Azerbajdzsán kedden megállapodott abban, hogy szerda reggeltől 25 órás tűzszünetet léptetnek életbe Karabah teljes te­rületén. Az Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter közvetítésével folytatott bakui tárgyalásokról beszámoló teheráni rádió szerint a tűzszünet lehetőséget teremt arra, hogy az iráni politikus tovább folytathassa közvetítői tevékenységét. A karabahi örmény-azeri össze­csapások következtében eddig több mint ezer ember vesztette életét. Jó hírek Londonból Minden idők legjobb magyar fizetési mérlegéről szólnak a hétfőn nyilvánosságra hozott tavalyi hivatalos adatok a Financial Times című brit gazdasági napilap szerint. Nicholas Denton budapesti tudósító első helyen azt idézte a lap keddi számában, hogy 156 százalékkal 1,46 milliárd dol­lárra nőtt a külföldi tőkebe­áramlás. Az újság megem­lítette még, hogy javult a folyó fizetési mérleg: a 267 millió dolláros rekordtöbblet kényel­mes adat az IMF engedélyezte 1,2 milliárd dolláros hiányhoz képest. Az MNB közel meg­négyszerezte, 1,1 milliárdról 4 milliárdra növelte a kemény­valuta-tartalékot. A fizetési mérleg reménytkeltőn világlik ki a recesszió bús adatai közül ­az ipari termelés 19 százalék­kal, a GDP 7-9 százalékkal csökkent 1991-ben - írta a Financial Times kedden. Japán érdekeltség Nagyon érdekelt a két japán fővállalkozó abban, hogy ­megvalósítva a Budapesten tervezett 60 millió dolláros beruházását - felépüljön Buda­pesten a japán vállalkozóknak otthont adó irodaház. Ezt annak kapcsán közölték a Tomen és a Japán Nemzetközi Fejlesztési Szervezet (JA1DA) illetékesei, hogy hírek jelentek meg a magyar sajtóban arról, misze­rint nem lesz irodaház Buda­pesten és a japánok esetleg visszalépnek az üzlettől. A JAIDA vezetője elmondta: na­gyon remélik, hogy megszületik a beruházásról a végső döntés, mert fontosnak tartják, hogy Kelet-Európa központjában, Magyarországon is legyen üzletháza a japán vállalko­zóknak. A másik japán fővál­lalkozó, a Tomen kereskedőház tengerentúli részlegének veze­tője ugyanezt erősítette meg. A japánok a Déli pályaudvar előtt lévő parkolóhelyen szeretnék fölépíteni az intelligens ­nemzetközi adatbankokhoz, számítógépes rendszerekhez azonnal kapcsolható - iroda­házat. Az I. kerületi közgyűlés azonban még nem hagyta jóvá a tervet. Koszovói állapotok Félmillió diák órarend nélkül... Ibrahim Rugova, a Koszovói Demokratikus Szövetség veze­tője gyakran hangoztatta a nemzetközi nyilvánosság előtt, hogy az albánok lakta Koszovó (a szerbiai hivatalos megfo­galmazás szerint: Koszovó­Metóhia) tartományban a szerb hatalmi szervek semmibe ve­szik az emberi jogokat, sőt a legelemibb és legalapvetőbb szabadság- és közoktatási jogo­kat sem tartják tiszteletben. Mindezt nemcsak a köztiszte­letben álló ellenzéki politikus jelentette ki, hanem a többi között a Helsinki Emberjogi Bizottság is, még az elmúlt év őszén. Már akkor megállapítást nyert, hogy a nem egészen hárommilliós tartományban, ahol a lakosság csaknem 90 százalékát az albán anyanyelvű polgárok képezik, félmillió diák nem jár iskolába! Az ok: az albán nemzetiségű pedagógu­sok nem hajlandók elfogadni a szerbiai parlament által szente­sített közoktatási törvényt. Hogy miért nem? Abból az alapvető és értelemszerűen jo­gos megfontolásból, hogy az említett törvény rendelkezései szerint az albán diákok több tantárgyat nem az anyanyelvü­kön tanulnának, nemzeti tör­ténelmük, irodalmuk, népi ha­gyományaik oktatására, ápo­lására mindössze néhány órát szentelhetnének. Nos, ebbe nem mentek bele az albán oktatók. Sebaj, gondolták az állami (szerb) hivatalnokok: felmon­dunk nekik! S az elhatározást ­a törvény nevében - tett követte. Több mint 6000 albán nemzetiségű tanító, tanár került az utcára tavaly szeptemberben. S majdnem félmillió tanuló „gazdátlanul". Az említett helsinki bizottság jelentésére reagálva a szerbiai hatalom azzal érvelt, hogy az albánok szeparatista törekvé­seik megvalósítása érdekében akarják saját oktatási elképze­léseiket érvényesíteni, és külön­ben is, milyen állam az, amely­ben az állampolgárok nem beszélik az államnyelvet (törté­netesen a szerbet)? S ezzel, úgy tűnik, be is feje­ződött az ügy. Az albán gyere­kek - általános és középis­kolások, egyetemi hallgatók ­az utcára kerültek. Koszovóban csak a szerb anyanyelvű diákok számára szervezték meg az oktatást. Persze, a passzív re­zisztencia, a jugoszláviai albá­nok közismert gandhizmusa azonban újabbnál újabb ötlete­ket, megoldásokat szült. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy megszervezzék a diákok ma­gánházaknál való oktatását és vizsgáztatását. így a koszovói gyerekek, bár nem teljes értékű (és minden tankötelest felölelő) oktatásban részesülnek. A ha­tóság ezzel szemben tehetetlen. S tehetetlen dühében időnként atrocitásokat követ el. így ke­rült sor az elmúlt héten arra a sajnálatos incidensre is, amikor egy koszovói faluban feltartóz­tatott a rendőrség (!) egy cso­port kisdiákot és igazoltatta őket. A gyerekeket megvédeni akaró egyik szülőt a rendőrség lelőtte! Az egyre gyengülő szerbiai hatalom az elmúlt hetekben már hajlandóságot mutatott az ellenzékkel való tárgyalásra ­oktatásügyben (is). A véres incidens után azonban az albá­nok nem hajlandók asztalhoz ülni a terrorcselekmények elkö­vetésére is kapható állami szer­vekkel. Inkább oktatják a gyere­keket - ingyen, elképesztő alt­ruizmussal - a magánházaknál, pajtákban, raktárakban, a nyáj őrzése közben. S (ki)várnak. KE

Next

/
Thumbnails
Contents