Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

KEDD, 1992. FEBR. 4., 82. ÉVF. 29. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT Erzsébet negyven éve a trónon „Egyelőre nem mond le Károly javára" 2 Raktárba viszik a Segesdi-szobrot „...szobrászati munkaként igényes, de a politikai reminiszcenciák miatt"..3 Növekedett a vajdasági diákok száma „...az októberi nyilvántartás óta összesen 249 külföldi diákot vettek fel" 6 Stasi-ügynök volt a Siófok szakvezetője „Döbbenet a Balaton-parton és az MLSZ-ben" 8 Rigó Béla tárcája 16 Fél Amikor '81-ben Angliában voltam, meglepve tapasztaltam, hogy ott mindenki kilencre jár dolgozni. Akkortájt főképp a diszkókat bújtuk, meg pubba jártunk billiárdozni. Bármeny­nyire is elhúzódott azonban az este, vendéglátóm reggel nyolc körül megrázta magát, kikec­mergett az ágyból, harapott valamit, s a kilences nyitásra vígan odaért. Ha valaki meg nem volt lumpféle, reggel még volt ideje átnézni az újságot, megnézni a tévében a híreket, szót váltani kisfiával, mielőtt az az iskolába indult. Délután per­sze egy órával tovább, ötig tar­totta a munkaidő, de egy óra reggel nem egyenlő egy órával délután. Jóval több az. Mindez arról jutott most eszembe, hogy a magyar rádió meg a tévé fél órával eltolta a napot. A legfőbb hírműsorok (Híradó, ,4 Hét) egy fél órával később kezdődnek, a Rádióban meg a reggeli krónika fél órával tovább tart. A körzeti progra­mok meg egyenesen kilenc órá­ig kinyúlnak. Nálunk a korán kelés nemzeti hagyomány. A paraszti élet kö­vetkezménye, amikor is reggel pirkadatkor már kint kellett lenni a földeken, ám előtte el kellett látni az állatokat. Nálunk a korán kelés összekapcsolódott a derék ember fogalmával. Aki korán kel, nem csak aranyat lel, meg egészséges marad, de jelleme is elsőrangú, munkáját példaadóan végzi, gyerekneve­lésben bajnok. Ezzel szemben a későn kelés a tunyaság, dolog­talanság, a haszontalan élet szi­nonimájává vált. Ez a mostani félórás késés tetszik nekem. Különösen jó volna, ha például a mun­kakezdés is lassan igazodna hozzá. Persze, nem biztos, hogy ettől az emberek gazdagabbak, boldogabbak lennének. De talán egy kicsit kevésbé ál­mosak. MAROK TAMÁS ORSZÁGGYŰLÉS. Hétfőn délután fél ötkor, a ter­vezettnél másfél órával később tudta csak megkezdeni a napirendjén szereplő törvényjavaslatok tárgyalását az Országgyűlés, mert rendkívül sok képviselő kért szót napi­rend előtt rendkívüli ügyben, illetve mások kétperces reagálási lehetőséget kaptak. Parázs vita alakult ki Horn Gyula (MSZP) felszólalása kapcsán az egyházi műsorokról, az egyházi tulajdonról, majd a kisgazdapárton belüli feszült­ségekről, valamint a görög kamionos blokád előzményeiről, és az üggyel kapcsolatban a Parlament és a kormány fele­lősségéről. Izraeli önkormányzati küldöttség látogatott tegnap Szegedre. Moshe Schachter, Givatayim polgármestere és Simon Andrei, a környezet­védelmi és műszaki ügyek felelőse elsősorban a kulturális cserekapcsolatok kialakítását szor­galmazta: a mintegy 60 ezer lakosú Givatayim Tel-Aviv kertvárosa, ipara nincs, zenekon­zervatóriumáról és művészeti főiskoláiról nevezetes, de van orvosi és jogtudományi egyeteme is, valamint számos középiskolája; ezek a hasonlóságok Szegeddel legalábbis szem­betűnőek. Tűhegyi József, városunk alpolgár­mestere lapunknak kifejtette, ő maga azon lesz hogy mielőbb gazdasági szálak is összefűzzék Szegedet és Givatayimot. Az izraeliek máris ígéretet tettek, hogy otthonukban nagyszabású társasági esten, a helyi kereskedők és gazdasági szakemberek előtt ismertetik látogatásuk ta­pasztalatait; meghívják erre a magyar nagy követet is és - szól az ígéret - esetleg szegedi üzletembereket is. 553 FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Suzuki-autószalon nyílt Egymás után nyílnak Budapesten — és vidéken - az újabb és újabb autószalonok, a Hentes utcai Suzuki Center tegnapi átadása azonban minden­képpen kiemelkedik a megszokott hírek sorából. Az Opel Astra mellett ez a másik személygépko­csi, amelynek összeszerelését még az idén meg­kezdik Magyarországon, pontosabban Eszter­gomban, Az új, reprezentatív szalon nem vonultatja fel a japán autógyár teljes választékát, egyelőre csak a hazánkban összeszerelendő típusokra koncentrál. A gyártás az ötajtós változattal startol, s az első kocsikat mindjárt kétféle - 1.0 és 1.3 literes - környezetkímélő ka­talizátoros motorral szerelik. A Hungaroszerviz Hentes utcai javítóbázisát tavaly tízmillió forintos befektetéssel bővítették, modernizálták, hogy megfeleljen a márkakép­viseleti elvárásoknak. A bemutatóteremhez kapcsolódó javítóműhelyben teljes célszerszám­garnitúra áll a szerelők rendelkezésére, a rak­tárban folyamatosan tartanak mindenféle alkat­részt, ötmillió forint értékben. A készletet első­sorban a karosszéria elemeiből válogatták össze, hiszen ez a japán autó - mint köztudott - nem romlik, csak törik. Ez utóbbit egyébként nem kisebb szakember, mint a Magyar Suzuki Rt ve­zérigazgatója állította, aki a megnyitó után kész­séggel adott interjút lapunknak. A beszélgetést egy későbbi számunkban olvashatják. KOVÁCS Kárpótlási jegyért részvényt Az elmúlt két hónapban már mintegy 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez jutottak hozzá tulajdonosaik. Az eddigi becslések szerint a kárpótlási jeggyel rendelkezők mintegy 30 szá­zaléka kíván majd földet vásárolni. Nagyjából ilyen arányú azok­nak a száma is, akik a lakásuk megvásárlására fogják felhasználni kárpótlási jegyeiket. A kárpótlási jegyek 15 százalékáért életjá­radékot fognak kérni, és közel 25 százalék azon tulajdonosok ará­nya, akik kárpótlási jegyeiket befektetésekre kívánják felhasználni, illetve el kívánják adni. Az első két csoportba tartozók lehetőségei nagyrészt már ismertek. Földhöz a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos árveréseken juthatnak majd hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai. A bérlakásokat megvásárolni szándékozók pedig az önkormányzatoknak fizethetnek a lakásokért kárpótlási jeggyel. A kárpótlási jegyek életjáradékra válthatóságáról a közeljövőben dönt a Parlament. Az előzetes tervezetek szerint ez nem lesz túl csábító lehetőség. Azon 65 éven felüliek számára lenne adott ez a lehetőség, akik 100 ezer forint névértékű kárpótlási jegy ellenében 6-700 forint közötti havi életjáradékban részesülnének. Ez éves szinten körülbelül 8 ezer forintot jelent, 100 ezer forint értékű kárpótlási jegy után. A negyedik felhasználási mód sokkal kedvezőbb lehetőséget nyújt azoknak, akik ennél többre vágynak, s némi kockázatot is hajlandóak vállalni. Az Állami Vagyonügynökség a társasággá át­alakult volt állami vállalatok magánkézbe adásakor egy bizonyos vagyonrészt (közel 10 százalékot) kárpótlási jegy ellenében értékesíthet. Az ÁVÜ vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a felkínált vagyonrészek értéke folyamatosan és párhuzamosan emelkedik majd a kibocsátott kárpótlási jegyek értékével. Az előzetes tervek szerint közel 10 milliárd forint értékű állami tulajdon kerülhet majd ilyen módon a kárpótlási jegyek ellenében új tulajdo­nosokhoz. A kárpótlásra jogosultak - miután kézhez kapják kárpótlási jegyeiket - megbízhatják az ezzel foglalkozó brókercégeket, hogy próbálják meg bizonyos, privatizálásra kerülő társaságok részvényeit lejegyezni értékpapírjaik ellenében. m ^\ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT. Horvátország és Szlo­vénia ezen a héten felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat - közölte hétfőn zágrábi sajtóértekezletén Fran­jo Tud jman horvát elnök, miután visszaérkezett a davosi gaz­dasági világfórumról. "X SZÉNSZÁLLÍTÁS. Megkötötte a szerződést 1992-re az energetikai szénszállításról a Magyar Villamos Művek Tröszt és a szénbányászat. A szerződés értelmében a villa­mosenergia-ipar az idén 117 petajoule hőértéknek megfelelő ­mintegy 13-15 millió tonna - erőművi barnaszenet, illetve lignitet vesz át a hazai szénbányáktól. A bányák számára az utolsó pillanatban született meg a szerződés, hiszen 1992-re eddig egyáltalán nem volt megrendelésük. EGYEZMÉNY. A magyar-üzbég kereskedelmi-gaz­* dasági egyezmény aláírásának előkészítésére Tímár László, az NGKM főosztályvezetője vezetésével szakértői kül­döttség utazott hétfőn Taskentbe. A megállapodástervezetek előzetes egyeztetése már megtörtént, s a mostani tárgya­lásokon a szakértők várhatóan parafálják az egyezményt, amely a miniszterek aláírása után léphet majd életbe. EL NEM KÖTELEZETTEK. A ciprusi Larnacában ^ hétfőn flnegkezdődött az el nem kötelezett országok kül­ügyminisztereinek értekezlete. A tanácskozás résztvevői vár­hatóan megvitatják a mozgalom szerepét a világban vég­bement változások, a kelet-nyugati szembenállás megszű­nésének tükrében. Az értekezleten 20 ország külügymi­nisztere, s további 53 tagország 185 képviselője vesz részt. Izraeli vendégek Szegeden Az izraeli vendégek a szegedi zsinagógában vendéglátóik társaságában FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents