Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

HÉTFŐ, 1992. FEBR. 17. SPORT 9 Előkészületi mérkőzésen Javult a védekezés A Szeged SC NB Il-es labdarúgócsapata szombaton Budapesten az MTK-val játszott előkészületi mérkőzést. A Nagy Zs. (Dobó) - Hurguly (Mihalache), Bogdán, Wagner - Újvári (Bóka), Sallai, Kun (Lévai), Takács J. - Takács Z., Kiss F., Miklós (Szécsényi) összetételű együttes 1-0-ra kikapott ugyan (a gólt Keresztúri szerezte 1 l-esből) Verebes József fiaitól, de négy meghatározó (még nem teljesen egészséges) játékosa - Takó, Puskás, Radulescu és Vancea - nélkül sem vallott szégyent. Szalai István véleménye szerint mindenképpen érdemes a felkészülési időszakban erős ellenfelekkel is összecsapni, hiszen ezeken a találkozókon a csapat- és az egyéni hibák is hamarabb „szemet szúrnak". Az edző szerint a szegedi csapat védekezése a korábbiakhoz képest határozottan javult, ám a csatároknak még nem igazán ment a helyzetkihasználás. (Takácsék négyszer is csak Zsiborás kapussal álltak szemben...) A következő szűk egy hét alatt Bogdánék három román gárdával is randevúznak a határ túloldalán, vagyis bőven van még alkalom a „csiszolgatásra"... Minden jó, ha 16:14 a vége! Egy olyan, cseppet sem szeszélyes női röplabdacsapat ­a kecskeméti Dutép SC - látogatott szombaton a Tabán iskolába, amelyik az előző tizenhárom (!) meccsét megnyerte, s így természetesen jó ideje vezette az NB I. B csoportjának tabelláját. A házigazda SZDRE nem éppen tekintélytisztele­tükről híres röpis lányai (akik a harmadik helynél már se jobb, se rosszabb pozícióba nem kerülhettek) ettől függetlenül „szent fogadalmat" tettek, hogy a bajnokság alapszakaszának utolsó játéknapján rontanak egy kicsit a dutépesek statisztikáján, és nem engedik, hogy a vendégek százszázalékos őszi és kora tavaszi idényt ünnepeljenek... Az első szettben hamar meg­ugrottak a kecskemétiek (3:8), ám a szívósan védekező diák­röplabdázók néhány perc alatt szorossá tették az eredményt (8:9). A Dutép ekkor Szabó és Czéh vezérletével újból beleerő­sített és viszonylag simán hozni tudta a játszmát (9:15). A folytatás már úgy alakult, ahogy a hazaiak legszebb álma­ikban elképzelték. Komáromi, Csókási, Balogh és Lányi egy­mást múlta felül, így a lila-zöl­dek bő negyed óra alatt egyenlí­tettek (15:5). A harmadik játsz­ma elején az első szett forgató­könyvét „olvasgatták" a csapa­tok (0:4), de aztán a Ducsai­gárda ismét magára talált és a Bács megyeiek nyitásfogadási hibáit kihasználva egy fordula­tokban gazdag végjátékban újabb részsikert ért el (15:13). A negyedik játszma tíz percig minden szegedi szur­kolót elkápráztatott (9:1), és váratlanul könnyű győzelmet ígért. A Dutép viszont mintha megrettent volna az első „zakó" közelségétől, és utolsó erőtar­talékait bevetve megkezdte a felzárkózást. Az SZDRE sajnos partner volt a vendégek „akció­jához", ugyanis Kanczék ekkor többet bizonytalankodtak, mint az előző három szettben együtt­véve... Már-már minden vesz­ni látszott (9:14), amikor a hazaiak hallatlan izgalmak közepette „visszakapaszkodtak és végül 16:14-re diadalmas­kodtak. A 3:l-es győzelem után Du­csai Géza, az SZDRE mestere így értékelte a látottakat: ­Természetesen nagyon örülök annak, hogy a csoport legerő­sebb együjjesét is kétvállra fektettük. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Dutép talán még egyetlen mérkőzésén sem „bakizott" ennyit nyitás­ban és nyitásfogadásban... - Az utolsó játszmában 9:1 után egyszerűen remegni kez­dett a kezünk - mondta a csapatkapitány, Csókási Márta. - Szerencsére, a hajrára min­denki megnyugodott, és a szí­vünk is a helyén volt... A mérkőzés jegyzőkönyve: SZDRE-Dutép SC 3:1 (-9, 5,13,14) Tabán iskola, 100 néző. V.: Máté. Kerék. SZDRE: KOMÁROMI, LÁNYI, B. Tóth, CSÓKÁSI, Huff, BALOGH. Csere: Koncz, Pethő, Bernáth, Forrai. Edző Ducsai Géza. A B csoport állása 1. Dutép SC 14 13 1 40: IS 27 2. TFSE 14 12 2 40:15 26 3. Sz. DRE 14 9 5 34:24 23 4. Közg. ESC 14 8 6 28:27 22 5. Misk.-i VSC 14 7 7 29:23 21 6. Kőb.-i Koz. 14 5 9 21:30 19 7. Hung. ATSC 14 1 13 10:39 IS 8. Ajkai SC 14 1 13 6:39 15 Vannak dolgok, amit csak kéz a kézben lehet jól csinálni. Az SZDRE röplabdázói örülni szoktak így... A „tékozló fiú" nyolc góllal tért vissza (Folytatás az L oldalról.) Néhány kimaradt ziccer után a jól helyezkedő Bereczky szerzett vezetést a Szparinak, de Török T. két, fénysebességgel végrehajtott csuklómozdulata után már a hazaiaknál volt az előny. A negyed utolsó három percében Bólya kétszer is re­mekül hárított, majd a „tékozló fiú", Dongó köszönt be a ven­dégeknek (3-1). A második játékrész dr. Dömsödi szemfü­les találatával indult, majd Sza­bó Z, Dongó és Bicsihin igazán látványos megmozdulása után már hat góllal elhúztak a szege­diek (7-1). Egy villámgyors Bürg-szólót követően a fővá­rosiak szépítettek, de a védő­munkáját tökéletesen ellátó és támadásban is kifogástalan tel­jesítményt nyújtó Török T. egy percen belül válaszolt (8-2). A harmadik negyedben a Spartacus Bürg, Tóth Á. és Far­kas révén négyszer is bevette a Szeged SC kapuját, de dr. Döm­södi és Rigó gondoskodott arról, hogy Barsi edző tanítvá nyai túlzottan ne közelítsék meg a szegedieket (10-6). Az utolsó 9 perc Dongó parádés pillanatai miatt -marad emléke­zetes: a Szeged SC 4-ese négy­méteresből, középről és átlö­vésből is eredményes volt, így Illés hiába „mattolta" két ízben is Bolyát, (Szabó Z. időn túli büntetője után) a hazaiak végül is magabiztos győzelmet ünne­pelhettek (14-8). A meccs hőse, Dongó László így beszélt saját produkciójáról: - Azt, hogy egyáltalán nem fáradtam el, főként Kásás Zoltánnak köszönhetem. A mester az utóbbi időben minden reggel 6 órakor úszóedzést tartott (egyedül) nekem, hogy megfelelő erőállapotba kerül­jek. Úgy gondolom, ezt csak nagyon kevesen tették volna meg a helyében... A szombati mérkőzés leg­eredményesebb játékosa vasár­nap ott folytatta, ahogy a Bp. Spartacus ellen abbahagyta. A tabellán közvetlenül a Szeged SC előtt álló BVSC hálóját Dongó már két perc játék után „kipúpozta", és hiába egyenlí­tett az ellentámadásból Varga, Lengyel „pókhálónyűvő" bom­bája után már újra a hazaiak vezettek (2-1). A folytatásban főként a szen­zációsan védő Scsegyerkin bra­vúrjai után szólt a taps, de dr. Török, Kárász és Szabó Z. talá­lata is nagy közönségsikert ara­tott. (Varga és Szabó G. „vá­laszlépéseit" viszont nem kísér­te ováció...) A harmadik negyed elején Péter ejtésével egy gólra feljött Faragó Tamás együttese (5-4), ám ekkor Szabó Z. és Dongó szerencsére újra ponto­san célzott. Az utolsó játékrész ismét Scsegyerkin (no meg a kapufa) főszereplését hozta, de azért Megyeri, Dongó és Török T. is felhívta magára a figyel­met egy-egy szép találattal. A végén a „kis Fodor" is meg­szerezhette volna élete első OB l-es gólját, ám lövése a kapufát érintve hagyta el a játékteret ­azaz maradt a jelenlévők több­ségét elégedettséggel eltöltő 10-6... A mérkőzések jegyzőkönyve: Szeged SC-Bp. Spartacus 14-8 (3-1, 5-1, 2-4,4-2) Szeged, 200 néző, V.: Kosz­tolánczy, Vajda. Szeged SC: BÓLYA - Bicsi­hin 1, DONGÓ 5, dr. Török B„ TÖRÖK T. 3, Szabó Z. 2, Len­gyel, dr. Dömsödi 2, Kárász, Rigó 1, Fodor, Molnár T. Edző: Kásás Zoltán. Gól - emberelőnyből: 106, ill. 02. Négyméteresből: 2/2, ill. 0. Szeged SC-BVSC 10-6 (2-1,3-2, 2-2,3-1). Szeged, 200 néző, V.: Csá­szár, dr. Konrád F. Szeged SC: SCSEGYERKIN - Bicsihin, DONGÓ 3, dr. Török 1, LENGYEL 1, TÖ­RÖK T. 1, SZABÓ Z. 2, Kárász 1, Fodor, Megyeri. Edző: Kásás Zoltán. Gól - emberelőnyből: 8/5, ill. 7/3. Négyméteresből - 0, ill. 0. RÉTHI FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Szeged SC-nek nincsenek kapusgondjai! Szombaton Bólya (képünkön) remekelt, vasárnap pedig Scsegyerkin parádézott. Dongó László bal kezében a labda, vagyis az ellenfél kapusának oka van a rettegésre... Mottó: Az AIDS-vírus a ma élő ember egyik legfélel­metesebb ellensége. Legyő­zésére milliókat fordítanak szerte a világon, de főként Amerikában, ahol egyre csak terjed. Megtámad olyan embereket is, akik pedig betartják a „játékszabá­lyokat"... A harminckettes Nem a harlemi fiúk világ körüli labdazsonglőr­cirkuszáról, hanem egy haláltusáról Orlando. Florida középső részének narancsligetekkel övezett fővárosát, a turisták közkedvelt paradicsomát választotta az egyik leghatalmasabb, legdrágább liga, a National Basketball Assotiation (NBA) színhelyéül annak az előadásnak, melyet 42. alkalommal rendeztek meg az USA-ban. A profi­kosárlabda-szekció keleti és nyugati részének összecsapása ezen a napon csak egy dolog volt, amit máskor hatalmas csinnadratta vett körül. Bár most sem szóltak halkabban a fanfárok, azonban minden szem egy valakit keresett, minden fül egy emberre figyelt és minden szív egy valakiért dobogott. A harminckettesért! Orlando nem csak természetesen tiszta aromájú gyümölcsitalairól híres, hanem arról a hozzákapcsolódó kis álomországról is, ahol mintegy közös óhajként Amerika keleti részén is felépül a Disney-világ. Az eredetit a nyugati partvidéken Kali­forniában, Los Angeles mellett építették meg Miki egér, Donald kacsa, a két kőkorszaki szaki, azaz Frédi és Béni megteremtőjének Wald Disney tervei alapján. Itt az ember találkozhat gyer­mekkori mesevilága mellett a legro­mantikusabb, legveszedelmesebb figurá­kkal is. De a körhinták világa mellett ott hivalkodnak a 21. század elképzelt techni­kái, melyek esetleg legyőzhetik a go­noszságot, a rettenetes baj kórokozóját. És ebbe a környezetbe „lopták be" a szerve­zők azt az embert, akit a múlt év novem­berében doktorai eltiltottak a sporttól. Zseniális húzás volt a szervezők részéről. És mindezt tették azért az emberért, akit ki tudja mikor, de megtámadott a kegetlen vírus. És a harminckettes visszatért! „Minden héten ott ültem a gépemnél, és írtam életem sztoriját. Fárasztó írni... És egyszer azt mondtam: 'itt a vég'. De most hozzáteszem, csak egy periódusáé!" ­nyilatkozta síri csöndben a hatalmas orlandói aréna közepén az a jóval két méter feletti néger fiatalember, aki a vírus „legyőzésére" készül. Negyvennyolc perce volt erre a Los Angeles Lakers játéko­sának, aki 1990-ben már az NBA legér­tékesebb kosarasa lett. A mágus minden idegszálával erre a mérkőzésre készült, mert imádja a barátait - akikkel együtt játszott vagy ellenfélként találkozott -, mert imádja a sportot - a visszatérés érde­kében órákat gyakorolt külön teremben mert meg akarta ajándékozni állapotos feleségét, Cookie-1, aki - mint mondta ­AIDS-tetszje negatív lett, de retteg a vírustól. Természetesen az elsők között foglalt helyet a lelátón, mert ahogy a horogkirály említette, ez születendő fia pályafutásának kezdete. A harminckettes pedig szárnyalt a boldogságtól! Az első két pont az övé. Ráfoghatnám, tiszteletbeli. De nem teszem, mert félre­vezetném az olvasót. Ez egy kiharcolt kosár volt, amiért küzdelemre kényszerí­tette Michael Jordánt, aki - szerintem - a világ egyik legjobb irányítójátékosa. És a folytatás. A 48-ból 29 perc játék. 25 pont, 9 asszisztálás a kosárlásnál, káprázatos utolsó három perc, melybe három három­pontos is belefért. Ugyanakkor érdemes az utolsó 15 másodpercet lepergetni, ami alatt egy ember újra a csúcsra igyekezett. A félelmetes kezű keleti vezér, a chicagói Michael Jordán a jobb oldalon felvezeti a labdát, de eléje lép az ezen az oldalon védekező mágus. Szemkápráztató cselek, véresen kemény próbatétel, Jordán dob, de az előtte tornyosuló kézben elakad a labda. Indítás, szerepcsere, Jordán védekezik, akit egy ügyes elzárással sikerül kiiktatni, de máris ott terem más valaki. A labda annál az embernél, aki hihetetlen energiával kapaszkodik valahová. De háttal a kosárnak, és még csak a térfél felénél van. Uramisten, mi lesz ebből?! Már csak két másodperce van és vége a mérkőzésnek. Csel erre arra. Befordulás. És egy hatalmas horog. A labda száll, az duda megszólal. Egy ember élete pedig néhány köbde­ciliternyi gömb alakú bőrtokba zárva, ami egyszercsak hirtelen becsapódik. És a 32 éves Magic Johnson feltámadt! De nem a harlemi fiú, labdazsonglőr világ körüli cirkuszában. A szervezők a mesevilágba egy valóságos haláltusái rendeztek, melyben az életért harcolónak próbát kellett tennie. „Számomra az egész egy szép álom volt, nem akarok feléb­redni... Mindenesetre szeretném minden pillanatát palackba zárni és magammal vinni. És dédelgetni fogom életem hátralévő részében..." - mondta a nagy meccse után Johnson, akinek egyetlen esélye volt, s élt vele. Cs. GÁT LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents