Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

HÉTFŐ, 1992. FEBR. 17. HETEDHÉT HATÁRON 7 A rotunda Tiszta víz, 420 méter mélyről Kiszombor képviselő-testülete tavaly nyújtotta be pályázatát a megyei önkormányzatnak a község elöregedett vízhálózatának felújítására, egy úgynevezett „50 százalékos forma" keretében. Ez azt jelenti, hogy a tizenkilencmilliós összköltségnek a felét a helyi testület állja, s a másik felét adja az állam. Az akkor megnyert pályázat két évre szól: egy új kút fúrását, egy új glóbusz felállítását - mellyel a község víztározókapacitása háromszorosára nő -, valamint az ehhez kapcsolódó nyomóvezetékek cseréjét teszi lehetővé. (A tavalyi évre vonatkozó hatmillió forintot egyébként az idén kezdték folyósítani az önkormányzatnak - ez az első ütem, a másodikban 3,5 milliót kapnak. Ugyanennyit tesznek hozzá ők maguk is, és így jön ki az említett 19 milliós végösszeg.) A múlt héten kezdődött meg az új kút fúrása: az előkészítés azonban már január óta folyt, hiszen az ingoványos talaj miatt szükség volt mintegy száz köbméternyi földfeltöltésre, valamint betonalap elkészítésére. Erre a métervastagságú betontömbre állt rá az a Csepel teherautó, amely a R-400-as típusú, nyugatnémet gyártású fúrógépet hordozza. A munka további menetéről a kivitelező vállalat, a budapesti bejegyzésű Aquadrill Kft. ügyvezető igazgatójától, György SándortóJ kaptunk információkat. (O egyébként 1951 óta dolgozik a szakmában, 1968 óta mint magánvállalkozó, és jelenleg mély fúrású kutak kivitelezésével és kútjavítással foglalkozik, országos viszonylatban.) Eszerint az első csőrakat, melyet mintegy 60-62 méter mélységig helyeznek a földbe, 419-es átmérőjű béléscsőből lesz. Ezután kutatófúrás következik (420-450 méterig lefúrva), majd geofizikai mérés: ezeknek a módszereknek a segítségével megállapítható, hogy a vízadó réteget milyen mélységben kell „beszűrőzni", vagyis hogy honnan jön majd a víz. A méréseket követően a 9 5^/244-es béléscsövek következnek, mintegy 360-370 méterig. Ez a mélység azért lényeges, hogy a felső, arzénos vízadó réteget ki tudják zárni. S hogy az arzén - vagy más szennyezőanyagok - lehúzódását a tisztavíz-adó rétegbe meggátolják, nos, e célból „palás cementezést" is kap a kút ezen a ponton. Ezután már nincs is más hátra, mint a 165-ös béléscső beépítése a mérések alapján - ez a csőtípus adja egyébként magát a szűrőcsövet is melyen keresztül várhatóan mintegy 800-900 liter vizet „csapolnak meg" percenként, körülbelül 420 méter mélységből. S hogy mikor ihatják majd e kút vizét a zomboriak? Nos, annyi biztos, hogy az ügyvezető igazgató - aki egyébként a 4,8 milliós munkadíjból egymilliót átutalt a Kiszomborért Alapítvány számlájára május 1520. körül szeretné a műszaki átadást kitűzni, s ennek érdekében folyamatosan, éjjel-nappal dolgozik a majd kétmázsás, öntvényből készült fúrófej. Újra önálló a könyvtár A Ferencszállással és Klárafalvával közös tanácsi időszakban. 1985-ben vonták össze Kiszomboron a könyvtárat és a művelődési házat, egyesített közművelődési intézmény néven. A három község önállósulásával ennek a formának a jelentősége is csökkent, így indokolttá vált az eredeti állapot helyreállítása. A helyi polgármesteri hivatal által kiírt pályázatot Nagy-György Jánosné (képünkön) nyerte, aki 1970 óta könyvtárosként, 1985-től pedig az említett egyesített intézmény igazgatóhelyetteseként dolgozott a községben. (A művelődési ház vezetői posztjára ugyancsak kiírták a pályázatot, de egyelőre nem jött megfelelő iskolai végzettségű jelentkező.) A 18 ezer kötetes könyvtárnak egyébként 820 beiratkozott olvasója van - a lakosságnak tehát közel egyötöde rendszeres látogató -, ám valójában- sokkal többen használják: az újságok megdrágulása óta ugyanis divatba jött az előző heti napilapok kölcsönzése is. A könyvtárat tavaly mintegy 60 ezer forinttal támogatta az önkormányzat - hogy ez az összeg ebben az évben mekkora lesz, az majd csak a költségvetés végleges jóváhagyásakor dől el. Az oldalt Pozsik László írta; fotók: Schmidt Andrea Kiszombor - az őskortól napjainkig „Szerény kis munkámat Szent István királyunk lábához teszem le hódolatul. Valamikor a csanádi központban az O izzó lelke gyújtott és táplált egy eleven keresztény kultúrát: az O szelleme, Szent Jobbja virrasszon most is fölöttünk trianoni csonkaságunkban s a világhódító eszmék félelmes harcában. Tekints István király szomorú hazádra: Fordítsd szemeidet régi országodra! Kiskunfélegyházán, 1940. február hó 15-én." Ezekkel a mondatokkal végződik az előszó, melyet a szerző, Kiss Mária Hortensia kalocsai iskolanővér, polg. isk. tanár a Csanádvármegyei Könyvtár sorozatának 35. darabja, a Kiszombor története (Falutanulmány) című munkájához írt. Az alapos és szakszerű könyvecskéből elénk tárul a község egész története, az őskortól kezdve a második nagy világégés kezdetéig: ebből a könyvből merítünk mi is. (Az utalás István királyra egyébként nem csak jelképes: a falu főterén, a gabonakutató intézet előtt ma is ott találjuk államalapító királyunk szobrát, melyet 1938-ban, halálának 900. évfordulóján Barth Ferenc terve szerint Kari Ferenc szobrász mintázott vajszínű műkőből, haraszti mészkő talapzatra.) A középkori Zombort megelőző korábbi telep a községtől délebbre feküdt: itt, az Óbébai út mentén, a mai helységtől kb. egy kilométeres távolságra tárt föl Móra Ferenc 1928 júniusában-szeptemberében 426 sírt, melyek között akadt hét őskori, zsugorított csontvázzal is. A falu keletkezésének ideje bizonytalan: 1247-ben említi először egy oklevél - ezt nem Kiss Mária Hortensia könyvéből, hanem az újabb kutatásokból tudjuk Ladány határos birtokaként. A középkori település helyére a mostani templom helyéből következtethetünk: emellett áll ugyanis az a román stílusú körtemplom, amelyről alább bővebben is olvashatnak. A templom mellett a környéken elfoglalt központi helyére utal az is, hogy a Csanád nemzetség egyik ága, a Telegdyek, itt építették föl'kúriájukat, noha más falvak is voltak birtokukban. Bár Zombor fejlődése olyan mértékű, hogy Zsigmond király mezővárosi rangot adományoz neki, 1536-ban pedig Oláh Miklós földrajzában érdemesnek tartja megemlékezni róla, alig fél évszázad múltán, 1582ben mindössze három lakosa van: a török beözönlése nyomán, a barbár viszonyok között gyorsan elsorvadt a falu, az 1596-os tatárdúlás után pedig mint pusztaságot említi egy adománylevél. Csak 1647 táján kezd ismét benépesülni, ám a folytonos sanyargattatások közepette nem csoda, hogy 1717-ben, a temesvári bánság berendezésekor is csak 15 házból áll. Néha szaporodik a népesség - betelepítéssel -, de a Maros kiöntései okozta ínség elől az emberek, ha csak tehetik, elszöknek. (1725-ben például akkora árvíz volt, hogy elveszett a bécsi postás, még a lovát is csak valahol Szőregen fogták meg...) Az áttörés akkor következik be, amikor 1781. augusztus elsején a délvidéki birtokok árverésén a kiszombori Rónay család őse, Oexel Mátyás nagyszentmiklósi sörgyáros megveszi a kincstártól a falut. Míg 1753-ban csak 45, addig 1783-ban már 149 család lakja Zombort, és a fejlődés folyamatos: 1805-ben már 342 telke van. (A temesvári bánság megszűnésével és a magánbirtokká válással valószínűleg felszabadultak az emberek a lélek nélküli, hivatalos állami kezelés alól.) A XVIII. század vége felé épül föl a templom, sőt iskolája is van már. A lakosság száma 1831re 2888-ra emelkedett; 185l-re a kolera és a háború következtében ugyan visszaesik 2586-ra (a vallási megosztottság ekkor: 2500 római katolikus, 20 református és 66 óhitű), de tizenöt év múlva, 1866-ban már - feltűnő a növekedés - már 4700 lakosa van a községnek! A kolera azonban - amelynek egyik fő oka volt, hogy a lakosság artézikutak hiányában a Maros vizét itta - ezután is többször végigpusztította Zombort, így aztán 1883-ban már megint csak 3639 a falu lélekszáma. Sokat segített ezen a gondon az első, artézi vizet adó Szent János-kút, melyet 1889-ben fúratott a község. Zombor nagyarányú fejlődése is ezekre az évtizedekre tehető: 1880-tól a makói Maros-híd élénkíti a forgalmat a két helység között, 1882-ben megépül a vasút, 1883-ban óvodát létesít Z. Rónay Jánosné Karácson Emília úrnő, 1884ben pedig hitelszövetkezet alakul. Nagy jelentőségű volt a Maros szabályozása, hiszen ez vetett véget az árvizeknek. Végezetül néhány címszó a falu XX. századi történetéből. 1910-ben épül a ma is látható új templom, a háború után hároméves megszállás következett, majd 1921. augusztus 21-én a fölszabadulás, 1927-ben a villany bevezetése, rá egy évre a második vasútállomás megnyitása, és még sorolhatnánk tovább. Azt hiszem, mivel a falu jelenlegi életével amúgy is gyakran foglalkozunk, talán nem volt haszontalan a hosszabb történeti visszatekintés. De mégis, néhány szóban, csak összefoglaló jelleggel a mai Kiszomborról. Jelenleg 4338 lakosa van a községnek, a bejegyzett vállalkozók száma 124. Gyakorlatilag százszázalékos a gáz- és a vízellátottság - ezen az oldalon olvashatnak arról a munkáról, amellyel a több mint harmincéves vízvezeték-hálózatot újítják meg -, a telefonálás azonban még meglehetősen nehézkes, hiszen egyelőre meghívással lehet csak elérni a nagyközséget. A szegedi és a makói központ kapacitásnövekedésével remélhetőleg ez a gond is megoldódik. Leginkább ezen a néven hallottam emlegetni Kiszombor legrégebbi műemlékét, a falu főterén álló román kori körtemplomot. (E szó egyik jelentése: kör alaprajzú épület.) Talán még a megyében lakók sem nagyon tudják, milyen műemlék található a község főterén (ahogy a kiszombori paptól hallottuk, évente mintegy háromezren látogatják meg a körtemplomot, melyet csak télen zárnak be). Pedig még könyv is született róla: 1987ben, a Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára című sorozatban Kozák Károly írt egy kis ismertetót - ennek hátoldaláról való képünk is - a faluról, illetve főképp magáról a XII-XIII. században téglából emelt épületről, melyet különben a hetsyenes-nyolcvanas években választották le az 1910-ben hozzáépített templomról. Innen, ebből a könyvből tudhatjuk meg, hogy nagy valószínűséggel a Nagyvárad melletti Szent Johanna kolostorbéli Johannita lovagrend műhelyé- . nek alkotásaként, vagy legalábbis a műhely hatásaként foghatjuk fel a kívül kör alakú, belül hatkaréjos templomokat, mint amilyen a kiszombori is. (A belső hatszöges alaprajz egyébként ősi bajelhárító jelkép is!) A szentéfykaréj falán - a karéjok ikerablakai közön életfa-ábrázolásokat láthatunk végigfutó középkori képeket és a mennyezetet díszítő barokk freskókat szavakkal nehéz leírni. Különben is, sokkal inkább szeretnénk, ha mindenki maga nézné meg őket. S ez könnyű: nem kell hozzá mást tenni, mint elkérni a kulcsot a templom mögött lévő plébánián, majd leülni odabent, a kicsiny körtemplom csöndes hűvösségében.