Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

KEDD, 1992. Feb£. 11. BELPOLITIKA 3 Vigaszplakett a fuvarozóknak KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter hétfőn fogadta a magyar fuvarozók küldöttségét, akik a görög határon kialakult kamionos blokád tapasztalatairól számoltak be. A tájékoztatás szerint a fuvarozók képviselői elmondták: az útadó felemelését jogosnak találják, hiszen arra szükség volt, és annak mértékét nemzetközi összehasonlításban sem tartják magasnak. Véleményük szerint a probléma az volt, hogy az adó mértékének felemelése állami szinten nem volt előkészítve. A blokáddal kapcsolatban a gépkocsivezetők felvetették, hogy vajon kaphatnak-e kártérítést. A megbeszélés befejezésekor Kupa Mihály megköszönve a magyar fuvarozók helytállását, a szakma jelenlévő képviselőinek Széchenyi-emlékplakettet adott át. ÜNNEPI PILLANATOK nyitották meg hétfőn az Or­szággyűlés tavaszi ülésszakának harmadik munkanapját: a törvényhozás nevében a házelnök meleg szavakkal köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnököt 70. születésnapja alkalmából. Szabad György rövid beszédben méltatta Göncz Árpád életútját, aki a frakcióvezetők jókívánságai mellett átvette a törvényhozás ajándékát, egy gazdagon díszített, míves porcelánserleget. A köztársasági elnök meghatottan mondott köszönetet a jókívánságokért és reményét fejezte ki, hogy a magyar törvényhozás egyetértésben, közös célokért működik együtt a jövőben is. A KISGAZDA HARMINCHÁRMAK hétfő délelőtti frakcióülésükön megtárgyalták a Torgyán József FKgP párt­elnök által pénteken tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat és tiltakoznak, hogy „olyan politikus fenyegetőzik a koalíció­ból való kilépéssel, aki 1990-ben még a szeme fényének nevezte a koalíciót, majd pedig lehetetlenné tette az együttműködést, és az előprivatizációs törvény elfogadásával jogilag meghiú­sította a reprivatizációt." A digitális térkép olvasata (Folytatás az 1. oldalról) Felhasználható a városüze­meltetési (közlekedési, köz­tisztasági, városrendezési) ter­vek összehangolására. Podolcsák Adám: - Model­lezési lehetőséget biztosít a közbiztonsági feladatok ellátá­sára, könnyíti a mentők, a rend­őrség, a tűzoltók munkáját. A szociális ellátás (óvodák, isko­lák stb.), az elmaradott körzetek felmérése-fejlesztése, a környe­zetvédelmi szempontok megje­lenítése is adottsága a rendszer­nek. A ráadás: szolgáltatásokat biztosít az állampolgárok szá­mára is. Végeredményben - a meg­értés szempontjából - talán ennek a példának volna a legna­gyobb sikere olvasóink előtt... Podolcsák Ádám: - A di­gitális térkép egyetlen lekérde­zésre vizuálisan megjeleníti például egy beépítendő telek infrastrukturális ellátottságát, az örökség függvényében. Elég, ha mondjuk a tervezőiroda termi­nálja kapcsolatban van a tér­informatikai rendszerrel; szám­talan előszobázást és rohan­gálást megtakaríthat ily módon a polgár. Megtudtam még: a szervezők célja a lehetőséget adottsággá előléptetni. Véleményük szerint igen kis energiabefektetéssel a digitális térkép napra késszé tehető. A szellemi befektetés anyagi tőkévé válhat. Remélik, a meghívottak egyeztetnek, s a „gyutacs" beindítja az együtt­gondolkodást. A rendezvény védnökei: dr. Lippai Pál polgármester, Zsám­boki Sándor főosztályvezető (FM) és Farkas Tibor, a Ma­gyar Vállalkozói Kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke. Az előadók (dr. Nikiász László, Domokos György és Deme Gyula) a szakma elismert egyéniségei. Opponáló közgazdasági véle­mény is elhangzik, a vita me­netének „röghöz" tartása végett. A döntéselőkészítók szeret­nének javaslatukkal a dön­téshozóknak könnyű álmot biztosítani... P S Importengedélyek személyautókra Megkezdődött a személyautók importengedélyeinek kiadása - mondta az MTI érdeklődésére hétfőn délelőtt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyezési főosz­tályvezetője. Csendes János közölte, hogy előbb azok a cégek kapják meg az importengedélyeket, amelyek új autót kívánnak behozni. Az ilyen kérelmeket 100 százalékban ki tudják elégíteni, ugyanis csak 30 ezer autó behozatalára érkezett igény, miközben az első féléves kvóta szerint 60 ezer személyautó importjára van lehetőség. Ugyanakkor a használt autók importjára vonatkozó igény többszöröse a fennmaradó 30 ezres kvótának. A régi járművek behozatalára vonatkozó óriási igény miatt az igazságos kvótaelosztás nem kis gondot jelent a minisztériumnak. Az importőrök várhatóan igényeiknek csak arányosan csökkentett hányadára kapják majd meg a behozatali engedélyeket. Bogár László külgazdasági államtitkár néhány napja a Parlamentben elmondta: nagyon sok cég 1000 dollár érték alatti, meglehetősen öreg járműveket kíván importálni, azaz a nyugati roncstelepek készleteit kívánja csak csökkenteni. Rába teherautók Horvátországnak A Rába teherautók horvátországi értékesítésére kizárólagos képviseleti joggal ruházta fel a Zágrábi Autó Centar Merkúr céget a Győri Rába Rt. A két vállalat közötti szerződés értelmében az ACM a 16 tonnástól a 42 tonna teherbírású Rába haszon­járművek, alvázak és a hozzájuk tartozó alkatrészek árusítására vállalkozott Horvátország területén, emellett megszervezi a vevőszolgálatot, továbbá alkatrész konszignációs raktárat létesít. Egy évre 350 tehergépkocsi, illetve járóképes alváz eladására lát esélyt a zágrábi cég. Az üzlet megvalósítását kétoldalú banki megállapodás segíti, amely a fizetési feltételek tekintetében irányadó lesz. A Rába az alakuló kapcsolatot előnyösnek ítéli, számít a zágrábi cég piacismeretére. Á közelmúltban megkötött szerződés jelentőségét növeli, hogy a Rába teherautóinak a korábbiakban Jugoszlávia meghatározó piaca volt. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros I. szervezete időszerű pártpolitikai kérdésekről taggyűlést tart 16 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Gedói Általános Iskolában 17-18 óráig. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Vízművek és Fürdők Vállalatnál (Tisza Lajos krt. 88.) 16-18 óráig. HOLNAP AZ ÁSOTTHALMI KISGAZDAPÁRT falufórumot tart délután 5 órakor a művelődési házban a kárpótlási törvény végrehajtásáról és a szövetkezeti vagyonnevesítésről. Földkijelölési igények bejelentése a helyszínen. Nem emelkedik a földgáz fogyasztói ára A megnövekedett importárak miatt átlagosan 15 százalékkal emelkedik a földgáz termelói ára hazánkban, ám a fogyasztói árak emelése nem várható. Ligeti Pál, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője az MTI munka­társának elmondta: ezekben a napokban készül az a konkrét javaslat, amely a tarifákat határozza meg. Áz áremelkedés kezdő dátuma várhatóan február 15-e, esetleg március 1-je lesz. Az import-földgáz december 31-éhez viszonyítva január l-jétől 27 százalékkal kerül többe. A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy tavaly kétszer is csökkent az energiahordozó termelői ára. így a mostani ár a tavaly januárihoz viszonyítva még mindig olcsóbb, az eltérés átlagosan 5 százalék. Öböl r EMETÓ. Versek és regények születnek érvényes monda­tokból. Olvasod szomorú barátodat, aki persze tiltakozna e jelző ellen, mert sokkal inkább pontosnak érzi magát, nem letörtnek, tehát olvasod és egyszer csak, mint egy utcai támadó a kést, mellednek szegezed a kérdést: van-e optimista temető? És persze úgy emeled föl, szemmagasságig, ezt a kérdést, hogy azonnal megered benned valami versszerű, de ahogy elnézed, méregeted, ráébredsz: ebből a forróságból te nem öntesz semmit a szonett tégelyeibe. Marad azonban a kérdés. Azt írja barátod: „A temetőt már nem használták, azt hiszem, megtelt. Elfogyott a halottaknak szánt föld, néha van ilyen is. Körbefogta a város és összeroppantotta." Itt születik meg benned a kérdés, mert váratlanul, ahogy szénaszagú rét készteti futásra az embert, úgy érezted, győzött az élet a halál fölött, végre ideért egy bezárkózó temető képe. A reménytelen­ség oly megszokott bombatölcséreiben ím megvillan a derű. Persze mindez csupán azért látható így, mert ezt akarod látni. Hisz létezik a temető, és a város - ha jobban odafigyelsz, érzékelheted - nem a lélekkel, hanem tégláival, betontömb­jeivel épül, terebélyesedik a hatalmas borostyánkoszorúvá font temető fölé. Mégsincs hát optimista temető. Tudod, és sokan veled együtt, hogy a derű nem a sírkövekre, hanem a reménykedő szívre telepszik. E rövidke utat megjártad most kérdésed körül, térj vissza barátodhoz, lemondva arról, hogy mondatainak köszönhetően szerző leszel. A helyzet a régi. Olvasó vagy. Energia, város, környezet A nemzeti jövedelem és az energiafelhasználás görbéje azonos ütemben növekedett Nyugat-Európában - egészen az 1973-as energiaár-robbanásig. Akkor az ésszerűség azt diktálta, hogy az olcsó, takaré­kos berendezések és nyersa­nyagok használatát szorgal­mazzák. E fordulóponthoz Európa keleti felén talán most érkeztünk el. így gondolják legalábbis a franciaországi ACTIM szakemberei, akiknek az a dolguk, hogy a műszaki együttműködési programok megvalósulását biztosítsák a francia kormány égisze alatt. Újabban nemzetközi szerve­zetek számára is szerveznek tanfolyamokat, piackutatással és közvetítéssel is foglakoznak, így aztán természetes, hogy hazánkból szakmai, parlamenti és önkormányzati szakembe­reket hívtak franciaországi tapasztalatcserére. A delegáció tagja volt Szeged alpolgármes-­tere, Tűhegyi József is, akit arra kértünk, összegezze január végi tanulmányújának eredményét. - Drasztikus, ugyanakkor átgondolt intézkeedéssorozat szükséges ahhoz, hogy egy országban a nemzeti jövedelem növekedése mellett az energia­felhasználás stagnáljon. Strass­bourg, Montbelliard és Besan­con önkormányzatának gyakor­latát ismerhettük meg. Ott az energiaár-robbanás váltotta ki, hogy a magánszféra aktivizá­lódott, az önkormányzathoz tartozó intézmények fűtési rendszerét pedig ésszerűsítették. így például jártunk egy olyan iskolában, ahol egy évre előre elkészítik az intézmény hőtér­képét, azaz rögzítik, hogy mondjuk a tornateremben 17, a portásfülkében 22 fok az ideális, s ettől a helyszínen eltérni lehetetlen, mert köz­ponti, automatikus rendszert építettek ki. Persze úgy, hogy energiatakarékos berendezé­seket és anyagokat használnak. Bemutattak nekünk egy termé­szetes gázzal működő termikus motoros hőszivattyút. Bizonyí­tották, hogy harmadával csök­kent a fűtésre használt energia, azaz az ilyen jellegű beruházás rövid időn belül megtérül. Ugyanez a helyzet a közvilá­gítással. Egyes berendezésekkel a jelenlegi energiafogyasztás 40 százalékát megtakaríthatnánk. Fontos viszont, hogy a cserére egyszerre szánjuk rá magunkat. A távfűtés korszerűsítésére is láttunk példát. Nyilvánvaló: közösségi és egyéni érdek is, hogy a lakótelepi lakások energiafogyasztását csökkent­sük, például korszerű hőszige­telő anyagok alkalmazásával, vagy egy olyan fűtési rendszer­rel, melyet egy szemétégető lát el hővel. A lakók is érdekeltek abban, hogy egyedi mérést, megfelelő műszereket használ­va minden egyes lakás fűtéséért annyit fizessenek, amennyi energiát valóban felhasználtak. Az ottani tömegközlekedés rendszere is tanulságos: a mű­szaki park az önkormányzaté, a működtetésért viszont vállalko­zókat versenyeztetnek. Franciaországban az ilyen jellegű beruházások regionális szintűek. Magyarországon viszont sajnos ismeretlen a regionális fejlesztés. A létező céltámogatási rendszer nem alkalmas arra, hogy az energia­takarékos, gazdaságos megoldá­sokat ösztönözze. így hát az önkormányzatok kénytelenek lépni. Az induláshoz elengedhe­tetlen, hogy fölmérjék az ener­giagazdálkodás minden szintjét. Erre vannak is vállalkozók. A felújítási munkák finanszí­rozása már nehezebbnek lát­szik. Annyi azonban bizonyos, hogy minél nagyobb egy város, annál olcsóbb a beruházás fajlagos költsége. A franciaor­szági tanulmányút is mege­rősítette elhatározásomat: Sze­geden új energiagazdálkodási programot kell kidolgozni, mely alapja lehet az infra­struktúra fejlesztésének. Szem előtt kell tartanunk, hogy 1993­tól energiatakarékos és kör­nyezetbarát beruházásokra kötelezik az önkormányzatokat is. Ú.í. Menekült körkép Egy-másfél esztendeje ötven­ezer román menekült tartóz­kodott Magyarországon, romá­niai magyarok sokasága próbált szerencsét az anyaországban való letelepedéssel. Elgondolni is különös, milyen régen volt, amikor az NDK-sok özönlötték el az országot, keresve a rést, melyen át kimenekülhetnek a vasfüggöny mögül. Tavaly a jugoszláviai menekültek éve volt, ez az év pedig, hacsak a Belügyminisztérium drasztikus intézkedései el nem érik a célju­kat, a kínai menekültek éve lesz. Jelenlétüket nap mint nap ta­pasztaljuk a pályaudvaron, az aluljáróban, ahol magukkal hozott „cuccot" árulnak azt ut­cán, ahol megállítanak felvi­lágosításért, útbaigazításért, a hírekben, amelyeknek állandó szereplőivé váltak az elmúlt néhány évben. Illetve nem is csak ezekben az években, mert mindig is voltak menekültek Magyaror­szágon. Ha most eltekintünk attól, hogy maguk a magyarok is besenyők és más idegenek nyomása elől zúdultak be a Kárpát-medencébe, akkor is emlékezetesek történélmünkben a török elől spurizó szerbek, horvátok és bunyevácok, akik aztán az ország déli részén találtak tartós letelepülési he­lyet. Ebből a korból származnak Tranzitország a baranyai délszláv települések is, míg Szentendre környékén a bolgár kertészek telepedtek le. A lengyelek 1830-ban és bukott szabadságharcuk után, 1863­ban özönlöttek nagyobb tömeg­ben az országba. A hetvenes években, ugyanabban az idő­szakban, amikor nyolcmillió lengyel emigrált Amerikába, hozzánk is érkeztek félmillióan. Az első világháború befejez­tével az elcsatolt területek vol­tak a menekültáradat fő eredői. Mintegy negyedmillióan érkez­tek Erdélyből és a Felvidékről, többnyire magyarok. De hát a menekülteket nem arról lehet megismerni, hogy milyen nemzet, vagy nemzetiség tagjai, hanem arról, hogy kénytelenek elhagyni hajlékaikat... A két világháború között, amikor az említettek mellett még vagy százezer lengyel is érkezett az országba, a menekü lteket - politikaiakat és gazda­ságiakat - a Belügyminisz­térium IX. Ügyosztálya „szol­gálta ki", s az akkori Népszö­vetség és más nemzetközi szervezetek segedelmével, nem is rosszul. A második világ­háború idején például 27 len­gyel iskola működött az ország­ban, ami arra vall, hogy idegengyűlöletről akkoriban nem lehetett szó, ha a hiva­talosan elnézett antiszemitiz­must nem tekintjük annak. Lassan feledésbe merül, de a háború utáni években is több menekülthullám söpört át az országon. Gondoljunk csak a görögökre, a Tito elől menekülő jugoszlávokra. vagy az Allende bukása után érkezett chileiekre. Ezek beilleszkedése tulajdon­képpen zavartalan volt, igaz, az áradat nem volt olyan erős, mint napjainkban. A költségvetésből kikanyarí­tott nénány százmillió, a Vörös­kereszt, a Máltai Szeretet­szolgálat és néhány más jóté­konykodó segítséget dacára a menekültprobléma súlyosbodni látszik. A genfi konvenció szerint ugyanis csak azok számítanak menekültnek, akik politikai okból hagyták el hazájukat. Most viszont az érkezők többsége a háború elől fut, s ugyancsak népes azoknak a tábora, akik gazdasági okok­ból keresik itt a boldogulást. Komplikálja a helyzetet, hogy a menekültek jelentős része ­többsége - számára tranzitor­szág vagyunk, azaz csak ideig­lenes letelepedési és megél­hetési lehetőséget keresnek, anélkül, hogy elszánnák magu­kat a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodásra. A Magyaror­szágon tartózkodó több tízezer szerb, horvát és vajdasági ma­gyar csak arra vár, hogy mikor térhet vissza otthonába úgy, hogy ne füttyögjenek puska­golyók a füle mellett. Á menekültek számára az ország számos részében rendez­tek be átmeneti szállásokat és táborokat. Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Bicske, Siklós, Pécs, Szigetvár a főbb gyűjtő­helyük. Az államkassza teljes étkezést, orvosi ellátást és heti ötszáz forintot bocsát rendel­kezésükre. Azok a családok, amelyek otthonukba fogadnak be menekülteket, havi ezer forint fűtési pótlékot kapnak. A Menekültügyi Hivatal, mely ma a földönfutókkal foglalkozik, megkezdte a Jugoszláviából érkezett fiatalok oktatásának megszervezését. A már említett szervezeteken kívül az ENSZ eddig 3 millió dollárral segített, s az UN1CEF is részt vesz a magyarországi menekültprob­léma enyhítésében. Mindez nem elegendő. Újabb és újabb hullámok söpörnek ál az országon, amely a jelek sze­rint, talán a vállalkozási szabad­ság viszonylagos kiterjedtsége miatt, mind népszerűbbé válik a keletről és délről jövők köré­ben. Nem hivatalos becslések szerint az itt tartózkodó kína­iak száma elérte a tízezret. JÓKAI GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents