Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
KEDD, 1992. Feb£. 11. BELPOLITIKA 3 Vigaszplakett a fuvarozóknak KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter hétfőn fogadta a magyar fuvarozók küldöttségét, akik a görög határon kialakult kamionos blokád tapasztalatairól számoltak be. A tájékoztatás szerint a fuvarozók képviselői elmondták: az útadó felemelését jogosnak találják, hiszen arra szükség volt, és annak mértékét nemzetközi összehasonlításban sem tartják magasnak. Véleményük szerint a probléma az volt, hogy az adó mértékének felemelése állami szinten nem volt előkészítve. A blokáddal kapcsolatban a gépkocsivezetők felvetették, hogy vajon kaphatnak-e kártérítést. A megbeszélés befejezésekor Kupa Mihály megköszönve a magyar fuvarozók helytállását, a szakma jelenlévő képviselőinek Széchenyi-emlékplakettet adott át. ÜNNEPI PILLANATOK nyitották meg hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakának harmadik munkanapját: a törvényhozás nevében a házelnök meleg szavakkal köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnököt 70. születésnapja alkalmából. Szabad György rövid beszédben méltatta Göncz Árpád életútját, aki a frakcióvezetők jókívánságai mellett átvette a törvényhozás ajándékát, egy gazdagon díszített, míves porcelánserleget. A köztársasági elnök meghatottan mondott köszönetet a jókívánságokért és reményét fejezte ki, hogy a magyar törvényhozás egyetértésben, közös célokért működik együtt a jövőben is. A KISGAZDA HARMINCHÁRMAK hétfő délelőtti frakcióülésükön megtárgyalták a Torgyán József FKgP pártelnök által pénteken tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat és tiltakoznak, hogy „olyan politikus fenyegetőzik a koalícióból való kilépéssel, aki 1990-ben még a szeme fényének nevezte a koalíciót, majd pedig lehetetlenné tette az együttműködést, és az előprivatizációs törvény elfogadásával jogilag meghiúsította a reprivatizációt." A digitális térkép olvasata (Folytatás az 1. oldalról) Felhasználható a városüzemeltetési (közlekedési, köztisztasági, városrendezési) tervek összehangolására. Podolcsák Adám: - Modellezési lehetőséget biztosít a közbiztonsági feladatok ellátására, könnyíti a mentők, a rendőrség, a tűzoltók munkáját. A szociális ellátás (óvodák, iskolák stb.), az elmaradott körzetek felmérése-fejlesztése, a környezetvédelmi szempontok megjelenítése is adottsága a rendszernek. A ráadás: szolgáltatásokat biztosít az állampolgárok számára is. Végeredményben - a megértés szempontjából - talán ennek a példának volna a legnagyobb sikere olvasóink előtt... Podolcsák Ádám: - A digitális térkép egyetlen lekérdezésre vizuálisan megjeleníti például egy beépítendő telek infrastrukturális ellátottságát, az örökség függvényében. Elég, ha mondjuk a tervezőiroda terminálja kapcsolatban van a térinformatikai rendszerrel; számtalan előszobázást és rohangálást megtakaríthat ily módon a polgár. Megtudtam még: a szervezők célja a lehetőséget adottsággá előléptetni. Véleményük szerint igen kis energiabefektetéssel a digitális térkép napra késszé tehető. A szellemi befektetés anyagi tőkévé válhat. Remélik, a meghívottak egyeztetnek, s a „gyutacs" beindítja az együttgondolkodást. A rendezvény védnökei: dr. Lippai Pál polgármester, Zsámboki Sándor főosztályvezető (FM) és Farkas Tibor, a Magyar Vállalkozói Kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke. Az előadók (dr. Nikiász László, Domokos György és Deme Gyula) a szakma elismert egyéniségei. Opponáló közgazdasági vélemény is elhangzik, a vita menetének „röghöz" tartása végett. A döntéselőkészítók szeretnének javaslatukkal a döntéshozóknak könnyű álmot biztosítani... P S Importengedélyek személyautókra Megkezdődött a személyautók importengedélyeinek kiadása - mondta az MTI érdeklődésére hétfőn délelőtt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyezési főosztályvezetője. Csendes János közölte, hogy előbb azok a cégek kapják meg az importengedélyeket, amelyek új autót kívánnak behozni. Az ilyen kérelmeket 100 százalékban ki tudják elégíteni, ugyanis csak 30 ezer autó behozatalára érkezett igény, miközben az első féléves kvóta szerint 60 ezer személyautó importjára van lehetőség. Ugyanakkor a használt autók importjára vonatkozó igény többszöröse a fennmaradó 30 ezres kvótának. A régi járművek behozatalára vonatkozó óriási igény miatt az igazságos kvótaelosztás nem kis gondot jelent a minisztériumnak. Az importőrök várhatóan igényeiknek csak arányosan csökkentett hányadára kapják majd meg a behozatali engedélyeket. Bogár László külgazdasági államtitkár néhány napja a Parlamentben elmondta: nagyon sok cég 1000 dollár érték alatti, meglehetősen öreg járműveket kíván importálni, azaz a nyugati roncstelepek készleteit kívánja csak csökkenteni. Rába teherautók Horvátországnak A Rába teherautók horvátországi értékesítésére kizárólagos képviseleti joggal ruházta fel a Zágrábi Autó Centar Merkúr céget a Győri Rába Rt. A két vállalat közötti szerződés értelmében az ACM a 16 tonnástól a 42 tonna teherbírású Rába haszonjárművek, alvázak és a hozzájuk tartozó alkatrészek árusítására vállalkozott Horvátország területén, emellett megszervezi a vevőszolgálatot, továbbá alkatrész konszignációs raktárat létesít. Egy évre 350 tehergépkocsi, illetve járóképes alváz eladására lát esélyt a zágrábi cég. Az üzlet megvalósítását kétoldalú banki megállapodás segíti, amely a fizetési feltételek tekintetében irányadó lesz. A Rába az alakuló kapcsolatot előnyösnek ítéli, számít a zágrábi cég piacismeretére. Á közelmúltban megkötött szerződés jelentőségét növeli, hogy a Rába teherautóinak a korábbiakban Jugoszlávia meghatározó piaca volt. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros I. szervezete időszerű pártpolitikai kérdésekről taggyűlést tart 16 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Gedói Általános Iskolában 17-18 óráig. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Vízművek és Fürdők Vállalatnál (Tisza Lajos krt. 88.) 16-18 óráig. HOLNAP AZ ÁSOTTHALMI KISGAZDAPÁRT falufórumot tart délután 5 órakor a művelődési házban a kárpótlási törvény végrehajtásáról és a szövetkezeti vagyonnevesítésről. Földkijelölési igények bejelentése a helyszínen. Nem emelkedik a földgáz fogyasztói ára A megnövekedett importárak miatt átlagosan 15 százalékkal emelkedik a földgáz termelói ára hazánkban, ám a fogyasztói árak emelése nem várható. Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: ezekben a napokban készül az a konkrét javaslat, amely a tarifákat határozza meg. Áz áremelkedés kezdő dátuma várhatóan február 15-e, esetleg március 1-je lesz. Az import-földgáz december 31-éhez viszonyítva január l-jétől 27 százalékkal kerül többe. A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy tavaly kétszer is csökkent az energiahordozó termelői ára. így a mostani ár a tavaly januárihoz viszonyítva még mindig olcsóbb, az eltérés átlagosan 5 százalék. Öböl r EMETÓ. Versek és regények születnek érvényes mondatokból. Olvasod szomorú barátodat, aki persze tiltakozna e jelző ellen, mert sokkal inkább pontosnak érzi magát, nem letörtnek, tehát olvasod és egyszer csak, mint egy utcai támadó a kést, mellednek szegezed a kérdést: van-e optimista temető? És persze úgy emeled föl, szemmagasságig, ezt a kérdést, hogy azonnal megered benned valami versszerű, de ahogy elnézed, méregeted, ráébredsz: ebből a forróságból te nem öntesz semmit a szonett tégelyeibe. Marad azonban a kérdés. Azt írja barátod: „A temetőt már nem használták, azt hiszem, megtelt. Elfogyott a halottaknak szánt föld, néha van ilyen is. Körbefogta a város és összeroppantotta." Itt születik meg benned a kérdés, mert váratlanul, ahogy szénaszagú rét készteti futásra az embert, úgy érezted, győzött az élet a halál fölött, végre ideért egy bezárkózó temető képe. A reménytelenség oly megszokott bombatölcséreiben ím megvillan a derű. Persze mindez csupán azért látható így, mert ezt akarod látni. Hisz létezik a temető, és a város - ha jobban odafigyelsz, érzékelheted - nem a lélekkel, hanem tégláival, betontömbjeivel épül, terebélyesedik a hatalmas borostyánkoszorúvá font temető fölé. Mégsincs hát optimista temető. Tudod, és sokan veled együtt, hogy a derű nem a sírkövekre, hanem a reménykedő szívre telepszik. E rövidke utat megjártad most kérdésed körül, térj vissza barátodhoz, lemondva arról, hogy mondatainak köszönhetően szerző leszel. A helyzet a régi. Olvasó vagy. Energia, város, környezet A nemzeti jövedelem és az energiafelhasználás görbéje azonos ütemben növekedett Nyugat-Európában - egészen az 1973-as energiaár-robbanásig. Akkor az ésszerűség azt diktálta, hogy az olcsó, takarékos berendezések és nyersanyagok használatát szorgalmazzák. E fordulóponthoz Európa keleti felén talán most érkeztünk el. így gondolják legalábbis a franciaországi ACTIM szakemberei, akiknek az a dolguk, hogy a műszaki együttműködési programok megvalósulását biztosítsák a francia kormány égisze alatt. Újabban nemzetközi szervezetek számára is szerveznek tanfolyamokat, piackutatással és közvetítéssel is foglakoznak, így aztán természetes, hogy hazánkból szakmai, parlamenti és önkormányzati szakembereket hívtak franciaországi tapasztalatcserére. A delegáció tagja volt Szeged alpolgármes-tere, Tűhegyi József is, akit arra kértünk, összegezze január végi tanulmányújának eredményét. - Drasztikus, ugyanakkor átgondolt intézkeedéssorozat szükséges ahhoz, hogy egy országban a nemzeti jövedelem növekedése mellett az energiafelhasználás stagnáljon. Strassbourg, Montbelliard és Besancon önkormányzatának gyakorlatát ismerhettük meg. Ott az energiaár-robbanás váltotta ki, hogy a magánszféra aktivizálódott, az önkormányzathoz tartozó intézmények fűtési rendszerét pedig ésszerűsítették. így például jártunk egy olyan iskolában, ahol egy évre előre elkészítik az intézmény hőtérképét, azaz rögzítik, hogy mondjuk a tornateremben 17, a portásfülkében 22 fok az ideális, s ettől a helyszínen eltérni lehetetlen, mert központi, automatikus rendszert építettek ki. Persze úgy, hogy energiatakarékos berendezéseket és anyagokat használnak. Bemutattak nekünk egy természetes gázzal működő termikus motoros hőszivattyút. Bizonyították, hogy harmadával csökkent a fűtésre használt energia, azaz az ilyen jellegű beruházás rövid időn belül megtérül. Ugyanez a helyzet a közvilágítással. Egyes berendezésekkel a jelenlegi energiafogyasztás 40 százalékát megtakaríthatnánk. Fontos viszont, hogy a cserére egyszerre szánjuk rá magunkat. A távfűtés korszerűsítésére is láttunk példát. Nyilvánvaló: közösségi és egyéni érdek is, hogy a lakótelepi lakások energiafogyasztását csökkentsük, például korszerű hőszigetelő anyagok alkalmazásával, vagy egy olyan fűtési rendszerrel, melyet egy szemétégető lát el hővel. A lakók is érdekeltek abban, hogy egyedi mérést, megfelelő műszereket használva minden egyes lakás fűtéséért annyit fizessenek, amennyi energiát valóban felhasználtak. Az ottani tömegközlekedés rendszere is tanulságos: a műszaki park az önkormányzaté, a működtetésért viszont vállalkozókat versenyeztetnek. Franciaországban az ilyen jellegű beruházások regionális szintűek. Magyarországon viszont sajnos ismeretlen a regionális fejlesztés. A létező céltámogatási rendszer nem alkalmas arra, hogy az energiatakarékos, gazdaságos megoldásokat ösztönözze. így hát az önkormányzatok kénytelenek lépni. Az induláshoz elengedhetetlen, hogy fölmérjék az energiagazdálkodás minden szintjét. Erre vannak is vállalkozók. A felújítási munkák finanszírozása már nehezebbnek látszik. Annyi azonban bizonyos, hogy minél nagyobb egy város, annál olcsóbb a beruházás fajlagos költsége. A franciaországi tanulmányút is megerősítette elhatározásomat: Szegeden új energiagazdálkodási programot kell kidolgozni, mely alapja lehet az infrastruktúra fejlesztésének. Szem előtt kell tartanunk, hogy 1993tól energiatakarékos és környezetbarát beruházásokra kötelezik az önkormányzatokat is. Ú.í. Menekült körkép Egy-másfél esztendeje ötvenezer román menekült tartózkodott Magyarországon, romániai magyarok sokasága próbált szerencsét az anyaországban való letelepedéssel. Elgondolni is különös, milyen régen volt, amikor az NDK-sok özönlötték el az országot, keresve a rést, melyen át kimenekülhetnek a vasfüggöny mögül. Tavaly a jugoszláviai menekültek éve volt, ez az év pedig, hacsak a Belügyminisztérium drasztikus intézkedései el nem érik a céljukat, a kínai menekültek éve lesz. Jelenlétüket nap mint nap tapasztaljuk a pályaudvaron, az aluljáróban, ahol magukkal hozott „cuccot" árulnak azt utcán, ahol megállítanak felvilágosításért, útbaigazításért, a hírekben, amelyeknek állandó szereplőivé váltak az elmúlt néhány évben. Illetve nem is csak ezekben az években, mert mindig is voltak menekültek Magyarországon. Ha most eltekintünk attól, hogy maguk a magyarok is besenyők és más idegenek nyomása elől zúdultak be a Kárpát-medencébe, akkor is emlékezetesek történélmünkben a török elől spurizó szerbek, horvátok és bunyevácok, akik aztán az ország déli részén találtak tartós letelepülési helyet. Ebből a korból származnak Tranzitország a baranyai délszláv települések is, míg Szentendre környékén a bolgár kertészek telepedtek le. A lengyelek 1830-ban és bukott szabadságharcuk után, 1863ban özönlöttek nagyobb tömegben az országba. A hetvenes években, ugyanabban az időszakban, amikor nyolcmillió lengyel emigrált Amerikába, hozzánk is érkeztek félmillióan. Az első világháború befejeztével az elcsatolt területek voltak a menekültáradat fő eredői. Mintegy negyedmillióan érkeztek Erdélyből és a Felvidékről, többnyire magyarok. De hát a menekülteket nem arról lehet megismerni, hogy milyen nemzet, vagy nemzetiség tagjai, hanem arról, hogy kénytelenek elhagyni hajlékaikat... A két világháború között, amikor az említettek mellett még vagy százezer lengyel is érkezett az országba, a menekü lteket - politikaiakat és gazdaságiakat - a Belügyminisztérium IX. Ügyosztálya „szolgálta ki", s az akkori Népszövetség és más nemzetközi szervezetek segedelmével, nem is rosszul. A második világháború idején például 27 lengyel iskola működött az országban, ami arra vall, hogy idegengyűlöletről akkoriban nem lehetett szó, ha a hivatalosan elnézett antiszemitizmust nem tekintjük annak. Lassan feledésbe merül, de a háború utáni években is több menekülthullám söpört át az országon. Gondoljunk csak a görögökre, a Tito elől menekülő jugoszlávokra. vagy az Allende bukása után érkezett chileiekre. Ezek beilleszkedése tulajdonképpen zavartalan volt, igaz, az áradat nem volt olyan erős, mint napjainkban. A költségvetésből kikanyarított nénány százmillió, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és néhány más jótékonykodó segítséget dacára a menekültprobléma súlyosbodni látszik. A genfi konvenció szerint ugyanis csak azok számítanak menekültnek, akik politikai okból hagyták el hazájukat. Most viszont az érkezők többsége a háború elől fut, s ugyancsak népes azoknak a tábora, akik gazdasági okokból keresik itt a boldogulást. Komplikálja a helyzetet, hogy a menekültek jelentős része többsége - számára tranzitország vagyunk, azaz csak ideiglenes letelepedési és megélhetési lehetőséget keresnek, anélkül, hogy elszánnák magukat a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodásra. A Magyarországon tartózkodó több tízezer szerb, horvát és vajdasági magyar csak arra vár, hogy mikor térhet vissza otthonába úgy, hogy ne füttyögjenek puskagolyók a füle mellett. Á menekültek számára az ország számos részében rendeztek be átmeneti szállásokat és táborokat. Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Bicske, Siklós, Pécs, Szigetvár a főbb gyűjtőhelyük. Az államkassza teljes étkezést, orvosi ellátást és heti ötszáz forintot bocsát rendelkezésükre. Azok a családok, amelyek otthonukba fogadnak be menekülteket, havi ezer forint fűtési pótlékot kapnak. A Menekültügyi Hivatal, mely ma a földönfutókkal foglalkozik, megkezdte a Jugoszláviából érkezett fiatalok oktatásának megszervezését. A már említett szervezeteken kívül az ENSZ eddig 3 millió dollárral segített, s az UN1CEF is részt vesz a magyarországi menekültprobléma enyhítésében. Mindez nem elegendő. Újabb és újabb hullámok söpörnek ál az országon, amely a jelek szerint, talán a vállalkozási szabadság viszonylagos kiterjedtsége miatt, mind népszerűbbé válik a keletről és délről jövők körében. Nem hivatalos becslések szerint az itt tartózkodó kínaiak száma elérte a tízezret. JÓKAI GÉZA