Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

J ALAPIT DELMAQY SZOMBAT, 1992. FEBR. 1., 82. ÉVF. 27. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN No* FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Új magánpatika Szegeden A névadó: Pápai Páriz Ferenc Az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről, s azoknak orvoslásának módjáról való Tracta szerzője, a híres orvos, természetgyógyász, Pápai Páriz Ferenc, az 1700-as évek közepén a szegények gyógyításán fáradozott. Azokon igyekezett segíteni, akiknek nem állt módjában orvos által gyógyíttatni magukat, ezért a gyógynövényekben rejlő csodálatos lehetőségekkel igyekezett megismertetni őket. A természetgyógyászat iránt érdeklődő szegediek számára nem ismeretlen dr. Tóthné dr. Pápay Valéria neve, aki névrokona és példaképe nyomdokain haladva évek óta vívja a maga harcát. A SZOTE gyógyszerészkarának adjunktusa vállalkozó kutató­társaival egyetemben 13 szabadalom tulajdonosa, ám termé­keiknek gyártót nem tudtak találni. Ez adta az ötletet, hogy a 21 tagú betéti társaság pénzén és a magánszemélyként fölvett hitelből gyógyszertárat nyitnak, ahol majd saját készítményeiket elő is tudják állítani. Tegnap, a Borbás utca 11. szám alatti, bérelt magánházban végre bemutatkozhatott a szakmabelieknek az új gyógyszertár, A modem, ízlésesen berendezett patikát mától kezdve látogathatják a rászorulók is: a környékbeliek és az állomáshoz, nemzetközi úthoz közel lévén, akár az idegenek is. Hazai és külföldi, vényre kapható gyógyszerek csakúgy kérhetők itt, mint különböző gyógyhatású termékek, természetgyógyászati cikkek, kozmetikumok, egyes gyógyászati segédeszközök, valamint állatgyógyászati szerek. A gyártócégekkel kialakított kapcsolataik alapján mer ígéretet tenni a tulajdonos: kérésre bármit be tudnak szerezni, rövid idő alatt. A patika vezetője, Szépfalusi József né, a négy gyógyszerész és a két asszisztens készségesen áll a betegek szolgálatára, munkanapokon reggel 8-tól este 6-ig. szombatonként pedig 1 óráig. Tervezik, hogy a hozzájuk fordulóknak egyedi terápiákat ajánlanak, megszervezik, esetleg egyházi segítséggel, a gyógyszerek házhoz szállítását idős, magányos emberek részére, s idővel majd egészségügyi rendezvényeknek is otthont adnak. CH. A. FÓKUSZ TANÁCSKOZÁS. A hazai gazdaságban az ag­rárágazatnak továbbra is meghatározó szerepe van, hiszen az adottságok - a föld, berendezések, a munkaerő ­változatlanul rendelkezésre áll, a paraszti hagyományok megmaradnak, függetlenül a mindenkori politikától ­jelentette ki Göncz Árpád, a köztársaság elnöke pénteken Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem és a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett tanácskozáson. \ TŰZSZÜNET. Csütörtökön nem sértették meg a tüzszü­netet Horvátországban. A zágrábi rádió arról számolt be, hogy a szövetségi hadsereg hét tüzérségi lövedéket lőtt ki Vinkovcira, baranyai szerb területvédelmi erők pedig aknavetőkkel támadták Eszéket és a kelet-szlavóniai Valpó térségét. A szerb területvédelmisek tagadták ezt a vádat. Borisav Jovic, a jugoszláv államelnökség tagja szerint „állandóan fennáll a háború kitörésének veszélye a krajinai szerbek és horvátok között". *\ INFLUENZA. A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg •^J több mint 71 ezren szenvednek influenzaszerü meg­betegedésben. Az előző heti adatokkal összevetve az influenzás esetek száma 2,5-3-szorosára növekedett - jelentette ki pénteken Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosa. Az eddig kilenc megyéből (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Somogy, Szaboics­Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém) és a fővárosból beérkezett adatok szerint a legtöbb megbetegedést, csaknem 14 ezret, Csongrád megyében regisztrálták. ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT Egy hír története RMraMMMHMWMHNMMHMUMM Ritkán adódik úgy, hogy az Olvasót egy cikk megszületése történetébe beavatjuk. Az itt következő írás ilyen. Mégpedig azért, mert szinte kínálja magát annak bemutatására, hogyan működik a verkli. (A sajtóbéli? Az üzleti? Az önkormányzati? Ezt majd megítéli, aki e sorok íróját megtiszteli figyelmével!) Tehát a következőkben „két fogást" kap étekként, akinek étvágya van... Az első fogás Január 30-i, azaz csütörtöki keltezéssel „Szeged és Debrecen kedvezően fogadta a Ganz-Hunslet ajánlatát" címmel kiadott egy 22 soros hírt az MTI, miszerint a Ganz-Hunslet Vasúti Járműgyár Rt. ajánlatát kedvezően fogadták Szegeden (és Debrecenben). Az ajánlat új villamoskocsik - magyarok! - szállításáról szól, azok után, hogy - mint olvasóink em­lékezhetnek rá - a cseh Tátra céggel ígéretes tárgyalásokat folytattak a két város arra illetékesei. , Az MTI-hírből kiderül továbbá, hogy „a műszaki, kivitelezési kérdések, valamint az ár- és hitelajánlat tisztázása február végéig megtörténik, s ezután a helyi önkormányzatok és a járműgyár megköthetik a szerződést, összesen több mint 40 villamoskocsi szállításáról. " Mintegy „mézesmadzagként" ott olvasható a hírben, hogy helyi kooperációs lehetőséget is jelentene az üzletkötés, hiszen az Ikarus ajtógyártó szegedi egysége alkalmas lenne arra, hogy részt vegyen a gyártásban. „Amennyiben a megállapodás megszületik, a járműgyár már 1993-ban megkezdi a 4-, 6-, illetve 8-tengelyes, energiatakarékos, környezetkímélő villamos­kocsik szállítását. A cég öt év alatt szállítaná le a rendelt mennyiséget, a jelenlegi ajánlat szerint darabonként 40-60 millió forintért " Ez az itt némiképp rövidített MTI-hír ­származási helye nyilvánvalóan a Ganz-Huns­let-nél keresendő! - simán megjelenik a pénteki DM-ben, ha ügyeletes belpolitikai szerkesztőnk nem figyelmes, s nem jut eszébe, hogy a „Tátra vagy Ganz"-ügyről már több cikk megjelent két héten belül lapunkban. De figyelmes volt, s e sorok írójának kezébe nyomta a telexpapírt, mondván: majd te tudod, mit kezdj vele. A második... Amikor csütörtök déltájt megkaptam a telexet, már nálam volt a Ganz-Hunslet kereskedelmi igazgatójának, Kiss Józsefnek aznap érkezett levele. Azzal a kéréssel, hadd mondja el a DM olvasóinak, mit kínál (a Tátra ellenében? annak az üzletnek a hírére? - ezt csak a Ganznál tudják...) a magyar villamosgyártó-ipar. A DM jó szokása szerint ezt a levelet rendre közöltük volna, mert tele van olyan érdekes információval, ami majd annak idején a döntési helyzetbe hozott önkormányzati közgyűlés tagjait is érdekelheti. Hogy a magyar villamos „formatervezett, környezetbarát, négytengelyes, két vezető-állásos, kétoldali ajtóelhelyezéses motorkocsi", meg hogy „energiavisszatápláló fékezésre képes". Padlómagassága (gyerekek! idősek! mozgáskorlátozottak!) alacsonyabb, mint a most futó villamosoké, szerelvényeké. Több kocsi összekapcsolása könnyű művelet. „A Ganz-Hunslet lehetőséget lát arra, hogy Szeged város közvetlenül és közvetve bekapcsolódjon a villamosok előállításába. a/ az utastéri ajtókat az Ikarus Szegedi Leányvállalat tervezné és gyártaná, b/ egyéb részegységek előállítása (pl. válaszfalak, napellenző, viszonylatjelző stb.) szintén a szegedi Ikarus 'territóriuma' lenne. c/ a Ganz-Hunslet más vasúti járművek gyártásánál is számítana az Ikarusra, d/ alkalmasság esetén a villamosok komplettálását a Szegedi Közlekedési Vállalat végezné. Összességében elmondható, hogy - ilyen kö­rülmények mellett - a kocsi félig-meddig szegedi lenne, és a város lakossága joggal sajátjának érezné. Nem lebecsülendő szempont, hogy jelentős munkaalkalmat biztosítana az érintett vállalatoknak." Ugye, nagyszerű? Mind a levél, mind az MTI híre azt sugallja, hogy összejön az üzlet. Éltünk azért a gyanúval, s érdeklődtünk mind az SZKV-nál, mind a városházán. ...és a ráadás! A ráadás rövid és velős lesz, nem oly hosszú, mint a hozzávaló információ beszerzése. (Beteg..„^orvosnál van éppen..., Pesten van..., nem tudom, holnap már az új munkahelyemen kezdem a napot..., segítenék, ha tudnék..., na várjon, megkérdezem...) A Ganz-Hunslet képviselői valóban itt voltak Szegeden, jártak a városházán, találkoztak a polgármesterrel, az SZKV vezetőivel. Bemu­tatkozó látogatásnak tekinthető útjuk semmiféle szerződéssel, de még csak ígérettel sem vég­ződött. Már csak azért sem születhetett ilyen megállapodás, mert - mint a városházán megtudtuk - ilyen horderejű üzlet megkötéséhez mindenképpen közgyűlési jóváhagyás, az előtt pedig - szokásosan - bizottságok elemzései szükségesek. PÁLFY KATALIN Csurka István Kisteleken Az MDF kisteleki szervezete Csurka István országgyűlési képviselőt, a Magyar Fórum szerkesztőbizottságának elnökét látta vendégül tegnap este a polgármesteri hivatal nagytermében. Az MDF-politikus író voltáról nem feledkeztek meg a kistelekiek: Csurka-könyveket árultak a fórum előtt. A hallgatóság a rendszerváltásról kapott Csurka-féle értékelést. Az első tapsot „szégyent még nem látott senki kommunista arcon" kijelentéséért kapta Csurka úr. Az előadás után kérdésekre válaszolt az író-politikus. AJÁNLAT Vérdíj vagy inverzió? „Fenyegető levelek, telefonhívások Tőkés Lászlónak" 2 A megye tavaly „gyorsított" „Háromezerrel szaporodott a vegyes vállalatok száma" 4 Rockleltár '91 „Év eleje a számvetések ideje. A zenészek is pihennek" 9 Botránymentes EB-döntőt „(Jtolsó szakaszába lépett a döntőre való felkészülés" 11 Szűcs Edua karikatúrája 16 Találmányaink Olyan ország vagyunk, ahol előbb-utóbb mindent feltalál­nak. De ezt csak mi tudjuk magunkról. Ha tudnák mások is, talán a Szabadságszobortól nyugatra is lenne a járókelők­nek fogalmuk arról, hogy mi is az a Magyarország. Legalább valami kiindulási pontot ad­hatnánk nekik. Mondjuk a találmányainkat, nevezetesen ez utóbbit, amelyet csütörtökön mutattak be a nyilvánosságnak: a sugárfertőzés ellenszerét. Ha a világszabadalommal történe­tesen az Egyesült Államokban állnak elő, talán a szakmai Nobel-díj bizottság is felkapja a fejét e nem mindennapi felfede­zést-e. Alig néhány éve, Cser­nobil után riadt meg a világ, hogy a New York-i specialisták sem tudnak segíteni az ukrán város sugárfertőzöttjein, s energetikai szakemberek ültek össze sebtében- a bécsi ENSZ-központ acél és üvegfalai mögött, hogy elejét vegyék a sugárfertőzéssel járó kataszt­rófáknak. Csütörtök óta tudna segíteni a világ Csernobil áldozatain. A hírből pár éven belül csak az fog kellőképpen elsikkadni, hogy a segítség Budapestről érkezett. Annak az országnak a fővárosából, ahol évekbe telik egy ilyen fantasztikus gyógyszer törzskönyvezése, és ahol nincs elég pénz a további kutatá­sokra. a megfelelő kivitelezésről nem is beszélve. Nekünk nem is a NINCS a nagyobb úr. hanem a VAN. A ninccsel mégcsak megvagyunk, a vannal nemigen tudunk mit kezdeni. Előszobáztaljuk ma­gunkat - mint már annyiszor ­a szellemi nagyhatalmaknál, belépni oda azonban nem tudunk, mert ez a találmányaink sorsa: előbb-utóbb idegenbe szakadnak s idegenek lesznek. Nem nekünk, idehaza, hanem tőlünk, a világ számára, amely azt jegyzi meg majd. hogy XY amerikai cég elkezdte gyártani a sugárfertőzés gyógyszerét. Mi itthon nagyon büszkék leszünk az ország szellemi kapaci­tására, egy-egy kicsit csak akkor torpanunk majd meg, amikor legközelebb New York­ban ránkkérdeznek: kik azok a magyarok? PANEK JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents