Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JAN. 6. Horthy Miklós tíz koronája Bizony, régen volt, amikor Frányó Miska bácsi még a pult mögött állt, és a portékáját árulta. De az még régebben volt, amikor édesapja, báró Gerliczy Félix parádés kocsisa esténként lefüggönyzött hintóban vitte a városba Vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, a király nélküli Magyar Királyság leendő kormányzóját... „Ez akkor volt" - meséli Miska bácsi -, ..amikor 1919-ben apám hazatért Bécsből. Ott négy magas rangú orosz katoruitisztet kellett őriznie, akik megtarthatták rangjelzés nélküli egyenruhájukat, csak a fegyvereikel kellett leadniuk. Apám, aki tizedes volt, kísérte be őket mindig a városba. Amikor megérkezett, még tanácskormány volt, de az urak itt. Szegeden már szervezkedtek. Nagy felfordulás lehetett akkoriban az országban! Egyszóval apám hazakerült, s az 1914-ben meghalt Ferenc báró fiánál, Félixnél szolgált, népiesen szólva prádés kocsisként: (Ahogy elmondta, ötvenkét pár fehér kesztyűt kapott évente, a hintót csak abban hajthatta. A; akkori szokás szerint a lovakat nem jászolból, hanem a megtisztított földről etették, hogy jobb legyen a tartásuk.) A bárónak különben nagy hobbija volt a növénygyűjtés: ha valahol - akár külföldön is meglátott egy érdekes fát, kivetette, aztán úgy, tövestől, vagonban hazahozatta. Gyönyörű parkja volt. közepén tóval, azon egy nádtetős hattyúház úszott, ott költöttek a madarak, meg oda bújhattak, ha esett az eső. No, hát a Gerliczy-kastélyban aludtak nappal a szen ezkedő urak, s innen kelleti este tíz órakor zán hintóban gyakran bevinnie apámnak Horthy Miklóst az akkori Kass kávéházba. Hajnalban aztán, de még virradat előtt, megint ment érte, Iwgy visszahozza. Nagyon gavalléros úr volt Horthy: minden alkalommal tíz koronát adott apámnak borravalóképpen, ami majdnem annyi volt, mint az egyhavi bére. De nem is volt szabad senkinek sem elmondania, hogy kivel is fordul ő éjszakáiként! Ezt nagyon lelkére kötötte a báró. Nem is merte soha említeni, csak mielőtt meghalt, akkor. Isten nyugosztalja szegényt!" Két nyelv, egy község / Ut a város felé A cím kettős jelentést hordoz. Jelenti egyrészt az aszfaltozott, széles 43-as nemzetközi főútvonalnak azt a pár kilométeres szelvényét, amin eljuthatunk Deszkről Szegedre. Ez az út azonban csak egy lehetőség, ám fontos feltétele az átvitt értelemben használtnak. Elsősorban ez az út, az itt évente megforduló több százezer (millió?) ember adja ugyanis az esélyt a fejlődésre, a városhoz való felzárkózásra. A szerencsét persze fülön kell fogni, s ez. esetünkben nem jelent mást, mint a jó földrajzi elhelyezkedést infrastrukturális fejlesztéssel, tudatos vállalkozásélénkítéssel „megfejelő" önkormányzati politikát: százszázalékos gázellátottság, az ezer lakásra jutó 400 telefon jelzi ennek lényegét. Deszk egy másik szempontból is jó példának kínálkozik. A városba áramlás mellett ugyanis Magyarországon is megjelent s erősödik az ellenkező irányú folyamat: lassan kezdenek kialakulni egy, a várostól nem túl messzire lévő „kertfaluövezet" - jobb híján nevezzük így - kontúrjai. A vállalkozásbarát önkormányzat szerepe itt is döntő, hiszen nem mindegy, kik és miért jönnek lakni akár a városból, akár máshonnan Dcszkre. „Mi-nem vetettünk ki például iparűzési adót. s meggyőződésem, hogy többek között ez is idevonzza majd a jelenleg még máshol működő vállalkozókat. Közművesített telkeket mérünk ki, nem drágán, legalábbis a szegedi áraknál olcsóbban, építőközösségek létrehozásával próbáljuk a falu úthálózatát javítani, és így tovább. Hosszú távon, években gondolkodunk" - mondta még első találkozásunkkor a község dinamikus, fiatal polgármestere. Czifra László. (Talán nem lesz általános a jelenség, de mindenesetre tény. hogy a deszki benzinkút tulajdonosának szándékában áll a kft.-t kihozni Szegedről Deszkre. Vagy: az egyik legutóbb eladott telken a tulajdonos autókereskedést akar nyitni, illetve magyar-román vegyes vállalat keretében román bútorokat kíván forgalmazni.) Számokban kifejezve: 1989-ben még csak 2684, tavalyelőtt 2742, 1991-ben pedig már 2780 lakosa volt a községnek, s mivel a születések-halálozások száma nagyjából azonos. így az egyenletes növekedés kimondottan a betelepülésnek köszönhető. Még két adat: jelenleg mintegy 180 Deszkre bejelentett, különböző kisebb-nagyobb vállalkozás biztosít munkát a helybelieknek, a munkanélküliek száma pedig hatvan körül van. mm^^mmm^^ms^m^mmmmm^^mm^mtmmmm^mmmmmmsmmmms^mmmmtmm^mmtmmm ,Szerettünk volna mindenről nyíltan beszélni" A „Falunkért'' Egyesület első esztendeje „Amikor megalakuli az új önkormányzat. nagyon sok pletyka keringett arról, miket csinál a testület. Szerettünk volna pontos, őszinle tájékoztatást adni mindarról, ami történik, hogy az emberek ne az utcán beszéljenek ezekről a dolgokról. Az első ülésre meghívtuk a képviselő-testületet. Ok el is jöttek, ám a polgármester távolmaradt, kimentette magát. Úgy éreztük, ellenséges szándékol feltételeznek a községházán rólunk, holott mi csak szerettünk volna mindenről nyíltan beszélni. Emiatt eleinte sok súrlódás voll köztünk. Az ellentétek idővel finomodtak, közelebb kerültünk egymáshoz, ám a kritikus hang megmaradt. Most indítunk új rovatot, „A polgármester megígérte, de nem valósult meg" címmel. Apróságokról van szó, amelyek azonban egy falu életében mégiscsak fontosak. Például hogy a nemzetközi főútvonalon lévő buszmegállóink milyen állapotban vannak. nincs menetrend sem kitéve, vagy hogy a nyilvános testületi ülések jegyzőkönyve nem kerül el a könyvtárba." A Deszki Hírnöknek eddig tíz száma jelent meg: idézzük most föl a hetedikből a község egykori jeles plébánosának, Jakabb Gyulának életével foglalkozó írást. Az 1927-tól 1958-ig Deszken működött pap nevéhez fűződik többek köz.ött az óvoda megnyitása 1929ben, a villanyvilágítás bevezetése a községbe 1930-ban. a hősök szobrának felállítása 1936-ban, vagy a gyógyszertár létesítése. Jakabb nem sokkal halála előtt megvonta deszki ténykedésének mérlegét. A 4. pont így hangzik: „A monumentális iskolaépületet az ifjabb Kauser tervei szerint magyar-székely stílusban fölépíttettem. 1929." Az iskolát most az egyesület róla akarja elnevezni: ezt az ötletet a Hírnök dokumentációja szerint a polgármester is támogatja, s a legközelebbi testületi ülésen várhatóan döntés is születik a tervről. (Az egyesület tagjai egyébként Tavaly, az önkormányzati választások után alakult meg Deszken az egyesület, amelynek kiadványa a Deszki Hírnök. Felelős szerkesztője Horváth Sándor biológus, a szerkesztőbizottság tagjai pedig ifj. Bernula Mihály vállalkozó, Erdődiné Kósz.ó Éva asszisztens, Kehérvári Győrgyné tanár, Kós/ó Aranka könyvtáros és Móricz Jenőné kiskereskedő. Az egyesület elnöke, egyben az újság felelős kiadója, Stumpf Emil, vagy ahogy a faluban hívják, Emil bácsi - képünkön így emlékszik az elmúlt egy évre. nemrég összegyűjtötték a falu II. világháborús áldozatainak névsorát, szeretnének ugyanis a régi temető melletti területen emlékművet állítani.) A lap tizenhat oldalán a családi eseményekről, a legfrissebb falubéli történésekről, közérdekű információkról csakúgy értesülhetünk, mint például a közelgő ünnepek szokásairól. írnak bele általános iskolások, hátoldalán apróhirdetéseket, belül rejtvényt találunk, de olvashatjuk hasábjain a község rövid történetét is, folytatásokban, vagy a helyi képviselő-testület tagjainak rövid bemutatkozását. Mindenkihez szól a Deszki Hírnök hangja, s talán mindenkihez el is jut: nem kell ecsetelni, mennyire fontos, hogy ne rémhírek, pletykák nyomán született előítéletek, hanem korrekt, pontos tájékoztatás után megalkotott ítéletek alapján dönthessenek az emberek. Emellett a helyi vezetés számára is igen lényeges a kritika: ha az konstruktív, jó szándékú, el kell fogadni,, még ha a pirula sokszor keserű is. Mert ilyen kemény hangvételű írások békétlenséget is szülnek ugyan, de még mindig többet ér így tisztán látni, mint a dolgokat a nagy békesség jegyében a szőnyeg alá söpörni. A haszon hosszú távon jelentkezik majd. A Deszki Hírnököt, amelynek ára 20 forint, a Vidia nyomdájában készítik, 400 példányban. (Emil bácsi 23 év után innen ment nyugdíjba, onnan az. ismeretség.) Tizenöt forint az önköltségi ár, az öt forintos árkülönbözetből tudnak valamennyit tartalékolni. Erre szükség is van, hiszen a papírárak vagy az előállítási költségek bármikor nőhetnek. Eddig hiába adtak be pályázatokat, nem sikerült elnyerniük egyet sem, a polgármesteri hivatalhoz pedig a függetlenség jegyében nem fordulhatnak. „A könyvtár hozta össze ezt a keményen dolgozó kis csapatot, az egyesületet. Nyugdíjasként nem tudtam mit kezdeni magammal, szerettem volna valamit tenni a községért, de csak a fiatalok kérésére vállaltam el a vezetést. Ezt a felkérést, s azt, hogy mindig kérdik az emberek, mikor jelenik meg az újság, és hogy minden példány elkel, úgy értékelem, elfogadtak a deszkiek. Pedig ez falun nehezen sikerül egy betelepültnek. Én ugyanis csak 13 éve élek itt, előtte Szegeden, még azt megelőzően 23 évig falun laktam. Talán már ismerem a falusiak szokásait, hogy nehezen tudnak váltani, épp ezért a fokozatosság híve vagyok" mondja beszélgetésünk végén Stumpf Emil. A Gerliczyek címere Az OLDALT POZSIK LÁSZLÓ ÍRTA, A FOTÓKAT SOMOGYI KÁROLYNÉ KÉSZÍTETTE Deszk község nemzetiségi megoszlása (19101 Nemzetiség Lélekszáma Aránya %-ban szerb I 526 51,83 magyar 1 360 46,20 román 25 0,85 német 23 0,78 egyéb 10 0,34 Összesen 2944 100,00 Képünk középpontjában a deszki görögkeleti templom látható: hasonlóképpen. a falu a magyarországi szerbek egyik legfontosabb települése mind a mai napig. Jelenleg ugyan már csak mintegy 200 szerb nemzetiségű lakosa van a falunak, de a régebbi időkben, a török hódoltságtól egészen a XIX. század közepéig szinte tiszta szerb község volt. S a török előtt? Az 1983-ban megjelent. Deszk története és néprajza című vaskos kötetből megtudhatjuk. hogy a Tisza-Maros szöge, mint természeti környezet, az archeológiai leletek tanúsága alapján évezredekre visszamenően is emberlakta vidék volt. Deszkről a XV. század óta van írásos településföldrajzi adat: a mai helynevet 1490-ben említi először az az oklevél, amelyben II. Ulászló az addigi birtokostól, Esztáry Bálinttól elveszi Nagy- és Kis-Szőreget, valamint Deszket. s azokat Losonczi Lászlónak adományozza. (Esztáry azért lett kegyvesztett, mert a trónviszályban Ulászló ellenében a trónkövetelő Jagelló Albertet támogatta.) Az ország három részre szakadása idején a török birtokába került a község: neve felbukkan az oszmán kincstári iratokban. A magyar lakosság elmenekülése miait telepítik ide a hódítók a szerbeket, ám csakúgy, mint a többi környező •község, Deszk is áldozatul esik a folytonos harcoknak és a török időkben elhanyagolt folyók árvizeinek. A falu újjáéledése az 1730-as években kezdődik: az 1783-as összeírás szerint a falu 881 lakosa közül 793 görögkeleti, 88 pedig katolikus volt. A XIX. század közepére, 1850-re a lakosság száma 1964-re emelkedett, s ugyanekkor nőtt a magyarság részaránya is: az említett évben az 1484 szerb mellett már 470 magyar is élt a faluban. Az 1910-es népszámlálás adatait a kép fölött láthatjuk. Tíz év múlva még mindig hasonló az arány: 1265" szerb mellett 1077 magyar lakik Deszken. Aztán következik Trianon, a népességcsere, s egy évtized alatt teljesen megfordul a nemzetiségi megoszlás. A deszki szerbek kivándorlása egészen a húszas évek végéig tartott: 1930-ra a 2423 magyar mellett mindössze 303 szerb maradt a községben. Mint fentebb olvasható, mára ez a szám sajnos még kisebb lett. Pedig nagyon fontos lenne, hogy ez a folyamat legalábbis megálljon, ehhez pedig döntően járulhat hozzá az anyanyelv megőrzése - Deszken összevont alsó tagozatos szerb iskola működik, nyolc tanulóval, a szerb óvodába 20-25 gyerek jár. magyarok is, ám a foglalkozások nyelve döntően szerb -, valamint a népi kultúra ápolása: Deszk a központja a Bánát Kulturális Egyesületnek. A „Falunkért" Egyesület egyik legutóbbi kezdeményezése: legyen a községnek saját címere és zászlaja! Deszk sohasem bírt ilyennel, volt viszont címerük a Gerliczyeknek, akiknek itt feküdtek a birtokaik. Képünk ezt a címert, a család férfiágának címerét ábrázolja: a római katolikus templomban találtuk meg, a kegyúri székre faragva. (A templomot egyébként báró Gerliczy Ferenc építtette 1901-02-ben: ennek kriptájában lelte meg az építtető sírját tavaly Amerikából váratlanul betoppant unokája.) Hogyan is fest a címer? Idézzük a pontos leírást a deszki plébánia História Domusából. „A b. Gerliczyek címere, melyet 1777-ben János Félix a magyar bárósággal nyert, rézsútosan (indecussim) 4 felé osztott vért, melynek felső része rézsútosan kék és zöld színűre van különböztetve, a felső kék mezőben ezüst keresztecske, az alsóbb zöld mezőben pedig Magyarország címere látszik. A vért oldalos, vagyis második és harmadik mezejében fél fekete sas kiterjesztett szárnyakkal mintegy az oldalakból kinőni látszik, végre az alsó égszín mezőben arany horgony van. E vért közepét a kisebb, úgynevezett szívvért foglalja el, melynek vörös mezejében a család nevére célzólag hármas zöld dombon gerlice galamb áll, csőrében gyűrűt tartva, mely. mint a diploma állítja, a család ősi címere. A vért fejének kék mezejében három arany csillag ragyog. A vért fölött bárói korona nyugszik s azon három koronás sisak áll. Ezek közül a középsőn az arany horgony áll két elefántormány között, melyek ezüst, vörös és arany-kék színűek, a jobboldalin keresztbe helyezett kard és pallos között a pajzsbeli keresztecske ragyog, a baloldali sisak koronáján hármas dombon két bányászkalapács között a gerlicze galamb áll, csőrében gyűrűvel. A vértet jobbról oroszlán, balról tigris veszi körül." Persze, a címerhasználathoz szükség van az utódok engedélyére is. Amennyiben az önkormányzat következő ülésén, amikor tárgyalja a címer és a zászló kérdését, pozitív döntést hoz, Sipos István plébános vállalja, hogy a báró unokájától, akivel kapcsolatban áll, megszerzi ezt az engedélyt.