Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 30. K

i tudjuk-e stafírozni a kereskedelmi bankokat az idén? Minden bizonnyal ez lesz az 1992-es esztendő egyik legfontosabb gazdasági kérdése. A kereskedelmi bankok áruba bocsátása körül azonban egyre több kérdőjel sokasodik. Egyelőre csak abban ért minden érdekelt egyet, hogy a hazai pénzintézetek privatizációja n*m lehet azonos a vállalatok magánkézbeadásával, így nem bízható kizárólag az Állami Vagyonügységre. A bankkeringő azonban már el is kezdődött. A kormány február végére várja Botos Katalintól, az Állami Bankfelügyelet vezetőjétől, hogy a magyar, bankprivatizáció alapelveit kidolgozza. Az már csak részletkérdés, hogy a legnagyobb magyar bankok is csak február 29. után mutatnak majd tiszta képet, hiszen ekkorra kell elkészíteniük mérlegüket. Mi lesz a gazdaságot úgy-ahogy, de vezérlő hazai bankok sorsa? Nos, a pénzintézeti törvényt a kormány nem tudta eredeti állapotában „áthajtani" az országgyűlésen. Az ellenzék megtorpedózta a kormány űjabb központosítási kísérletét: kikényszerítették, hogy az állami részvények nem haladhatják meg a 25 százalékot a kereskedelmi bankokban. Igaz, a törvény szerint a/, államnak csak 1997. január 1-jéig kell megválnia „feleslegesnek ítélt" banki részvényeitől. Több szakember külföldi tőkével szeretné megerősíteni a hazai kereskedelmi bankokat. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Tavaly ahelyett, hogy kicsinosították volna a menyasszonyt, felemelték a tartalékrátát, s így több bank likviditási gondokkal küzd. Márpedig dőreség lenne azt hinni, hogy a külföldiek kizárólag a magyar befektetésekhez ragaszkodnak. Ha számukra nem elég tetszetős a menyasszony, fogják magukat, odébb állnak egy házzal. Márpedig akkor az állam elesik attól a lehetőségtől, hogy a nagybankok részvénypakettjeinek eladásával betömje az államháztartáson tátongó egyre nagyobb lyukakat. És akkor még nem esett szó az inflációról, amely döntően befolyásolja majd a kamatok mozgását, s így egy-egy pénzintézet jövedelmezőségét is. A 23-25 százalékra prognosztizált pénzromlásról ma még igazából senki sem tudja megmondani, mennyi is lesz az év végére. Hallatszanak olyan hangok is, hogy örülhetünk, ha a tavalyi szinten magáll az infláció. Azt sem tudni még, hogy a kormány a tőkeerős bankokat igyekszik-e majd első menetben táncba vinni, hiszen ezek lennének igazán vonzóak a külföldi befektetők számára, vagy a gyöngébben szereplő pénzintézeteken igyekszik túladni. A bankok vezetői mindenestre - szinte kivétel nélkül- az első privatizációs körbe szeretnének bekerülni. Nehéz tánc lesz... RAFAI Agrárkamara Az első nemzetközi kapcsolat A franciaországi Finistére megyéből októberben Szegedre érkezett, üzletemberekből és önkormányzati vezetőkből álló delegáció terepszemléje során kikristályosodtak azok a pontok, melyek e régiók együttműködését eredményezhetik. Már akkor elhangzott, hogy a leghamarabb a tudományos-, kutató- és felsőoktatási intézmények kapcsolatában érhető el érdemi áttörés. A két térség termelésében a zöldség és virágkertészet, valamint a sertéstenyésztés az, amely hasonlóságokat mutat. A vendégek nem titkolták aggályaikat és félelmeiket a mezőgazdálkodás itt tapasztalt magas színvonala miatt. Kifejtették, hogy az érdekekből adódó szembenállás helyett ezek feloldására az együttműködést tartják célszerűbbnek. A kamarai kapcsolatok felvételére is jó esélyt láttak. A napokban Tűhegyi József alpolgármester vezetésével a magyar stáb nézett körül Finistére megyében. A csoport hazaérkezése után Kotogány Mihálytól, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnökétől megtudtuk, hogy megkötötték első nemzetközi együttműködési egyezményüket, méghozzá az ottani agrárkamarával. A gazdasági fejlődés érdekében a két fél tanulmányutak szervezésére és folyamatos információcserére kötelezte el magát. Ezekből megpróbálják kiszűrni a gazdaságban, kereskedelemben rejlő kapcsolódási pontokat, úgy mint a harmadik piacokon való közös megjelenésünk előfeltételét. A francia partner felkészült magyar mezőgazdászok fogadására a képzési központjában. T. Sz. I. A hétvégén Szegeden Menedzserklubok első országos találkozója A hétvégén - pénteken és szombaton rendezik meg Szegeden a Talent Centerben (Fürj u. 92/b.) a Talent Menedz.serklubok első országos találkozóját. A rendezvényen az ország tizenöt városában működő Talent Menedzserklub-hálózat kis- és középvállalkozókból álló tagsága vesz részt. A zártkörű klubhálózat 1989 októbere óta működik, jelenleg hatszáz taggal. A hálózat tagjai számára számítógépes és telefaxos kapcsolatrendszerrel biztosítja az üzleti információk cseréjét, termékek és szolgáltatások értékesítését. A hétvégi szegedi konferencián százötven vállalkozó megjelenésére számítanak. Ez alkalommal „kinyílik" a zárt körű klub és a szervezők - korlátozott számban - a nem klubtag vállalkozók számára is biztosítják a részvétel lehetőségét. A találkozóra jelentkezni személyesen a Talent Informatikai és Árútőzsde Alapítványnál lehet, vagy a 12-774-es és a 12-930-as telefonszámon. A találkozó megnyitója péntek délután fél 3-kor lesz, majd előadást hallhatnak az érdeklődók Csanádi Ágnestől, az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda elnökhelyettesétől a kormány vállalkozásélénkítő programjáról. Pénteken este klubest keretében kötetlen beszélgestésre invitálják a résztvevőket, amelynek vendége Pohankovics István, az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára. Szombaton délelőtt a pénzügyminisztérium munkatársa ,zAz adózás és a vállalkozások" címmel tart előadást. Tizenegy órától Bod Péter Ákos. a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank szerepéről és lehetőségeiről szól a vállalkozásbarát környezet kialakításában. Szombat délután konzultációval zárul a kétnapos találkozó programja. Külföldi munkavállalók A törvény szigora és a valóság A külföldiek magyarországi munkavállalását egy 1991 októberében meghozott jogszabály szabályozza. Ez kimondja, hogy csak olyan munkakörben lehet külföldit foglalkoztatni, amelyben nem tartanak nyilván magyar munkanélkülit. A letelepedésért nem folyamodóknak pedig saját országukban keli engedélyt kérniük az itteni munkavállaláshoz. - Bc leltet-c tartani ezt a iogszabályl ill. a jugoszláv és a mmán liatár mellett? - kérdeztük a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársaitól. - Természetes, hogy minden állam védi a saját munkaerőpiacát. különösen akkor, ha ilyen mértékben nő a munkanélküliség. mint nálunk. A magyar jogszabályt német mintára dolgozták ki. és szigorát tekintve megegyezik a nyugati országokban érvényes rendelkezésekkel. Betartása viszont itt jóval nehezebb. Külföldieket általában praktikus okokból alkalmaznak az egyes országok, Magyarország, és különösen Csongrád megye esetében azonban a humanitárius szempontok sem elhanyagolhatók. így a Munkaügyi Minisztérium hallgatólagos beleegyezésével előfordul, hogy eltekintünk a törvény szigorától. Természetes, hogy a besorozás elől menekülő, de letelepedni nem kívánó jugoszláviai magyarokat nem küldhetjük vissza Belgrádba munkavállalási engedélyért. Annak, hogy a hivatalosan rögzített eljárás mégis ez, feltehetően diplomáciai okai vannak. Tavaly a 366 kérelemből csak 37-et utasítottunk el. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik letelepedési szándékkal jönnek Magyarországra, mert az eljárás elindítása után nem kell munkavállalási engedélyért folyamodniuk. - Mi a helyzet a feketemunkával? Tudják-e ellenőrizni, ki és milyen feltételekkel foglalkoztat külföldieket? - Sajnos a magánmunkáltatókat nem tudjuk ellenőrizni, mert ehhez nincsenek hatósági jogosítványaink. Bárki mondhatja, hogy baráti alapon dolgoznak nála. Hiába van tele a sajtó szürnyűbbnél szürnyűbb történetekkel, még a munkaügyi felügyelőség is tehetetlen. Az alulfizetéssel pedig a magyar munkaerő értékét is csökkentik. KECZER A háziipar házatája Külföldi gyékényen - A Tápéi Háziipari Szövetkezetet átsegítette már néhány nehéz időszakon, hogy több lábon áll, vagyis többféle háziipari terméket állít elő mondja Magyar István elnök. Jelenleg bútort, munkaruhát, vasárut és különféle kézi készítésű termékeket gyártunk. - Hogyan érinti a különböző részlegeket a gazdasági receszszió? - A bútoripar általános válsága, a hazai piac szűkülése természetesen bennünket is sújt, de szerencsénkre termékeink 70-80 százalékát eddig is külföldön értékesítettük. A természetes alapanyagú bútoraink iránt van kereslet Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Ausztriában, de vásárlóerő szempontjából nem hagyhatók figyelmen kívül a hazai tehetősebb rétegek sem. A varrodai termékeknél is egyre erősebb a verseny, de a divatot követve előnyös pozíciót lehet elfoglalni a piacon. Vasrészlegünkben fémhuzalokból tárolókat és bútorkiegészítőket gyártunk, a belföldi konkurencia erősödésével a külfüldi piackutatást fokoztuk, német, osztrák, francia és svéd megrendelőink vannak. A kézi készítésű termékeink közül a széküléslapok, a cipőfelsőrészek, a gyékényszőnyegek és -táskák a legkelendőbbek, szintén azért, mert természetes alapanyagból készülnek. 1991ben még bővíteni is tudtuk ezt a részleget, mert jelentős olasz exportpiacot szereztünk. Munka tehát van, csak a piackutatásra kell jóval több figyelmet fordítani, mint korábban. Igaz, mi NMMMMMMM A kézművesség a nagyipar térhódításával a legtöbb helyen visszaszorult. Az elmúlt évtizedekben a háziipari szövetkezetek őrizték csak ezt a hagyományt. Ma már úgy tűnik, éppen ez adja erejüket, életképességüket: olyat gyártanak, amit más cégek nem tudnak a futószalagokon. A gazdaság réseibe furakodva él tovább a háziipar, a külföldi piacokon is amolyan hiánypótló szerepet töltenek be. Manapság már nem is a munka, sokkal inkább a piackutatás adja fel számukra a leckét. soha nem termeltünk KGSTpiacra, ezért annak elvesztése sem sújt bennünket. Az adót nem fizetők konkurenciája viszont komoly problémát jelent. Bár bizonyítani nemigen lehet, vannak olyan vállalkozók, akik az adózás megkerülésével jóval többet tudnak fizetni a készítőnek, mint a szövetkezet. - A háziipar korábban sok bedolgozót foglalkoztatott, majd elkezdték felszámolni ezt a hálózatot. - A széküléslapgyártás csökkenésével megkezdődött a visszaszámlálás. A vasas és a kézi részlegünk viszont most is bedolgozókkal üzemel, bár a korábbi kétezer bedolgozóból mára csak ötszáz maradt. A hálózatunk kilenc megyére terjedt ki, a legtávolabbiakat sajnos már fel kellett számolnunk. A növekvő üzemanyagárak mellett egyre kevésbé éri meg bedolgozókat foglalkoztatni. - A szövetkezet jövőjét hogyan befolyásolja a nemrég elfogadott szövetkezeti törvény? - A szövetkezetnek az elmúlt negyven évben összesen több tízezer tagja volt, akik közül sokan érintettek a vagyonnevesítésben. A szövetkezet jövőjéről velük együtt kell majd dönteni. Ha túl sok a tulajdonos, az problémát jelenthet. Egy biztos: a szövetkezetet csak egyben lehet nyereségesen működtetni. KECZER MHMHBMMMNMM Háromszáz milliárdos körbetartozás Adósok pellengéren •MMBBMMH! Egy meglehetősen új szemléletű havilap, szakkatalógus jelent meg a közelmúltban „Adósságok Magyarországon" címmel. (A kiadványt január 23-i számunkban egy rövid interjú keretében már bemutattuk.) Az előfizetők ebben az ország nyilvánossága elé vihetik adósaikat, ismertethetik a tartozás összegét, az első lejárat esedékességét, az utolsó felszólítás időpontját, a cég nevét, pontos címét. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy ma még nagy szerepe van a véletlennek is abban, hogy kinek az adóssága kerül nyilvánosságra. Egy szegedi újságíró pedig természetesen úgy lapozza végig a hitelés adósságközleményeket, hogy a gazdasági élet helyi szereplőit keresi. Az sz-nél mindösszesen egyetlen szegedi cég található, a Szelka, ráadásul nevében nem is szerepel a Szeged szó. A kisvállalatot a megyei Mahir „perli", egy gyakorlatilag említésre sem méltó összeggel, húszezer forinttal, tavaly február vége óta. (A közzétételt megelőzően minden cégnek értesíteni, figyelmeztetni kell adósát, mielőtt adatot szolgáltat a lapnak.) A szegedi vállalat egyébként annak a véletlennek köszönheti közszereplését, hogy a Mahir országos akciója keretében minden területi igazgatóság „kiszerkezttette" adósait. Ily módon a Délép 55, 32 és 21, valamint a Tisza Szolgáltató Kisszövetkezet 78 ezer forintja sem kerülhette el a nagy tisztességet. A Déléptől egyébként egy másik helyi cég, a deszki Taurus Gépgyártó Kft. is követel, harmincötezer forintot. Az említett tételek összegezve is messze elmaradnak a Csomiép, jogerős bírósági határozattal is megtámogatott 782 ezer forintjától. amelyet egyébként a szintén vásárhelyi Alucon Kft. követel rajta, immár '90 augusztusa óta. A nagyobb vállalatok mellett természetesen a kisebbek is fennakadhatnak a rostán, a Staféta-lnterker Kft.-t például a győri Dukát szerepelteti, 325 ezres tartozása miatt. Magyarországon ma megközelítőleg, háromszáz milliárd forintra becsülik a szakemberek azt az összeget, amellyel a vállalatok egymásnak körbetartoznak. Ilyen nagyságú sorbanállás teljeskörű közzététele - ahol a legtöbb cég egyszerre szerepelne adósként és hitelezőként természetesen köteteket töltene ineg, vagyis a reprezentatívnak korántsem minősíthető pellengér ma még csak óvatosan alkalmas következtetések levonására. Azt persze senki sem tagadja, hogy az összeg nagysága, s különösen az adósság időtartama azért elárulhat valamit az érintett cég likviditásáról, nem hiába járatja a kiadványt az ország valamennyi, hitelezéssel is foglalkozó bankfiókja. KOVÁCS ANDRÁS KÖRKÉP Ukrajna megalapította saját állami külkereskedelmi bankját. A nemzeti pénzintézet tőkéje egymilliárd rubelből és 200 millió dollárból tevődik össze. Az orosz parlament döntése értelmében a köztársaság irányítása alá került a Vnyesekonombank, a volt szovjet külkereskedelmi bank, ahol nyilvántartják a széthullott Szovjetunió megközelítőleg 84 milliárd dolláros külföldi adósságát. Románia egyelőre az utolsó előtti helyen áll a kelet-európai országok között a külföldi tőkebefektetéseket illetően, az utóbbi két évben azonban felgyorsult a külföldi tőke beáramlása Romániába. Ma már ugyanis nem korlátozzák a külföldiek részesedésének arányát a vegyes vállalatokban, így a külföldiek akár százszázalékos többségre is szert tehetnek. A lej konvertibilitásának deklarálása viszont lehetővé tette, hogy a vegyes vállalatokban szerzett nyereséget devizára válthatsák át és korlátozás nélkül kivihessék az országból. A lengyel gazdaság helyzetében javulásnak kell kezdődnie 1992 végén - állítják az ENSZ szakértői legutóbbi jelentésükben. A javulás kezdetekor azonban a lengyel társadalom roszabb körülmények között fog élni, mint most. Az idei recesszió azonban jóval kisebb lesz a tavalyinál.