Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 30. K i tudjuk-e stafírozni a kereskedelmi bankokat az idén? Minden bizonnyal ez lesz az 1992-es esztendő egyik legfontosabb gazdasági kérdése. A kereskedelmi bankok áruba bocsátása körül azonban egyre több kérdőjel sokasodik. Egyelőre csak abban ért minden érdekelt egyet, hogy a hazai pénzintézetek privatizációja n*m lehet azonos a vállalatok magánkézbeadásával, így nem bízható kizárólag az Állami Vagyonügységre. A bankkeringő azonban már el is kezdődött. A kormány február végére várja Botos Katalintól, az Állami Bankfelügyelet vezetőjétől, hogy a magyar, bankprivatizáció alapelveit kidolgozza. Az már csak részletkérdés, hogy a legnagyobb magyar bankok is csak február 29. után mutatnak majd tiszta képet, hiszen ekkorra kell elkészíteniük mérlegüket. Mi lesz a gazdaságot úgy-ahogy, de vezérlő hazai bankok sorsa? Nos, a pénzintézeti törvényt a kormány nem tudta eredeti állapotában „áthajtani" az országgyűlésen. Az ellenzék megtorpedózta a kormány űjabb központosítási kísérletét: kikényszerítették, hogy az állami részvények nem haladhatják meg a 25 százalékot a kereskedelmi bankokban. Igaz, a törvény szerint a/, államnak csak 1997. január 1-jéig kell megválnia „feleslegesnek ítélt" banki részvényeitől. Több szakember külföldi tőkével szeretné megerősíteni a hazai kereskedelmi bankokat. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Tavaly ahelyett, hogy kicsinosították volna a menyasszonyt, felemelték a tartalékrátát, s így több bank likviditási gondokkal küzd. Márpedig dőreség lenne azt hinni, hogy a külföldiek kizárólag a magyar befektetésekhez ragaszkodnak. Ha számukra nem elég tetszetős a meny­asszony, fogják magukat, odébb állnak egy házzal. Márpedig akkor az állam elesik attól a lehetőségtől, hogy a nagybankok részvénypakettjeinek eladásával betömje az államháztartáson tátongó egyre nagyobb lyukakat. És akkor még nem esett szó az inflációról, amely döntően befolyásolja majd a kamatok mozgását, s így egy-egy pénzintézet jövedelmezőségét is. A 23-25 százalékra prognosztizált pénzromlásról ma még igazából senki sem tudja megmondani, mennyi is lesz az év végére. Hallatszanak olyan hangok is, hogy örülhetünk, ha a tavalyi szinten magáll az infláció. Azt sem tudni még, hogy a kormány a tőkeerős bankokat igyekszik-e majd első menetben táncba vinni, hiszen ezek lennének igazán vonzóak a külföldi befektetők számára, vagy a gyöngébben szereplő pénzintézeteken igyekszik túladni. A bankok vezetői mindenestre - szinte kivétel nélkül- az első privatizációs körbe szeretnének bekerülni. Nehéz tánc lesz... RAFAI Agrárkamara Az első nemzetközi kapcsolat A franciaországi Finistére megyéből októberben Szegedre érkezett, üzletemberekből és önkormányzati vezetőkből álló delegáció terepszemléje során kikristályosodtak azok a pon­tok, melyek e régiók együtt­működését eredményezhetik. Már akkor elhangzott, hogy a leghamarabb a tudományos-, kutató- és felsőoktatási intéz­mények kapcsolatában érhető el érdemi áttörés. A két térség termelésében a zöldség és vi­rágkertészet, valamint a sertés­tenyésztés az, amely hason­lóságokat mutat. A vendégek nem titkolták aggályaikat és félelmeiket a mezőgazdálkodás itt tapasztalt magas színvonala miatt. Kifejtették, hogy az érdekekből adódó szembenállás helyett ezek feloldására az együtt­működést tartják célszerűbb­nek. A kamarai kapcsolatok felvételére is jó esélyt láttak. A napokban Tűhegyi József alpolgármester vezetésével a magyar stáb nézett körül Finis­tére megyében. A csoport haza­érkezése után Kotogány Mi­hálytól, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnökétől megtud­tuk, hogy megkötötték első nemzetközi együttműködési egyezményüket, méghozzá az ottani agrárkamarával. A gazdasági fejlődés érde­kében a két fél tanulmányutak szervezésére és folyamatos információcserére kötelezte el magát. Ezekből megpróbálják kiszűrni a gazdaságban, keres­kedelemben rejlő kapcsolódási pontokat, úgy mint a harmadik piacokon való közös megje­lenésünk előfeltételét. A francia partner felkészült magyar me­zőgazdászok fogadására a kép­zési központjában. T. Sz. I. A hétvégén Szegeden Menedzserklubok első országos találkozója A hétvégén - pénteken és szombaton ­rendezik meg Szegeden a Talent Centerben (Fürj u. 92/b.) a Talent Menedz.serklubok első országos találkozóját. A rendezvényen az ország tizenöt városában működő Talent Menedzser­klub-hálózat kis- és középvállalkozókból álló tagsága vesz részt. A zártkörű klubhálózat 1989 októbere óta működik, jelenleg hatszáz taggal. A hálózat tagjai számára számítógépes és telefaxos kapcsolatrendszerrel biztosítja az üzleti infor­mációk cseréjét, termékek és szolgáltatások értékesítését. A hétvégi szegedi konferencián százötven vállalkozó megjelenésére számítanak. Ez al­kalommal „kinyílik" a zárt körű klub és a szervezők - korlátozott számban - a nem klub­tag vállalkozók számára is biztosítják a részvétel lehetőségét. A találkozóra jelentkezni személye­sen a Talent Informatikai és Árútőzsde Alapít­ványnál lehet, vagy a 12-774-es és a 12-930-as telefonszámon. A találkozó megnyitója péntek délután fél 3-kor lesz, majd előadást hallhatnak az érdek­lődók Csanádi Ágnestől, az Országos Kisvállal­kozásfejlesztési Iroda elnökhelyettesétől a kormány vállalkozásélénkítő programjáról. Pén­teken este klubest keretében kötetlen beszél­gestésre invitálják a résztvevőket, amelynek vendége Pohankovics István, az ipari és keres­kedelmi minisztérium államtitkára. Szombaton délelőtt a pénzügyminisztérium munkatársa ,zAz adózás és a vállalkozások" címmel tart előadást. Tizenegy órától Bod Péter Ákos. a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegy­bank szerepéről és lehetőségeiről szól a vállal­kozásbarát környezet kialakításában. Szombat délután konzultációval zárul a kétnapos találkozó programja. Külföldi munkavállalók A törvény szigora és a valóság A külföldiek magyarországi munkavállalását egy 1991 ok­tóberében meghozott jogsza­bály szabályozza. Ez kimondja, hogy csak olyan munkakörben lehet külföldit foglalkoztatni, amelyben nem tartanak nyilván magyar munkanélkülit. A lete­lepedésért nem folyamodóknak pedig saját országukban keli engedélyt kérniük az itteni munkavállaláshoz. - Bc leltet-c tartani ezt a iogszabályl ill. a jugoszláv és a mmán liatár mellett? - kérdez­tük a Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központ munkatársaitól. - Természetes, hogy minden állam védi a saját munkaerő­piacát. különösen akkor, ha ilyen mértékben nő a munka­nélküliség. mint nálunk. A ma­gyar jogszabályt német mintára dolgozták ki. és szigorát tekint­ve megegyezik a nyugati or­szágokban érvényes rendelke­zésekkel. Betartása viszont itt jóval nehezebb. Külföldieket általában praktikus okokból alkalmaznak az egyes országok, Magyarország, és különösen Csongrád megye esetében azon­ban a humanitárius szempontok sem elhanyagolhatók. így a Munkaügyi Minisztérium hall­gatólagos beleegyezésével elő­fordul, hogy eltekintünk a törvény szigorától. Természe­tes, hogy a besorozás elől me­nekülő, de letelepedni nem kívánó jugoszláviai magyarokat nem küldhetjük vissza Belg­rádba munkavállalási engedé­lyért. Annak, hogy a hiva­talosan rögzített eljárás mégis ez, feltehetően diplomáciai okai vannak. Tavaly a 366 ké­relemből csak 37-et utasítottunk el. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik letelepedési szándékkal jönnek Magyaror­szágra, mert az eljárás elin­dítása után nem kell munka­vállalási engedélyért folyamod­niuk. - Mi a helyzet a fekete­munkával? Tudják-e ellenőriz­ni, ki és milyen feltételekkel foglalkoztat külföldieket? - Sajnos a magánmunkál­tatókat nem tudjuk ellenőrizni, mert ehhez nincsenek hatósági jogosítványaink. Bárki mond­hatja, hogy baráti alapon dol­goznak nála. Hiába van tele a sajtó szürnyűbbnél szürnyűbb történetekkel, még a munkaügyi felügyelőség is tehetetlen. Az alulfizetéssel pedig a magyar munkaerő értékét is csökkentik. KECZER A háziipar házatája Külföldi gyékényen - A Tápéi Háziipari Szö­vetkezetet átsegítette már né­hány nehéz időszakon, hogy több lábon áll, vagyis többféle háziipari terméket állít elő ­mondja Magyar István elnök. ­Jelenleg bútort, munkaruhát, vasárut és különféle kézi ké­szítésű termékeket gyártunk. - Hogyan érinti a különböző részlegeket a gazdasági recesz­szió? - A bútoripar általános vál­sága, a hazai piac szűkülése természetesen bennünket is sújt, de szerencsénkre termékeink 70-80 százalékát eddig is kül­földön értékesítettük. A termé­szetes alapanyagú bútoraink iránt van kereslet Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Ausztriá­ban, de vásárlóerő szempont­jából nem hagyhatók figyelmen kívül a hazai tehetősebb rétegek sem. A varrodai termékeknél is egyre erősebb a verseny, de a divatot követve előnyös pozí­ciót lehet elfoglalni a piacon. Vasrészlegünkben fémhuza­lokból tárolókat és bútorkiegé­szítőket gyártunk, a belföldi konkurencia erősödésével a külfüldi piackutatást fokoztuk, német, osztrák, francia és svéd megrendelőink vannak. A kézi készítésű termékeink közül a széküléslapok, a cipőfelső­részek, a gyékényszőnyegek és -táskák a legkelendőbbek, szintén azért, mert természetes alapanyagból készülnek. 1991­ben még bővíteni is tudtuk ezt a részleget, mert jelentős olasz exportpiacot szereztünk. Munka tehát van, csak a piackutatásra kell jóval több figyelmet for­dítani, mint korábban. Igaz, mi NMMMMMMM A kézművesség a nagyipar térhódításával a legtöbb helyen visszaszorult. Az elmúlt évtizedekben a háziipari szövetkezetek őrizték csak ezt a hagyományt. Ma már úgy tűnik, éppen ez adja erejüket, életképességüket: olyat gyártanak, amit más cégek nem tudnak a futószalagokon. A gazdaság réseibe furakodva él tovább a háziipar, a külföldi piacokon is amolyan hiánypótló szerepet töltenek be. Manapság már nem is a munka, sokkal inkább a piackutatás adja fel számukra a leckét. soha nem termeltünk KGST­piacra, ezért annak elvesztése sem sújt bennünket. Az adót nem fizetők konkurenciája viszont komoly problémát jelent. Bár bizonyítani nemigen lehet, vannak olyan vállal­kozók, akik az adózás megkerü­lésével jóval többet tudnak fizetni a készítőnek, mint a szövetkezet. - A háziipar korábban sok bedolgozót foglalkoztatott, majd elkezdték felszámolni ezt a hálózatot. - A széküléslapgyártás csökkenésével megkezdődött a visszaszámlálás. A vasas és a kézi részlegünk viszont most is bedolgozókkal üzemel, bár a korábbi kétezer bedolgozóból mára csak ötszáz maradt. A hálózatunk kilenc megyére terjedt ki, a legtávolabbiakat sajnos már fel kellett számol­nunk. A növekvő üzem­anyagárak mellett egyre kevés­bé éri meg bedolgozókat foglalkoztatni. - A szövetkezet jövőjét hogyan befolyásolja a nemrég elfogadott szövetkezeti törvény? - A szövetkezetnek az elmúlt negyven évben összesen több tízezer tagja volt, akik közül sokan érintettek a vagyon­nevesítésben. A szövetkezet jövőjéről velük együtt kell majd dönteni. Ha túl sok a tulaj­donos, az problémát jelenthet. Egy biztos: a szövetkezetet csak egyben lehet nyereségesen működtetni. KECZER MHMHBMMMNMM Háromszáz milliárdos körbetartozás Adósok pellengéren •MMBBMMH! Egy meglehetősen új szemléletű havilap, szakkatalógus jelent meg a közelmúltban „Adósságok Magyarországon" címmel. (A kiadványt január 23-i számunkban egy rövid interjú keretében már bemutattuk.) Az előfizetők ebben az ország nyilvánossága elé vihetik adósaikat, ismertethetik a tartozás összegét, az első lejárat esedékességét, az utolsó felszólítás időpontját, a cég nevét, pontos címét. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy ma még nagy szerepe van a véletlennek is abban, hogy kinek az adóssága kerül nyilvánosságra. Egy sze­gedi újságíró pedig természe­tesen úgy lapozza végig a hitel­és adósságközleményeket, hogy a gazdasági élet helyi sze­replőit keresi. Az sz-nél mind­összesen egyetlen szegedi cég található, a Szelka, ráadásul nevében nem is szerepel a Szeged szó. A kisvállalatot a megyei Mahir „perli", egy gya­korlatilag említésre sem méltó összeggel, húszezer forinttal, tavaly február vége óta. (A közzétételt megelőzően minden cégnek értesíteni, figyelmez­tetni kell adósát, mielőtt adatot szolgáltat a lapnak.) A szegedi vállalat egyébként annak a véletlennek köszönheti közsze­replését, hogy a Mahir országos akciója keretében minden terü­leti igazgatóság „kiszerkez­ttette" adósait. Ily módon a Délép 55, 32 és 21, valamint a Tisza Szolgáltató Kisszövetkezet 78 ezer forintja sem kerülhette el a nagy tisztességet. A Déléptől egyébként egy másik helyi cég, a deszki Tau­rus Gépgyártó Kft. is követel, harmincötezer forintot. Az említett tételek összegezve is messze elmaradnak a Csomiép, jogerős bírósági határozattal is megtámogatott 782 ezer forint­jától. amelyet egyébként a szintén vásárhelyi Alucon Kft. követel rajta, immár '90 augusztusa óta. A nagyobb vál­lalatok mellett természetesen a kisebbek is fennakadhatnak a rostán, a Staféta-lnterker Kft.-t például a győri Dukát szere­pelteti, 325 ezres tartozása miatt. Magyarországon ma megkö­zelítőleg, háromszáz milliárd forintra becsülik a szakemberek azt az összeget, amellyel a vál­lalatok egymásnak körbetartoz­nak. Ilyen nagyságú sorbanállás teljeskörű közzététele - ahol a legtöbb cég egyszerre szerepel­ne adósként és hitelezőként ­természetesen köteteket töltene ineg, vagyis a reprezentatívnak korántsem minősíthető pellen­gér ma még csak óvatosan alkalmas következtetések levo­nására. Azt persze senki sem tagadja, hogy az összeg nagy­sága, s különösen az adósság időtartama azért elárulhat vala­mit az érintett cég likviditá­sáról, nem hiába járatja a kiadványt az ország vala­mennyi, hitelezéssel is foglal­kozó bankfiókja. KOVÁCS ANDRÁS KÖRKÉP Ukrajna megalapította saját állami külkereskedelmi bankját. A nemzeti pénzintézet tőkéje egymilliárd rubelből és 200 millió dollárból tevődik össze. Az orosz parlament döntése értelmében a köztársaság irá­nyítása alá került a Vnyese­konombank, a volt szovjet kül­kereskedelmi bank, ahol nyil­vántartják a széthullott Szov­jetunió megközelítőleg 84 mil­liárd dolláros külföldi adós­ságát. Románia egyelőre az utolsó előtti helyen áll a kelet-európai országok között a külföldi tő­kebefektetéseket illetően, az utóbbi két évben azonban felgyorsult a külföldi tőke beá­ramlása Romániába. Ma már ugyanis nem korlátozzák a kül­földiek részesedésének arányát a vegyes vállalatokban, így a külföldiek akár százszázalékos többségre is szert tehetnek. A lej konvertibilitásának dekla­rálása viszont lehetővé tette, hogy a vegyes vállalatokban szerzett nyereséget devizára válthatsák át és korlátozás nélkül kivihessék az országból. A lengyel gazdaság helyze­tében javulásnak kell kezdődnie 1992 végén - állítják az ENSZ szakértői legutóbbi jelenté­sükben. A javulás kezdetekor azonban a lengyel társadalom roszabb körülmények között fog élni, mint most. Az idei recesszió azonban jóval kisebb lesz a tavalyinál.

Next

/
Thumbnails
Contents