Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

- Bulgáriában nyilvánosságra hozta egy napilap annak a szigorúan titkos belügyi és állambiztonsági utasításnak a fénymásolatát, amellyel 2 évvel ezelőtt elrendelték a belügyi archívumok egy részének a megsemmisítését. A Podkrepa című szófiai napilap pénteki számának első oldalán közölte a dokumentumot. Ebben két és fél hónappal Todor Zsivkov hatalomból történt eltávolítása után - Sztojan Szavov akkori belügyminiszter-helyettes kezdeményezte, hogy állítsanak fel országszerte különleges belügyi bizottságokat, amelyek a titkos archívumokban meghatározták a megsemmisítendő iratok, személyi kartonok, ügynöki nyilvántartások körét. Ezek a bizottságok döntöttek arról, milyen dokumentumokat őrizzenek meg mikrofilmen, hol tárolják azokat, mi legyen a konspiratív találkozók helyszíneként szolgáló belügyi lakások sorsa, milyen bel- és állambiztonsági ügynökök kartonjain használjanak fedőneveket. A doku/ Álmodom Jelentem, még álmodom. De már csak rémeket. Almoskönyvet nem használok, így csak lassan kezdem megérteni őket... vagy az élet éri utol rémálmaimat. Éjszaka a kihalt városban bolyongok. A sarkok üresek, se rendőr se... Az aszfalt nedvesen csillog a nátriumlámpák sárgás fényében. A sötét kirakat üvegéből egy hulla arca mered felém: az enyém. Szívem ütemet téveszt, lassan tétovázva lépegetek. A terep nem ismeretlen, s mégis a szülővárosomban eltévedtem. Távolról kerékzörgés hallatszik, a második emeleti erkélyről veszekedés hangjai, majd egy sötét árny jelenik meg, már látom hogy egy nő. Nagyot sikolt és kiugrik. Menekülni akarok, testem lebegni kezd, lábaim a levegőt kaszálják. Idegesen felrántom a fejem, leesek és eszelősen rohanok, riadt pillantásokat vetve az utcanévtáblákra, kétségbeesésemben még a térképet is elővettem, de hiába. A körutak meg akarnak fojtani, a házak rám omlanának, s a kis keresztutcák minduntalan elgáncsolnak. Rettegve fekszem a hideg macskakövön, miközben fent gúnyosan röhögnek az ismeretlen utcanévtáblák. Valamikor régen, elalvás előtt bejött jóanyám, búcsúpuszit lehelt arcomra , s ekkor mondta: Kisfiam, valósítsd meg álmaidat, s boldog ember leszel! A mondatra jól emlékszem, s álmaim is beteljesülnek. Csak mások valósítják meg őket. És nem is érzem magam boldognak. Egyébként a nyáron anyám is meghalt. TAKÁCS VIKTOR Hány termelőszövetkezet lesz veszteséges? MWMISMMMMMMi Bár igaz - a testület is megállapította -, hogy a mostanság oly nagy feszültségeket okozó gondok nem 1991-ben alakultak ki, hanem a korábbi évtized politikájának a szerves következményei. Ez a szektor volt ugyanis a szocialista társadalmi átszervezés legfőbb teherviselője, s egyben az ország fokozatos eladósodása során itt kellett előteremteni a pénzügyi egyensúly megőrzéséhez szükséges anyagi forrásokat. Ám az is igaz, a politikai és gazdasági rendszerváltozás nem hozott változást ezekben a folyamatokban, így alakulhatott ki az az ellentmondás, hogy az agrárágazatban lekötött 500 milliárd forint értékű tőke már második éve nem hoz semmiféle jövedelmet. Ismert az ágazat 199l-es igazán elismerésre méltó exportteljesítménye, amely nélkül valószínűleg sokkal nagyobb inflációval küzdött volna a nemzetgazdaság, ennek ellenére soha nem tapasztalt arányban zárnak veszteséggel a termelőszövetkezetek. s nem minden esetben a saját hibájukból. Azt megmondani, hogy végül is 300-500 téesz zár mérleghiánnyal, az még korai, de az nem vitatható, a tavalyi eredményeket elemezve, a 26 aranykorona alatt gazdálkodók, több százan, sajnos, elbuknak. Ennek ellenére a mezőgazdaság a költségvetés nettó befizetője. A Hagyományos már, hogy minden év végén sajtótájékoztatón értékeli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének vezetősége a mezőgazdaság helyzetét, s hívja fel a legfontosabb problémákra a figyelmet. Ez alkalommal ismertették azt a levelet is, amelyet Antall József miniszterelnökhöz juttattak el, ugyanis mára a mezőgazdaság az általános ellehetetlenülés állapotába került, teljesítőés alkalmazkodóképessége fokozatosan leépült. dolgozók jövedelme több mint négyezer forinttal marad el az országos átlagtól. Az idei költségvetési elvonások tovább fokozódnak, s együttesen 15 milliárd forinttal növelik a mezőgazdasági termelők terheit, így cseppet sem csodálható, hogy rohamosan csökken az ágazatban foglalkoztatottak száma, hiszen sok faluban már a megállapított minimálbér kifizetése is fejfájást okoz. Nem várható vidám és nótaszós esztendő a magyar agráriumban, hiszen csak folytatódhat a termelőalapok kényszerű felélése, a mezőgazdasági termelők helyzetének további romlása. Ki ne tudná, a parlamenti csűrés-csavarás után ebben az évben mégiscsak alapvető változások lesznek: kárpótlás, szövetkezetek átalakulása. A falun élőket persze az érdekli, hogy lesz-e munka(hely), piac(pénz) és ehhez termelői kedv. Azért nem ártana azzal is törődni, mi lesz az elhulló nagyüzemekkel, s mivé alakulhatnak át - ha végre hagynák a jogszabályok - a továbbra is élni akaró közös gazdaságok. Alkalmazható modell pedig nincsen. Sok életerő, hasznosítható tapasztalat halmozódott fel a német Reifhausen típusú szövetkezetekben, alapvetően ezek pénzügyi önsegélyező szervezetek is, ám szolgai módon nem másolható ez a modell sem. Veszélyes fordulatot nem is a szövetkezeti mozgalom elméletének és gyakorlatának a megváltozása okoz, az, hogy a gazdasági forma - a törvény hatására - megváltozik, hanem sokkal inkább az, hogy a közgazdasági rendszer, a feltételrendszer olyan mértékben romlik, amelynek hatására a nyereség szőrén-szálán eltűnik. Az már bizonyos, új földadó-rendszer lép életbe, amely veszteséget növelő tétel, a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatása megszűnik, a különböző, adók, a betegségi biztosítás stb... infláció, energiaárak, ipari anyagok árai, mindezek súlyos gazdasági évet vetítenek előre. Igaz, vannak kincstári optimizmussal megáldott vezetők, akik a nyugati piacokon szerzett rések kihasználásában bízva, ha nem is óriási javulásra számítanak, de arra igen, nem romlik tovább az agrárágazat pozíciója. Bár úgy lenne. Sz. LUKÁCS IMRE Bulgária: dosszié-ügy mentum szerint például megsemmisítették mindazokat a dossziékat, amelyekben a Bulgáriában működő jogi személyekkel (közöttük nagykövetségek, képviseletek, cégek) kapcsolatos információkat gyűjtötték. A Podkrepa című lap által nyilvánosságra hozott dokumentumot aláírta Atanasz Szemerdzsiev akkori belügyminiszter is, aki jelenleg köztársasági alelnökként tevékenykedik Zselju Zselev elnök mellett. A Podkrepa hírt adott arról is, hogy január 8-án Szófiában zárt ajtók mögött bírósági eljárást indítanak Sztojan Szavov egykori belügyminiszter-helyettes, a bolgár titkosszolgálat volt vezetője és Dimitar Sztojanov volt belügyminiszter-helyettes ellen azzal a váddal, hogy 1990-ben eltüntették mindazokat a dossziékat, amelyek az „esernyős gyilkosságként" ismert ügyre, a Londonban elhunyt emigráns bolgár író, Georgi Markov halálára vonatkozó adatokat tartalmazták. Kormos, füstös pár négyzetméter. Egy iparos műhely Forráskút főutcáján, amely itt maradt a múltból, tele múzueális értékű szerszámokkal, eszközökkel. A mester, Lévai Sándor ugyanolyan módon kovácsol, ahogyan hajdanán apja, nagyapja tette. A kovácstűzhelyen erőre kap a láng. A lábpedállal működő fújtatója 150 éves. A resicai acéból készült ü Hőt ugyancsak az 1800-as évek derekán gyártották. A kézi fúrógép, a satupad, a reszelők és menetvágók, a lópatkolás-és körmölés szerszámai mind-mind családi örökségként sorakoznak ebben az öreg udvari helyiségben. A mester mindent változatlanul hagyott. Vajon hagyomány tiszteletből, vagy mert nem futotta új műhely kialakítására? - faggatom a gyorsbeszédű kovácsot. - Úgy gondoltam, megmaradok a réginél és már nem is változtatok itt semmin. Jó nekem így, ahogy van. Nem bírnék én se újrakezdési kölcsönt, se hitelt felvenni, bármennyire is jó lenne korszerűbb körülmények között dolgozni. Kiszámoltam, nem éri meg befektetni, fejleszteni, mert csak ráfizetnék. Akkor meg minek erőlködjek! Még egy ideig biztos szükség lesz a faluban az ilyen magamfajta hagyományos kovácsra. Harmincegy éve kalapálok itt, mindig akadt munkám. - Megmondom őszintén, számomra talány, mi a dolga egy mai kovácsnak. Különösen, ha egy ilyen ósdi műhelyben forgatja a kalapácsot. - Soroljam? Ásót, fejszét, csákányt, baltát javítok. Sokféle apró alkatrészt készítek. Itt van „disznóölő Ándrás" ideje - késeket, köszörülök, bárdokat hozok rendbe. Manapság ezt úgy mondanák, lakossági szolgáltatásokat végzek. Lovat még elég sok helyen tartanak, így patkolás, körmölés is akad szinte minden napra. Ajtóvasalásra ugyancsak van kereslet. Talán fellendülőben lehet az állattartás, mert egyre több pányvakarót kémek tőlem. Úgyhogy, higgye el, egy mai kovács sem unatkozik. - Tanulót nem látok a műhelyben. A családban lesz-e aki tovább hevíti a vasat, ha egyszer maga felhagy a mesterséggel? - Két lányom van. Nincs aki örökölje ezt a műhelyt. Az öcsém ugyan kovács, de már nagyon régen más munkával keresi a kenyerét. Amíg bírom emelni a kalapácsot, itt mindig megtalálnak az emberek. Azután pedig meglehet, már nem is lesz szükség a hagyományos kovácsokra. GOMBOS ERZSÉBET SZOMBAT, 1992. JAN. 4. PANORÁMA 11 Favágók SCHMIDT ANDREA Kinevezések Dr. Surján László népjóléti miniszter január 1-jei hatállyal dr. Ungváry Györgyöt az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgató főorvosává; prof. dr. Naszlady Attilát miniszteri biztossá nevezte ki és egyben megbízta őt az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosi teendőinek ellátásával. A népjóléti miniszter dr. Fodor Miklóst az Országos Háziorvosi Intézet igazgatójává; dr. Vida Máriát a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár főigazgatójává; dr. Kapronczay Károlyt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár ügyvezető főigazgatójává, könyvtár- és levéltárvezetőjévé nevezte ki. Dr. Fedina Lászlót a Népjóléti Minisztérium szakképzési főosztályának vezetőjévé; dr. Moro Ákost főosztályvezetői rangban az egészségügy átalakításával kapcsolatos világbanki projekt népjóléti minisztériumi irodájának vezetőjévé nevezte ki a népjóléti miniszter. A kovácstüzhely fényében FOTÓ: GYENES KÁLMÁN