Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. JAN. 29. KOMMENTÁR Közel-Keletről Moszkvában Kína jósol Elevenen él még az emlékezetünkben 1989 nyara, amikor Pekingben a Mennyei béke terén a rendőrség és a katonaság brutális módon vérbe fojtotta a demokráciát követelő egyetemisták megmozdulását. A szép nevű tér talán még sohasem látott ilyen méretű erőszakot, ennyi vért. A világ felháborodott, tiltakozott, bojkottal fenyegetőzött. A „kemény szocializmust" építő kínai politikusok (az aggastyán Teng Sziao-pinggel az élen) ezzel a lépésükkel - úgy tűnt - hosszú időre elszigetelték az országot. így is történt. Csak az elszigetelődés időtartama lett valamivel rövidebb a vártnál. A világpolitika kifürkészhetetlen útjai, a szövevényes érdekszférák, a váratlan fordulatok Kína esetében is azt eredményezték, hogy a világ eléggé gyorsan kezdett felejteni. Egy ideig még harcoltak a bebörtönzött, meghurcolt egyetemisták kiszabadításáért a külföldi emberjogi szervezetek, néhányukat sikerült is kiszabadítani, s utána alábbhagyott ez a töretlen segítőkészség. A gazdasági, majd a politikai szempontok, érdekek kerültek újfent előtérbe. Azóta eltelt több mint két év és Kína mind „nyitottabb" lett. Még mindig hitet tesz ugyan a szocializmus mellett, de már kevésbé merev, magyarán: nem válogat. Jelenlegi külpolitikáját a pragmatizmus jellemzi, vagyis hajlandó bárkivel és minden feltétel nélkül kapcsolatot teremteni és tartani. Igy korábbi „ellenségeivel" is együttműködik, diplomáciai kapcsolatot létesít. Példa erre a Szaúd-Arábiával, Vietnammal és Izraellel felvett diplomáciai kapcsolat, valamint a hasonló jellegű tárgyalások az eddig gyűlölt Dél-afrikai Köztársasággal és Dél-Koreával is. Kína tudniillik a jelenlegi világpolitikai konstellációban meghatározó tényező kíván lenni. Mégpedig a hatalom felosztása terén. A több mint egymilliárd lakosú országban folyó sajtókampány szerint hamarosan felbomlik az iparilag fejlett államok egységfrontja, az Egyesült Államok, Németország és Japán nemsokára egymással vetélkedő hatalmi gócok lesznek. Feltételezését a kínai külpolitika arra alapozza, hogy a Szovjetunió széthullásával sem NyugatEurópa, sem Japán nem szorul többé az L/SA haderejének segítségére, ugyanakkor elsősorban Németország és Japán gazdaságilag is rohamosan fejlődnek, mi több. belátható időn belül meg is előzhetik az Egyesült Államokat. Mindez pedig a jelenlegi nyugati szövetség erejének csökkenését jelentené. Kína ebben látja saját szerepének és természetesen erejének fokozottabb kifejezésre juttatását. Persze, mindez csak feltételezés. Jóslat. Egyelőre. TOPOLYAI FERENC Mi lesz Boszniával? Szlovénia kormányfője nem tartja járható útnak a BoszniaHercegovina önállóságáról tartandó, február végére kiírt népszavazást, mondván: a köztársaság etnikai összetétele annyira bonyolult, hogy csak konszenzus és nem többségi szavazati arány oldhatja meg a problémákat. A ljubljanai miniszterelnök, Lojze Peterle Bonnban fejtette ki álláspontját, miközben a bosznia-hercegoviniai szerbek a referendumot „törvénytelennek és semmisnek" minősítették és hozzákezdtek a „boszniaherccgovinai szerb köztársaság" alkotmányának kidolgozásához. Peterlét Bonnban fogadta Kohl kancellár, akit szlovéniai látogatásra hívtak meg. Bonni sajtóértekezletén Péterié nem tartotta lehetségesnek, hogy a (volt) jugoszláviai köztársaságok a közeli jövőben olyan közösséget alkossanak, mint a Szovjetunió utódállamai. „Ehhez mindenütt demokráciának kellene uralkodnia és európai politikai szabványoknak" - közölte és dicsérte Németországot, mondván: Horvátország és Szlovénia elismerésekor olyan értékrendet vett figyelembe, amelyet Európában manapság senki sem kerülhet meg. Jó lenne, ha Szerbia is mihamarabb magáévá tenné ezt - fűzte hozzá Peterle. Újfasiszták Dél-Afrikában Dél-Afrikában kedden letartóztatták egy újfasiszta csoport tíz tagját, akiket egy tavalyi tömeggyűlésen tanúsított magatartásukért vettek őrizetbe. E letartóztatottak a szélsőjobb irányzatú Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) tagjai. Rendőrségi közlés szerint a tíz embert azért vonják felelősségre, mert múlt augusztusban erőszakos módon megpróbáltak feloszlatni egy ventersdorpi tömeggyűlést, amelyen Frederik Willem de Klerk elnök is beszédet mondott volna. Emlékirataiért Kétmillió dolláros ajánlat Jovankának? A Vecsernje Novoszti című belgrádi lap hétfőn olyan értesülést közölt, amely szerint egy amerikai kiadó kétmillió dollárt ajánlott fel Tito elnök özvegyének, Jovanka Broznak emlékirataiért. Megbízható forrásokra hivatkozva a lap tudni véli továbbá, hogy egy jól ismert belgrádi nyugdíjas újságíró már papírra is vetette Jovanka visszaemlékezéseit. Az 1980-ban elhunyt Tito marsall özvegyének ügyvédje. Torna Fila azt nyilatkozta a Vecsernje Novosztinak, hogy Jovanka Broz - akit férjének halála után különféle zaklatások értek - teljes mozgásszabadságot élvez és nyugdíja azonos összegű a jugoszláv parlament elnökének fizetésével. Ami a kétmillió dolláros amerikai ajánlatot illeti, Torna Fila ügyvéd kijelentette, hogy nem tud róla, a belgrádi esti lap által említett nyugdíjas újságíró pedig „tündérmesének" nevezte az értesülést... HIÁNYOSAN. A palesztin küldöttek nélkül kezdődött meg Moszkvában az orosz-amerikai védnökséggel zajló közelkeleti tárgyalási sorozat újabb fordulója. A Moszkvába érkezett palesztin küldöttség végül azért maradt távol az eszmecserétől, mert a vendéglátók nem járultak hozzá, hogy a madridi és washingtoni tanácskozástól eltérő összetételű delegációval vegyenek részt a tanácskozáson. A palesztinok az orosz fővárosban azt követelték, hogy a korábbiakhoz képest ezúttal - a Gáza-övezet és Ciszjordánia képviselői mellett - Kelet-Jeruzsálem és a palesztin emigráció küldöttei is helyet kapjanak küldöttségükben. Mivel a kérés ellentétben áll az úgynevezett madridi formulával, a rendezők megtagadták a követelés teljesítését. VISEGRÁDI HÁRMAK. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia együttműködése az egyetlen ésszerű megközelítése a térség problémáinak - mondotta Lawrence Eagleburger, ügyvezető amerikai külügyminiszter. A vezető kormányférfi, akinek kulcsszerepe van a térségben folytatott amerikai politika kidolgozásában, hangoztatta: miközben szélesítik a NATO-együttműködést Közép-Kelet-Európával, a térség biztonságának legfontosabb tényezője az amerikai csapatok további európai jelenléte, amire mindenképpen számíthatnak. Eagleburger borúlátóan nyilatkozott a jugoszláv helyzetről, s a hétvégi Bush-Jelcin találkozó előtt jelezte: Washington ellenzi a FÁK nagyobb pénzügyi támogatását addig, amíg ott nem dolgoznak ki átfogó, hiteles reform-terveket. BRIT TŐKE HAZÁNKBAN. Megnövekedett a brit tőke érdeklődése a magyarországi befektetések iránt az elmúlt esztendőben. Jelenleg mintegy 100 brit-magyar vegyes vállalat működik Magyarországon. A brit tőke igen jól megalapozta magyarországi beruházásait azzal, hogy az itt* működő tanácsadó, könyvvizsgáló, auditáló cégei révén alapos helyi ismereteket szerzett. A Magyarországon hasonló profillal működő cégek közel fele brit érdekeltségű, s ezek számos hazai vállalat privatizációjában közreműködnek. KAMIONOK. Mintegy 150 görög kamion zárja el a határt péntek este óta a görög-jugoszláv határátkelőhelyen, Evzoninál és emiatt teljes mértékben szünetel a közúti tehergépkocsi-forgalom - közölte kedden délután a közlekedési tárca tájékoztatási főosztálya. Információjuk szerint, mely az athéni magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltségének vezetőjétől, Szabó Sándortól származik, az akciót a görög kamionvezetők hajtják végre, feltehetően a görög szállító vállalatok vezetőinek kezdeményezésére. A határzár tiltakozás az ellen, hogy Magyarország és Csehszlovákia emelte a közúti tranzitdíjat. Az akcióval a szállítók célja az, hogy nyomatékosítsák követelésüket, miszerint: a görög közlekedési minisztérium államközi szinten kezdeményezze a probléma megoldását. Mubarak üzenete Arafatnak Hoszni Mubarak egyiptomi elnök sürgős üzenetet juttatott el kedden Jasszer Arafatnak, a PFSZ vezetőjének, hogy rávegye őt a moszkvai többoldalú tárgyalásokon való palesztin részvétellel kapcsolatos amerikai kompromisszumos javaslat elfogadására - közölték jól tájékozott forrásból Kairóban. Az üzenetküldés tényét Szaid Kamal, a PFSZ kairói képviselője maga is bejelentette. Helikoptert lőttek le Azerbajdzsánban 40 halott Örmény fegyveresek kedden Azerbajdzsánban lelőttek egy polgári helikoptert. A gépen utazók, összesen negyvenen életüket vesztették. Ezt Ajaz Mutalibov azerbajdzsáni elnök szóvivője jelentette be. Az utasok között egyébként nők és gyermekek is voltak. Csökkenő orosz olajexport Oroszország az idén mindössze 47 millió tonnányi kőolajat- fog exportálni a volt Szovjetunió határain túlra jelentette be Jurij Petrov, a Külkereskedelmi Bizottság elnöke. 1989-ben a Szovjetunió még 127,3 millió tonnányi kőolajat vitt külföldre, elsősorban Kelet-Európába és Kubába. Oroszország, a volt Szovjetunió legnagyobb olajtermelője tavaly alig több mint 500 millió tonna fekete aranyat hozott a felszínre, szemben az egy évvel korábbi 569 millió tonnával. Az idénre hivatalos becslések 460 millió tonnányi termelést terveznek az egész volt Szovjetunió területét számítva. Bős - nemzetközi jogszabályok tükrében A pozsonyi Národná Obroda keddi száma dr. Ludko Karjhanzllal, a csehszlovák szövetségi külügyminisztérium jogászával közöl beszélgetést a bósi erőművel kapcsolatos nemzetközi-jogi viták aspektusairól. A lap a témát azzal az indoklással veti fel, hogy Magyarországon „sok abszurd kijelentés lát napvilágot az állítólagos jogellenes csehszlovák lépésekről, amit több cseh lap leplezetlen magyarpártiságot tanúsítva tesz magáévá." A nyilatkozó elismerte, hogy a csehszlovák lépés is egyoldalú ugyan, de arra két évnél tovább tartó eredménytelen tárgyalások után került sor. Kiemelte a csehszlovák lépések ideiglenes jellegét, és az 1948-as belgrádi egyezményre hivatkozva hangsúlyozza, hogy a Duna a folyamhajózás szempontjából nemzetközi folyónak tekintendő, s a hajózás érdekeit egyértelműen jól szolgálná az erőmű. A Duna eltereléséről - a „trianoni határvonal" megsértésének eshetőségéről - elmondta, hogy ez a művelet egyezik az 1977-es szerződésben foglaltakkal, ami azt jelenti, hogy nem a határfolyót, hanem a hajóutat terelik csupán el, ami az államhatárnak csupán a jellegét módosítja, nem pedig annak nyomvonalát. Arra a kérdésre, hogy milyen akadálya van a hágai Nemzetközi Bíróság bevonásának, azt válaszolta, hogy a szerződés értelmében csakis a felek közös indítványa alapján kerülhet sor, akkor, amikor már biztos, hogy egymás közt nem jutottak egyezségre. - A nemzetközi joggal összhangban, Magyarország, mint a nemzetközi szerződés megszegője, felel a Cseh és Szlovák Köztársaságnak okozott károkért - jelentette ki a külügyminisztérium jogi szakembere, és hozzátette, hogy ha a magyar fél nem lenne hajlandó a kártérítés kérdéséről tárgyalni, a csehszlovák félnek módja nyílik a kártérítést úgy behajtani, hogy a bósi erőműben előállított energiát egyedül használja fel. Tízmilliónál több leprás Tíz-tizenkét millióra tehető a leprások száma a világban erre a következtetésre jutott a vasárnapi „Lepra-Világnap" alkalmából adott nyilatkozatában Herbert Grüter, a Német Gyógyszersegély Szolgálat ügyvezetője. A DPA német hírügynökségnek nyilatkozva Grüter elmondta, hogy hivatalos adatok szerint 3,8 millió leprást tartanak nyilván Latin-Amerikában, Afrikában és az indiai szubkontinensen. Tényleges számuk azonban ennél jóval nagyobb. Halasztás Szófiában ismét elhalasztották a Todor Zsivkov elleni pert. A bíróság döntése szerint csak február 18-án folytatódhat a tárgyalás. Todor Zsivkov pere tavaly februárban kezdődött. A volt államfőt és pártfőtitkárt azzal vádolják, hogy hivatali hatalmával visszaélve jogtalan előnyöket biztosított önmaga és környezete számára. Tiltakozó agrártermelök Az Európai Közösség valamennyi országából összegyűlt mezőgazdasági dolgozók elítélőén nyilatkoztak Brüsszel és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) támogatáscsökkentő politikájáról. Az agrártermelők képviselői a közöspiaci mezőgazdasági miniszterek ülését megelőzve gyűltek össze a belga fővárosban, és úgy nyilatkoztak, hogy elfogadhatatlannak tartják mind az EK javaslatot a közös mezőgazdasági politika megváltoztatására, mind pedig az export- és termelési szubvenciók igen komoly megvágására szólító GATT-álláspontot. Magyar nyelvű sajtó Vajdaságban írni, de kinek? Fél évszázaddal ezelőtt rendeztek utóljára ilyen széles körű eszmecserét a jugoszláviai (vajdasági) magyar nyelvű sajtóról, mint az elmúlt napokban Újvidéken. Az újságok, folyóiratok, a rádió és a televízió szerkesztői, újságírói megvitatták közös gondjaikat, az egyre sokasodó, gyakran a fennmaradásért küzdő, feszítő nehézségeiket. Rettentően nehéz helyzetben van ugyanis a vajdasági magyar újságírás. A polgárháború kitörése óta több tucat magyar ajkú tollforgató, tapasztalt szerkesztő hagyta el az országot, alaposan legyengítve ezáltal a szerkesztőségeket. De nem kisebb probléma és nem kevésbé fájó az sem, hogy tízezrek távoztak külföldre, zömmel persze magyarok, akik olvasói voltak a lapoknak, hallgatói a rádiónak, nézői a televízió magyar adásainak. A fentiek mellett a hatalom részéről megnyilvánuló állandó jellegű támadások, a nyomásgyakorlás is lehetetlenné teszi a tájékoztatás zavartalanságát. Olyan embereket akarnak főszerkesztőnek kinevezni (Magyar Szó), akik nem tudnak magyarul, vagy olyanokat (újvidéki televízió magyar szerkesztősége), akik az uralkodó párt szélsőségesen elkötelezett hívei, s olyan tájékoztatási miniszterhelyettest ültetnek a magyar sajtó nyakára, aki enyhén szólva magyarellenes. Mindennek ellenére bíztató azonban, hogy (eddig) eredményesen küzdöttek minden külső nyomás ellen, és a legtöbb szerkesztőség továbbra is végzi most már küldetésértékű munkáját. A legkézenfekvőbb példa erre az említett napilap esete, amelynek a napokban minden eddiginél nehezebb problémával kell szembenéznie: az uralkodó párt ugyanis a szerkesztőség nyakára akarja ültetni (ki tudja már hanyadszor ) Maróti Miklóst, a Fórum Kiadóház igazgatóját. Maróti soha nem dolgozott újságíróként, nem ismeri rendesen az anyanyelvét sem. tagja a rossz hírű Magyarok Hazájukért Szerbiáért és Jugoszláviáért nevű, a hatalmon lévő párthoz közel álló és azt maradéktalanul kiszolgáló alig huszon-egynéhány tagot számláló pártnak. Az egyetlen jugoszláviai magyar napilap szerkesztősége azonban nem enged a nyomásnak. Mi több, az újságírókkal szolidaritást vállaltak a nyomdászok is és az igazgató tilalma ellenére nap nap után kinyomtatják a Magyar Szót. K~R