Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

SZOMBAT, 1992. JAN. 25. A HELYZET 9 A gép nem nagyságoséktól levetett darab Van egy vállalat Szegeden, amelynek 1992-től nem kell nyereségadót fizetnie. Egy gyár, amelyben a minimálbért minden körülmények között kifizetik a dolgozónak. Ahol mindig vesznek föl munkást, és szinte korlátlan a foglalkoztatás. Mielőtt sokan a szívükhöz kapnának, no, nem az örömtől, hanem a sárga irigységtől, gyorsan leírom: nem szabad sajnálni a levegőt attől a cégtől, amit úgy hívnak - Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat. Itt a csökkent munkaképességűek, szellemi fogyatékosok kapnak munkát, fizetést, és ajándékba értelmes életet. A fonalfeldolgozóra legutóbb az hívta föl a figyelmet, hogy 50 millió forintért úgynevezett konfekcionáló- (magyarul csak tasakkészítő) gépet vásárolt egy német cégtől. A Belvedere Kft.-vei aláírt együttműködési szerződés keretében papírzacskókat készít, mindenféle méretben, s ezeket a gazdasági társaság adja el. Marosi Lászlótól, a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat igazgatójától kérdeztük: - Hogyan tudtak 50 millió forintot áldozni erre a berendezésre? - Tavaly 91 millió forint volt a nyereségünk, s ebből 70 milliót beruházásra költöttünk. Hogy ilyen jó az eredmény, azt az átlagosan 200 millió forintos állami támogatásnak köszönhetjük, amit a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása miatt kapunk. Tavaly ezt a pénzt kiegészítette a PM, mivel méltányolta, hogy profilváltást tervezünk. - Az új gép beállítása profilváltást jelent? - Azt nem lehet mondani, hogy igen. Nem egy másoktól levetett, lestrapált géphez jutottunk, hanem az európai csúcstechnológiához. Napi 80-90 ezer zacskót készít, s 35-40 embernek ad munkát. Három műszakban is üzemelhet, ha a piac ráharap erre a termékre. - Korábban hulladékfeldolgozással foglalkozott a cég. Most? - Ma is hulladékfeldolgozásnak hívják a tevékenységet, de a mostani helyzet nem hasonlítható a tíz évvel ezelőttihez. Nem hulladékfonalat válogatnak az emberek, hanem például műanyagból fóliazsákot, granulátumot készítenek, vagy a kábelhulladékból nyerik vissza a rezet. Van egy részlegünk, amely szabadidőruhákat, köntösöket készít. A textiliparból azonban jelenleg nem lehet megélni, azért is hajlottunk az új tasakkészítő gép megvásárlására. - Hány embernek ad kenyeret a gyár? - Jelenleg nyolcszázán dolgoznak nálunk, százzal többen, mint 1990-ben. Mindig van munkaerőfelvétel, nagy dolog, ha egy értelmi fogyatékos nincs létbizonytalanságban. Egy kívülálló nem is gondolná, milyen problémákkal kell napról napra küszködnünk. Volt egy dolgozónk, aki elvesztette a családját, éjszakai az újszegedi Ligetből vitte be a rendőrség, majd a Pulz utcai ideg- és elmeosztályon kötött ki. Csak nehezen jöttek rá, hogy nincs szüksége kezelésre. Ilyen esetek miatt hoztunk létre két otthont, egyet Szegeden, a vakok intézetében, egyet pedig egy volt tanyai iskolában, Dorozsma és Bordány határában. Összesen negyven embert tudunk elhelyezni. Emellett átmenetiszállást is nyújtunk annak, akinek esetleg a hozzátartozója megbetegszik, kórházba kerül. Az értelmi fogyatékosok ugyanis nem tudnak magukról gondoskodni, elfelejtenek enni, inni... - Mennyit tudnak fizetni egy dolgozónak? - A minimálbért, a hétezer forint körüli összeget mindenki megkapja. De 14-15 ezret is kereshet az, aki - ahogy nálunk szaknyelven mondják - jobban foglalkoztatható, vagy teljes értékű munkát végez. FEKETE KLÁRA Rivaldafényben Azt rebesgetik a pesti Nagymező utcában, hogy Malek Andreáért nagy lesz a harc ősszel. Az ifjú művésznőnek hamarosan választania kell: magyar musicalban játsszon-e főszerepet Londonban, vagy amerikai musicalban játsszon főszerepet Budapesten. A Rockszínház Londonba vinné mint Sylviát a Dorian Grayjel. az operettszínház pedig arra készül, hogy bemutatja a Julié Andrewszal híressé vált „Sound of Music"-ot, s a bájos nevelőnő szerepére ideálisnak tartja Malek Andreát... * Az idei - szám szerint huszonharmadik - magyar filmszemlén nem lesz verseny, viszont rekordmennyiségű filmet láthatnak azok a nézők, akik beférnek a 450 főt befogadó budapesti Metró (volt Szikra) moziba. Hogy a február 7-től 12-ig tartó esemény ne legyen csupán a fővárosé, a Magyar Televízió „Reggel" és „Stúdió '92" című műsorain kívül a megújúlt Petőfi rádió is gondoskodik, máris folyamatosan tudósít arról, kik az új rendezők, miről szólnak a filmek, kik a színészek, s mennyire számíthatnak közönségsikerre az alkotások. Az újságírók pedig úgy döntöttek: a szemle nem igazi verseny nélkül, ők bizony ki fogják adni a maguk díjait. A forgalmazók már letették a maguk voksát: sikerszaga van a Csapd le csacsi c. komédiának, Zsigmond Vilmos Tékozló apa c. romantikus történetének, s nagy valószínűséggel kíváncsi lesz a közönség Szabó István Édes Emma, drága Böbe c. filmjére is. * Ha statisztikát kellene csinálni, hogy melyik a legnépszerűbb színdarab Magyarországon ebben a szezonban, feltétlenül a Szentivánéji álom vinné el a pálmát. Pécsett és Pesten egyszerre mutatták be, s most a szuperprodukcióiról híres Koltay Gábor is arra készül, hogy színre viszi Shakespeare vígjátékát a margitszigeti szabadtéri színpadon. Lesz benne balett és nagyzenekar, Titaniát Udvaros Dorottyának, Oberont Gálffy Lászlónak kínálja a rendező. A producer Koltay nyilván nem a tervezett három (?) előadásból fogja visszaszerezni a befektetést, hanem az országra szóló tévéközvetítésből... * Próbaéneklést tartottak a minap a Vígszínházban: Mariát és Tonyt kereste a rendezőként is elismert Eszenyi Enikő a West Side Story két főszerepére. Neves és névtelen színészek váltották egymást a zsűri előtt, de egyelőre csak megerősítés nélküli mendemondák keringenek arról, hogy a főszerepeket Kaszás Attila és Pápay Erika játssza. SÓTÉR ERIKA Hétfőtől a Nagyáruházban vége a télnek ? Szezon végi vásár - nagy engedményekkel Közel ötmillió forint „ajándék" a vásárlóknak Akik az elmúlt hetekben a Szeged Nagyáruház emeletén jártak, több furcsasággal is találkozhattak: az áruház belső képe ugyanis alaposan megváltozott. A tavaly üzembe helyezett elektromos áruvédelmi rendszer lehetővé tette, hogy a vásárlóknak kényelmesebb, kultűráltabb körülményeket teremtsenek. Az egész emelet egyetlen hatalmas bolt lett. A vevők nyugodtan sétálhatnak a kialakított „utcákon", nézelődhetnek, vásárolhatnak, s végül a kijáratnál fizetnek. Már ez is idevonzaná a vásárlókat, de hétfőtől más okból is érdemes lesz felmenni a mozgólépcsővel az áruház felső szintjére: 14 millió forintos árukészletet kínálnak ugyanis 30-40 százalékkal olcsóbban. A Nagyáruházban ugyanis hétfőtől vége a télnek. A valóságban, persze, még számíthatunk hideg napokra az idén, így érdemes a kedvezménnyel kínált árukból válogatni. De lássuk, mit kínálnak! Sétánkat érdemes a mozgólépcsővel szemben, a méteráruosztályon kezdeni: itt ugyanis szöveteket, kelméket kínálnak, 30 százalékkal olcsóbban. Pélául az a kosztümszövet, ami ma még 1310 forintba kerül, hétfőtől már 780-ért megvehető. A 321 forintos pamutjerselynek csak 225 forint lesz métere. Igaz, nem csak télen van szükségünk szőnyegpadlóra, de most ezek az árucikkek is bekerültek a leértékelésbe. Minden szőnyegpadlót 30 százalékkal olcsóbban kínálnak hétfőtől. Az urakat éri meglepetés bőven. A férfiruházati osztályon ugyanis 4 millió forintos árukészletet értékelnek le egységesen 40 százalékkal. Mit lehet olcsóbban kapni? Például téliesített ballonkabátokat, sokféle szövet- és farmernadrágot, férfiöltönyöket. Közel félezer darab dzsekit is leértékelve kínálnak majd: a 4940 forintos árból 40 százalékot elengednek. A hölgyeknek sem lesz okuk a panaszra, hiszen a női ruházati osztályon rájuk is gondoltak. Világmárkás fehérneműket - melltartókat, köntösöket, hálóingeket - vásárolhatnak majd, 40 százalékkal olcsóbban. Ezen az osztályon is minden, az akcióba bevont árucikk 40 százalékkal olcsóbb. Kötött pulóvereket, kardigánokat, kuli- és téliesített ballonkabátokat is most lesz érdemes vásárolni. Sőt több száz pár kötött és bőrkesztyűt is, sálakat is kínálnak 40 százalékkal olcsóbban. S a tél még csak az áruházban ért véget, így akár azonnal használható is „odakinn" az olcsóbban vett kesztyű, vagy sál. A gyermekruházati osztályon közel ezer bébi- és gyermekdzsekit kínálnak 40 százalékkal olcsóbban, hozzá gyermeksálat, sapkát, kesztyűt is érdemes mindjárt vásárolni, hiszen ezeket is leárazva viheti haza most a vásárló. Kétezer pár gyermek-, féfi- és női cipőt, -csizmát ajánlanak a vásárlók figyelmébe. 30 százalékkal olcsóbban a cipőosztályon. Például egy 3610 forintos női csizmát hétfőtől 2527 forintért, egy gyennekcsizmát 924 forint helyett 647-ért kínálnak. Többféle bélelt, téli jellegű cipő is 30 százalékkal olcsóbban kapható. S ami a legfontosabb tudnivaló: a tél még csak az áruházban ér véget! Hétfőn reggel 9 órától várják nagy árengedményekkel a vásárlókat, ameddig a készlet tart, de legtovább két hétig. Haláli! Simon Vencel élete és halála Eltűnt. Megtalálták az utcán. Halottnak mondták az orvosok. Három nap után fölült. Épp a krematóriumban. Azóta se tudjuk, mi történt valójában. Jgaz, elitta a vagyonát. Már se kutyája se macskája. Holt itt, hol ott húzta meg magát. Hetek óta nem láttuk. Hiányzik Dorozsmán. Hiányzik, de bizonyosságot szerezni nehéz. Ha nincs rokon, ha hozzátartozó nélkül ér valaki az utolsó állomásra, nem tudni, része lesz-e a megnyugvásban. A hivatal zárkózott. Titokzatos. Annyit tudunk, Simon Vencel névre nem állítottak ki halotti anyakönyvi kivonatot. Az egykori dorozsmai csatár életéről és haláláról az alábbi mozaikképet raktuk össze. Legenda születik Az egyik ember, a taxis, az alkoholista végzetes sorsáról regél. A lejtőről, amin nincs megállás. A másik, a bolti eladó, hisz a sorsüldözött feltámadásában. Mert aki aláveti magát sorsának, azt szereti a Mindenható. A kocsmaasztal körüli társaság nagy hangon vitatkozik. Ketten állítják, Simon Vencel meghalt. Nincs mit tenni. A borostás állú férfi makacsul hajtogatja: feltámadt a halottasházban, hamarosan megjelenik. Leül majd, egy koccintás után belekezd újabb történetébe... - Tőlem is azt kérdezi mindenki, mi van a Vencellel. A sportbarátoktól hallottam, azt beszélik az emberek, nekem írt levelet, hogy küldjek neki egy kis pénzt. Az egyik szerint a kórházba, a másik szerint valahova a borítékon megadott címre. Mendemonda ez kérem! - méltatlankodik a telefonvonal túlsó végén Görög József, Kiskundorozsma egyik népszerű alakja, az egykori focista, akinek jólmenő züldségesboltjában sokan megfordulnak. - Utoljára december első napjaiban beszéltünk. Erre járt, megállt néhány szóra. Karácsony előtt a repülőtér környéki menedékhelyen jártam, mert az önkormányzat tőlem is rendelt árut, amit aztán ajándékcsomagnak állított össze, s ebből oda is jutott. Vencelről kérdezősködtem. Az utóbbi időben már annyira lecsúszott, hogy a hajléktalanok közé került. Azt mondták, a menedékhelyről decemberben elküldték, mert randalírozott. Azóta ott is csak azt hallották róla, hogy megfagyott, aztán föltámadt. Én nem hiszem... Állomások - Vasszerkezetű ember. Nagy hírű focista. Jóindulatú mindenkivel. Ha dolgozott, kiváló munkát végzett. Mindene volt a sport. Mindig arról beszélt. Közkedvelt ember Dorozsmán a Vencel. Fiatalabb korában, amikor még focizott, családja is volt. Aztán elvált a feleségétől... Keveset beszélt erről. Annyit tudok, hogy az asszony a lányával Szegeden él... Egyedül maradt a Vencel. Meghalt az anyja, a nővére. A családi házat eladta. A pénzt elmulatta... - Krónikus alkoholista. Mindent megiszik, amiben egy kevéske alkoholt sejt - ismerteti a kórképet a körzeti orvos. - Ott húzódott meg, ahol megtűrték. Fészerben, disznóólban, szárkúpban is. Sokan ismerték és szerették, mert jól futballozott, de mindenki magára hagyta. Elveszett ember... - Többen őt ismerték föl abban a személyleírásban, amelyik a Délmagyarban karácsony előtt megjelent. „Halott az utcán" - ez volt a címe a rendőrségi hírnek. Akkortájt tűnt el a környékről Vencel. A kőművesbrigád, ahol alkalmanként dolgozott, kereste 16. Aztán mások mégis látni vélték. A sportbarátok állították, hogy a „kettes kórházban" van. Én érdeklődtem - állítja Görög, a zöldséges de ott nem tudtak róla. Hogy hova lett?! Fogalmam sincs. A; biztos, itt hamarost megjelenik, ha él egyáltalán... Tetszhalott? - Cefetül be tudott rúgni. Vele kapcsolatban már semmin sem csodálkozom. Meglehet, annyira leitta magát, hogy az utcán elaludt, kihűlt, s mikor a halottkémet hívták, az úgy találta, nincs benne élet... A magam részéről ilyen esetben nagyon körültekintő vagyok... Elképzelhető - mondja az orvos - olyan sokáig feküdt a szabadban, hogy kihűlt. A testhőmérséklete és az anyagcseréje minimálisra csökkent, se pulzusa, se pupillareflexe, s ennek alapján az orvos holtnak nyilvánította, pedig még nem következett be a klinikai halál. Ilyen tévedés elképzelhető... - Méghogy a krematóriumban valaki föltámadt?! tiltakozik fölháborodottan Szűcs Károly, a városgazdálkodási vállalat hamvasztóüzemének vezetője. Ilyen még nem történt. Itt legalábbis biztosan nem. - Pedig - erősködöm tovább - azt beszélik, nemrégiben, mikor egyik munkatársa megszámlálta az átadott holttesteket, egy hibádzott. Mondjuk 25 helyett csak 24 várt sorsára... - Nézze, én '85 óta itt dolgozom, de még csak hasonló történetről sem hallottam. Ilyen nem is fordulhat elő. Elmondom miért. Ahhoz az emberhez, aki közterületen lesz rosszul, mentőt hívnak. Ha időközben meghal az illető, akkor ezt az orvos, a halottkém megállapítja, s értesíti a rendőrséget. Mi csak a rendőrség engedélyével szállíthatjuk el a holttestet. - Mi történik, ha az illetőnél nem találnak iratokat, nem tudják azonosítani? - Akkor vagy a Belvárosi temető hűtőjébe vagy a bonctanra szállítják. Ha időközben sikerül azonosítani, a halottkém kiállítja az igazolást, az önkormányzat anyakönyvi hivatala a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha nincs hozzátartozója az illetőnek, akkor az önkormányzat közköltségen eltemetteti. Ebben az esetben biztosan hozzánk kerül a holttest, de jó hosszú idő után. Az önkormányzat ilyen esetben a hamvasztást szokta kérni. Ez a legolcsóbb... És a legbiztosabb... ÚJSZÁSZI ILONA / Elet a nyugdíj után Milyen hatással van az emberekre az a hirtelen életmódváltozás, amit a nyugdíjbavonulás hoz magával? Az élet során sokféle változáson megy át az ember. Csecsemőből járni, beszélni tudó gyermek, majd iskolás lesz. Aztán a kamaszkort is átvészeli a maga hallatlan fizikai, hormonális és pszichés változásaival. Talán 25 éves korára eljut oda, hogy némi fogalma lesz róla: kicsoda, micsoda, mit is akar. Aztán jön a bizonyítás ideje: mennyit is tudunk megvalósítani az álmainkból. Majd jön a nyugdíj, szinte egyik napról a másikra. És ez már végleges változás, örökké tart. Mint ahogy a halál gondolatával különböző emberek különféleképp birkóznak meg, így igaz ez a nyugdíjaztatás esetében is. Igenis, ez is mehet simán. Ha egy harmonikusan kialakult személyiségről beszélünk, aki minden lehetőséget megragadott, tehát jó kapcsolatot alakított ki az élettársával, gyermekeivel, barátokkal, értelmet talált a munkában, és megtalálta az érdeklődését az élet minden területén, nem kell aggódnunk. Aki ilyen ember, végül is élvezheti, hogy több figyelmet fordíthat arra, amire eddig nem volt elég ideje. Persze, az egyre mindennapibbá váló anyagi nehézségek még ebben az idillikus helyzetbe is sok gondot kevernek. Talán a legtipikusabb sikertelen nyugdíjasélet azé, aki csak a munkának élt. Muszáj volt sokat dolgoznia, de ráadásul a munka ürügyén menekülni tudott az emberi kapcsolatoktól is. Egy ilyen családban a papa folyton dolgozott, a inama nevelte a gyerekeket, ő látta el a háztartást, járt a szülői értekezletekre. A szülők keveset beszélgettek, mert fáradtak és ingerlékenyek voltak. Jött a nyugdíj, s a papa elvesztette szerepét az életben. A konyhában láb alatt van, folyton tévét néz, barátai már régen nincsenek, próbál valamit barkácsolni, de kinek van kedve hozzá. A feleség a barátnőkkel beszéli meg az élet dolgait, mert hozzászokott, hogy férje elfoglalt. Sokszor, mire pszichiáterhez kerül a beteg, már állandóan ideges, nem alszik, nincs étvágya, nem tud koncentrálni, feleslegesnek érzi magát, s minden reménye elhagyta. Nehéz a kezelés, mert orvossággal vissza lehet állítani a fiziológiai egyensúlyt, de nehéz új életformát találni, új értelmet adni az életnek. Nőkkel is megeshet, de sokkal ritkábban, mert a társadalom jobban megköveteli a nőktől, hogy más téren is működjenek, tehát a munka kevésbé válhat az egyetlen életformává. A másik ok az, hogy a nőknek mindig több sziiksécü1 van érzelmi kapcsolatokra, s így kevésbé hanyagolják el a barátnőket, a családot. Hogy mit gondolnak rólunk mások, mindannyiunk számára fontos, de még fontosabb annak, akinek lehetőségei beszűkültek. Cicero szerint 4 oka van az öregkori boldogtalanságnak: az időskor elszakít az aktív élettől, clgyengíti a fizikai életerőt, megfoszt az élvezetektől, s csak egy rövid út a halálig. Pedig voltak társadalmak, melyek dicsőítették az öregkort: szellemi érettségéért, tapasztalatáért, a csendesebb, kiegyensúlyozottabb érzelmi életéért magasztalta az időseket. A modern, mindent profitban mérő társadalomban a teljesítmény a fontos, minél hamarabb s minél többet kihozni mindenből, tehát az öreg használhatatlan nyűg lesz. Ez talán az Egyesült Államokban látható legjobban, ahol az anyagi jólét után rohanó törtetésben kimustrálják az öreget, a beteget, a csúnyát, a kövéret, a butát, egyszóval, a sikertelent. Pedig az ember, aki kilép a munkából, nem változik gyökeresen. Aki előtte is kesergő, panaszkodó természetű volt, az a nyugdíj után is az lesz. Aki aktív volt az élet különböző területein, mint nyugdíjas is megtalálja a maga szerepét. DR. Á(ií:IS 1 ARSON (Kalifornia)